Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-14 / 312. szám

© Dunántúlt napló 1981. november 14., szombat Masrek, Magreb, Nílus-völgy Beethoven és Berlioz Temesvári vendég karmesterrel léptek fel a pécsi filharmonikusok A z Egyenlítőn fekvő dél-szomáliai Colbá- tól az észak-iraki Ninivéig 4000 km a távol­ság, a kelet-arábiai Hedd- foktól a nyugat-mauritániai Blanco-fokig 8000. A két kontinensre - Afrika északi, Ázsia délnyugati részére — kiterjedő „arab világ” 13,5 millió négyzetkilométert fog­lal magában, amelyen ma kb. 140 millió ember él (akiknek 80 százaléka arab). Közismert, hogy a középkori arab civilizáció sok területen nemcsak megelőzte az európa­it, de lényegesen különbözött is tőle. Nemcsak a középkori Európáétól különbözött lénye­gesen, hanem maga is három jól elkülöníthető részre oszlott. Ahogy az ókorban a kis Pa­lesztina kapocs volt a két nagy folyóvölgyben (Nílus, illetve Tigris és Eufrátesz völgyében) kialakult civilizációk között, úgy vált a középkorban a hatal­mas arab terület összekötővé három hatalmas zóna — Euró­pa, Fekete-Afrika és az úgyne­vezett monszun Ázsia — között. Ez volt az a kereskedelmi híd, amely kapcsolatot teremtett az egymást nem ismerő agrárjel­legű civilizációk között. Az arab „kereskedő-civilizá­ció" nem saját bázisán jött létre. A sivatagban született iszlám annak a közösségnek az érdekeit fejezte ki, amely Etiópia és Boldog-Arábia, In­dia és Perzsia, valamint a Ke­letrómai Birodalom közötti tá­volsági kereskedelem lebonyo­lításából származó hasznot le­fölözte. Arábiában csakúgy, mint a később kialakuló világ- birodalomban az uralkodó osz­tályt szolgáló többlet döntő része nem a saját lakosság ki­zsákmányolásából származott, hanem a közvetítő funkció mo­nopóliumához kapcsolódó tá­volsági kereskedelem haszná­ból. A VII. század első harmadá­ban a keresztény és zsidó ta­nokat vulgarizáló — és azokat a beduin „hétköznapokra” al­kalmazó — mekkai Mohamed olyan vallást hozott létre, amely rövid néhány évtized alatt nemcsak az arabok által lakott térségeket egyesítette, de a hajdani Boldog-Arábiától a Márvány-tengerig, a Perzsa­öböltől á Pireneusokig elterülő sok millió négyzetkilométeres területen a legkülönbözőbb népeket hajtotta uralma alá. A civilizált világ mohamedán arabok által meghódított első területe a „termékeny félhold" volt. Ez nemcsak azért volt „ismerős" számukra, mert a korábbi évezredekben a köz- vetitő kereskedelem legfonto­sabb területe volt, hanem azért is, mert a vidéket egyesí­tő sémi nyelv, az arámi, igen közel állt az arabhoz, s vallá­saiból (kereszténység, judaiz­mus, perzsa és pogány vallá­sok) jött létre maga az iszlám is. így a mekkai-medinai ke­KÖRHAZI FELVÉTELES ÜGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletéit gyermek belbetegek részére Pécs városi POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek­klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat), Ili. kerület: I. sz. Klinikai Tömb. Sebészet, bal­eseti sebészet: I. számú klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gé­gészet: POTE Fül-, Orr-, Gége­klinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 áráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: reskedő civilizáció a félsziget gyorsan arabizálódó északi pe­remére helyeződött át, létre­hozva az Omajjádok (660— 750) alig évszázados uralma alatt a hatalmas kiterjedésű arab birodalmat (714-re az Ibériai-félsziget legnagyobb ré­sze is uralmuk alá került). * A Magreb gazdasága a Nyugat-Afrikából származó arany kereskedelmén nyugo­dott, hiszen mind az ókori Ró­ma és a középkori Európa, mind pedig a középkori arab kelet fő aranyszállítója ez a terület volt. Az arabok — mi­után meghódították a sivatag és a tepger közti hosszú, kes­keny sávot — arra kényszerül­tek, hogy az afrikai arany megszerzése és a korábbi ke­reskedelem fenntartása érde­kében átkeljenek a Szaharán. Ehhez fel kellett használniuk a kereskedelmet eddig is lebo­nyolító itt élő őslakosságot, a nomád berbereket. Mivel a berberek nyelve ugyanabba a nyelvcsaládba tartozott, mint az araboké, s a berber nomá­dok ugyanazt a foglalkozást űzték, mint az új hódítók, gyorsan arabizálódtak; nem úgy a letelepedett berber föld­művelők a part menti síksá­gon. Az arab kelet (Masrek) és nyugat (Magreb) közt elterülő Egyiptom teljesen más jellegű: a világ egyik legrégibb földmű­velő népe (az arab hódításkor mintegy 4 évezredes mezőgaz­dasági múlttal). A Nílus-völgy lakossága — a kor viszonylatá­ban — óriási: kb. kétszer több mint az egész arab világbiro­dalomé. Miután az egyiptomi uralkodó osztályok hatalmas mennyiségű többletet vonhat­tak el a „falutól”, a világke­reskedelembe nem vagy alig kapcsolódtak (magában Egyip­tomban — a hellenisztikus kor­szakig — soha nem is voltak kereskedő városok). Egyiptom sok-sok évszázaddal később arabizálódott nyelvében, s az iszlám is lassabban terjedt, jóllehet a kopt vallás több ele­me ezt kifejezetten elősegítet­te. Míg a Magrebben és a Masrekben egy évszázad volt szükséges a lakosság többsé­gének elarabosodásához — nyelvében és vallásában —, addig Egyiptomban több év­század alatt ment végbe ez a folyamat. Az arab világ tehát alapve­tően kereskedelmi jellegű — ki­véve a paraszti Egyiptomot. Az uralkodó osztály tartja össze, amely városokban él. Tagjai katonák, kereskedők, udvari emberek, egyházi személyek; körülöttük a keleti városok any­Felnőttefc részér» östievont randa­lés 7—19 óráig az újmaszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 óráig az alábbi gyer­mekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) : Va­sas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Mester), Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) kör­zetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Bajnai), Koller u. 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. fér (dr. Tóth L.); Semmelweis I. u. (dr. Pánczél); Mitkszóth K. u. (dr. Géczy) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.); Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Béna), Krisztina tér I—II—III—IV. nyira jellemző kézműves és hi­vatalnok világa. Az uralkodó osztály Tangertől Bagdadig mindenütt ugyanazt a nyelvet beszéli, ugyanazt a vallást (isz­lám szunnita ágát) követi, ugyanazt a kultúrát adoptálja. Az elszigetelt mezőgazdasági zónák más nyelvet használnak (berber, kopt, kurd stb.), más vallást követnek (kopt, síita, maronita stb.), azonban ezek a rendszerben nem játszanak nagy szerepet. Az arab világ tehát egyszer­re széttagolt és egységes. Egy­ségének alapját a kereskede­lem hozta létre és az uralkodó osztály biztosította. Egyúttal azonban ez a gyengeség oka is: hiszen a kereskedelem ha­nyatlása — vagy egyszerűen a kereskedelmi útvonalak áthe­lyeződése — elegendő ahhoz, hogy az erre épülő civilizáció elpusztuljon. Ez be is követke­zett; ebben a törékeny világ­ban helyét csak a paraszti Egyiptom állta meg. * Az arab világbirodalom tör­ténete azt mutatja, hogy egy­ség — e hatalmas területen — soha