Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-15 / 313. szám
Belváros a szervezett felújítás útján (4.) A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1981.1-III. negyedévről Panyik István felvétele Nem szabad elszaladni az álmokkal Lakásmegszűnések és-felújítások, megújuló udvarok (Folytatás az 1. oldalról) A megyei székhelyű kivitelező építőipar építési munkáinak ez évi előirányzatából 69% valósult meg szeptember 30-ig. A fizikai dolgozók által teljesített munkaórák száma 3%-kal, ezen belül a túlóráké 4%-kal volt kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiak száma 7,5%-kal csökkent. Az építőipar ez év elejétől a III. negyedév végéig 1030 lakást adott át. A lakásépítkezések zömét végző Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az éves tervében átadásra előirányzott lakások 69%-át adta át. Ezúttal az iskolaépítkezésekre összpontosítottak jelentős erőket. A tanév elejére átadták Pécsett a nevelési központ éttermét és újabb 16 általános iskolai tantermét, továbbá a Ivov-kertvárosi 16 tantermes szakmunkásképző iskolát. Mohácson a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat ugyancsak új 12 tantermes általános iskolát fejezett be. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelése — a Baranya megyei Tanács előzetes számításai alapján — ez év első kilenc hónapjában a tavasz szélsőséges időjárási körülményei ellenére is — összességében növekedett. Ezen belül a búza idei termése kevesebb volt a tavalyinál, kukoricából és napraforgóból jobb termés ígérkezik. A búzatermés csökkenése részben (56%-ban) a kisebb területegységre jutó hozammal, részben (44%-ban) a vetésterület kieséssel függött össze (tavaly rekordtermés volt búzából), A kukorica hektáronkénti termésátlaga várhatóan valamivel meghaladja a tavalyit. Átmeneti nehézséget okoz a kukorica tárolása, mivel a nyári termés — főként a búza — tárolókapacitást köt le. A megyében a gazdaságoknak csak kis hányada tért át a kukorica CCM-tárolásóra (szem- csutka-keverék nedves tárolása). A várható termésnek csak mintegy 6%-a kerül így tárolóba, mivel az áttérésnek beruházási igénye, más oldalról pedig a takarmányozási technológiában is változtatási követelménye van. Kedvező az eddigi legnagyobb, 10 533 ha területen termelt napraforgó várható terméshozama, aminek következtében a feldolgozóipari átvételre a gazdaságoknak várniuk kell. Ez a nehezen tárolható napraforgónál gondot okoz. Cukorrépából a várható termés elmarad a tavalyitól, az átvételi egységár azonban magasabb az 1980. évinél. A burgonyatermés sem érte el a tavalyit. A zöldségtermesztés a nagyüzemekben ez évben kisebb területen folyt, mégis a korábbi érés és a kedvező hozamok folytán a zöldségellátás viszonylag kiegyenlített volt. Érezhetően jobb volt a kora tavaszi és a késő őszi friss zöldségkínálat. Jó termés volt almából, a szőlőtermés mintegy 15%-kal elmaradt a tavalyitól, de a cukorfok valamelyest kedvezőbb. A kedvező őszi időjárás lehetővé tette az optimális időben történő talajművelést és vetést Október végére az ősziek alá tervezett 70 244 hektár nagyüzemi szántás 90%-a készen volt és ezt a búzavetés is ütemesen követte, a tavalyinál nagyobb területen. Az őszi munkákat géphiány nem hátráltatta, de jelentős alkatrészhiány mutatkozott. A műtrágya- és a növényvédő- szer-ellátás kielégítő volt, csupán választékbeli korlátok adódtak. Az állatállomány alakulásában az értékesítés és az egyes ágazatok jövedelmezőségi lehetőségeihez való alkalmazkodás figyelhető meg. A szarvasmarha-állomány szeptember végén 2,4%-kal több volt az 1980 azonos időponti állománynál. A szarvasmarhák száma mind a termelőszövetkezetekben (5%- kal), mind — hosszú idő után először — a kisüzemekben (2%-kal) nőtt, az állami gazdaságokban ugyanakkor csökkent 5%-kal. A sertésállomány ugyancsak szeptember végén 2,6%-kal kisebb volt a tavalyi, és 3,5%-kal a két év előtti állománynál. A fogyás a kisüzemeknél adódott, de ugyanakkor az anyaállomány növekedett. A sertéstartás a két nagyüzemi szektorban növekvő tendenciájú. A tyúkfélék állománya valamennyi szektorban dinamikusan növekedett, ami teljes mértékben a broyler-piac kedvező alakulásával kapcsolatos. A tojástermelésben és -értékesítésben ugyanakkor tovább tart (ha mérséklődött is) a visz- szaesés. A vágóállat-értékesítés fajtánként eltérően alakult: a vágómarha-felvásárlás az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához mérten 14%-kal csökkent, a vágósertés-felvásárlás a tavalyi szinten alakult, (azt csupán 0,3%-kal haladta meg), míg vágóbaromfiból 8,4%-kal vásároltak fel többet. A tehéntej értékesítésének növekedése az előző évekhez mérten mérséklődött. Foglalkoztatottság Baranya megyében — az országoshoz hasonlóan — az elmúlt években a foglalkoztatottak száma csökkent. 1981. I—III. negyedévében az általunk megfigyelt anyagi ágazatokban, a személyi és üzleti szolgáltatásban, valamint a lakás-, város-, és községgazdálkodási szolgáltatásban 1,1%kal, illetve 3,2%- kal kevesebben dolgoztak, mint tavaly, illetve az 1979. év azonos időszakában. A foglalkoztatottak 81,3%-a fizikai állományba tartozott. A megfigyelt ágazatok vállalatai és szövetkezetei 1,3%-kal kevesebb fizikai munkavállalót alkalmaztak ez év első három negyedévében, mint 1980 év, és 3,7%- kal kevesebbet, mint 1979 év azonos időszakában. A nem fizikai dolgozók száma kisebb mértékben (0,2%-kal) csökkent. Az utóbbi két év során 100 fizikai munkavállalóra 23 nem fizikai dolgozó jutott. Az átlagot meghaladó mértékben csökkent az egy évvel korábbihoz képest a létszám az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 2,6%-kal alacsonyabb volt, mint 1980. év első kilenc hónapjában. Baranya megyében 1981. október 1-vel bezárólag 12 termelő vállalat vezette be az 5 napos munkahetet. Az intézkedés ez ideig mintegy 26 800 főtérintett. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagbére 1981. I—III. negyedévben 4149 Ft-ot tett ki. Ez az összeg 7,4%-kal volt több az egy évvel korábbinál, és 13,9%-kal meghaladta az 1979. év azonos időszakában kifizetett munkabérek átlagát. Az egy foglalkoztatottra jutó bérkifizetés a megfigyelt ágazatok közül 1981. I—III. negyedévében az iparban volt a legmagasabb, a személyi és üzleti szolgáltatásban pedig a legalacsonyabb. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak átlagkeresete 1981 I—III. negyedévben 4417 Ft volt, ezen belül a fizikai állományba tartozóké 4260 Ft. Az átlagkeresetek a munkabéreknél nagyobb mértékben növekedtek. Az összes foglalkoztatottak keresete 8, a fizikai foglalkozásúaké 7,8%-kal volt magasabb az 1980. I—III. negyedévinél. A fizikai és nem fizikai dolgozók 1981 I—111. negyedévében egy főre számítva a részesedési alapból 17,1%-kal nagyobb összegű közvetlen anyagi ösztönzésben részesültek, mint az előző év azonos időszakában. Baranya megyében1 a lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele az év első kilenc hónapjában 7,4%-kal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül a bér és bér jellegű bevételek 5%-kal emelkedtek. A mezőgazdasági munkából származó bevételektől eltekintve általánosan jellemző, hogy a lakosság készpénzbevételének növekedési üteme kisebb volt az elmúlt évinél. 1 Az MNB adatai alapján. Jelentősen növekedtek az idén a lakossági takarékbetétek. Az állomány növekedése csaknem kétszerese volt az elmúlt év január—szeptemberinek. A lakossági betétek értéke a III, negyedév végén 5,7 milliárd Ft-ot tett ki, 8,3%-kal többet, mint egy esztendővel korábban. A lakosság hiteltartozása szeptember végén 16,8%- kal volt több a tavalyinál, 4,4 milliárd Ft-ot tett ki. A hitelállomány az év folyamán 416 millió forinttal növekedett. A hiteligénybevétel a harmadik negyedévben gyorsult fel, főleg a közép- és rövid lejáratú hitelek, valamint a takarékszövetkezeti kölcsönök tekintetében. Kereskedelem A kiskereskedelmi forgalom értéke 1981. január—szeptemberben 11 milliárd forint volt, változatlan áron 3,5%-kai több, mint az elmúlt év első kilenc hónapjában. Az átlagnál nagyobb mértékben a vegyesiparcikkek és az élelmiszerek vásárlása nőtt, összehasonlítható áron 4, illetve 4,5%-kal több volt az eladási forgalom, mint tavaly ilyenkor. Az élelmiszer-ellátás választéka sok új termékkel bővült a III. negyedév során. Több újdonságnak számító sütőipari termék (az alföldi, francia, sajtos, kukoricás kenyér, stb.) jelent meg a boltokban. A húskészítmények kínálata a sajtos, a pécsi rakott- és a tavasz szelettel, valamint több hurkaféleséggel gyarapodott A zöldáruk felhozatala (21%kal több volt a tavalyi mennyiségnél) az 1980. évi visszaesés után újra fellendült és az év első kilenc hónapjában 2%-kal meghaladta az 1979. év azonos időszakának bőséges kínálatát is. Az idénycikkek ára 1981 első felében még az egy évvel korábbinál alacsonyabb volt, de szeptemberben — az elmúlt évihez képest — már 16%-kal emelkedtek az árak. A vendéglátás forgalma — folyóáron — átlagosan 4,9%- kal növekedett szeptember hó végéig. Ezen belül az étel-, illetve az előfizetéses ételforgalom nagyobb mértékben (9 il- ietve 10%-kal) nőtt. Az iparcikk-áruellátás a III. negyedév végére — az elmúlt évi helyzethez és az első negyedévi kínálathoz képest — valamelyest javult. A vegyes iparcikkek körében az év első felében tapasztalt ellátási hiányosságok csökkentek, a termelő vállalatok a hazai piac ellátását a harmadik negyedévben jobban biztosították. A kereskedelem új üzemelési formái iránt növekvő az érdeklődés a megyében. Szeptember 30-án 61 vendéglátó egység és 20 bolt működött már szerződéses formában. A szerződésbe adott egységek befizetéseiből a vállalatok nyeresége átlagosan két és félszerese volt az 1980- ban ugyanezen üzleteknél elért eredménynek. A magán-kiskereskedők száma is gyarapodott ebben az évben, 1981 júliusábcn 400-an rendelkeztek magán-kiskereskedői jogosítvánnyal, 40-nel többen, mint a múlt év végén. A működési engedélyek felét zöldség- és gyümölcskereskedésekre, illetve rövidáru-bazár boltokra adták ki. A magán-kiskereskedők 80%-a a városok ellátását javította. Lakásépítés Az 1981. év első kilenc hónapja folyamán összesen 1 526 lakás épült fel a megyében, 162-vel (9,6%-kal) kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az állami erőforrásból épített lakások aránya (37%) a tavalyinál (39%) alacsonyabb volt. (Országosan ugyanez az arány 1981. évben 28% volt.) Pécsett 1981 első kilenc hónapjában összesen 925 lakás készült el, 3 lakással több, mint az előző év azonos időszakában. A vidéki városok mindegyikében ez ideig kevesebb lakás épült fel az idén, mint tavaly. A községekben 412 lakás készült el, 68-al több, mint egy esztendővel korábban. Sorozatunk első részében a belváros részletes rendezési terve kapcsán a városrendező építész egyebek között arról is beszélt, hogy a belvárosi lakásállományt az elkövetkező években, évtizedekben 4013-ról 2624-re lenne indokolt csökkenteni funkcióváltások, korszerűsítés miatt, s nagyrészt, mert rengeteg az olyan lakás, amely eredetileg nem lakásnak készült. A szervezett felújítás tehát beavatkozik a belvárosi lakásviszonyokba, s azzal az udvarok sorsába is. Rohamléptek nélkül A program, mármint az alkalmatlan lakások felszámolásának a programja egy, a mostaninál kedvezőbb gazdasági helyzetben is hallatlan terheket róna a városra. Nyilvánvaló, hogy egyhamar aligha képzelhetők el rohamléptek e téren. Különösen, hogy a szanálási arány is alaposan lecsökkent: idén 1982 érdekében 34 lakás szanálását határozták el. Hol van ez a korábban megszokott százon felüli számtól! De kérjünk részletesebb tájékoztatást Kukái Sándortól, a Városi Tanács építési osztálya városrekonstrukciós csoportjának a főelőadójától: — Az RRT természetesen a teljes belvárosi lakásállományról beszél, s ennek kb. a fele állami, a többi magántulajdonú házban található. így tehát arányosan kevesebb a tanács által megszüntetendő, felújítandó, korszerűsítendő lakások száma is. Ezúttal természetesen az állami lakásokról lesz szó. Ám a megszüntetendők száma még így is akkora, hogy legalább két ötéves terv kell a folyamat lebonyolításához. S hogy ténylegesen mennyi az ilyen lakás, az mindig egy-egy akcióterület részletes felújítási tervének a kidolgozásakor fog kiderülni. Ami előnyösebb lenne — A városra nehezedő terheket említettük. Az olvasó is bizonyára emlékszik a pécsi körzeti tv-stúdió „Belváros holtponton" c. filmjére, amelyben a tanács elnöke 800 ezer forintot mondott egy-egy műemléki lakás felújítási költségeként. Ez nagyon sok. — Az is. De ez úgy értendő, hogy a hatodik ötéves tervre 1784 lakás felújítását irányozzuk elő (402-t a belvárosban, amiből 272 a műemléki, vagy műemlékjellegű), ehhez a költségvetéstől 681 millió forintot kaptunk, ami lakásonként 381 000 ‘forintot jelent. Ezen belül kaptunk lehetőséget arra, hegy a műemléki, műemlékjellegű épületekben levő lakásoknál 800 000 forintig menjünk el. Ez azt jelenti, hogy sok helyen jócskán a 381 000-n belül kell maradni, hogy ki- gazdálkodjuk a 800 000-t. — Hallani viszont lakásokról, amelyek egymilliónál is többe kerültek. — így igaz. Az ötödik ötéves tervben a PIK Is, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat is „elszaladt” a felújítási költségekkel egyes esetekben. Nevezzük meg: a Sörház utca 1-ről és a Munkácsy Mihály utca 25-ről van szó, ahol valóban egymillióba került egy-egy — igaz, nagyméretű — lakás. Dehát a pénzt lakásra, nem pedig lakás- r.égyzetméterre adják, jóllehet számunka az utóbbi lenne az előnyösebb. Takarékosan — De ha már így van, akkor adott a feladat is: takarékosan felújítani. — Átgondolt, minden feleslegestől mentes felújításokra kell törekednünk. Ahol nem szükséges, ott nem cserélünk parkettát, amennyit lehet, megmentünk a csempéből stb. Tehát nem szabad elszaladni az álmokkal! Nagyobb dolgoknál is lehet takarékoskodni. Nem kell pl. mindenütt új tetőszerkezetet csinálni. Sok helyen jártam, s láttam: jó az anyag, a kivitel maga szinte iparművészeti remek, amit tanítani kellene. Ha csak a gomba- és rovarfertőzött elemeket cseréljük ki, akkor már tízezreket takarítunk meg egy-egy házon lakásonként. — Hogyan lehet megállapítani: mit cseréjenek és mit nem? — A Városi Tanács város- rekonstrukciós csoportja, a PIK, a DTV és az UNIBER szakértőiből álló brigád vizsgálja felül majd a házakat, lakásokat, s határozza meg a legszükségesebb elvégzendő munkákat. Ez azonban nem mehet az alapvető cél rovására. A belváros 2209 lakást számláló állami lakásállományából mindössze 78 az összkomfortos, ami azt jelenti, hogy a félkomfortos és komfortos lakásokat egy fokozattal magasabbra kell hozni a felújításoknál, a megmaradó komfortnélküíieket pedig a lehetőség szerint több fokozattal is. Ha e cél mögé gondolunk, akkor könnyen megérthetjük, hogy maga a komfortfokozat növelése is bizonyos lakásszám-csökkenésset jár. Intim udvarok Korábban, amikor a tömbrekonstrukciót emlegettük, az elgondolás az volt, hogy a nagy belvárosi tömböket mindenestől „kipucolják”, ezzef óriási belső tereket hoznak létre, ahová aztán a parkolóktól kezdve az égvilágon mindent bele lehetett képzelni. Ez szerencsére már a múlté. Hiszen ha belegondolunk: az udvarok elveszítették volna minden meghittségüket. Akkor hát mit akarunk? Ajánlom az olvasónak: alkalomadtán pillantson be a Jókai tér 5-ös számú ház nemrég feújított udvarába, s akkor mindent megért. Szép belvárosi udvaraink között (mert azért akad ilyen, ha nem is sok), ez is iskolapélda: egyszer majd ilyen lesz valameny- nyi belvárosi udvar. Ehhez a nemes szándékhoz fűz megjegyzést Gömöry János városi főépítész: — Mindenképpen azt akarjuk, hogy az intim belsők, kertek — a fölösleges toldalék- építmények eltávolítása után — megmaradjanak, s csupán kisebb léptékű összenyitásokra kerülhet sor, leginkább egy-két szomszédos udvar esetében, ahol önmagában egyik sem alkalmas a lakók kiszolgálására, illetve ahol valami nagyon fontos közösségi cél indokolja ezt. Az a véleményünk, hogy mivel a lakóház és az udvar együvé tartozik, s az utóbbinak a lakófunkciót kell kielégítenie (különösen a földszintes és az egyemeletes épületeknél), ezt meg kell őrizni. Az udvarok felújítását, parkosítását is el kell végezni az épületekkel együtt, s erre — az ÉVM-mel történt megállapodás alapján — a lakóház-felújítások költségvetési kerete nyújt fedezetet. Hársfai István HÉTVÉGE 5.
