Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-10 / 278. szám
1981. október 10., szombat Dunántúlt napló 3 Az elképzelés helyes, az alkalmazás nehézkes E gy évvel ezelőtt vezették be az új — ki tudja hányadik — oktatási reformot a szakmunkásképző intézetekben. A szakmunkásképzés feladata a termelésbe lépő nemzedék alkalmassá tétele arra, hogy elegendő és megfelelő ismeretek birtokában belépjen a munkamegosztás adott rendjébe. Ha nem akarnak elszakadni a valóságtól, akkor a szakképzés fejlettségének összhangban kell lenni a gazdasági fejlettséggel. Az egyre fejlődő munkaeszközök, bonyolult gépek, az automaták mind gyakoribb bevezetése pedig magas szakmai-elméleti és műszaki ismeretekkel, továbbá ezzel együtt szélesebb körű általános műveltséggel rendelkező szakembergárdát igényel. Kevesebb Szabinát oktatnak Ennek érdekében hajtották végre a szakmunkásképzés reformját. Most a szak-, illetve tantárgyi összevonásokkal 190 szakma helyett 128-at oktatnak, ezen belül az alapszakmák száma 22-ről 36-ra emelkedik, aminek viszont az a célja, hogy a tanulók kétharmada minden eddiginél szélesebb szakismereti alapokra épülő oktatást kapjon. Minden reform csak akkor jó, akkor kellően megalapozott, ha az elméleti elképzeléseket a gyakorlatban az adott tárgyi és személyi feltételek mellett maradéktalanul meg lehet valósítani, ha az elképzelések végrehajtóinak, a pedagógusoknak nem okoznak megoldhatatlan problémákat. A reform bevezetése óta eltelt egy év ugyan még nem elegendő teljes értékelésre, hiszen az eredmények két-három év múlva mutatkoznak, a menet közben jelentkezett problémákat azonban már lehet és kell összegezni. A pécsi szakmunkásképző intézetek általában az új oktatási dokumentumok bevezetését időszerűnek, az elképzeléseket jónak tartják, mert korszerű ismeretek elsajátítását célozzák. Az 500-as szakmunkásképző oktató kollektívájának megállapítása szerint azonban egyes szakmai tantárgyak tantervi anyaga túlzottan eiméleties, sok elvont fogalmat, levezetést tartalmaz, és épp ezen nehézségei miatt nem szolgálják a szakma megszerettetését. Idén is sikeres az akció A szemerkélő eső ellenére vagy harmincon hajolnak a hatalmas almaládákba, néhányon kisebb szatyrokba, kosarakba, a többség azonban zsákokba teszi a gyümölcsöt. A Baranya megyei Zöldért Vállalat és a Pécsi Állami Gazdaság közös akciójában az idén is megrendezik az almavásárt, melynek népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy József- majorban naponta átlagban 20—25 mázsát válogatnak ki a vevők. — Tavaly szebb volt az alma, mint az idén — mondja Dicső Rudolf, akinek Duna- szekcsőn van hétvégi háza, így útba esik Józsefmajor. — Már reggel óta itt vagyok, s csak ezt tudtam válogatni —, mutat a szatyorra, amit A szakmunkásképzés reformjának egy esztendeje A tankönyvek egy része figyelmen kívül hagyja az életkori sajátosságokat Továbbá a reform jelentősen csökkentette a szakmunkásidő- ajapokat, vagyis azt az időt, amely alatt egy bizonyos munkadarabot el kell készíteni, ugyanakkor a minőségi követelmény is magasabb. A cél, aminek érdekében ez a döntés született, nagyon is érthető. A tapasztalatok azonban ezt bizonyítják, hogy a szigorítás nagysága talán meghaladja az életkori adottságoknak megfelelő mértéket, és így a tanulóknak az előző évekhez képest sokkal kevesebb sikerés csak év végén az idomkialakítás. A legegyszerűbb példát nézve ez azt jelentené, hogy egy kalapácsfejet év elején kezdenének elkészíteni és csak év végén fejeznék be, mert a tanterv szerint csak ekkor szerepel a befejező művelet. Az 500-as Szakmunkás- képző Intézet tanulói által előállított termékek pedig produktívak, megrendelőknek dolgoznak és így a munkafolyamatok befejezése határidőhöz kötött. Az 506-os Szakmunkásképző Intézetben elkészített értékelésipari tanulók ácsszerkezettel ismerkednek élményben van részük. A sorozatos kudarc elkedvetlenedést okoz. Mikor készül el a kalapács? A gyakorlati életben nem állja meg a helyét például az sem, hogy az új tanterv szerint az egyes oktatandó munkafolyamatokat műveleti