Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-13 / 311. szám

1981. november 13., péntek Dunántúlt napló 5 Kétpercenként egy feszültségszabályozó a t< felkészülésről Folyóiratszemle Futószalag Ocsardon Új ágazat — az agrárelektronika Siker Esztergomban és a Farmer show-n Az átlagéletkor 27 év Augusztus utolsó hetében a boksái tsz agrárelektronikai üzeme megkezdte Werner Já­nos elektro-üzemmérnök és Pusztai László technikus újítá­sának sorozatgyártását. Két­percenként kerül le ' egy fe­szültségszabályozó Ócsárdon a futószalagról. Még az idén 20 000 készüléket szállítanak az Agrokereknek. A teljesítményszabályozó és az ütemszabályozó mellett ez a másfél éves üzem harmadik gyártmánya. Mindhárom ké­szülék sikert aratott szeptem­berben Esztergomban a mező- gazdasági műszeripari kiállí­táson és októberben Bábolnán a Farmer-shown. Agrárelektronikai üzemét a tsz tulajdonképpen a két fia­tal szakember elgondolásai­nak megvalósítására szervezte meg tavaly négy—öt hónap alatt. 1980-ban a teljesítménysza­bályozók keltettek feltűnést. A broilernevelés különböző fá­zisaiban más-más megvilágítás kell. Wernerék megoldották, hogy a lámpasorok a megkívánt erősséggel világíta­nak. A sombereki tsz is az ő készülékükkel szerelte fel új telepét. ' Az idén a feszültségszabá­lyozó a fő téma. Minden gene- rátoros járművön egy műszer tartja az akkumulátor töltőfe­szültségét változó fordulatszóm mellett is szűk határok között — ez a feszültségszabályozó. En­nek köszönhető, hogy a fény­szórók nagyjából egyenletes fénnyel világítanak. A jármű­vek többségén ez mechanikai megoldású. A baksai feszült­ségszabályozó elektronikus. A sorozatban gyártott már integ­rált áramkörrel készül. A feszültségszabályozókból tavaly 50-et adtak el. Kaposvá­ron felfigyeltek rá és kiderült, hogy országos hiánycikk. Magyarországon 200 000 MTZ traktor fut, több száz Iparművészeti kiállítás Grúz és örmény iparművészek alko­tásaiból kiállítás nyílt csütörtökön a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban. A szovjet kultúra napjainak ren­dezvénysorozatához kapcsolódó tárla­ton jellegzetes kerámiák, vörös eozin­nal díszített fekete kancsók, falitálak, fafaragású dísztárgyak képviselik a grúz iparművészetet, az örmény ipar- művészeti alkotások sorában pedig díszes réztárgyakat, ezüstötvözetből formált, csillagöveket ábrázoló lán- cocskákat mutatnak be. A november 20-ig látható tárlat iparművészeti tárgyai megvásárolha­tók a Kossuth Lajos téri Nyírfácska Boltban. Rába Steiger, Claas Dominó- tor és szovjet kombájn. A ké­szülék jó a 12 voltos NDK be­takarító gépekre is. A 24 voltos­ra pedig most készült egy vál­tozat. A sorozatgyártásra került készüléket olyan alátéttel szer­kesztették meg, hogy minden generátoros gépre könnyen beiktatható. A 20 000 készülék sorozat- gyártására szalagot szerveztek. Tizenkilencen az ócsárdi üzem­ben dolgoznak, tizenketten ott­hon. Gyorsan híre ment, hogy bedolgozókat vesznek fel. Van, oki a gyest mondta fel, és van maszek, aki bedolgozó lett. Az Agrárelektronikában két-három ember kivételével mindenki fiatal, az átlagélet­kor nem éri el a 27 évet. 300 készülék fut naponta a szalagon. Kétpercenként jön le egy. November 6-án az ün­nepségen a 10 000. feszültség­szabályozót adták át a tsz e! nőkének. Jövőre az ütemszabályozó, vagyis az index és az ablaktör lö gyártása kerül előtérbe. Mindkettő erősen hiánycikk. Az indexnek meghatározott ütemben kell működnie. A mostani bimetállos irányjelzők a hőmérsékletváltozástól függ­nek. A WP index integrált áramkörös —40-től -(- 70-ig biztosan tartja az ütemet, ha bármely égő kiég, rögtön jelez a kontroli-lámpán. Ab laktörlőjüket a folyamatos tör­léstől a 30 másodperces inter vallumig lehet beállítani. Az 'indexből 20 000-re van szóbél megrendelés a jövő évre. S utána? — Tervezünk egy program- kapcsolót — mondja Werner János, az elektronikai ágazat vezetője. — A baromfinál a ne velési program időrendben meghatározza az etetés idő tartamait. A mi készülékünk automatikusan bekapcsolja az" etetőt, a világítást, aztán ki is kapcsolja. Gyártásra felajánlottak egy üzemóramérő műszert. Bármi­lyen járműnél az effektiv órát méri. Előnye, hogy csak külön elektronikus szerkezettel lehet nullázni, tehát kizárja a csa lást. A feltalálóhoz 150 készü­lékre futott be megrendelés. El kellene vállalni a gyártást. A Volántól kölcsönzött „Tornádó” kotró és sószóró is üzemképesen várja bevetését Régészeti Jakabhegyen Nem enged már fel a tócsákon a jég, a hő is otthagyja foltjait a Jakabhegy tetején. Hideg van már, mégis szép odafönt, hiszen az erdők rozsdaszine, a Mecsek hullámzó hegyhátainak látványa most is megragadja az embert. Mégsem kirándulóként, hanem ré­gészeti szezonzáráson jártunk a Jakabhegy tetején. Ezekben a té­lies napokban fejeződik be az ot­tani pálos kolostor feltárása, melynek idei eredményeit, munká­latait Kárpáti Gábor régész mu­tatta be a megyei művelődésügy szakembereinek. Kedvezett idén a szép ősz a régészetnek, éppen ezért nagyot haladtak a Jakabhegyen a pálos kolostor feltárásával. Kibontakoz­tak a kolostortemplom különböző korszakokban egymásra emelt fa­lai, melyek legrégebbike a kora Árpád-korból való. Kibontották a templomhoz csatlakozó kolostor­épületet a cellákkal és az ép padlózatű kerengővei, az udvar közepén álló kúttal. A Jakabhegyen zajló feltárás egyebek között azért érdekes, mi­vel a pálosok, az egyetlen magyal alapítású szerzetesrend első mo­nostoráról van itt szó, amely szin­te tisztán őrizte romjaiban is nap­jainkig középkori vonásait. Jelen­téktelen barokk építkezés zajlott a területen, ugyanis a monostor addig állt, amíg II. József az 1780-as évek elején a rendeket fel nem • oszlatta. Remeteéletet élő rendről volt szó, ezért keresték az alapítók a Jakabhegy emberek­től távol eső fennsíkját. A kolos­torhoz falakkal, bástyákkal öve­zett kert tartozott. Ezeknek, vala­mint a kolostor további részefhek feltárása várható a következő ré­gészeti évadban. A Jakabhegy kedvelt kiránduló- helye a pécsieknek, szép időben 150—200 ember is megfordul itt naponta. G. Q. Hóügyelet november 15-től Baranyában másfél ezer kilométeres úthálózatot kell tisztán tartani Tegnap dél előtt Pécsett, a KPM Közúti Igazgatóságén a baranyai nagyvállalatok, a ta­nácsok, valamint a rendőrség képviselőjének részvételével tá­jékoztatást adtak a KPM ke­zelésében lévő baranyai utak tisztításával összefüggő téli fel­készülésről. Többek között megtudtuk, hogy több mint másfél ezer ki­lométeres úthálózat tisztán tartása vár a KPM munkagé­peire a tél folyamán. A gép- szem'lék, ezzel együttvéve a kü­lönböző célgépek műszaki fel­újítása befejeződött. Az igaz­gatóság nyolc hómarógépére több mint 360 kilométernyi út­szakasz jut, a hóekével ellátott Rayonos gépkocsik megközelí­tőleg ezerkétszáz kilométer hosszúságú utat tisztítanak majd szükség szerint. Egyszárnyú gu­miéllel ellátott gépkocsiból ti­zenhat áll készenlétben, továb­bá gréderek és traktorok. Az igazgatóság kezelésében lévő úthálózat hófúvásveszélyes szakaszain erdősávokkal, illetve hófogórácsokkal védekeznek majd. A hófogórácsok kihelyezé­se megtörtént, amelyeket több mint negyvenhárom kilométer hosszban állítottak föl az utak mentén. A tél támadása elleni vé­dekezésre tizenegy és fél millió forintot fordítanak. Október vé­géig Pécsett, Sásdon, Szigetvá­ron, Mohácson és Harkányban több mint háromezer tonna sót, ezer köbméter salakot, megkö­zelítőleg ezer köbméter homo­kot tároltak be a depókba. A KPM Közúti Igazgatósága, az előző évek gyakorlatához hasonlóan, pécsi központjában és az üzemmérnökségeken ál­landó ügyeletet tart. Pécsett november 15-től március 15-ig lesz hóügyelet, ahol a szüksé­ges információkat a diszpécser a 15-067-es telefonszámról ad­ja meg. Pécs-felsőn, Sásdon, Szigetváron, Mohácson és Har­kányban ugyancsak ügyeletet tartanak. Egyébként, az igaz­gatóság két útellenőrző kocsija többek között a kora hajnali páralecsapódások miatt is rendszeresen járja a kritikus út­szakaszokat, többek között a mecseknádasdi völgyhidakat is ellenőrzik. A tegnapi megbeszélésen a rendőrség képviselője felvetette, hogy évről évre gondot okoz a gépkocsivezetőknek a téli ve­zetésre való áttérés. Többek között példaként említette a pogányi repülőtér térségében a pécs—harkányi úton időről idő­re képződő, filmszerű jégréteget, ami óvatosságra int ' S. Gy. Néprajzi pályázat Eredményhirdetés a múzeumban Csütörtökön hirdették ki Pé­csett az országos nyelvjárási és néprajzi gyűjtőpályázat megyei eredményét. (A leg­jobb dolgozatok az országos * döntőben is szerepelnek.) A pályázatot minden évben meg­hirdeti a Néprajzi Múzeum, az MTA Nyelvtudományi Intézete és a szentendrei szabadtéri falumúzeum. A Baranya megyei pályázat felnőtt kategóriájában az idén Virt István budapesti nevelő kapta meg az első dijat a Baranyában letelepült moldvai csángó magyarok temetkezési szokásairól írt dolgozatáért. Megosztott II. díjat adott a bíráló bizottság Kovács Sán­dornak, Kiss Józsefnek és a Matovics Mária—Gelencsér Jó­zsef szerzőpárnak. Megosztott III. díjat kapott Jeli József, Horváth Gizella és Kovács Katalin. Munkajutalomban ré­szesült Kaszás János, Major Mátyás, a pécsváradi általá­nos iskola és a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola honismereti szakköre, Szendrői László és Kovács Rita, valamint Schwarz­kopf Géza. Az első díjas Virt István ta­valy már országos első díjat nyert egy hasonló témájú dol­gozatával. Egy budapesti kise­gítő iskola nevelője, s a Pécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatos hallgatója. Díjnyer­tes dolgozatában a Magyar­országra települt moldvai me­nekültek visszaemlékezései alapján írta meg e különös magyar népcsoport odakinti temetkezési szokásait, halott- kultuszát. Tervei között szere­pel, hogy a következő munká­jában azt vizsgálja meg, mi­Virt István átveszi a pályadijat. Lantosné dr. Imre Máriától Fotó: Proksza ként hatott a merőben más környezet az ide települt csán­gók hitvilágára, halottas szo­kásaira. A pályázat eredményét dr. Füzes Miklós, a JP Múzeum igazgatóhelyettese hirdette