nem létezett. Az Omajjád kalifák történelmi funkciója a hódítás volt. Mire befejezték, át kellett adniuk helyüket az Abbászidáknak, s megkezdő­dött a virágzás kora. De ez már korántsem az egységes arab birodalomban ment vég­be. Hiszen a második Abbá- szida kalifa, al-Manszur, ami­kor áthelyezi a birodalom székhelyét Bagdadba (762- ben), a Cordóbai emirátus már független (756-tól) arab ál­lam, s negyedszázad elmúltá­val — az Idriszidák (788—909) alatt — azzá válik Északnyugat- Afrika (az egykori római Mau­retania; a mai Marokkó és Mauritánia), s két évtized múlva független lesz - az Ang- lavidák uralma (808-909) alatt — csaknem egész Észak- Afrika (a római kori Numídia és Africa; a mai Algéria és Tunézia). Hiába egyesítik az egész ^arab nyugatot a siita Fátimidák (909-ben), sőt hiá­ba szerzik meg 969-től (1171- ig) Egyiptomot (973-tól Kairói kalifátus), majd Szíriát, sőt Hedzsászt, a nyugati tartomá­nyok sorra elszakadnak ismét. 929-től a Cordóbai kalifátus válik teljesen önállóvá; 1054- től az Almoravida berber kali­fák alatt leválnak az észak-af­rikai területek; önállóságukat megtartják az őket felváltó Almohádok - 1147-1269 ­uralma alatt is. Nemcsak a Magrebben je­lennek meg az idegen uralko­dóházak, de a kurd származá­sú Szaladinnal a korábbi bi­rodalom szívében, Egyiptom­(dr. Király, dr. Palaciky, dr. Vecxán, dr. Kiss), Sahorin I. u. I—II. (dr. Sás- di, dr. Lázár) Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek bete­geinek. Dr. Veress E. u. 2., Ren­delőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner); I—II—III—IV. uránvárosi kör­zetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Dörömbözy, dr. Ötvös) betegei ré­szére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki): to­ronyház (dr. Szabó I.); End rész Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. lí. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 árától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő­intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 áráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Ren­delőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rende­lőintézet (Tel.: 15-833). ban is uralomra jut (1171 — 1250) az Ajjubida uralkodóház, hogy ezzel már ne is a szemi- ta-hamita nyelvcsaládból szár­mazó despoták kerüljenek a fényességes kalifák székébe. Ezután az egykori türk rabszol­gákból, katonákból felemelke­dő mameluk (arabul: rabszol­ga) szultcnság veszi át (a tö­rökök 1517-es hódításáig) a sok dicsőséget megért elődök helyét. * Az iszlám egyesítette arabok által elfoglalt területeken a harcok után mindenütt megje­lentek az arab kézművesek, ke­reskedők, tudósok, s tulajdon­képpen ezek — s nemcsak a katonák — voltak azok, akik rákényszerítették fejlettebb civi­lizációjukat a leigázott népek­re. A birodalom azonban széttö­redezett: a vallás és a keres­kedelem túlságosan kevés volt azt összetartani. A keresztes háborúk csapása, a kereskede­lem központjának áthelyeződése az arab városokból az olasz városokba a bukás nyitányát jelentette. A XIII. század köze­pén érte az arab birodalmat a mongol támadás, amelynek kö­vetkezményeit (többek közt Bagdad bukása) már nem tud­ta kiheverni. A hanyatlásban azonban egyéb tényezők is közrejátszot­tak. Az ottomán hódításhoz hasonló csapást jelentett e ke­reskedő jellegű civilizációra a kereskedelem súlypontjának áttolódása a Mediterráneum- ból az Atlantikumba. A kara­vánkereskedelem helyét átve­vő tengeri kereskedelem — ol­csóbb volta mellett — nemcsak gyorsabbá tette a kereskedel­met, hanem az állandó tech­nikai fejlesztést is megkövetel­te. Az arabok pedig nem tud­tak bekapcsolódni a forradal­mi változást jelentő tengeri kereskedelembe. * Kedvezőtlenül alakult az arabok késő-középkori és új­kori történelme, de nem ke­vésbé tragikus legújabb kori történelmük. Még fel sem sza­badultak a török feudális-mili­tarista függés alól, máris meg­jelentek a nyugat-európai gyarmatosítók. A XIX. század­ban fellendülő népi (nemzeti) felszabadító harc majdhogy­nem összarab küzdelemként indult, s ezt az arab egység megteremtését célul kitűző nemzeti felszabadító harcot a nyugati hatalmak fellépése kü­lönböző területi harcokra tör­Gyermekek részére: Munkácsy Mihály utcai Rendelőin­tézet, gyermekpoliklinika földszinti be­járata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hivást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reg­gel 7 óráig a Munkácsy M. utcai ren­delőintézetben (ügyeleti bejárat). * ÁLLATORVOSI ÜGYELET ügyeletes állatorvos 1981. novem­ber 14-én du. 13 árától november 16-án 6 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs, Bródy S. u. 21. sz. Telefon: Pécs 29-374. — Mohács város és járás részére: Mohács, Szé­chenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás ré­szére a nyugati részen: Sellyéi Ta­nács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szentiőrinc, Erzsébet u. 4. Telefon: Szentiőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati ré­szen: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs sáros és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let" cimen. A zeneirodalom két, korsza­kos jelentőségű remekét játszot­ta a Pécsi Filharmonikus Zene­kar hétfőn este a Nemzeti Szín­házban, a temesvári Remus Ceorgescu vezényletével. Bee­thoven Hegedűversenyének szó­lóját Gyermán István tolmá­csolta, szünet után pedig Ber­lioz Fantasztikus szimfóniája hangzott el. A két művet, keletkezésüket tekintve, nem nagy idő, alig több mint húsz év választja el egymástól (a versenymű 1806 végén, a „szimfónia” 1830-ban íródott), mégis a zenei gondo­ld és megvalósítás csillagtávol- nyira eső szélsőségeit képviselik. A hegedűverseny a bécsi klasz- szika csúcsteljesítménye; ösz- szegződik benne mindaz, amit valahány zeneszerző korábban bármikor e hangszerrel elmon­dott. A Fantasztikus szimfóniá­val viszont valami gyökeresen új kezdődik a zenetörténetben: ízig-vérig francia, romantikus programzene, a nagyzenekari kifejezésmód bámulatosan gaz­dag, egészen századunkig mu­tató lehetőségeivel. Merész, de szerencsés gon­dolat volt e két művet egy mű­sorban előadni, még ha a meg­valósítás nem is sikerült egyfor­mán. Gyermán István Beetho- ven-tolmácsolásával ezúttal csak részben lehettünk elége­dettek. Felfogása közelebb állt a romantikus előadóművészi eszményhez, semmint azt a bé­csi klasszikus ideált tökéletesen megtestesítő versenyműben könnyűszerrel elfogadtuk volna. Jelezte s kifejezte ezt — például —, hogy az első tétel tempója a kelleténél kissé gyorsabbra sikerült, a másodikból pedig, PÉCS SZÜLETTEK Inhof Dezső, Gergics Bernadett, Peres Szilvia, Mehlmann Ibolya, Ve- lenczei Beáta, Kászonyi Dániel, Wal­ter Mária, Veres Gábor, Hörtl Gá­bor, Lukács Péter. Markulia Róbert, Ács Beáta, Kiss Márton, Fucskár Ad­rien, Lelkes Bálint, Szabadi Tamás, Komka Zsolt, Gélt Gyöngyi, Mihály Gergely, Tóth Attila, Ispán Laura, Kocsis Béla, Kollár Mónika, Hidasy Krisztián, Bokor Anett, Csáki Domon­kos, Szaller Károly, Majoros Brigit­ta, Lischka Zsófia, Mőrocz Kata, Vas Angéla, Csányi Edina, Jakab Károly, Berki Tamás, Lelovics László. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Csorba Lajos István és Foral Klára, Radnai Tamás és Tóth Ibolya, Hajdú Péter és Frank Zsuzsanna, Ramljak Drago és Marcsev Zsuzsanna, Györki József és Vér Margit, Tóth László és Rapi Ilona, Szentkei eszti József és Géhringer Éva, dr. Szeberényi Jó­zsef és dr. Bürüs Gyöngyi, Bognár Sándor és Fór Andrea. MEGHALTAK Nemes Ferencné Hajdú Mária, Simon Dezsőné Aueter Aranka, Ba­ranyai Erzsébet, Dudás István, Mar­tin Károly, Kis-Gere Jánosné Gróf Teréz, Körtvélyessy Pálné Vörös Mar­git, Madarász János, Ripp Vincéné Jung Erzsébet, Dobai Tamás, Csató bár a szólista igen szépen, ará­nyosan formálta meg, a túlzott vibrátókkal, a túl „édes" hang- megütéssel romantikus elégia kerekedett, Schubert- vagy Mendelssohn-tétel az (ekkor még) sokkal tartózkodóbb Bee­thoven helyett. Mégis szívesen hajlottunk volna Gyermán Ist­ván elképzelésére, de (az első tételt) technikailag sem sike­rült kifogástalanul megoldani. Sok volt az elintonálás — főleg az egyébként sem mindig pon­tosan, agogikusan játszott fu­tamokban —, sőt a visszatérés előtt egy csaknem kétnegyedes ritmuskülönbség is adódott a szólista és az együttes között. A Hegedűversenynek akadtak Cíonban feledhetetlenül szép pillanatai is, mint pl. a harma­dik tétel, amit kiérlelten ne­mes, igazán tökéletes előadás­ban élvezhettünk. Eddig a zenekar sem reme­kelt (bizonytalan fúvósbelépé­sek), a Berlioz-mű előadásában viszont az együttes is, karmes­tere is kitett magáért. Geor- gescu pontos, hatásos és ered­ményes vezérletével minden ízé­ben remekül kidolgozotton szó­laltatták meg Berlioz nehéz, összetett, minden zenei s tech­nikai kvalitást megkívánó mű­vét. Kiemelkedően sikerült a II. tétel Codája, a III. pásztorsíp- imitációi, s a szimfonikus köl­temény talán legnehezebb ré­sze, a IV. tétel is. A példás összteljesítményből is kimagas­lott a szép vonóskari hangzás, az ütők és a rézfúvósok, vala­mint három zenekari fafúvós művész: Szabó László (angol­kürt), Kircsi László (oboa) és Paláncz Tamás (klarinét) szóló­Sándorné Szécsi Margit, Varga 1st- ván, Thuma József, Wohlfárth Pálné Ritter Anna, Wehring Menyhért, Tú­réit Jánosné Deutsch Irén, Viczina József, Tóth János, Kovács László, Marosa Nándor, Radnai Sándorné Lieber Ilona, Francz Adámné Kasza- povics Anna, dr. Bátor János, Toldy Miklós, Harka Adámné Pernecker Anna, Perényi Jánosné Bugyáklics Mária, Bauer József, Kovács Mátyás- né Milosi Irén, Szabó István, Fischer Antalné Amrein Regina, Zab József- né Tóth Katalin, Mestrits Endre, Se­bők Jánosné Kiss Erzsébet, Krassói Ferenc, dr. Dvorszky Kornél, Csonka János, Hock József, Lovász János, Földesi Józsefné Gönter Katalin, Szabó Mihályné Bíró Katalin, Ladá­nyi Imréné Óvári Mária, dr. Major László, Radics Józsefné Kovács Te­rézia, Földvári Miklósné Bach Anna, Németh Rudolf, Horváth Béla, Lengi Mátyás, Somogyi Jánosné Kis Ju­lianna, Ritter Jánosné Helmrich Éva, Eckenfels Mária, Kraft János, Majorosi Mihály, Keszler Józsefné Piszony Rozália, Straub Antal, Makai Gergelyné Burek Katalin, Grünfelder Antalné Ohnhaus Erzsébet, Major Józsefné Pintér Margit, Villányi Ist­ván, Nagy-Gól Jánosné Bódis Gizel­la, Hódosi János, Juhai Lajos, Rábai Gyula, Horváth György, Kasza Fe­renc, Kálmán János, Horváth István, Hágen Ferenc, Harkai János, Balogh Mária. delte. Benke József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents