Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-09 / 277. szám

3 Pi inant uli napló 1981. október 9., péntek Tudomány — technika lOOOO kilometer egy A vonat forradalma őrá alatt? f 1 tucJlKi *& NSüziuIms [sstzWMS&mí j ; AUtHtMUM TtXcétH hMCÁÉtS HJDuKOás NovpRj I h==z::: ~ . = ~ r "=i=r: —rr. ' I Az amerikai föld alatti vasút terveinek ‘egyike. Több technikai meg­oldáson dolgoznak A II. világháború utón han­goztatott vélemény volt, hogy a vasút eljátszotta a szállítás­ban a vezető szerepét és a jö­vő a közúti szállításé. Azóta beigazolódott, hogy a vasút fö­lénye változatlan, a többi szál­lítóeszköz ezt csak kiegészít­heti. A‘ vasúttechnika csúcsán le­vő francia ipar nem sokáig nyugodhat babérain. A gépko­csipiac „felrobbantása" után a japánok — és ismét ők — forra­dalmasítják a vasutat. Nem új az elektromágneses légpárna alkalmazása, mikor a vasúti kocsik a betonalapzat felett kb. 10 cm-re „úsznak”, fe­leslegessé téve a talajjal való érintkezést. A kocsikra felsze­relt kemény gumikerekek csak induláskor és megálláskor nyug­szanak a talajon. Japán 15 éve állította forga­lomba a híres „Shinkansen"-t, mellyel a Tokió—Osaka távot (500 km) 3 óránál csak valami­vel több idő alatt teszi meg. T okió—Osaka I óra Manapság a japán állami vasutak — bár ráfizetéses —, mégis a futurizmus birodalmá­ba készül egy új vonattal betör­ni. A kísérleti állapotban levő „ML—500”-zal 374 km/óra sebes­séget értek el, és a következő évekre szóló tervek szerint a ja­pán nagyvárosokat 500 km/órát teljesítő szerelvényekkel kötik össze. (Tokió—Osaka 1 óra!) Ez a vonat azonkívül, hogy kb. 2/3-os időmegtakarítást je­lent, még az az előnye is meg­van, hogy a világ legzajmente- sebb vonata, melyben az uta­sok a legcsekélyebb rezgést sem érzik. Ez a légpárnás mód­szernek köszönhető. Biztonsága olyan nagyfokú, hogy kisiklás lehetetlen. Költségcsökkentő tényező, hogy feleslegessé te­szi a síneket, alvázszerelvényt és a felsővezeték hálózatot. Egyetlen nehézség abból adó­dik, hogy a belföldi légiközle­kedésnek üzleti versenyt jelent, mert az ML—500, más nevén MAGLEV — gyorsabb a repülő­gépnél: menetideje annyi, mint Tokió központjából Haneda re­pülőtérig megteendő út. A ja­pánok eddig mintegy 20 mil­liárd yent fordítottak a mágne­ses (légpárnás) vonat kifejlesz­tésére és kísérleteire. Ez mutat­kozik a századvég legeredmé­nyesebb vontatóeszközének. Ám nemcsak ők érdeklődnek a mágneses meghajtás iránt. E téren kísérleteket folytat a Szovjetutnió, az Egyesült Álla­mok, Kanada és az NSZK. Utóbbi kezdte el Európában a kísérleteket és a Siemens hatol- mas erlangeni üzemeiben már működik egy „mini-forgalom", melyen szakadatlanul kísérle­teznek. Természetesen a gazda­sági válság és az európai kon­zervatív beállítottság gátolja a szükséges nagymérvű beruházá­sokat. De a japán példa, kez­deményezés és konkurrencia kényszerítőleg hat arra, hogy ne késlekedjenek a jövő felé fordulni, s e téren se maradja­nak a technikában alul. II perc az Atlanti­óceántól a Csendesig A legforradalmasítóbb_ kísér­let a jövő közlekedését illetően az Egyesült Államokban folyik. A Planetrainna’k nevezett megoldás a tudományos-fan­tasztikum határán van: A szak­értők véleménye az, hogy mű­szakilag nincs akadálya annak, hogy a kontinensük alatt alag­utat fúrjanak és ezen keresztül hajtott szerelvényekkel húsz­szoros hangsebességet érjenek el. 11 perc alatt átszelni az USA területét kelet—nyugati irány­ban? Ez a 21. század nagy ter­ve lenne. A tervező, Robert Sal- ton szerint a hagyományos köz­lekedés nem fejleszthető, mert zgjkeltő, környezetszennyező, energiaigényes lenne. A Pla­netrain megoldás bármennyire is nagy műszaki problémákkal terhes, nem megoldhatatlan —, csupán pénzkérdés. R. Solton terve szerint a két óceánt köt­nék össze az alagútban közle­kedő szerelvénnyel Los'Angeles- től New Yorkig, dallasi leága­zással. Az elméletileg elérhető 22 500 km/óra sebességet az utasok kímélése érdekében 9600 km/órára mérsékelnék, mely esetben a Los Angeles— New York távolság rríegtétele nem igényel többet, mint 54 percet, oda—vissza és a megál­lást is beleértve. Technikai részletek: a két végállomás megfelelő mélység­ben lénne elhelyezve. Felvonók szállítanák az utasokat e szu­perszonikus metróállomásról a felszínre. A szerelvény ágyúlö­vedék formájú, állóhelyben mágneses alapra helyezkedik. Két ajtaja lenne, ablaka nem, hiszen az utas csak az alagút falát láthatná. Előre-hótra bil­lenthető ülések (fülkék), az aj­tók bezáródásával a légkondi­cionálás önműködően működés­be lép. Az elektromos zárással a vonat néhány cm-re a talaj fölé emelkedik és az első zsi­lipkamrába jut, mely csökken­tett légnyomású. Egy szivattyú 1/4 atm. nyomásra csökkenti a légterét. Három további zsilip­kamra 1/250-re csökkenti a ten­gerszint feletti légnyomást. A negyedik zsilipkamrából kijövet a szerelvény végre belekerül a csőformájú alagútba, mely a kontinens másik partjához vezet. A szerelvény belsejében olyan a légnyomás, mint 50 km ma­gasságban. A javasolt nehéz­ségi erő (g) a gyorsuláskor 1,4 g. Ez azt jelenti, hogy egy 70 kg-os ember alig érzi magát többnek 100 kg-nál. (Az űrha­jósok súlya a kilövéskor meg- hétszereződik.) A gyorsufással járó legelőnyösebb testhelyzet felvételére 85°-ig billenthető ülések vannak. Az utasok csu­pán nehézkesebb mozdulatai­kon érzik a gyorsulás hatását. A vontatás e módja egyesíti a robbanás és a mágneses erő­hatássá! történő sebesség lét­rehozásának előnyeit és ener­giaveszteséggel nem jár. A bolygó vasút Eddig az elmélet. A gyakor­latba átültetve az alagútrend­szer és a szerelvények 250 mil­liárd dollárba kerülnének, s ezenkívül még a kísérletek költ­ségeit is számításba kell venni. Földtani vizsgálatok szüksége­sek az alagút vezetését illetően. Érdekes adat, hogy a 10 000 km-es sebesség miatt a kanya­rulatok sugara nem lehet ki­sebb, mint 750 km. Minden akadály ellenére a Hudson Intézet igazgatójának, H. Kahnnak az a véleménye, hogy a közlekedés e módja 50 éven belül nemcsak az USA- ban, hanem a kontinensek kö­zött is meg fog valósulni — az óceánok alatt fúrt alagutakon keresztül. A vonat pedig méltó lesz a Planetrain bolygóvasút nevére. A gazdaságosságra vonatko­zóan: minden szerelvény 200 személyes lenne s a viteldíj per­cenként 2 dollár, egy út menet­díja 42 dollár lehetne. Nem el­hanyagolható az a konkurren­cia, melyet ez a szuperszonikus jármű az amerikai belső légi­forgalommal szemben jelent. Déhát az eddigi és jelenleg használatos vontatási módok az energiaárak állandó növekedé­se miatt mindenképp háttérbe fognak szorulni. A XXI. század követelményei­vel szemben jelenlegi, hagyo­mányos járműveink gyorsaság, kényelem, kellemesség és főleg gazdaságosság terén nem fog­nak már megfelelni. Összeállítva a Le Soir illustré c. hetilap 1981. máj. 7.-i, 2550. szá­mában megjelent közleményből. Irta: De Ballaguer Somodi Ferenc Afelfedezésektörténetéböl 365 évvel ezelőtt, 1616-ban a technikatörténet szempontjá­ból nagy értékű könyv jelent meg MACHINAE NOVAE („Új gépek") címmel. Szerzője egy elfelejtett nagy magyar felta­láló, VERANCSICS FAUSZTUSZ (1551—1617) volt. Az egész ol­dalas rézmetszetekkel illusztrált művében írta le többek között az általa feltalált ejtőer­nyőt is. A rajz szerint egy vá­szonnal behúzott, négyszögletű fokeret volt ez, melynek négy sarkából egy-egy kötél futott össze és ezen függött az ejtő­ernyővel szállított ember. Felta­lálója az ejtőernyőt így írta le: „Repülő ember. Négyszögletű, négy egyforma rúddal kifeszített vitorla segítségével, amelynek négy sarkához kötelet erősítenek, az ember veszedelem nélkül leeresz- ktdhet toronybál vagy más magas helyről. Mert ha éppen nincs szél, magának a zuhanó embernek a lendülete szelet támaszt, amely feltartóztatja a vitorlát úgy, hogy nem zuhan hirelen, hanem lassacs­kán száll alá. A vitorla nagyságát azonban az ember súlyához kell méretezni.” Verancsics e könyvében meg­találjuk még az első vaslánc­hid képét, a szélturbina ősét, a víz sodra ellen haladó hajó ter­vét is. Az angolok egyik legjelentő­sebb felfedezője volt JAMES COOK (1728-1779), aki élete során három ízben hajózta kö­rül a Földet. Először 1788-ban a Vénusz-bolygó átvonulásának megfigyelésére Tahiti-szigetére küldték ki. Ezt az útját arra is felhasználta, hogy megállapít­sa: Új-Zéland két szigetből áll, s hogy felderítse Ausztrália ad­dig ismeretlen keleti partvidé­két. 1772—1775-ig másodszorra járt a déli Csendes-óceánon és megállapította a „Terra Australis" kontinens jellegét. Végül a végzetes harmadik út­ja alkalmával (1776—1779) a Csendes-óceán és az Atlanti­óceán közti ún. „ Északi-átjá­rót" akarta felderíteni. El is ju­tott Alaszka partjai mentén a Bering-szorosig, de innen ajég miatt vissza kellett fordulnia. Ez útja során fedezte fel a Sand- wich-szigeteket. Hazatérőben Flawaii-szigeteken a békés bennszülöttek egy kicsiség miatt feldühödve, megölték. Honfitársainak csak újabb em­berveszteség után sikerült szét­darabolt holttestét visszaszerez- niök. 395 évvel ezelőtt, 1586-ban készítette el J. REINHOLD és G. ROLL Augsburgban az első glóbuszórát. Ez a cizel­lált ötvös-remekmű egy föld­gömbből állott, amelyen a világ akkor ismert részeit ábrázolták. A földrajzi hosszúságok és szé­lességek rögzítésére körívek szolgáltak, melyek segítségével meg lehetett állapítani, hogy a világ valamelyik részén az adott időben hány óra van. Kováts Andor J. Reinhold és G. Roll glóbusz­órája a drezdai múzeumban Mindegy vagy nem mindegy? Ha két vagy több dolog, sze­mély összehasonlításakor . mó­dunkban áll a választás, ha akármelyik megfelel a lehető­ségek közül, gyakran vágjuk ró: Mindegy! Néha azonban nem tudjuk biztosan, vajon jól használtuk-e mondatbeli sza­vunkat. Nem lett volna-e jobb", helyesebb a másik alak írása, mondása? Ebben szeretnénk némi tájékoztatást adni a bi­zonytalankodóknak. Kezdjük mindjárt az előbb említett biztosan szóval! A biztost ugyanis gyakran össze­cserélik a bizonyos-sal. A biz­tos szót biztonságos, megbíz­ható jelentésben sokszor hasz­náljuk: biztos jövő, biztos Ígé­ret; biztos talajon áll; biztos révbe jut, stb. A bizonyos szó pontosan meg nem határozott, de valamiképpen mégis megje­lölt határozatlan névmásként él nyelvünkben: egy bizonyos na­pon; abban a bizonyos órában; azok a bizonyos hölgyek; stb. Néha azonban közös jelenté­sük is lehetséges: egészen bi­zonyos vagy biztos; bizonyosan v. biztosan minden valószínűség szerint. A bizonyos szó névmás­szerű volta miatt inkább állít­mányként szerepel (pl. egészen bizonyos, hogy ...) és határozó- ragos használatban fordul elő: Bizonyosan megjött már, akit vártunk. (De jó így is: Biztos, megjött már.) Bizonyos, hogy a mai nyelvhasználat a biztos szó­nak kedvez, egyre jobban kiszo­rítja a bizonyost. Gondot okozhat a mennél — minél használata is. Mindket­tőt határozószóként egyformán használhatjuk a szóban forgó melléknév vagy határozószó alapfokához viszonyítva. A men­nél a mind névmás régi alak­jának, a mend-nek -nél rágós alakja. De a mennél helyett a minélt is írhatjuk. Ez a mi névmás -nél rágós alakja. Hely­telen viszont, ha a mennél min­tájára minnél-1 írunk vagy mon­dunk. Lássunk mindegyikre egy- egy példát! A közmondás sze­rint: Mennél jobban böködi a tenyered, annál jobban rakd meg a szekered! Vagy: Minél messzebb haladok, Annál mé­lyebb a sötétség. (Arany János) Többen is kérdezték, mi a különbség a jószerével (né­piesen: jószerivel) és a jószerint között. Nincs jelentésbeli kü­lönbség, mindkét alak írása jó: jóformán, voltaképpen, valójá­ban, igazában a jelentésük. Szüret után must, bor közelé­ben csakhamar feltűnő, apró légyhez hasonló, kellemetlen rovar a muslica vagy muslinca. Gárdonyi a muslicák táncáról ír, Móra a felhősen kavargó muslincákat említi. Értelmező szótáraink mindkét formát is­merik. Valószínűleg a jövőben is megmarad e kettőség. Ugyanezt mondhatjuk a tor- nászik —; tornázik igékre is. Mindkét alak használata jó, bár utóbbi időben értelmező szótáraink inkább a tornázik mellett törnek lándzsát. Átvitt értelemben azonban a torná- szik a gyakoribb: Az iskolában a jeles tanulók közé tornászta magát. A helyesírási bizottság a jövőben is fenntartja mindkét alakot. Mindegy, melyik szót használ­juk a rohad — rothad esetében is. Rothadt gyümölcsről, krump­liról szólunk. Arany János vi­szont „rohadt beszédekkel" ve­gyes szidalmakról ír. ,,Rohadt vasam sincs!" — mondjuk hó­napvégeken. Átvitt értelemben mindkét szó felbomló, széthulló, korhadt, pusztulásra érett jelen­ségre, dologra utalhat. B, F. olvasónk kérdése: van-e különbség az alszik és a hál ige között. Árnyalati, hangulati kü­lönbség minden szó között van. Az alszik szót a köznyelv hasz­nálja általában az alvás álla­potának kifejezésére. Azért ír­tuk, hogy általában, mert átvitt értelemben a természet, a ke­dély vagy valamely közösség nyugalmi állapotára, sőt a ha­lál kifejezésére is utalhat. PL: Az igazak álmát alussza. Télen a természet is aluszik. ,,Meddig alszol még hazám?" — kér­dezte Petőfi. „Alunni fogsz, s nem lesz több reggeled." (Vö­rösmarty) A hál ige alapjelentése azo­nos az alszikéval. Az elhál igét főleg a jogi nyelvben alkalmaz­zák a házasság érvényességé,- nek lényeges feltételeként. Ilyenkor kellemetlen, ha ennek az igének rövid magánhangzós változata érvényesül. Tóth István dr. PÉCS. SZÜLETTEK: Tahi Lósiló, Lakatos Tímea, Bakos Roland, Dar- nai Mariann, Palocxi Rita, Futó Me­linda, Csuka János, Kovács Sándor, Rózsa Mária, Antos Tamás, Szalay Péter, Bernhardt Anett, Németh Atti­la, Garai Gabriella, Radics Eszter, Márton Zoltán, Szűcs Réka, Fekete Éva, Szentgyörgyi István, Anrein Zsolt, Lértárt Johanna, Hadas Zoltán, Rük- kert Lóránt, Fenyvesi Gergely. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Gálos László és Szarnék Matild, Szabó Ru­dolf és Harsányi Zsófia, Gazdag Ti­bor és Hosszú Judit, Heidt Péter és Pulai Veronika, Lőffler Imre és Ko­vács Mária, Berta Tibor és Németh Agnes, Riszt József és Hauschl Erika, Storcz János és Molnár Ibolya, Tuboly Károly és Eiszler Zsuzsanna, Komjáti Zoltán és Rausenberger Erzsébet, Ko­los Lajos és Schván Margit, Balázs György és Illés Agnes. MEGHALTAK: Szabó Csaba, Szabó Antalné Labodek Franciska, Fajcsi Józsefné Gődöny Erzsébet, Hónig Já­nos, Pálfi Józsefné Kenéz Mária, Ká­roly Andrásné Sárvári Mária, Szép Jánosné Dabis Jolán, Veriga György, Wiluth Mátyás, Horváth Istvánná In- keller Irén, Tóth Jánosné Horváth Mária, Mocsári Ferenc, Somogyi Fe­renc, Dorn József, Stiebel Imre, Sas­hegyi János, Újvári Józsefné Kozma Margit, Szász István, Bein Jánosné Haner Anna, Hartlib Mihály, Lukács László, Balogh János, Vancsa József­né Vicze Katalin, Schmidt Keresztély, Kovács Mátyás, Kovács Anna, Sil- mann Dezső, Marcsik István, Gavrilo- vies Radoszlav, Szender János, Fórizs Lajos, Kurucz Dezső, Mihaldinecz Mihályné Prógli Erzsébet, Vörös Ist­vánná Kufmüller Karolin, Varasdi József, Kovács Józsefné Pomozi Ju­lianna, Pécsi János, Miklós János, Koczán Ferenc, Mufics Jánosné Hor­váth Martinka, Latka Istvánná Kosa­ras Valéria, Pap Erzsébet, Hegedűs János, Miklós Jánosné Szigeti Mária, Alkusz Ferencné Ottó Anna, Szabados Sándorné Kovács Anna, Schaffer Fri- gyesné Ignácz Mária, Tamási Már­tonná Harsányi Julianna, Dr. Halmai Olivér, Velky Jenő, Szilágyi József­né Nedel Mária. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekk'i- nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző épület). III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23.. tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-312. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.* 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet. gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth Lajos u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents