Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-18 / 316. szám
1981. november 18., szerda Dunántúlt napló 3 Nagy feladatok a városi közlekedés javításában Interjú a Volán Tröszt vezérigazgató-helyettesével Az utóbbi években a korszerűbb személy- és áruszállító- park kialakításával jól prosperáló szervezet jött létre a Volán Tröszt irányításával. Szerepe a hazai közúti közlekedésben elvitathatatlan, de nem mentes az ellentmondásoktól, a napi gondoktól sem. Erről beszélgettünk dr. Zahumenszky Józseffel, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyettesével. — A Volán-vállalatoknak meghatározó szerepe van a hazai közúti forgalomban, és büszkék vagyunk arra, hogy mint nyitott üzem mindig közvetlenül érzékeltük a közgazdasági környezet várható változásait és ennek megfelelően foganatosítottuk a szükséges intézkedéseket.- A közúti személyszállítást tekintve Budapest és Miskolc városi forgalmát nem számítva, önök végzik az utaztatás nyolcvan százalékát. Ebből is érződik: mint nyitott üzemmel, a Volánnal szemben igen nagyok a társadalmi elvárások. — A társadalom azt várja tőlünk, hogy fokozatosan fejlődjünk. De beszélhetünk-e erről a mai helyzetben. Ha csak a vállalatainknak személy- szállításból kellene megélniök, beszűkülnének a fejlesztési le. hetőségeink. Ezért is előnyös számunkra, hogy áruszállítási feladatok ellátásával is foglalkozunk. Eddig is megragadtunk minden olyan lehetőséget, ami a személyszállítás fejlesztését tette lehetővé, és ez így lesz a jövőben is. Hétszázmillió forintot csoportosítottunk át például a nyereségből annak érdekében, hogy ezen a területen a lehető legkisebbek legyenek a gondjaink: — A Volán egymás után szüntetett meg korábban menetrendszerűen közlekedtetett járatokat a gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkozva. — Jó, akkor először is nézzük a számokat! A személyszállítási feladatok a vasút és közöttünk oszlanak meg. Ebből bizonyos párhuzamosság is adódik. Népgazdaságilag tehát nem lehet cél, hogy vonatok, vagy éppen autóbuszok kihasználatlanul közlekedjenek. Ezért az elmúlt két esztendőben a Volán kétszáz olyan járatot szüntetett meg, amire a párhuzamosság miatt nem volt szükség Persze, a közlekedéspolitikai koncepcióban kidolgozottak clapjón néhány vonalon ugyanezt megtette a vasút is, szem előtt tartva a gazdaságosságot. Ez a folyamat nem fejeződött be, mert felméréseink szerint Magyarországon mintegy nyolcvan olyan járatunk van még, amit leállítunk azért, mert a MÁV minőségben legalább annyit tud nyújtani az utazó- közönségnek, mint mi. Szeretném megjegyezni, hogy ahol járműveink kihasználtsága eléri a harmincöt—negyven százalékot, nem fogunk autóbuszt ieállítani. Bárhogy is alakul tehát a Volán szemszögéből az árufuvarozás, a személyszállítás elért színvonalát tartanunk kell. — A legújabb rendelkezések kapcsán mind többször kerül szóba az üzemanyag-korlátozás kérdése. — Forgalomszervezésünknek, a műszaki karbantartásnak és a kialakított eszközgazdálkodásnak is köszönhető, hogy fajlagos üzemanyag-felhasználósunk, a közlekedési költségeink húsz százalékkal alacsonyabbak a hasonló fejlettségű országokénál. Meggyőződésem, hogy nálunk nem szabad olyan drákói intézkedéseket hozni az üzemanyag-felhasználást tekintve, mint ami szóbeszéd tárgya, mert ezeket a dolgokat adminisztratív intézkedésekkel nem lehet megoldani. A Volán kereskedelempolitikája igazodik a mindenkori szállítási igényekhez. Az év eleji hónapokban például tíz—tizenkétmillió tonna árut továbbítunk, augusztus és október között pedig tizennyolc—húszmilliót havonta. Erre képesek vagyunk és az adatokból kitűnik az igényekhez való rugalmas igazodás. Persze, gondunk is van. Ez pedig a hétvégi rakodás. A vállalatok ebben nincsenek érdekeltté téve, a maguk erejéből képtelenek megoldani. A bértöbbletet tudomásul kellene venni az államháztartásnak. — Már szó esett arról, hogy a Volán-vállalatok az utóbbi években jelentős összegeket lordithattak új eszközök vásárlására. A mostani körülmények között ezek a lehetőségek beszűkültek. — Hazánkban, a közúti járműállomány „korátlaga" négy és fél év. Európai viszonylatban sincs szégyenkezni valónk. A fejlesztési lehetőségek valóban szerényebbek, mint korábban, ezért igen nagy fontosságú a megfelelő karbantartás, az eszközök felújítása. Az elkövetkezendő két évben még ezt nem érezzük annyira a viszonylag fiatal járműparknak köszönhetően, azt követően viszont mind erőteljesebben merül föl a tervszerű eszközváltás további folytatása. Itt kívánom megjegyezni, hogy ebben a tervidőszakban fejlesztési forrásaink hatvan százalékát a személyszállítás fejlesztésére fordítjuk: főként a helyi és városkörnyéki közlekedés színvonalának megtartására, emelésére. Mindezt az is szükségessé teszi, hogy már a jövő esztendőben a Volán-vállalatok helyi közlekedtetésű járművei legalább nyolcszázmillió utast szállítanak majd, ami a személyszállítási arányok eltolódását jelzi a városi forgalom javára. — Annak ellenére, hogy Pécs város közlekedése forgalomszervezési szempontból jónak ítélhető, számos gonddal küzd. Felsorolásuk úgy érzem nem szükséges, hiszen ezeket ön is ismeri. Milyen lehetőségeket lát a jövőre nézve? — A Volán 12-es Vállalata az első öt között szerepel a városi tömegközlekedést tekintve, örömünkre szolgál, hogy a pécsiek egy olyan korszerű forgalomszervezési rendszert dolgoztak ki és léptettek üzembe, amit országosan is adaptálni lehet. Pécsre a fővárosira jellemző az utazási igény, és többek között ez is indokolttá tette a számitógépes forgalom- irányítás alapjainak megteremtését. A magas adóterhek miatt a pécsi eszközfejlesztések viszont behatároltak. Úgy gondolom, hogy a területi és a tröszti vezetés feladata, hogy az államháztartás olyan szabályozórendszert alkalmazzon, amely segíti az említett gondok megoldását. — ön előtt is ismeretes, hogy amikor hat esztendővel ezelőtt az országban először Pécsett bevezették a jegyváltó-auto- matákat, az az utazóközönség körében nagy ellenállást keltett. Lapunkban is többször fölvetettük, ám eredménytelenül: egyszerűbb lenne a fővárosi mintára alkalmazni a jól bevált és egyszerű jegylyukasztókat. Az évek során bebizonyosodott: sokszor meghibásodnak a pénzbedobós automaták. Hamarosan amortizálódnak. Úgy gondolom a lecserélésük időszakában ismét szükséges lelvetni, miért ne alkalmazhatnák Pécsett is a praktikusabb jegylyukasztó rendszert. Korábban az volt a véleményünk, hogy az utasnak egyszerűbb zsebbe nyúlni az autóbuszon és a két forintja fejében megkapja a menetjegyet. Akceptáljuk a pécsi utazóközönség igényét, de a türelmüket kérjük. Szegeden és Debrecenben kísérletképpen már bevezettük a fővárosi jegyváltó rendszert. Ha ez beválik, lesz erőnk azt mondani, vezessék be másutt is, így Pécsett! Salamon Gyula Közel negyven lakóházat bontanak le a Pécs Budai városrészben, hogy helyükre korszerű épületeket építhessenek. Jelenleg a Felsővámház utcai részen bontják a lakóházakat.- Szokolai István felv. — Nő a vállalkozási kedv E lénk az érdekődés a tanácsokon azok részéről, akik kisgazdasági egységek létrehozását tervezik. Ez ügyben Pécsett, a megyei tanács ipari osztályán eddig több százan fordultak meg. Gyakran 5—10 ember érkezik egyszerre, a most még amorf termelőközösség tagjai: mérnökök és technikusok. Általában 20— 40 évesek. Figyelemre méltó, hogy a kockázatvállalással és a pénzbefektetés arányaival tisztában vannak. Az érdeklődési skálán Pécs utón Komló vezet, majd a többi város következik és egyre többen érkeznek a Baranya megyei Fodrász, valamint a Cipőipari Szövetkezet vidéki egységeiből is. Sokan azt kérik, maradhassanak inkognitóban. Ez a tény arra utal, aggódnak, hogy hátrányok érhetik őket a jelenlegi munkahelyükön, ha alapítási szándékuk kitudódik. Ez a fajta aggodalom nagyobbnak tűnik, mint az óvatos tartózkodás pénzügyi szabályzók kiforratlansága miatt. A kíváncsiság mellett nagy a várakozás, a visszafogottság. Legtöbben nincsenek tisztában a lehetőségekkel, azzal, hogy mit is kínálnak a szövetkezetek, a vállalatok, a tsz-ek. A vállalkozókedv aprópénzre váltásában még az sem jelentett előrelépést, hogy a kockázat kudarca esetén a biztosító kártérítést fizet. Ugyanígy várakozás, tartózkodás jellemzi a termelő- egységeket is elsősorban a jogszabályok késlekedése, valamint a pénzügyi szabályzók alakulása miatt. Tartanak attól, hogy a kitűnő munkaerő elvándorol. Pedig ha az üzem, a gyár, a szövetkezet maga kezdeményezné okos előrelátással a munkahelyen belüli gazdasági közösségek kialakítását, akkor a gond nem is tűnne oly súlyosnak. Mire akarnak vállalkozni? Az első komolyabb fellendülést a tehergépkocsik használatba vétele hozta meg. Aztán felerősödtek azok a törekvések, hogy gépjárművel lehessen fuvarozni, vagy egy tsz gépműhelye lakossági szolgáltatást is végezhessen. Az egyik tsz pédául fodrászatod nyitott, a sombereki tsz szolgáltatóházat épít majd saját erőből. A kisiparosok vállalkozási kedve a legaktívabb, amit bizonyít az ÉLISZ és a KIOSZ közös irodája, amely még tökéletesebben működne, ha hálózatot szervezne a hibák helyszíni felvételére. Lakás- karbantartó kisipari munka- közösségek szerveződése folyik, sőt Pécsett szervezik a kisiparosok anyagbeszerző ügynökségét is. Mások viszont a fodrászati, a cipőjavító és a patyolat szolgáltatásban gebines vagy bérleti rendszert, még inkább kisszövetkezetet szeretnének. De ez vonatkozik a tv-, rádió- és a háztartási gépjavításra is. És megérné a Tüzépen belül gazdasági munkaközösségben fuvarozni. Persze már vannak kezdeményező vállalatok, szövetkezetek is, mint a Gelka, az AFIT, a Patyolat, amelyek a bérletbe adás, vagy a kisvállalat-alapítás gondolatával foglalkoznak. Azt akarják elérni, hogy a milliós értékű gépeik több műszakban dolgozzanak. Úgy igyekeznek megkötni a szerződéseket akár kisiparosokkal is, hogy ezek a berendezéseik ne menjenek tönkre időnap előtt. A követelmények a kisvagy csoportos vállalkozókkal szemben korrektek, így például elengedhetetlen a szakmunkásbizonyítvány, a mesterlevél bemutatása, a büntetlen előélet. Engedmény, hogy nincs időhöz kötve a szakmai gyakorlat, vagy a hiónycikkpótlásra képesítést nem igénylő, úgynevezett szabadipart lehet kiváltani. Épp ezekkel a lehetőségekkel kapcsolatban született sokféle tévhit. Többen azt hiszik, hogy a szellemi pályákon megkötöttség nélkül szövetkezhetnek. Például a kapa- citás-„felhajtók”, az újítók, a piackutatók ügyvivő irodájában, vagy ügynökségében. Pedig a közgazdász és a jogi végzettség mindegyik esetben előírás. S egy másik, lényegében a legszigorúbb feltétel, hogy az államilag előírt árak, a minőségi követelmények nem kerülhetnek veszélybe és az anyaszövetkezetek, az anyavállalatok, a különféle hatóságok főként e vonatkozásban fejtik ki ellenőrző, számonkérő munkájukat. A kisgazdasági vállalkozásokat a Baranya megyei Tanács ipari osztálya hangolja össze a KlOSZ-szal, a KISZÖV-vel, MESZÖV-vel, valamint a TESZÖV-vel és a siker érdekében a vidéki tanácsok dolgozóit is felkészítette a több mint harminc jogszabály ismertetésére. Felmérték a gazdasági egységeket, hol milyen forma létrehozása a célravezető és igyekszik meggyőzni a gazdasági vezetőket, hogy bátorítsák a kezdeményezőket. Az ipari osztály hatósági csoportja bármelyik vállalkozót fogadja, de a legjobb az, ha mindenki a munkahelyén készíti elő a vállalkozás feltételeit és sikerét. Csuti János Műszaki tervezés számítógéppel Mint az élet sok más területén, ez év elején vállalatunknál is bevezettük a számítógépes adatfeldolgozást melynek segítségével már eddig számos mezőgazdasági tervezési, illetve vállalati gazdálkodási feladat megoldásának átfutási idejét sikerült jelentős mértékben csökkentenünk. Jelenleg vállalatunk egy EMG —666 típusú központi egységgel rendelkezik, amelybe mágneskazettás adatrögzítőt építettek be. A központi egységhez különféle perifériák csatlakoznak: mágnes egység, rajzgép, nyomtató- és lyukszalagkezelő egység. A számítógép s az összes periféria magyar gyártmány, így vállalatunknak megfelelő áron sikerült egy — tapasztalataink szerint — megbízható működésű és jó szervizhálózattal ellátott számítógépes rendszert beszerezni. * Az alkalmazás első fázisaként a geodéziai adatszolgáltatás és a meliorációs tervezés részegységeit vittük számítógépre oly módon, hogy az egymáshoz illeszthető, de eddig külön kezelt számítási egységeket összekapcsoltuk. így nem egy esetben a régen több hétig tartó munkákat (például rajzolás) néhány nap alatt el tudtuk végezni. A programfejlesztés során az alkalmazást további szakterületre terjesztjük ki (statika, villamos-tervezés, épületgépészet, stb.) annál is inkább, mivel a fentebb említett szakágakban szerzett tapasztalataink igen kedvezőnek bizonyultak; a feldolgozás gyorsaságán túlmenően a számítások pontossága is fokozódott, a rendszer üze- me|ltetésének gazdaságossága egyértelműen bebizonyosodott. Végső soron a számítógép al_ kalmazásával is ahhoz az össz- vállalati törekvéshez szeretnénk hozzájárulni, melynek célja: megrendelőink minél gyorsabb, pontosabb és magasabb szintű kiszolgálása. Őri István oki. építőmérnök