rendszerben építették fel. Például a fémipari alapképzésben részesülő tanulóknak, mondjuk év elején, tananyag a síkreszelés, tanév közepén az üregreszelés ben pozitívnak tartják, hogy az új tanterv nagyobb lehetőséget biztosít a pedagógus számára egyes témakörök felcserélésére, óraszámának növelésére vagy csökkentésére az osztály fel- készültségi szintjéhez való alkalmazkodás érdekében. Rendkívül nagy probléma azonban, hogy a tankönyvek nagy részét olyan szerzők írják, akik nem rendelkeznek kivitelezési gyakorlattal. így aztán gyakran az anyagrésznek csak az elméleti vonatkozásait tárgyalják bonyolult megfogalmazásokkal, sok felesleges szöveggel, kivitelezési előírás nélkül. Az 508-as intézetben például a csőszerelő tanulóknál jelentkeznek olyan problémák, hogy az új tanterv szerint meghosz- szabbodott a szakmai gyakorlatnak az a szakasza, amelyik tanműhelyben képezhető. Eddig egyéves tanműhelyi alapképzés volt, s a második évben mór épületen produktív munkát gyakoroltak. Az új tanterv szerint februárban kerülnek először épületre, amikor köztudottan az építőipar teljesítőképessége az időjárás miatt minimális. Tankönyv és megértés Az előbbi felsorolt észrevételek csak kiragadott példák. Azonban valamennyi szakmunkásképző intézetben gondokat okoz, hogy — bár többségükben a tankönyvek megfelelnek a reform által körvonalazott céloknak — egyes tankönyvek színvonala túl magas. Ilyen például a kémiakönyv, amely sem terjedelmében, sem tartalmában, sem a stílusában nem veszi figyelembe a szakmunkástanulók életkori sajátosságait, illetve előző ismereteit Ide sorolhatjuk a fémes anyag- ismeret, a mechanika, és az elsősök elektrotechnika tankönyvét, amelyek ugyancsak az általános iskolát végzett tanulók tudását meghaladó követelményrendszert támasztanak, arról nem is beszélve, hogy a fémes anyagismerethez mellékelt kiegészítő füzet főiskolai jegyzetek egyes kimásolt részeit tartalmazza. Megfogalmazva nagyon szépen hangzik, hogy korkövetelmény a magas szinten és sokoldalúan képzett szakmunkás. De attól, hogy ennek érdekében most hirtelen, átmenet nélkül magasra emelik a mércét, nem változik meg az a helyzet, hogy az iskolarendszer mai merev szelektív mechanizmusa nem a rátermettség, a képesség, hanem szinte kizárólag a tanulmányi eredmény szerint csoportosít. Vagyis gimnáziumba mennek a legjobbak, a közepesek lehetősége a szakközépiskola, az ennél is gyengéb- beké a szakmunkásképzés. És ezt akár tetszik, akár nem, figyelembe kell venni, még akkor is, ha a mostani tanulók az ezredfordulóra lesznek érett munkások és most tulajdonképpen az akkori követelményeknek kell hogy képezzenek. Am, ha eleve kudarcok sorozatával és ennek következtében nemtörődöm fásultsággal indulnak ...? Sarok Zsuzsa A kitermelt fák helyére csemetéket telepítenek Az erdőtelepítés gazdasági haszna Terméketlen területekre kerülnek a facsemeték Jó ütemben és szakszerűen folynak az erdőtelepítések és -felújítások Baranyában: eddig egyik beruházótól sem vonták meg az állami támogatást. Csakis terméketlen területen erdősítenek, ott, ahol az egyéb mezőgazdasági kultúrák kevés hozammal kecsegtetnek, vagyis termőföldet, legelőt nem „vonnak" ki a mezőgazdasági művelésből. Sőt az egykori mezővédő erdősávokat is fokozatosan kitermelik és a helyükön ismét szántó vagy legelő lesz. Baranya o „tölgyes” klíma övezetébe tartozik, azért az ebben honos természetes társulásokat részesítik előnyben a telepítők: így például a hegyekre, dombokra kocsánytalan, míg a síkságokra kocsányos tölgy kerül. De szívesen ültetik a gyorsan növő és nagy fatömeget adó nemes nyárfát is, a szárazabb helyekre a fenyőfj «őt még az akác is uralkodó faj. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőterülete napjainkra „kiforrott”, vagyis újabb, jelentősebb telepítésre már nem kerül sor. A, gazdaság erdőterülete 61 000 hektár, a tsz-eké majdnem 32 000. Szerényebb területen az állami gazdaságok, tanácsok, a vízügyi szervek is rendelkeznek erdővel, sőt magánkézben levő zártkerti erdőket is nyilvántartanak. Baranya össz-erdőterü- lete valamivel meghaladja a 100 000 hektárt. Almavásár most helyeznek a mérlegre. — Ez a 27 kiló azért elég lesz nekem és . a feleségemnek karácsonyig. A major bejáratánál autók sorakoznak, bent a ládák környékén hatalmas a sár, a rutinosabbak gumicsizmát húztak, mintha ingyen adnák az almát, akkora a tömeg. — Négy—nyolc forint között van kilogrammja, de megéri, mert a boltban még drágább, s ami nem lényegtelen, itt kiválogathatja az ember a szebbeket — mondja Mezei István, aki feleségével Siklósról érkezett. Az egyik műanyag zsákot már félig megtöltötték, a másik még a fiatalasszony hóna alatt árválkodik. — Már két éve innen szerezzük be a téli almaszükségletünket, sajnos az idén silányabb a minőség, mint tavaly, de a mai délelőttöt az almaválogatásra szántuk, úgyhogy van időnk ... A mérlegelést négyen végzik, szinte szusszanásnyi idejük sincs, a vevők sorba állnak. — Golden, starking, jonatán, jonadel fajtákat árulunk, véleményem szerint szépek az almák, egészségesek. Persze vannak hibásak is, de az a ládákban marad, s akinek kell, négy forintért elviheti. Ma eddig mintegy tíz mázsát adtunk el — mondja Bak Zoltánná, a Zöldért dolgozója. Az almavásár még tart ebben a hónapban. Hétköznap reggel hét órától 16 óráig, szombaton 7 és 12 óra között tart nyitva az alkalmi „bolt". A Pécsi Állami Gazdaság egyébként pécsi és baranyai vállalatoknak is értékesít almát 10 kilogrammos egységcsomagokban, hatforintos kilónkénti áron. Eddig mintegy 120 vállalattal vették fel a kapcsolatot, s az érdeklődés minden várakozást felülmúl, az igényeket alig tudják kielégíteni. Eddig mintegy 650 tonna jó minőségű almát szállított a gazdaság a vállalatokhoz. R. N. Ennek 65—70 százaléka régi, tehát 1945 előtti telepítés, így kitermelése, többek között ipari célú felhasználása nagyon is aktuális. Az 1945 után ültetett részek 80-100 éven belül lesznek alkalmasak fakitermelésre. Természetesen a kitermelés folyamatos és ennek keretében az egyik legnagyobb feladat, a magyar—jugoszláv cellulózprogram további folytatása, amelynek a még sikeresebb realizálására Dráva menti tsz- eket is igyekszik megnyerni a hatodik éve önállqan gazdálkodó Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Nem véletlen, hogy a Dráva-ártérbe, a Dróva-síkra főleg nemes nyá- rat ültetnek, hisz ez a fa legjobban hasznosítható a papíriparban. Az erdőültetés „frontján” most elsősorban a tsz-ekre és az állami gazdaságokra számítanak. Tavaly a 222 hektáros új telepítésből 144 hektár a tsz-ekre jutott, míg az idei 237 hektárból 127-et ugyancsak a tsz-ek vállaltak és teljesítettek. A jövő évi tervezett 230 hektárból pedig 140 hektár beültetését ígérték a tsz-ek. A legnagyobb beruházó, például a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, döntően az erdők közét, ez úgynevezett zárványokat erdősíti be, mert ezekre az apró földekre nehéz bejutni a nagy erőgépekkel és a gazdálkodás emiatt sem kifizetődő, örvendetes, hogy a zárvány-erdősítés mindjobban terjed megyénkben. Másutt is d gazdasági hasznosság a meghatározó tényező egy új erdő kialakításában. Így például a meliorációs programokat csak úgy érdemes elkezdeni, ha előtte a súlyos talajpusztulás mérséklésére erdőt telepítenek. Ezt tette ezen a tavaszon a sásdi, a gödrei, a felsőmindszenti és a mágocsi tsz a dombos határrészeken és folytatják jövőre is. Nem a gazdasági érvek indították az útjára a majorfásítási akciót hat évvel ezelőtt, hanem a környezetvédelmi, táj- esztétikai megfontolások, hogy az állattartótelepek körül ne legyen bűzös a levegő és ezek a létesítmények harmonikusan illeszkedjenek a tájba. Erre az őszre a több mint 150 baranyai majort végleg erdősítették, és főleg nyár, juhar levegőtisztító védősávokkal vették körül fél, sőt több helyen másfél hektáron. A majorfásításban élen járt és nem sajnálta az anyagi áldozatot a sásdi, a gödrei tsz, valamint a Bólyf Mezőgazdasági Kombinát. Az erdőfelújításokra pontosan sor kerül a tízéves üzemterveknek megfelelően és legkésőbb egy éven belül mindegyik irtás, tarvágás helyén földbe kerülnek a csemeték. Csuti János