ki, magát a pályázatot pedig Lantosné dr. Imre Mária érté­kelte. Elmondta, hogy örvende­tes szemléletváltozás észlelhe­tő a dolgozatok tematikájában az elmúlt évekhez képest: a szerzők egyre jobban törek­szenek a szokások átformáló­dásának „történeti" szemléle­tű bemutatására. A tervek sze­rint a legjobb dolgozatokat sok­szorosítás útján jövőre megje­lentetik egy külön kiadvány­ban. H. J. A közművelődés helyzetével foglalkozik a Pártélet no­vemberi számában Rátki András, az MSZMP KB alosz­tályvezetője. A helyzet megíté­lésében abból indul ki, hogy az 1974. évi párthatározat és az 1976 őszén elfogadott közmű­velődési törvény megfogalmazá­sakor jelentősebb eredmények elérésére számítottunk. Ugyan­akkor ez nem következett be. Utal arra, hogy az iskolán kí­vüli művelődési tevékenység­hez szükséges anyagi feltételek nem javultak a szükséges mér­tékben, ezt mint objektív ténye­zőt figyelembe kell venni, ám az is igaz, hogy ezt nem lehet egyedüli, vagy legfőbb oknak megjelölni. A Központi Bizottság 1974. évi határozata arra irányítja rá a figyelmet, hogy a közműve­lődési munka segítse elő a la­kosság kulturális színvonalának, élet- és gondolkodásmódjának fejlődését, a műveltség tömeg­méretűvé válását. Ebből az is következik, hogy a kultúrának tudnia kell önmagát propagál­ni, értékeit mind többekkel megismertetni. Kétségtelen, hogy az iskolai oktatásban a műveltségi színvonal emelése terén a határozat megjelenése óta jelentős eredményeket ér­tünk el, ezek szoros összefüg­gésben vannak a termelési módban bekövetkezett változá­sokkal, a technikai fejlődés kö­vetelményeivel, a szocialista termelési viszonyok általánossá válásával. A művelődés alakulására ha­tó folyamatok azonban nem mentesek az ellentmondá­soktól, hatásuk éppen ezért nem is egyirányú. A szerző írá­sában utal arra, hogy öt szo­cialista és hat nem szocialista ország viszonyait összevetve azt tapasztalták, hogy a kereső és az otthoni munka heti időtarta­ma Magyarországon volt a leg­hosszabb a hatvanas évek de­rekán. Ebből adódóan az átla­gos napi szabad idő nálunk volt a legrövidebb. Része a képnek, hogy a kereső nők megterhelé­se is nálunk volt a legerősebb az említett országok közül. A helyzet lényegesen azóta sem változott, s úgy néz ki, hogy az ötnapos munkahét bevezetése sem fog érdemben változtatni a kialakult arányokon, hiszen a népgazdaságunk mai helyze­te nem teszi lehetővé, hogy az életszínvonal elért szintjét a mainál kevesebb jövedelemszer­ző és jövedelemkiegészítő mun­kával őrizhessük meg. Ebből arra a következtetésre lehet jut­ni, hogy a' termelőeszközök fej­lettségi szintjéből nem követke­zik automatikusan a nagy erő­feszítések árán elért műveltségi szint folyamatos és jelentős fej­lesztése. Ha átmenetileg is, de a társadalmi, gazdasági folya­matok iránya bizonyos mértékig elválik a művelődésiekétől, a széles tömegeket művelődésre ösztönző tényezők jelentős része időlegesen hatástalanná válik. A feladatok között arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a helyzetelemzésből követke­zően a közművelődésben is kutatni kell a jobb, hatéko­nyabb eszközöket és módszere­ket; megteremteni a tudás, a művelődés becsületét. A lehető­ségeket kihasználva lehet töre­kedni arra, hogy a művelődni vágyókat egyre kedvezőbb kö­rülmények fogadják. M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents