Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-11 / 279. szám

1981. október 11., vasárnap Dunántúlt napló 11 Kényelmesebben utazhatunk az NDK-ba Üj vonatpár a Pannónia expressz mentesítésére Hz Állami Bér­és Munkaügyi Hivatal tájékoztatója A lakosság ügyeinek intézése------------------------*----------------------­S o kan érdeklődnek az iránt, hogy mi­lyen kérdésekkel foglalkozik a közelmúltban megalakult Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, s mely szervekhez fordulhatnak olyan ügyekben, amelyeket korábban a Munkaüayi Mi­nisztérium intézett. E kér­désekre a következő tájé­koztatást adták az újonnan megalakult hivatalban az MTI munkatársának:-----------------------v-----------------------­— Az Állami Bér- és Munka, ügyi Hivatal a kormányzat köz­ponti munkaügyi irányító szer­ve. ennek megfelelően a meg­szűnt Munkaügyi Minisztérium feladatai közül a bérrel és mun­kaerővel kapcsolatos kérdések tartoznak a hatáskörébe. Gon­doskodik arról, hogy a teljes és egyben hatékony foglalkoz­tatás elve minél jobban érvény­re jusson. Az ágazati és taná­csi szervekkel összehangolva megteremti annak lehetőségét, hogy minden dolgozni tudó és akaró magyar állampolgár kép­zettségének, képességének és a népgazdaság érdekeinek egy­aránt megfelelő munkát végez­zen Ehhez az is szükséges, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények a dolgozók számá­ra biztosítsák a hatékony mun­kavégzéshez szükséges feltéte­leket. A hivatalnak ugyancsak na­gyon fontos feladata, hogy a bér. és keresetszabályozás, az alapbérrendsrer, a vezetői érde­keltség és a bérrendszer egyéb eszközeinek fejlesztésével se­gítse a vásárlóerő és az áru­kínálat, illetve a szolgáltatások összhangját. Munkajogi tevé­kenységével pedig a dolgozó emberek jogainak védelmei szolgálja. Az állampolgárok, a gazdál­kodó szervek, a tanácsok az új hivataltól is felvilágosítást kap­hatnak munkaügyi kérdésekben. Rendelkezésre áll a hivatal ta­nácsadó irodája, amelynek út­ján szóban vagy levélben vá­laszt kapnak az érdeklődők a foglalkoztatással és bérezés­sel kapcsolatos kérdéseikre. A munkaügyi problémák, pana­szok intézésének törvényes kere­tei — a vállalat, a felügyeleti szerv, a munkaügyi döntőbizott­ság, a munkaügyi bíróság — természetesen változatlanok. A lakosságot közvetlenül érinti", hogy mely hivatalok fog­lalkoznak azokkal a szociál­politikai kérdésekkel, amelyek a volt Munkaügyi Minisztérium feladatai közé tartoztak, _hová fordulhatnak kérelmeikkel, pa­naszaikkal. Ezzel kapcsolatban a hivatalban elmondták, hogy a feladatok most több hatóság, hivatal- — az Országos Terv­hivatal, a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság — között oszla­nak meg. E teendők átadását, illetve átvételét gondos előké­szítő munka előzte meg, s mind az átadó, mind az átvevő szer­vek fontos célja, hogy az át­szervezés miatt az ügyintézés ne szenvedjen csorbát. Gondos­kodnak arról, hogy a jelenleg elbírálás alatt -álló, folyamat­ban lévő mintegy ezer egyedi ügyben az eddigieknek megfe­lelően, időben szülessék dön­tés. A döntést természetesen azok a szervek hozzák, amelyek a feladatot átvették és az érte­sítést is ők küldik az" érdekelt állampolgárnak A lakosságot leginkább érin­tő ügyek közül az Egészségügyi Minisztériumhoz került a nők és a fiatalok számára tiltott munkakörök jegyzékének keze­lése és korszerűsítése, a gyer­mekgondozási segély rendszeré­vel összefüggő elvi kérdések, a családpolitika gondozása, a családpolitikai fórum működte­tése, az összehangolt és komp­lex rehabilitáció jogi és szer­vezeti kereteinek kidolgozása. A SZOT Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság vette át a gyermekgondozási segélyezéssel kapcsolatos kivételes elbánást igénylő egyedi ügyek intézését. Egyébként célszerű, ha a jövő­ben valamennyi társadalombiz­tosítási kérdéssel (például nyug­díjazás, táppénz, stb.) a SZOT Társadalombiztosítási Főigazga­tóság illetékes helyi vagy köz­ponti szervét keresik meg az ér­dekeltek. Ezek a szervek eddig is készséggel álltak a lakosság rendelkezésére. Az Országos Tervhivatalhoz népgazdasági szintű koordiná­ciós feladatok kerültek, itt egyedi állampolgári ügyekkel továbbra sem foglalkoznak. A Pénzügyminisztériumhoz a költ­ségvetést közvetlenül érintő gyakorlati szociálpolitikai intéz­kedések előkészítésébe került. Itt foglalkoznak továbbá a la­kosságot széles körben érintő óvodai, bölcsődei, napiközi, ebéd, stb térítési díjak megál­lapításával, ezek különböző .fó­rumokon történő koordinálásá­val. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal munkatársai számolnak azzal, hogy az új munkameg­osztást a lakosság csak hosz- szabb idő után ismeri meg, ezért felkészültek arra, hogy a hivatalhoz érkező olyan kérel­meket, leveleket, amelyek inté­zésében most már más szerv il­letékes, azonnal továbbítsák an. nak a szervnek, amely a fel­adatot átvette. Ki mit tud... Mezőgazdasági szakmunkástaaalák találkazója A megye öt mezőgazdasá­gi szakmunkásképző intéze­tének diákjai kétnapos talál­kozót tartanak a sellyei intézetben. A villányi, a pécsváradi, a mohácsi és a szentlőrinci mezőgazdasági szakmunkástanulók és szak­középiskolások tegnap dél­után érkeztek meg a sely- lyei vendéglátókhoz, ahol Czupy György igazgató kö­szöntötte a résztvevőket. Ez­után a sellyei intézet fotó- szakköre diafilmes vetítés­sel illusztrált előadásokkal mutatta be az arborétumot, majd az Ormánságot, s be­mutatkozott az intézet mú­zeumbaráti köre is. Dr. Sa- ponyai János egészségügyi felvilágosító előadása előtt és után Orsós György mu­tatta be polbeat-műsorát. Este az intézet klubjá­ban szellemi vetélkedő volt. Ma reggel sportversenyek­kel folytatódnak az esemé­nyek. Délután a Csiri-biri színpad szórakoztatja a diákokat, majd a Kódex együttes ad koncertet. A diáktalálkozó résztvevő es­te búcsúznak el egymástól. ludonányos vándor­gyűlés Kaposváron Szombaton Kaposvárott befejeződött a Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesülete audiológiai szekciójának a korszerű hallásvizsgálat témaköré­ben rendezett tudományos vándorgyűlése, amelyen a hazaiakon kívül csehszlo­vák és NDK-beli szakem­berek is részt vettek. Az el­hangzott előadásokból ki­tűnt, hogy hazánk lakossá­gának tíz százaléka szen­ved halláskárosodásban. Fiatal vájárok vetélkedője Negyvennyolc fiatal vájár gyűlt össze a Mecseki Szénbányák központjában, hogy az üzemi vájárvetélkedők győztesei a vállalati döntőn is bizonyítsák felkészültségüket. A hat üzemet nyolc-nyolc vájár képviselte. Az első tíz kérdésből