Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-14 / 312. szám

1981. november 14., szombat

Dunántúli napló

3

7000 tonna árut tárolt be a Zöldért

Jó lesz a téli ellátás

Űj tárház nyílt Komlón és Sikláson

Megkezdik a gyökér- mosást,

burgonyahámozást

A lakosság téli burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásáról tartott sajtótájékoztatót Fodor Imre, a Baranya megyei Zöldért igazgatója.

— A rendelkezésre álló árualap kielégítő téli ellátást tesz lehetővé Pécsett és a megye többi városában — mondotta — és nemcsak mennyiségileg, de a választékot illetően is. A fejeskáposzta kivételével minden áruféleségből a szükségletnek megfelelő készletet vásárolt fel a Zöldért téli betárolásra, beleértve a sárgarépát is, ami az ország más részein az idén igen szűkösen áll rendelkezésre. A fejes káposzta és a sárgarépa szabadpiaci ára várhatóan emelkedik. Savanyú káposzta azonban ezúttal is lesz elegendő, a vállalat mohácsi tartósítóüzeme kielégíti a megyei szükségleteket.

A többcsatornás értékesítés, a fejlődő kiskerti termelés és önellátás folytán, éves szinten a Ickossági ellátásnak csak 50 százalékát fedezi ma már a Zöldért. Téli időszakban azonban, az alapvető és tárolást igénylő cikkekből, 90 százalékos a Zöldért áruhányada a lakossági és közületi ellátásban. Az igényfelmérés alapján a vállalat 7000 tonna árut tárolt be télire, részben saját tárházaiban, részben bértárolókban. Ebből 3000 tonna a burgonya, ami január 1-től számítva júliusig fedezi a szükségletet. A burgonya egy részét Pécsett, nagyobb részét a Szentlőrinci Állami Gazdaságban, a sombereki és a vejti tsz tárolóiban helyezték el.

A vállalat a vidéki boltok jobb áruellátása érdekében Siklóson és Komlón egy-egy, egyenként 300 négyzetméter alapterületű tárházat létesített. Mindkettő a napokban nyílik. A Zöldért összesen 250 boltnak szállít árut, ezenkívül ellátja a közületeket — iskolák, kórházok, egyetemek üzemi konyháit, éttermeket is. A vállalat ezen a télen tovább kívánja javítani a zöldségforgalmazás kulturáltságát. Beszereztek egy sárgarépa- és gyökérelőmosógépet, s januártól a zöldség már nem sárosán, hanem mo- sottan kerül az üzletekbe. Mohácson a tartósítóüzemben ugyancsak januárban kezdik meg az étkezési burgonya gépi hámozását — koptatását. Az előhámozolt burgonya valamivel drágább, ezért egyelőre csak a közületeknek éri meg. A lakosság továbbra is hámo- zatlan, de tiszta burgonyát vásárolhat majd.

Bővül a városi bolthálózat is. Pécsett, a Boszorkány utcai és a kertvárosi új ABC-áruházat közös finanszírozással építi a Zöldért és a városi tanács. Mindkét ABC-t 1982-ben adják majd át. Bővíteni kívánják a peremkerületi és általában a kisboltok áruválasztékát, s zöldségen kívül egyéb élelmiszert is árusítanának.

A, karácsonyi és általában az ünnepi ellátással kapcsolatban a Zöldért vezetői elmondották, hogy mákból, dióbélből kielégítő lesz az ellátás. E cikkek óra azonban az idén magasabb lesz a megszokottnál. (A dió tavasszal elfagyott.) Ezzel szemben almából viszonylag alacsony áron bőséges ellátás várható. 'Karácsonyfából maximálisan ki tudják elégíteni a lakossági igényeket.- Rné a Pécsi Állami Gazdaságban

A

lkotó műszakiakról tévén szó, most néhány példa következhetne csalódott, meg nem értett, újat akaró emberekről. Akiknek a hosz- szú évék során megszerzett tudására nem tartott igényt a vállalat, az intézet, akiknek tudása, vagy akárcsak egyetlen, de hasznos ötlete végül is nem került be a társadalmi munkamegosztás áramkörébe. De most nem a csalódott műszakiakról példálóznék, hanem azokról, akik nem csalódtak. Nem mintha utóbbiak lennének többen. Gondban van hazánkban a műszaki értelmiség, ezt kár is volna tagadni. Nem titkolták ezt legutóbb az MTESZ közgyűlésén sem.

Tehát a nem csalódottak. Ami nem jelenti, hogy feltétlenül sikeres emberek, akiknek, lám minden gond, probléma, minden csukott ajtó és áskálódás éllenére is sikerült kibontakoztatni alkotó képességüket. Ök sincsenek kevesen, bár számuk nem éri el a csalódott műszakiakét; ha meg kéne mintázni a ma műszaki emberét, nem ök állnának modellt. Azokról is szót kell ejteni, akik valahol a siker és a kudarc között élnek, akiknek nem adatik meg még az a lehetőség sem, hogy csalódjanak, vagy örüljenek. Voltaképp azok sincsenek kevesen, akik egyszerűen nem alkotnak, hanem egyik napról a másikra végzik munkájukat, épp annyit, amennyit keli, s épp olyat,, amilyent elvárnak tőlük. Akik ambíció, egészséges becsvágy nélkül járnak be a munkahelyre rajzolni, számolni, embereket irányítom.

Ök is a műszakiak közé tartoznak: a „közömbösek”. Rájuk hivatkozva mondhatják sokan: „az a baj a műszakiakká!, hogy semmi sem jó nekik. Pedig, ha akarnák, alkothatnának ... Az igazi ol'ko- tó ember anyagi és erkölcsi elismerés hiányában is alkot, él, dolgozik".

Tény, hogy bármely szakma, amelynek művelői nincsenek kellőképp megfizetve, alkalmanként elismerve, felhígul. Az ilyen területen egyre inkább háttérbe szorul az érték szerinti kiválasztódás, a munka, a képességnek a valóságoshoz közel óllá megbecsülése. Az ilyen terület törvényszerűen kialakít fantomérdekeltséget, fantommunkát. Természetes hát, hogy nem minden műszaki értelmiség szájából jogos az érv, hogy „nem ismernek el", mert erre

az elismerésre sokan nem adnak alapot.

Csakhogy ez a gondolat- menet megakad egy ponton. Én magom ismerek nem egy műszaki pályán dolgozót, aki évek óta semmit sem csinál a munkahelyén, és ezt nem is titkolja. Azt mondja, és példák sorával bizonyítja, nem érdemes, mert falba ütközik az ember. Erre nem nagyon lehet mit válaszolni. Gyenge érv, ha az ember azt feleli: egyáltalán nem biztos, hogy falba ütközöl.

Nem valószínű, hogy szavakon, tetszetős biztatásokon múlik a műszakiakban szuny- nyadó energiák felszabadító, sa. Sokkal inkább az érdekeltségen, azon, hogy a vállalatnál, az intézetnél, az adott helyzetben és időben igény- iik-e, s értékérv mérik-e a műszaki ember munkáját. Nem általában az érdekeltség, hanem a napi ösztönzőerő az, ami hiányzik.

Értékesek-e a műszakiak vagy sem? Erről is céltalan vi. ta folyik nem egy helyen, fórumon. Lehet-e egy gondokkal küszködő, ellentmondósoktól sem mentes terület embereiről kijelenteni, hogy tehetségesek, vagy épp azt, hogy tehetségtelenék? Az alkotókészség létét, vagy nem létét próba dönti el. A próba, ami folyamatosságában alakítja, változtatja is a készséget, éltompítja, vagy felszínre segíti a képességeket. Minden bizonnyal vannak szakmájukhoz nem értő műszakiak is, de ahhoz, hogy ezt kijelentsük róluk, előbb biztosítani kell számukra a lehetőséget.

M

ost ilyen évek követkéz, nék, mondják a prognózisok. Nos, ha ilyen évek jönnek, akkor semmi okunk a pesszimizmusra. Arra a hangra sem, amely azt súgja, baj lesz, nagy baj, mert ez a mai műszaki gárda nem alkalmas a nehezebb, igényesebb feladatok megoldására. Miért ne volna az, mikor és kik bizonyították e kétely jogosságát? Hiszen éppen a nehéz feladat az, amely arra ösztökélt kis és nagy közösségeket, hogy érték szerint szelektálják a munkát, ismerjék el a képességet és marasztalják e1 a tehetetlenséget.

S ha kemény évek jönnek, akkor álljunk elébe. Lássuk, mi lakozik a műszakiakban, mije van a műszakinak gond- ján-baján kívül?

Megyesi Gusztáv

A holnap magasabb hozamaiért

jól szerepelt a fajtakísérletben a „Jubilejnaja 50"-es búza, melyet a csokoládépusztai területen vetettek

Eredményes fajtakísérletek

Érdemes az árpával foglalkozni

A cél: az adottságoknak legmegfelelőbb növények és fajták termesztése

Növénytermesztésünk köztudottan nemzetközi viszonylatban is magas hozamokkal dicsekedhet. A teljesítmények határa azonban a szakemberek szerint ennél jóval messzebb van, például egyes új, ígéretes növényfajták a mostaniaknál kétszer magasabb termés elérésére is képesek. Ennek fényében a fajtakísérleteknek óriási a jelentőségük, a fajta jó megválasztása fél siker. Nem biztos viszont, sőt egyáltalán nem biztos, hogy egy-egy növényfajta a különböző adottságú gazdaságokban ugyanazt a jó eredményt adja. Éppen ezért egy az egyben nem szabad átvenni és felhasználni más gazdaságok fajtakísérleti eredményeit.

Érdekes

tapasztalatok

A Pécsi Állami Gazdaságban is hasonlóképpen gondolkodtak, amikor néhány éve kísérletekbe fogtak. Azóta sok tapasztalat 'halmozódott fel, melyek hasznos útmutatásokkal szolgáltak és szolgálnak az adottságaiknak legmegfelelőbb növények és növényfajták kiválasztásában, egyszersmind tonnákban megmutatkozó többleteket eredgazdaság kötöttebb, alacsonyabb humusztartalmú, ridegebb talajain az árpa jobban fizet, mint a búza, az idén éppenséggel az árpa magasabb termésátlagot mutatott, mint a búza, s történt mindez a tavaszi szélsőséges időjárás ellenére. Az árpa ugyanis a májusi aszályokat jobban ót tudta vészelni, miközben a búzák megszorultak, jobban károsodtak.

A fajtakísérletek eredményeként intenzíven foglalkoznak e növénnyel, a kalászos terület immár egyharmadát az árpa foglalja el. Mellesleg azzal az előnnyel is jár, hogy jövőre az aratási időszakot meg tudják nyújtani, a növény egy-két héttel korábban érik, ami munka- szervezési szempontból rendkívül előnyös. S mivel az árpának kedvezőbb az ominosav összetétele, a gazdaság sertései is értékesebb, speciálisabb takarmányhoz juthatnak.

Mi legyen a Libelulla helyen?

szonylag gyengébb termésátlagra képes. Ezért a korábban nagyobb területet elfoglaló MV —4-es helyett más — például MV—8-as, Jubilejnaja, GK— Szeged — búzafajtákat léptettek be. Végezetül az árpa, a búza mellett végeztek kukorica- fajta-kísérieteket is. Itt az eredmények jobban közelítenek az országos összehasonlító kísérletek eredményeihez. A legjobbak az amerikai fajták, de például érdemes foglalkozni a szegediekkel is, a kísérleti parcellákon az SZE—SC—3390 és az SZE—MSC—378R fajták hektáronként 9 tonna felett adtak.

További kísérletek

Az eddigiek megmutatták, fölöttébb érdemes és hasznos saját fajtakísérleteket is folytatni a helyi adottságoknak legmegfelelőbb növények és fajták kiválasztására. Az eredmény: több termés. A kísérleteket a Pécsi Állami Gazdaságban tovább folytatják, újabb fajtákkal bővítve a sort. A tapasztalatok nem maradnak házon belül, a fajtakísérletek eredményeit megküldik az Országos Fajtaminősítő Intézetnek és a Szekszárdi Kukoricatermelési Rendszer központjának.

Miklósvári Zoltán

Új termékekkel jelentkezik a Kanizsa Bútorgyár

Bútorszakbolt Pécsett

ményeztek. Az idei kísérleti eredményeket nemrég összegezték, ezekről Nyilas Pál tér. melési igazgatóhelyettes és Ambrus Zoltán központi agro- nómus igen elégedetten nyilatkozott.

A legfőbb tanulsággal az ár- pafajta-kísérietek szolgáltak. Tizenhat hektáron nyolc — öt magyar, két jugoszláv és egy román — fajta vizsgázott az idén. A legtöbb gazdaságban a jugoszláv árpák számítanak slágernek, ezek rövid szárúak, nem dőlnek meg, jól kombájnolha- tók. A fajtakísérletek során viszont kiderült, nem mindenható a jugoszláv árpa, a pécsi gazdaság földjein a magyar fajtáknak van jövőjük, a legtöbbet hozták, egy kivételével mindegyik 5 tonna felett adott hektáronként. például a kompolti korai 5,34, a GK—59 5,85 tonnát. Egyúttal bebizonyosodott, a

Hasonlóan tanulsággal szolgáltak a búzafajta-kísérletek. Huszonhét hektáron tizennyolc — hazai és külföldi — fajtát pró. báltak ki. A cél az volt, hogy a korábban uralkodó, de időközben a fajták közül törölt Libelulla helyett egy korai érésű, jó búzafajtát találjanak, továbbá, hogy- az idei vetésre biztonságos, magas hozamot, jó sütőipari értékű lisztet ígérő fajtasort állíthassanak össze. Érdekesek a fajtakísérlet eredményei. Az idén például a hosszabb tenyészidejű búzák ad. tak magasabb termésátlagot. A legtöbbet — hektáronkénti átlagban 7,43 tonnát — a francia Rivoli fajta hozta. Hátránya, hogy nagyon késői érésű, s magas a szemek víztartalma. Jól szerepeltek az MV—5-ös, 7- es, 8-as fajták, továbbá a jugoszláv Posavka és a Jubilejnaja.

A saját fajtakísérletek végül is megmutatták, az MV—4-es fajta, mely másutt, például a bólyi határban a legmagasabb átlagokkal kecsegtet, a Pécsi Állami Gazdaság földjein viA Domus Áruház megnyitásával egyidőben megszűnt a Mecsek Áruházban a bútorárusítás. Minden ott lévő készlet az új áruházba került.

— Hogy hasznosítják az üres negyedik emeletet? — kérdeztük Jászkuti Sándort, a Mecsek Áruház vezetőjét.

— Több lehetőség közül a Kanizsa Bútorgyár ajánlatát fogadtuk el. Egy szakboltot alakítanak ki a teljes szinten. Ezért saját költségük és elképzelésük szerint átalakították a volt bútorosztályt. Az irodákat lebontották, csak a puszta falak maradtak. Minden hófehér lesz —, a falakat és a meny- nyezet burkolólapjait is fehér festékkel lefújták és négyszögletes neonlámpákkal világítják be a termet. Itt lehetőségük nyílik arra, hogy termékeiket egy helyen mutassák be a vásárlóknak. A hónap közepétől már jöhetnek a vásárlók.

— A Domus Áruházban is kaphatók a nagykanizsai bútorgyár termékei. Akkor miért szükséges egy szakbolt létrehozása, ha ugyanazokat a termékeket fogják mind a két helyen árusítani?

Kovács László, a bútorgyár értékesítési osztályvezetője:

— Igaz, gyakorlatilag mindkét helyen hasonló lesz az áruskálánk. De a Mecsek Áruházban minden termékünket be tudjuk mutatni, míg ezt a Do- musban egyszerre nem lehet. Szobaformákat kialakítva, vagy az egyedi darabok tetszés szerinti elrendezésében láthatják a vevők termékeinket. Itt mi döntjük el, minek hol legyen a helye. Számunkra a szakbolt bemutatóterem szerepét tölti be. Az értékesítés egy része helyben történik, más része „lehívásos” rendszerben kerül a vásárlóhoz. Kiválasztás alapján egy-két héten belül küldjük a vevőknek az árut.

— Új termékek lesznek?

— Jövő évben a vásárlók gyárunk ötvenhárom termékéből válogathatnak. Ezek között lesz az ez évben várható új termék — a Füles kárpitgarnitúra, mely a jugoszláv plüss- garnitúrákhoz hasonlít. Mélytűzött plüss-szövetből készült, különböző színekben, kinyitható rekamié és két fotel a tartozéka. Irányára 20—25 ezer forint. A keresett jugoszláv szekrénysorokhoz hasonló lesz a Juventus, melyet közepesre pácolt színben árusítunk. A nagy érdeklődésre való tekintettel januártól meggyorsítjuk a mozaikelemes bútorok gyártását. A vevők 40 nap alatt megkaphatják a kiválasztott elemeket.

Az új szakbolt tehát november 15—20. között megnyílik.

Adóm Erika