Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-10 / 278. szám

1981. október 10., szombat Dunántúlt napló 3 Az elképzelés helyes, az alkalmazás nehézkes E gy évvel ezelőtt vezet­ték be az új — ki tudja hányadik — oktatási reformot a szak­munkásképző intézetekben. A szakmunkásképzés fel­adata a termelésbe lépő nemzedék alkalmassá té­tele arra, hogy elegendő és megfelelő ismeretek birtokában belépjen a munkamegosztás adott rendjébe. Ha nem akar­nak elszakadni a valóság­tól, akkor a szakképzés fejlettségének összhangban kell lenni a gazdasági fej­lettséggel. Az egyre fejlődő munkaeszközök, bonyolult gépek, az automaták mind gyakoribb bevezetése pe­dig magas szakmai-elmé­leti és műszaki ismeretek­kel, továbbá ezzel együtt szélesebb körű általános műveltséggel rendelkező szakembergárdát igényel. Kevesebb Szabinát oktatnak Ennek érdekében hajtották végre a szakmunkásképzés re­formját. Most a szak-, illetve tantárgyi összevonásokkal 190 szakma helyett 128-at oktatnak, ezen belül az alapszakmák szá­ma 22-ről 36-ra emelkedik, aminek viszont az a célja, hogy a tanulók kétharmada minden eddiginél szélesebb szakisme­reti alapokra épülő oktatást kapjon. Minden reform csak akkor jó, akkor kellően megalapozott, ha az elméleti elképzeléseket a gyakorlatban az adott tárgyi és személyi feltételek mellett maradéktalanul meg lehet va­lósítani, ha az elképzelések végrehajtóinak, a pedagógu­soknak nem okoznak megold­hatatlan problémákat. A reform bevezetése óta el­telt egy év ugyan még nem elegendő teljes értékelésre, hi­szen az eredmények két-három év múlva mutatkoznak, a me­net közben jelentkezett problé­mákat azonban már lehet és kell összegezni. A pécsi szak­munkásképző intézetek általá­ban az új oktatási dokumen­tumok bevezetését időszerű­nek, az elképzeléseket jónak tartják, mert korszerű ismeretek elsajátítását célozzák. Az 500-as szakmunkásképző okta­tó kollektívájának megállapítá­sa szerint azonban egyes szak­mai tantárgyak tantervi anyaga túlzottan eiméleties, sok elvont fogalmat, levezetést tartalmaz, és épp ezen nehézségei miatt nem szolgálják a szakma megszerettetését. Idén is sikeres az akció A szemerkélő eső ellenére vagy harmincon hajolnak a hatalmas almaládákba, né­hányon kisebb szatyrokba, kosarakba, a többség azon­ban zsákokba teszi a gyü­mölcsöt. A Baranya megyei Zöldért Vállalat és a Pécsi Állami Gazdaság közös ak­ciójában az idén is megren­dezik az almavásárt, mely­nek népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy József- majorban naponta átlagban 20—25 mázsát válogatnak ki a vevők. — Tavaly szebb volt az al­ma, mint az idén — mondja Dicső Rudolf, akinek Duna- szekcsőn van hétvégi háza, így útba esik Józsefmajor. — Már reggel óta itt vagyok, s csak ezt tudtam válogatni —, mutat a szatyorra, amit A szakmunkásképzés reformjának egy esztendeje A tankönyvek egy része figyelmen kívül hagyja az életkori sajátosságokat Továbbá a reform jelentősen csökkentette a szakmunkásidő- ajapokat, vagyis azt az időt, amely alatt egy bizonyos mun­kadarabot el kell készíteni, ugyanakkor a minőségi köve­telmény is magasabb. A cél, aminek érdekében ez a dön­tés született, nagyon is érthe­tő. A tapasztalatok azonban ezt bizonyítják, hogy a szigorí­tás nagysága talán meghalad­ja az életkori adottságoknak megfelelő mértéket, és így a tanulóknak az előző évekhez képest sokkal kevesebb siker­és csak év végén az idomki­alakítás. A legegyszerűbb pél­dát nézve ez azt jelentené, hogy egy kalapácsfejet év ele­jén kezdenének elkészíteni és csak év végén fejeznék be, mert a tanterv szerint csak ek­kor szerepel a befejező mű­velet. Az 500-as Szakmunkás- képző Intézet tanulói által elő­állított termékek pedig produk­tívak, megrendelőknek dolgoz­nak és így a munkafolyamatok befejezése határidőhöz kötött. Az 506-os Szakmunkásképző Intézetben elkészített értékelés­ipari tanulók ácsszerkezettel ismerkednek élményben van részük. A soro­zatos kudarc elkedvetlenedést okoz. Mikor készül el a kalapács? A gyakorlati életben nem állja meg a helyét például az sem, hogy az új tanterv szerint az egyes oktatandó munkafo­lyamatokat műveleti rendszer­ben építették fel. Például a fémipari alapképzésben része­sülő tanulóknak, mondjuk év elején, tananyag a síkreszelés, tanév közepén az üregreszelés ben pozitívnak tartják, hogy az új tanterv nagyobb lehetőséget biztosít a pedagógus számára egyes témakörök felcserélésére, óraszámának növelésére vagy csökkentésére az osztály fel- készültségi szintjéhez való al­kalmazkodás érdekében. Rend­kívül nagy probléma azonban, hogy a tankönyvek nagy részét olyan szerzők írják, akik nem rendelkeznek kivitelezési gya­korlattal. így aztán gyakran az anyagrésznek csak az elméleti vonatkozásait tárgyalják bo­nyolult megfogalmazásokkal, sok felesleges szöveggel, kivite­lezési előírás nélkül. Az 508-as intézetben például a csőszerelő tanulóknál jelent­keznek olyan problémák, hogy az új tanterv szerint meghosz- szabbodott a szakmai gyakor­latnak az a szakasza, amelyik tanműhelyben képezhető. Ed­dig egyéves tanműhelyi alap­képzés volt, s a második évben mór épületen produktív mun­kát gyakoroltak. Az új tanterv szerint februárban kerülnek elő­ször épületre, amikor köztudot­tan az építőipar teljesítőképes­sége az időjárás miatt mini­mális. Tankönyv és megértés Az előbbi felsorolt észrevé­telek csak kiragadott példák. Azonban valamennyi szakmun­kásképző intézetben gondokat okoz, hogy — bár többségük­ben a tankönyvek megfelelnek a reform által körvonalazott céloknak — egyes tankönyvek színvonala túl magas. Ilyen például a kémiakönyv, amely sem terjedelmében, sem tartal­mában, sem a stílusában nem veszi figyelembe a szakmun­kástanulók életkori sajátossá­gait, illetve előző ismereteit Ide sorolhatjuk a fémes anyag- ismeret, a mechanika, és az elsősök elektrotechnika tan­könyvét, amelyek ugyancsak az általános iskolát végzett tanu­lók tudását meghaladó követel­ményrendszert támasztanak, ar­ról nem is beszélve, hogy a fémes anyagismerethez mellé­kelt kiegészítő füzet főiskolai jegyzetek egyes kimásolt ré­szeit tartalmazza. Megfogalmazva nagyon szé­pen hangzik, hogy korkövetel­mény a magas szinten és sok­oldalúan képzett szakmunkás. De attól, hogy ennek érdeké­ben most hirtelen, átmenet nél­kül magasra emelik a mércét, nem változik meg az a helyzet, hogy az iskolarendszer mai merev szelektív mechanizmusa nem a rátermettség, a képes­ség, hanem szinte kizárólag a tanulmányi eredmény szerint csoportosít. Vagyis gimnázium­ba mennek a legjobbak, a kö­zepesek lehetősége a szakkö­zépiskola, az ennél is gyengéb- beké a szakmunkásképzés. És ezt akár tetszik, akár nem, fi­gyelembe kell venni, még ak­kor is, ha a mostani tanulók az ezredfordulóra lesznek érett munkások és most tulajdon­képpen az akkori követelmé­nyeknek kell hogy képezzenek. Am, ha eleve kudarcok soro­zatával és ennek következtében nemtörődöm fásultsággal in­dulnak ...? Sarok Zsuzsa A kitermelt fák helyére csemetéket telepítenek Az erdőtelepítés gazdasági haszna Terméketlen területekre kerülnek a facsemeték Jó ütemben és szakszerűen folynak az erdőtelepítések és -felújítások Baranyában: ed­dig egyik beruházótól sem von­ták meg az állami támogatást. Csakis terméketlen területen erdősítenek, ott, ahol az egyéb mezőgazdasági kultúrák kevés hozammal kecsegtetnek, vagyis termőföldet, legelőt nem „von­nak" ki a mezőgazdasági mű­velésből. Sőt az egykori me­zővédő erdősávokat is fokoza­tosan kitermelik és a helyükön ismét szántó vagy legelő lesz. Baranya o „tölgyes” klíma övezetébe tartozik, azért az eb­ben honos természetes társulá­sokat részesítik előnyben a te­lepítők: így például a hegyek­re, dombokra kocsánytalan, míg a síkságokra kocsányos tölgy kerül. De szívesen ültetik a gyorsan növő és nagy fatöme­get adó nemes nyárfát is, a szárazabb helyekre a fenyőfj «őt még az akác is uralkodó faj. A Mecseki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság erdőterülete napjainkra „kiforrott”, vagyis újabb, jelentősebb telepítésre már nem kerül sor. A, gazda­ság erdőterülete 61 000 hektár, a tsz-eké majdnem 32 000. Sze­rényebb területen az állami gazdaságok, tanácsok, a víz­ügyi szervek is rendelkeznek erdővel, sőt magánkézben levő zártkerti erdőket is nyilvántar­tanak. Baranya össz-erdőterü- lete valamivel meghaladja a 100 000 hektárt. Almavásár most helyeznek a mérlegre. — Ez a 27 kiló azért elég lesz nekem és . a feleségem­nek karácsonyig. A major bejáratánál autók sorakoznak, bent a ládák környékén hatalmas a sár, a rutinosabbak gumicsizmát húztak, mintha ingyen ad­nák az almát, akkora a tö­meg. — Négy—nyolc forint kö­zött van kilogrammja, de megéri, mert a boltban még drágább, s ami nem lé­nyegtelen, itt kiválogathatja az ember a szebbeket — mondja Mezei István, aki fe­leségével Siklósról érkezett. Az egyik műanyag zsákot már félig megtöltötték, a má­sik még a fiatalasszony hóna alatt árválkodik. — Már két éve innen sze­rezzük be a téli almaszük­ségletünket, sajnos az idén silányabb a minőség, mint tavaly, de a mai délelőttöt az almaválogatásra szán­tuk, úgyhogy van időnk ... A mérlegelést négyen vég­zik, szinte szusszanásnyi ide­jük sincs, a vevők sorba áll­nak. — Golden, starking, jo­natán, jonadel fajtákat áru­lunk, véleményem szerint szépek az almák, egészsé­gesek. Persze vannak hibá­sak is, de az a ládákban marad, s akinek kell, négy forintért elviheti. Ma eddig mintegy tíz mázsát adtunk el — mondja Bak Zoltánná, a Zöldért dolgozója. Az almavásár még tart ebben a hónapban. Hétköz­nap reggel hét órától 16 óráig, szombaton 7 és 12 óra között tart nyitva az alkalmi „bolt". A Pécsi Állami Gazdaság egyébként pécsi és baranyai vállalatoknak is értékesít al­mát 10 kilogrammos egység­csomagokban, hatforintos ki­lónkénti áron. Eddig mint­egy 120 vállalattal vették fel a kapcsolatot, s az érdeklő­dés minden várakozást felül­múl, az igényeket alig tud­ják kielégíteni. Eddig mint­egy 650 tonna jó minőségű almát szállított a gazdaság a vállalatokhoz. R. N. Ennek 65—70 százaléka régi, tehát 1945 előtti telepítés, így kitermelése, többek között ipa­ri célú felhasználása nagyon is aktuális. Az 1945 után ültetett részek 80-100 éven belül lesz­nek alkalmasak fakitermelésre. Természetesen a kitermelés fo­lyamatos és ennek keretében az egyik legnagyobb feladat, a magyar—jugoszláv cellulóz­program további folytatása, amelynek a még sikeresebb realizálására Dráva menti tsz- eket is igyekszik megnyerni a hatodik éve önállqan gazdál­kodó Mecseki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság. Nem vé­letlen, hogy a Dráva-ártérbe, a Dróva-síkra főleg nemes nyá- rat ültetnek, hisz ez a fa leg­jobban hasznosítható a papír­iparban. Az erdőültetés „frontján” most elsősorban a tsz-ekre és az állami gazdaságokra szá­mítanak. Tavaly a 222 hektáros új telepítésből 144 hektár a tsz-ekre jutott, míg az idei 237 hektárból 127-et ugyancsak a tsz-ek vállaltak és teljesítettek. A jövő évi tervezett 230 hektár­ból pedig 140 hektár beülteté­sét ígérték a tsz-ek. A legna­gyobb beruházó, például a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát, döntően az erdők közét, ez úgynevezett zárványokat er­dősíti be, mert ezekre az apró földekre nehéz bejutni a nagy erőgépekkel és a gazdálkodás emiatt sem kifizetődő, örven­detes, hogy a zárvány-erdősí­tés mindjobban terjed me­gyénkben. Másutt is d gazda­sági hasznosság a meghatáro­zó tényező egy új erdő kialakí­tásában. Így például a melio­rációs programokat csak úgy érdemes elkezdeni, ha előtte a súlyos talajpusztulás mérséklé­sére erdőt telepítenek. Ezt tet­te ezen a tavaszon a sásdi, a gödrei, a felsőmindszenti és a mágocsi tsz a dombos határ­részeken és folytatják jövőre is. Nem a gazdasági érvek indí­tották az útjára a majorfásítá­si akciót hat évvel ezelőtt, ha­nem a környezetvédelmi, táj- esztétikai megfontolások, hogy az állattartótelepek körül ne legyen bűzös a levegő és ezek a létesítmények harmonikusan illeszkedjenek a tájba. Erre az őszre a több mint 150 baranyai majort végleg erdősítették, és főleg nyár, juhar levegőtisztí­tó védősávokkal vették körül fél, sőt több helyen másfél hektáron. A majorfásításban élen járt és nem sajnálta az anyagi áldozatot a sásdi, a gödrei tsz, valamint a Bólyf Mezőgazdasági Kombinát. Az erdőfelújításokra ponto­san sor kerül a tízéves üzem­terveknek megfelelően és leg­később egy éven belül mind­egyik irtás, tarvágás helyén földbe kerülnek a csemeték. Csuti János

Next

/
Thumbnails
Contents