álló tesztláp látszólag könnyű bevezetésnek tűnt, az arcokról látszott, hogy mindenki annyira rutinos már, hogy kapásból megadja a he­lyes választ. Az első két tesztláp kitöltése között csupán néhány perc telt el, akkor kérdeztem Pakurár Já­nos bétái versenyzőtől, hogy si­került a „nyitány”. — Azt hiszem, jól, nem oko­zott különösebb gondot a he­lyes válaszok megjelölése. — Esélyei? — Nem akarok jósolni, majd a gyakorlati vizsga után eldől. Szeretnék mindenesetre bizo­nyítani. A versenyzők többsége úgy vélekedett, hogy amit az elmé­letin esetleg ront, azt majd be­hozza a gyakorlatin. Rigó Zol­tán zobáki elővájó brigádveze­tőnek is inkább a gyakorlat az erőssége. — Lehet, hogy vétettem né­hány hibát, de úgy érzem, nem behozhatatlan. Az igazi nagy verseny a banyában lesz. Az első felvonás, az elméleti vizsga pénteken délután ért vé­get. Szombaton a bányában - István-aknán és Vasason — folytatódott a verseny. Ered­ményhirdetésre és a díjak, ki­tüntetések átadására délután került sor. Hűségesek maradtak a gyárhoz Kesztyűszabászok 25 éves jubileuma Kezdjük, a Német Demokra­tikus Köztársaságba utazókat érdeklő információval. A héten Pécsett tartotta a MÁV is az NDK Államvasutak vasúti mun­kacsoportja soros ülését, me­lyen megállapodás született ab­ban, hogy a jövő évi nyári me­netrend változással egyidőben a Pannónia expressz zsúfoltsá­gának csökkentése érdekében új vonatpárt közlekedtetnek az NDK és Magyarország között. A munkacsoport szakemberei megállapították, hogy .az utób­bi fél évben csökkent a sze­mélyvonatok zsúfoltsága, de a nemzetközi szerelvények tovább, ra is késnek. A két ország közötti áruszál­lítás a tervezett szinten alakult. Egyik évről a másikra jelentő­sen előrébb léptünk a konténe­res árutovábbításban: az'NDK. ba nagyszállító tartályokban fu­varozott áru mennyisége az el­múlt esztendőkhöz viszonyítva megkétszereződött. E tekintet­ben megállapodás született ab­ban, hogy mind az NDK, mind pedig a magyar vasút a kon­téneres szállítás további bőví­tését kéri a külkereskedelmi szervektől A vasúti munkacsoport tag­jai egyébként tapasztalatcsere jellegű látogatást tettek Pécs, valamint Dombóvár állomáso­kon. Pécsett a személyszállító vasúti kocsik mosóberendezését tekintették meg, a dombóvári rendező-pályaudvaron pedig a tehervagonok fékezési technoló­giájának tapasztalatait vizsgál­ták. Mint ismeretes, a dombó­vári rendezőpályaudvaron egy éve alkalmazzák kísérletképpen az NDK Államvasutaknál már általánosan elterjedt fékezősa­rukat. A munkacsoport tagjai, a helyszínen meggyőződhettek a DR-rendszerű fékezőeszköz elő­nyeiről. A MÁV ezt a megoldást kívánja alkalmazni a továb­biakban rendezőpályaudva­rain ... S. Gy. Az első kesztyűszabászokat negyedszázada iskoláztatta be a Pécsi Kesztyűgyár az 500-as Szakmunkásképző Intézetbe. Három év múlva 44-en vették át az oklevelet. A két osztály tanulói akkor 18—19 évesek voltak. Október 10-én, a beiskolázás 25 éves jubileumán a Pécsi Kesztyűgyárban jöttek össze az egykori diákok közül azok, akik most is a szakmában vannak és hűségesek maradtak a be­iskolázó gyárukhoz. A régi em­lékeket 26 kesztyűszabász 8 oktató és tanár, köztük Király György, az egyik osztályfőnök elevenítette fel. Érdemes megemlíteni, hogy mindnyájan pécsiek, sőt jó pá­ran a gyár környéki utcákban gyerekeskedtek. Kótai István, Erős Jenő és Pozsgai András apja, vagy nagyapja is kesz­tyűszabász mesterséget tanult. Á központi gyárban most 18-an dolgoznak szabászként, műve­zetőként, műszaki vezetőként, üzemgazdászként, míg a töb­biek a siklósi, a dombóvári és a pécsi 1-es gyáregységben látják el a feladatukat. Az el­múlt két évtized alatt húszán kapták meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Az ötévenként sorra kerülő találkozót ezúttal Szabó And­rás és Somos Jenő szervezte. Cs. J. Történeti konferencia Szigetváro tt Mi is az a fasizmus? "Tbrténelemből majdnem 6 többen buknak meg az iskolákban, mint mate­matikából. A legtöbb diá­kot elriasztja a sók év­szám, a történeti korok gyakran sematikus model- lizálása. Mire eljuthatná­nak odáig, hogy fölfedez­zék az izgalmakat ebben a tudományágban, talán örökre megutálják. Ilyen módon azt sem kí­vánhatjuk, hogy tömegek látogassák a történeti kon­ferenciákat, például az olyanokat, mint a sziget­vári, amelyet már hagyo­mányosan a Zrínyi-emlék- ünnepségek keretében tar­tanak meg. Ha a diákoktóf nem is, a történelemtaná­roktól elvárható volna, hogy az itt megjelenteknél nagyobb számban érdek­lődjenek szaktárgyuk tudo­mányos eredményei iránt. A kutatókon kívül jószeri­vel „csak” tanárképző fő­iskolásokat lehetett látni a hallgatóság soraiban. (An­nál nagyobb öröm, hogy legalább ők ott voltak.) A téma ugyanis min- denképpen megérde­melte volna a nagyobb ér­deklődést: az első nap — pénteken — a Szovjetunió és Közép-Kelet Európa gazdasági kapcsolatait,, valamint a Szovjetunió gazdasági fejlődésének kérdéseit taglalta Kövér György miskolci, illetve Menyhárt Lajos debreceni történész. (A konferencia a két világháború közötti időszakkal foglalkozott.) Szombaton Ormos Mária, az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa a fa­sizmus kérdéseit boncol­gatta. Mondanivalójának lényege az volt, hogy a dimitrovi meghatározást árnyalni kell: a fasizmus olyan diktatúra, amelyben létezik egy bizonyos fajta társadalmi megegyezés is, olyan elnyomó rendszer, amelyet egyszersmind tö­megek — elsősorban a tár­sadalomban valamilyen ok­nál fogva „feleslegessé"' vált — emberek támogat­nak. Ormos Mária világos okfejtéssel mutatott rá az olasz fasizmus és a német nemzeti szocializmus közöt­ti lényeges — ma még a köztudatban nem eléggé hangsúlyozott — különbsé­gekre. A délelőtt folyamán még Niederhauser Emil, az MTA Történettu­dományi Intézetének osz­tályvezetője tartott elő­adást a kelet-európai mű­velődés helyzetéről a szá­zad első felében. Többek között kifejtette, hogy az elkésetten kibontakozó nemzeti mozgalmak nagy szerepet játszottak a Pá­rizs környéki békeszerző­dések nyomán kialakult utódállamok kulturális fej­lődésében. Kővágó László, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének osztályvezetője, aki tegnap délután a nem­zetiségi kérdésről érteke­zett — már a délelőtti vita során szükségesnek tartot­ta megjegyezni, hogy a 20. századi nemzeti mozgal­maknak nem csak pozitív hatásai voltak Kelet-Euró- pában. Ezzel természetesen mind az előadó, mind a vi­ta többi résztvevője egyet­értett. A konferencia anyagát jó volna mihamarább nyomtatásban elolvasni. H. J.

Next

/
Thumbnails
Contents