Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-19 / 317. szám

e Dunántúlt ncroio 1981. november 19., csütörtök CSŐ ft. Ä SS­Polcok Olyan polctípusokat muta­tunk be, melyeket magunk is gyárthatunk, fa és fém felhasz­nálásával. Az 1., 2., 3. ábrák tartószerkezete fém. a polc anyaga lécbetétes, vagy poz- dorja panellap, de lehet 10 mm vastag rétegelt lemez is. Ezek a polcok falra rögzítettek. Az 1., 2. ábrán lévő polcok több sorban helyezhetők el egymás alatt, kihagyva egy-egy elemet, játékos kompozíciót alakítha­tunk. A 4. ábra: önálló polc­állványok, amelyek anyaga fa. Szélességi mérete ne legyen több 80 cm-nél, mélysége 35 cm. Magassága akkor jó, ha kényelmesen le lehet róla szed­ni a könyveket. Az 5-ös ábrán polcot és fiókos alsó szekrényt látunk, összeépítve, így lesz a polcból önálló, nagyobb helyet igénylő bútor, amely formailag szekrénysor eleme is lehet. Csináld magad! Ha nem kapunk kedvünkre való bútort, polcot, asztalt, vagy öt­letesen akarunk kihasználni üres teret a lakásban, netán csak díszíteni szeretnénk szabadon hagyott és jól hasznosítható fal­felületet ... kénytelenek vagyunk magunk nekilátni. Nosza. A fát szerető, a famunkához valamelyest is értők elkezdhetik. Aján­lataink mottója is lehet: Csináld magad!---------------------------------*---------------------------------­Újdonságajánló Milyen újdonságokat kínál­nak ezermesterkedőknek a pé­csi szakboltok? A VILLGÉP Endresz György úti Barkácsboltja a Hajdú háztartási gépekhez a követke­ző alkatrészeket ajánlja: por­szívókhoz - az Omega típusú­hoz is — gégecsövet; mosógé­pekhez középrészt; centrifugá­hoz függesztő gumibakot, a 407-es típusúhoz fedelet; a 80 120 és 200 literes villanybojler­hez félcollos nyomáscsökkentőt és fűtőbetétet. Az LD 65-ös hajszárítóhoz bakelit ház és nyél érkezett. A vasidomok kö­zül: a 25x25, 30x30, 20x40 és a 40x40 méretű zártszelvényt kínálják barkácsolóknak. Mű­anyagból kaphatók: méretre szabott redőnylécek fautánza- tú, narancssárga és négerbar­na színben, valamint falburko­ló fautánzatú kivitelben. A Szalai András úti Ezermes­terbolt a fával ezermesterke­dőknek: rókafarkú és ágfű­részt; fehér, kék, fautánzatú és textilmintás dekoritlemezt, szép és olcsó dekorléceket kínál. A fém szerelmeseinek: vágóko­rongot kőhöz és fémhez; szili­kon sprét; fémfúrószálakat; alumíniumból: 6,15 es 20 milli­méter átmérőjű csövet, vala­mint 15x15-ös idomot; a szere­lő kedvúeknek NSZK-beli Mei- ser műszerészdugókulcs-készle- teket ajánl. Az elektromosság híveinek figyelmébe ajánlják: a Kontakt—60 és a 61, a Tu­ner—600 és a Positiv—20 kon­takt spréket, az ellenállás egy­ségcsomagokat és a rövidesen ismét kapható ezermester „zsákbamacska" csomagokat. A virág kedvelői CRC kézi, vi­rágpermetező flakonokat is ta­lálnak az Ezermesterboltban. A TOZÉP Citrom utcai bar­kácsboltja magyar gyártmányú Fugaszil (dobozos) és Gumiám (tubusos) nyílászáró tömítő­rr.asszát kínál akváriumok, víz­szerelvények és nyílászárók tö­mítéséhez. Érdemes kézbevenni a 76 centi "pengehosszúságú Sandwik fűrészt — náluk kap­ható. A Kórház téri Zár- és vasa­lásbolt új típusú magyar cilin­derzárat és hozzá kilincset, címkét kínál, igaz nem a ház­gyári ajtókhoz. A lakásdíszítők a hó végén kedvükre válogat­hatnak náluk a szép kivitelű, bejárati és belső ajtót egyaránt csinosító réz és bronz kilin­csekből, címkékből. Az újmecsekaljai Gördülő- csapágy-szaküzlet (Bánki Donát u. 17.) is tud mit kínálni a barkácsolóknak: a modellezők­nek parányi csapágyakat, az­tán gördeszkához, illetve a B & D és a magyar Évig bar- kácsgépekbe valót. A porszí­vót, padlókefélőgépet és mosó­gépet maguk javítók is talál­nak a felújításhoz szükséges csapágyakat. A Szliven Áruház műszaki osztályán sztár a B & D bar- kácsgép, valamint az ahhoz használható B&D és Triplex tartozék. A kiskerttulajdonosok­nak 50 százalékos árenged­ménnyel kínálnak kerti szerszá­mokat: villakapát, sarabolót, hagymaültetőt és locsoló töm­lőkocsit. A VILLGÉP alkatrészboltja (Bajcsy-Zsilinszky Endre út) a híradástechnika kedvelőit érte­síti újdonságairól. Kínálatuk: Orpheusz sztereó rádióhoz erő­sítő panel; régi sztereó Sanyo magnóhoz motor; lemezjátszó motor a Sanyo lemezjátszós magnóhoz; Videoton rádió­hoz forgókondenzátorral egy­beépített URH előtét; a Tesla gyártmányú Plútó magnóhoz motor, valamint a Kékes tv-hez képkimenő trafó és sorprimer tekercs. M. L. Kispad Kórházi felvételes iigyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs varos: POTE Gyermekklinika« Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház: Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat.) III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. «I. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részé­re: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár: Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. A bemutatott ülőalkalmatos­ság rakodásra is alkalmas. A felhasználása pedig a lakótér­től, az előszobán át, a nyara­ló, hétvégi házig szinte korlát­lan. Hozzávalónak begyűjtjük a szükséges, méretre vágott fe­nyőléceket és szögeket. A la­kótérben felhasználásra kerülő padot az összeállítás után a bútorainkkal harmonizáló színű diópáccal átfestjük (színezzük), majd színtelen lakkal bevon­juk, tartósítjuk. Hozzávalók: 4 db láb 40x5x3 cm, 4 db merevítő 25x5x3 cm, 1 db középmerevítő 31x5x3, 7 db ülésléc 140x5x2 cm, 3 db alsó rakodópánt 132x5x2 cm 16 db 4x60 mm-es szög, 48 db 4x40 mm-es szög. Ajándékok - fából Könnyen, gyorsan elkészíthe­tők a rajzainkon bemutatott kis polcok ajándékképpen. íme: 1. A konyhában kezünk ügyé­be eső helyre kerülhet a fali „íróasztal-polc". A vastag, tég­lalap alakú deszkára vannak felakasztva (a deszka hátsó oldala felől bevert szögekre) a jegyzeteléshez szükséges la­pok. Erre írhatjuk fel napi ten­nivalónkat, a szükséges bevá­sárlást, stb. A táblára felra­gaszthatunk naptárt, amelyen piros karikával megjelöljük a név- és születésnapokat, há­zassági évfordulókat stb. Zöld­del karikázzuk be a gáz- és villanyszámla, OTP-részlet, stb. befizetésének határidejét. Ez alá kerülhet felerősített ke­ménypapír tasakban a külön­féle, már kifizetett számla. A polc négylapos lécda­rabból készül. Belseje szolgál a konyhában szükséges ap­róbb tárgyak — gyufa, konzerv­nyitó, dugóhúzó — tárolására. A polc alatt, a deszkalap leg­alsó részére 3—4 becsavarható kis kampót szerelünk, ezekre akaszthatjuk a padlás, pince, stb. kulcsait. 2. A régimódi konyhabútorok mintájára készíthetünk stilizált fűszertartó polcot. 10 mm vas­tag fenyődeszkából vagy réte­gelt lemezből kivágjuk az azo­nos méretű és alakú oldalla­pokat. A függőleges elemek közé építünk be két vagy há­rom, kb. 12 mm vastagságú le­mezből készült, vízszintes pol­cot. Ha ez elkészült, akkor he­lyezzük rá hátul a vékony fa­rostlemezből kivágott hátlapot. A többi konyhabútor színéhez alkalmazkodva, a fűszertartó­polcot nitrozománccal igen élénk, piros, vagv narancsszí­nűre festhetjük. Másik meg­oldás lehet, hogy kellemes mintázatú, lemosható tapétá­val vonjuk be az egészet. 3. Ahol szeretik a virágot, és megfelelő, világos hely van, a szoba sarkaiba is lehel polco­kat készíteni. Először karton­papírból készítsünk sablont, amelv pontosan ileszkedik a sarokfalhoz. A polcot leghelye­sebb vastag, ragasztott lemez­ből kifűrészelni, amelyre a há­rom darab akasztót hosszú fa­csavarokkal erősítjük a polc al­só éleihez. Ha a polcra ne­héz virágcserepet kívánunk tenni, az akasztó alsó végét derékszögben meg kell hajlí­tani,' hogy a behajlított vég alulról ráfeküdjön a deszkára. Csak az akasztók felerősítése után illesszük a polcot a fal­hoz, hogy a három szög helyét be tudjuk jelölni. Amint raj­zaink érzékeltetik, a sarok­polcnak is adhatunk különféle formákat. A cserepek alá te­gyünk kis tálkát, nehogy a polc idő előtt tönkremenjen. Száznegyven éve született Schulek Frigyes Az építőművészet történeté­ben is vannak úgynevezett „má­sodik emberek”, akik, úgymond, átírják, újrafogalmazzák a kas­télyok, templomok, paloták megálmodóinak eredeti műveit. Ami hazánk építészetét illeti, ennek egyik legjelesebb és legtöbbet foglalkoztatott átíró- ja, újrafogalmazója Schulek Frigyes volt, aki száznegyven éve, 1841. november 19-én született, és megkeseredett öregemberként 1919-ben halt meg. Pályája pedig fényesen in­dult. Előbb Bécsben, majd Olaszországban tanult, és ami­kor hazatért, gyorsan állást ka­pott Steindl Imrének, az Or­szágház építőjének irodájában. S nyilván azért, mert Steindl sok helyreállítási megbízást fo­gadott el, Schulek is egyre in­kább a rekonstrukciók szakem­bere lett; elannyira, hogy élet­műve jóformán az ősi falak megifjítósában, a régi formák átrendezésében teljesedett ki. Csupán a legismertebb mun­káit említve; ő tette olyanná a budavári Mátyás-templomot — régebben ismeretes nevén a Koronázó főtemplomot — ami­lyen, tehát a századforduló ékes-díszes divatjának megfele­lően túlontúl szépelgővé, sőt ami a tetőborítását illeti, egye­nesen tarkává; és szintén az ő ceruzája alatt született meg az a Halászbástya, amely ugyan kitörölhetetlen részlete a budai látványnak, de amely végtére is nem több mint díszlet. Igen, még ha ünneprontás­nak is tetszik, ez a Schulek- féle Halászbástya — épült 1895 és 1902 között — egy afféle hegyoldali kulissza. Ha­talmas kövekből összerótt, szín­házba illő díszlet. Eredeti ren­deltetése szerint a várba vezető feljáró, megoldásában viszont egy neoromán lépcsőzetekből, toronysorokból és sétahelyekből álló „rátét", ami az illető ki­emelkedést felcicomázza. A kor műértő közönsége „a magyar eszmevilág maradandó várának" nevezte ki a Halász- bástyát, s minden bizonnyal ez az elismerés is serkentette Schuleket, hogy néhány év múlva a János-hegyi kilátót is megtervezze. Szinte ugyanolyan hegyoldaltakaróként, mint emezt, a szakemberek szerint is „öncélú remek"-et. (A Já­nos-hegyi kilátó 1910-re készült el.) Aztán hívták ide-oda. Res­taurált Visegrádon; próbálta új életre kelteni a Hunyadiak ősi fészkét, a Vajdahunyadvárat; sőt még a híres lőcsei városhá­za megfrissítéséhez is volt kö­ze — ám az igazán nagy és önálló mű elkészítésének lehe­tősége továbbra is váratott ma­gára. Annak ellenére, hogy időközben műegyetemi tanár és a Műemlékek Országos Bizott­ságának építésze lett. Az utókor megítélése szerint Schulek Frigyes, aki ezzel az elfedő és tájdíszítő modorával oly hosszú időn át leginkább csak elkápráztatott, a szegedi dóm — a Fogadalmi templom — megtervezésével alkothatta volna meg élete főművét. Any- nyi másodlagos feladatnak ele­get téve, ebben a kéttornyú épületóriásban sűríthette volna össze mindazt, amit az építé­szet történetéről és gyakorlatá­ról tudott. De ezzel a felkéréssel sem volt szerencséje! Egy kupolás, neoromán stílusú egyházi épü­let terveit még elkészítette, de amikor 1911-ben úgy vélte, hogy az eredetileg kiszámolt költségvetés akár meg is két­szereződhet, a szegedi elöljáró­sággal kötött szerződését fel­bontotta. Helyébe Foerk Ernő lépett, akit ugyan úgy alkalmaztak, hogy a Schulek-féle tömegek­ben és főméretekben ne esz­közöljön változást, az mégis túlságos önállósággal cseleke­dett, és az eredeti tervet igen­csak átírta. Végül is Foerk ter­vei szerint épült fel a dóm. (Még szerencse, hogy az előtte elterülő — a Szegedi Szabad­téri Játékoknak színteret adó — tér egy igazán kitűnő épí­tész, az európai hírű és rangú Rerrich Béla elképzeléseinek megfelelően formálódott, s lett belőle hazánk legszebb zárt tere.) Schulek Frigyes azonban mindezt már nem érte meg. Hetvennyolc évesen, 1919-ben elhalálozott, s tényleg úgy volt kénytelen búcsút mondani az életnek, hogy tudnia kellett: egyetlen igazán eredeti és csak az ő munkálkodásához kapcsol­ható épület sem fogja őrizni a nevét. Fantáziadús, tehetséges ember lévén, mindezt igazán sajnálhatjuk A. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents