Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-16 / 314. szám
Új természettudományi kiállítás készül Pécsett Egy négyzetméter távol-keleti lepke Egy érdekes példány a kiállítás anyagából: szürke sziklabagolylepke. A Kárpát-medencében egyedül a Harsányi hegy környékén található. (Nádor Katalin felvétele) E gész Dél-Dunántúlon egyetlen természettudományi kiállítás volt, illetve lesz: a pécsi Janus Pannonius Múzeumé. A furcsa meghatározás magyarázata a jelen: az 1966-ban megnyitott kiállítást a Rákóczi úton két éve zárták le. Az addig eltelt 13 év alatt a bemutató anyaga, korszerűsége megkopott, egy-egy kiállítási anyag elporladt. A múzeumnak az utolsó évben már csak tízezer látogatója volt. Most új kiállítás készül Pécsett. Magának a kiállításnak az anyaga tulajdonképpen már készen áll, ettől akár holnap meg jehetne nyitni a múzeumot. Az épületben azonban még nagy a felfordulás, a szemlélődés csendje helyett a parkettacsiszoló gép hangja tölti be a termeket. Dr. Ufíerkovich Ákos, a múzeum munkatársa s az új kiállítás tervezője szerint, ahogy most az iparosmunkák tartanak, december elejéről jövő év elejére kell halasztani a megnyitót. — Nemcsak a kiállítás lesz új, hanem az épület is szükségszerűen megújul belülről. A kiállítási terem mintegy kétharmada lesz a régebbinek, mert a tudományos gyűjtés raktározására nem tudtunk máshonnan lecsípni elegendő helyet. Ennek elfenére a bemutató anyaga gazdagabb, mint a korábbi, s ez jórészt a ,,Mecsek és környéke természeti képe” tudományos kutatóprogram közreműködőinek az érdeme. Kiállítunk mintegy 200 kőzetet és ásványi őslénylenyomatot, maradványt, 200 növény- és állatképet, mintegy 1000 gerinctelen állatot, s 15—20 gerincest. A kiállítás egész Dél-Du- nántúl jellemző növény- és állatvilágát mutatja be új formában, élőhelyekkel, vagyis a növényi formációkat a hozzájuk tartozó állatvilággal együtt. A 12 élőhelyből (vizek, lápok, tölgyesek, bükkösök stb.) tulajdonképpen csak kettő kötődik egy bizonyos tájhoz: a sziklagyepek (Mecsek és a Harsányi hegység), valamint külön a barcsi ősborókás. — Lesz-e olyan állat, amely a régebbi kiállításon nem szerepelt? — Néhány ilyen is lesz, ezek közül is kiemelem azt a távol-keleti lepkefajt, amely nyugat felé terjeszkedve az utóbbi évtizedekben hódította meg a Dél-Dunántúlt is. Magyar neve még nincs is. Én tölgyfa selyemlepkének kereszteltem, mert ezeket a fákat rágja. Sok színárnyalata van, s most a hazánkban található legnagyobb lepkefaj, még az éjszakai pávaszemnél is nagyobb. Ebből a lepkefajból egy négyzetméternyit fogunk bemutatni. Az átalakított kiállítási terem fűthető, lesz ruhatár, a bemutatóterem pedig alkalmas arra, hogy iskolai földrajz. és biológiaórákat tartsanak benne. Ehhez alkalmazkodik a múzeum nyitvatartása is: a délelőtt csak az iskoláké lesz D. I. Valamikor patikában mérték II tokaji pincék mélyén Túl drága lenne hamisítani Tetszik-e a „mindenki lánya”? n párkapcsolat-teremtés íratlan szabályai Érzelmi satnyulás és az érzelmek reneszánsza Truman Copote regényéből H idegvérrel ? Félelemmel! Világhírű film a kriminál- pszichológusok „boncasztalán n A sötétszürke penészréteg mint valami különleges bársonytapéta borítja a falakat. A finoman megvilágított pince- helyiség varázsos hangulatában sorra kerülnek az asztalra a legfinomabb tokaji borok. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság sátoraljaújhelyi pincészetében kóstolgatjuk a finom nedűket. Mi, magyarok is „kihalljuk" belőlük a magyar föld nemes üzenetét, ám a tokajival töltött pohár mégis talán külföldön cseng a legszebben. A java részét exportálják is — tájékoztat Mitró László vezérigazgató-helyettes, akitől megtudom még, hogy éves termelésük - csak borból — meghaladja a 800 milliós értéket. A nagyvilág borfogyasztói mostanság elsősorban a könnyű borokat keresik, de nagy sikere van az alkalmi boroknak is. Ilyen a — világviszonylatban egyedülálló — tokaji. Egyediségét, eredetiségét a szakemberek több tényező együttes hatásának tulajdonítják. Ezek közül is kiemelik a földrajzi környezet hatását, a talajadottságokat és a tokaji pincék jellegzetességeit. A tokaji bortermő vidék a bortermőhelyek egyik leg északibbja. Ettől északabbra már csak a Rajna és a Mosel mentén terem borszőlő. A pince, ahol most vagyunk, hasonlít a legtöbb hegyaljai pincéhez. Penészflórájában állítólag 200 fajta penész mutatható ki. Nem véletlen, hogy valaha a tokajit patikában árulták, hiszen éppen a penészhatás révén jelentős mennyiségű és számú antibiotikumot tartalmaz. Az első aszúbort Lorántffy Zsuzsa papja készítette és azóta kezelik a tokajit úgynevezett oxidativ körülmények között kizárólag fahordókban, hogy a pince klímájával minél intenzívebben érintkezzen. A tradicionális bor 2—5—8 évig érik, amíg kialakul a brodigjaBejárjuk a cladospórium cel- lareval (nemes penész) borított pincelabirintus egy részét. Ez a sártoraljaújhelyi 12,5 kilométer hosszú. 2187, egyenként 150 —300 literes hordó sorakozik benne. Az átlaghőmérséklet nyolc Celsius fok. A borkombinátnak körülbelül 200 hasonló pincéje van. Megjegyzendő, hegy Tokaj-Hegyaljához 27 település tartozik. 160 ezer ember él ezen a vidéken, ahol már a honfoglaláskor fejlett szőlőkultúra volt. Ezek a pincék többnyire 800 évvel ezelőtt épültek, állapotuk mintegy 200 éve nem változott jelentősen. Az itt látható kis fahordókhoz hasonló körülbelül 100 ezer van jelenleg is a kombinátban. Bennük mintegy húsz—huszon- kétféle bor érlelődik, finomul, várja, hogy végre a palackozóba, majd a nemes italok kedvelőinek asztalára kerüljön. Hamisítás? Volt ilyen is. Óriási büntetést vont maga után. De vajon lehet-e az igazi tokajit hamisítani? Aligha. Akadtak, akik megpróbálták. Túl „drága" bor lett belőle. A mostani termés itt is olyan volt, mint másutt. Kevesebb a vártnál, de igen jó minőségű. Ma már a pincékben mindenfelé az új borokat kóstolgatják. Az idei bor a Tokaj vidéki pincék mélyén majd csak néhány év múlva adja ki a zama- xát. Míg végre olyan lesz, mint ami poharainkban csillog: aranyszínű, ünnepi ital. A magyar föld egyik legszebb üzenete. Bebesi K. A floridai Atlantic Egyetemen felmérést végeztek a hallgatók körében, amelyből - meglepetésszerűen — kiderült, hogy a lányok mindenféle emancipációs törekvésük ellenére a dominanciát keresik a fiúkban. Az energikus, határozott fellépésű férfiaknak több az esélyük, még ha külsejük kívánnivalókat hagy is maga után. Bár köztudott, hogy a nők szívesen és fennen hangoztatják véleményüket, kinyilvánítják akaratukat, mindezt szívesen teszik abban a tudatban, hogy egy megbízható férfi áll mögöttük. A széles körben elterjedt megállapítás, miszerint az ellentétek vonzzák egymást, nem egészen helytálló, legalábbis a különneműek esetében, különösen erotikus, szexuális kapcsolatban nem. Az „ideális partnerkeresésben" tudattalanul a személyiségünkhöz hasonlót keressük. Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója itt egy lépéssel tovább ment. Szerinte a társkereső tudat alatt az ellenkező nemű szülő megfelelőjét keresi, vagyis a lányok apjukhoz hasonló férfit, a fiúk pedig az anya hasonmását. Napjainkban a freudi felismerés egyre inkább érvényét veszti, ugyanis a szülői ideál, a szülő példakép szerepe halványul, erejét veszti a fiatalság körében. Ezzel az érzelmi satnyulással párhuzamosan megfigyelhetünk egy másik tendenciát: az érzelmek reneszánszát. Természetesen nem nagyszüleink lugas-romantikájának visszatéréséről van szó, de a fiatalság újraértékeli az érzelmeket. A legfrissebb pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy a hasonlóság mellett a tartózkodás a legnagyobb vonzerő a párkapcsolatokban. (A „hódítás" újra diadalmas utat fut be, mindemellett érdemes utalni arra, hogy csak kezdeti tartózkodásról van szó.) A fiatalok szívesen tetszelegnek a „vagány- szerep"-ben, ezért természetesen nem erkölcsi elítélésről beszélnek, ha nem kezdenek kapcsolatot olyan lánnyal, aki „mindenkié", inkább kibúvókat keresnek: „külsőleg nem az esetem", „kár az időért", „most fontosabb dolgom van”. A figyelmes szemlélő azonban könnyen észreveszi a felületi mondatok alatt lappangó erkölcsi lebecsülést. Az úgynevezett udvarlás kapcsán szó sincs viszont a hagyományos széptevésről, az ifjúságnak borsózik a háta az erotikus rutintól. Az NSZK-ban a közelmúltban megjelent egy könyv, (Glenn Wilson-David Nias: Erotische Beziehungen; Ullstein-Verlag) amely részletesen elemzi a párkapcsolat kialakításának domináns tényezőit. A két nem erős eltéréseket mutat az értékskálában. A férfiak minősítési szempontjai: megnyerő külső, érzéki vonzerő, érzelemdús egyéniség, sikeres társasági szereplés, háziasság. A nők mércéje a férfiakat illetően: teljesítmény, irányítási, vezetési készség, szakmai siker, társadalmi helyzet, szórakoztatási, társalgási készség. Látjuk, a férfiakat jobban érdekli a külső, viszont a nőkről sem mondható el, hogy a belső tulajdonságokért rajon- ganának. Rosszmájúan úgy szoktak fogalmazni: a nők legszívesebben gazdag özvegyek. Ha csípős is a megjegyzés, az mégis tény marad, hogy a gyengébb nemet a teljesítmény és a sikeresség vonzza. A „Casanova" magazin nyomán: A két fiú nem akart gyilkolni, de a nagy terv „nem jött be", a tornyán alig akadt pénz — bankban tartották — még a sufni alá gurult fél dollárért is le kellett ereszkedni négykéz- lábra. Végül is kiirtották a családot, ne legyen élő tanú! Truman Capote világhírű regényének címe szerint: Hidegvérrel. Ezt a címet vette át az Os- car-díjas Richard Brooks is, amikor — 1967-ben — a szigorú valóságábrázolás szándékával filmet forgatott belőle. Most pedig — immár harmadszor — a Magyar Pszichológiai Társaság kriminólpszichológiai szekciója rendezeti vitát a művészeti alkotásról, a Capote—Brooks írta-rendezte történetről. A HDN már az első ilyen vitáról beszámolt - az Akasztani való bolond nő című filmet boncolgatták akkor — tudomány és művészet párhuzamba állításával. A Hidegvérrel vitája most végül is egyértelmű lett. Ezt a véleményt elsősorban két kriminál- pszichológus képviselte: dr. Kis Géza — egyben a szekció titkára — és dr. Túrái Tamás. Nevezetesen azért, mert a legtöbb — művészi vagy tömegcikk értékű — krimi, akarva-akaratla- nul „lelkizni" kezd és többnyire sajnáltatja a bűnöst. Nem érzi meg az elkövetőkben a tudománnyal is igazolható, valódi bűnügyi lélektani vonulatot. A „Hidegvérrel” azonban kivétel: ez a mű - mint dr. Túrái Tamás a vitának fordulatot adva megjegyezte — „tisztán hozza" a helyzetet, szinte bűnügyi lélektani mintaképpen. Véqül is milyen lényeges megállapításokat eredményezett c kriminólpszichológiai vita? - A felelősségmegoszlás alaptételét. Vagyis azt, hogy ha; egyedül vagyunk a bűnnel szemben, hogy „megtegyem, ne tegyem meg?!”, akkor könnyebben elállunk tőle, mint csoportosan. Csoportban, avagy nagyobb tömegben is, az egyén másképp viselkedik, mint egyedül. Olyankor feltámad ai kivagyiság, de másik, legalább ilyen veszélyes vonás: a felelősségmegoszlás tudata. A „Hidegvérrel" két eredendően lelki sérült személyisége — mindkettőnek a gyermekkora túl sok lelki torzót hagyott hátra - nos, a két személyiség egy harmadikká vált, egymást felerősítve elkövették a tömegmészárlást. Ilyen lélektani helyzetben a külső-belső körülmények is rosszra fordíthatják a tettet. Eredetileg ugyanis nem a gyilkosság szándékával mentek a farmra, hanem a biztos „nagy pénz" megszerzésének hitével. Ott derült ki, hogy a pénz a bankban van, tehát „leégtek". A két gyilkos közül az egyik, a „Kockáskabátos”, amikor egyszer még megkísérli apja támogatását megszerezni, de hiába Aztán a fél dollárosért is szinte bútor aló mászni, végül a lány... A filmbeli „Fekete fiú” — máskülönben ez volt az igazán árnyalt jellem — emlékezetében feltámadt egy gyermekkori kép az anyjáról, s nem engedte, hogy a másik — az egyértelműen gátlástalan pszichopata „Kockáskabátos" — a lányt megerőszakolja. Végül feszültségük a tetőpontra ér és szinte egymástól is tartva, egymás előtt is kivagyi módon, lemészárolják a családot. De a kivagyiság, azt hiszem, mindig szerepjátszás is. Aztán igazában a félelem is belefonódott ebbe a gyilkosságsorozatba: ne legyenek élő tanúk! Ez a félelem az okasztófa alatt lett plasztikussá és figyelmeztetővé: nem hidegvérrel öltek! Fontos - a „Fekete fiú” magatartásában megnyilvánult a bűnözésre hajlamos személyiség sajátos befolyásolhatósága. A börtönből szabadulva tisztes barátokat keresett, de a „Kockás" első jelentkezésekor ráállt a bűnre. Végül dr. Túrái Tamás igen fontos megállapítása: ez a gyilkosságsorozat is a fogyasztói társadalom sajátos útkerülése. Ebben a társadalomban igen nagy az igény az anyagi jólét iránt. De osztályszerkezete nem engedi meg, hogy mindenki a jogszabályok és az adott erkölcsök szerint érje ezt el. Ezért a cél marad, de az út változik: dörren a fegyver! Nagyüzem a tolcsvai palackozóban dr. Juhász Edit Földessy Dénes
