Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-07 / 275. szám

2 Dunántúlt napló 1981. október 7., szerda ".. '' :“ Jósé Eduardo dos Santos (Folytatás az 1. oldalról) Jósé Eduardo dos Santos ve­zetésével az angolai delegáció tagja volt Afonso van-Dunen (mbinda), az MPLA-Munkapárt KB tagja, a KB külügyi titkára, Paulo Teixeira Jorge, az MPLA- Munkapárt KB tagja, külügy­miniszter, Artur Vidal Gomes, az MPLA-Munkapárt KB tagja, földművelésügyi miniszter, Al­berto do Cormo Bento Ribeiro iparügyi miniszter, Antonio Jósé Mirando alezredes, a vezérkar tagja, Paulino Pinto Joao együttműködési államtitkár, Jó­sé Maria őrnagy, az elnöki hi­vatal védelmi és biztonsági tit­kára és Carlos Fernandes, az. elnöki hivatal külügyi titkára. A szívélyes, baráti légkörű tárgyalásokon Kádár János tá­jékoztatást adott szocialista építőmunkánkról, a XII, kong­resszus határozatainak végre­hajtásáról és soron levő felada­tainkról. Jósé Eduardo dos San. tos ismertette azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket az ango­lai nép tesz az MPLA-Munka­párt vezetésével a forradalmi vívmányok, az ország függet- ienséqének és szuverenitásá­nak, valamint területi sérthetet­lenségének védelmében. Véle­ményt cseréltek a két ország kapcsolatairól, hangsúlyozva, hogy azok az internacionalista barátság jegyében dinamiku­san fejlődnek. A tárgyaláson mindkét fél kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság kö­zötti sokoldalú együttműködés gazdagítására még jelentős, további lehetőségek vannak. Az MSZMP Központi Bizott­sága és az Elnöki Tanács este díszvacsorát adott a Jósé Eduardo dos Santos vezette magas rangú angolai párt- és állami küldöttség tiszteletére az Országház vadásztermében. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Kádár János pohár­köszöntőt mondott: Díszvacsora az Országházban ■ # ^ I ^ I * I ■■ ■» . ff Kadar Janos poharkoszontoje Kedves Jósé Eduardo dos Santos Elvtárs! Tisztelt angolai Barátaink! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, népünk és a magam nevében őszinte tisztelettel és baráti érzésekkel köszöntöm az Angolai Népi Köztársaság párt- és állami küldöttségét, élén Jósé Eduardo dos Santos elv- társsail, az MPLA-Munkapárt és a köztársaság nagyrabecsült elnökével. Köszönöm, hogy meghívásunkat elfogadva ellá­togatott hozzánk. A forradalom vívmányait, az ország függetlenségét, szuvere­nitását, területi egységét hő­siesen védelmező Angola párt- és állami küldöttségének ma­gyarországi látogatása orszá­gaink és népeink között egyre erősödő baráti kapcsolatoknak jelentős állomása. Barátságunk abban az idő­szakban született, amikor az an­golai nép a portugál gyarmati iga lerázásáért folytatott hősies harcot. Országaink, népeink, pártjaink barátsága a függet­lenség kivívása óta tovább erő­södött, s új tartalmat kapott azzal, hogy az angolai nép az MPLA-Munkapárt vezetésével mély társadalmi és politikai át­alakításokat hajt végre és célul tűzi ki a szocialista fejlődést. Szívből gratulálunk eddigi elért eredményeikhez, és mély meg­győződésünk, hogy mostani megbeszéléseink tovább mélyí­tik országaink sokoldalú kap­csolatait és erősítik a pártjaink közötti internacionalista együtt­működést. Őszintén osztoztunk az ango­lai nép örömében, amikor hő­sies küzdelmük eredményeként az ország független lett. Mély tisztelettel őrizzük Agostinho Neto elvtárs emlékét, aki életét szentelte az angolai nép sza­badságának, függetlensége megőrzésének, országa előre­haladásának, az afrikai népek antiímperialista küzdelmének és a proletár nemzetköziség esz­méjének. Meggyőződésünk, hogy az MPLA-Munkapárt Jósé Eduardo dos Santos elvtárs- vezetésével eredményesen ha­lad tovább a megkezdett úton. A magyar közvélemény ismeri az Angolai Népi Köztársaság nagyszerű sikereit, amelyeket a függetlenség elnyerése óta el­telt néhány esztendő alatt, rendkívül nehéz belső és külső körülmények között elért. Dön­tő fontosságú eseményként ér­tékeltük az MPLA-Munkapárt első kongresszusát, az angolai nép forradalmi élcsapatának megalakulását. Meggyőződé­sünk, hogy a tudományos szo­cializmus tanításainak alkalma­zásával az MPLA-Munkapárt további sikerekre vezeti az an­golai népet. A nemzetközi imperializmus és annak afrikai szövetségese, a dél-afrikai fajüldöző rezsim nem békéit meg azzal, hogy az önök függetlenné vált népe a szocialista fejlődés útját vá­lasztotta. Ezért intézett soroza­tosan támadásokat ellene, s tartja ma is megszállva Angola déli területének egy részét. A Dél-afrikai Köztársaság semmivel nem indokolható ke­gyetlen agresszióját joggal íté­li el csaknem az egész világ közvéleménye. Ismételten bizto­sítjuk önt, Jósé Eduardo dos Santos elvtárs, és az ön sze­mélyében a baráti angolai né­pet, hogy a magyar nép, a ma­gyar kormány, mint korábban, most és a jövőben is támogat­ja az önök igazságos harcát a dél-afrikai beavatkozással szem­ben. Az agresszort elítéljük és követeljük csapatainak teljes ki­vonását. Az angolai nép igaz­ságos ügyét a világ haladó erői támogatják. Biztosak vagyunk abban, hogy a durva agresszió, a barbár rombolások sem térí­tik le az angolai népet a for­radalom, a szocialista fejlődés útjáról. Ebben a küzdelemben bizton számíthatnak o Magyar Szocialista Munkáspárt, a szo­cializmust építő magyar nép cselekvő támogatására. A Magyar Népköztársaság külpolitikai elveihez hűen tá­mogatja a vitás nemzetközi kér­dések tárgyalásos úton történő rendezését. Támogatjuk a Szov­jetuniónak a nemzetközi biz­tonság megszilárdítására és a bizalom helyreállítására irá­nyuló erőfeszítéseit, üdvözöljük az ENSZ mostani közgyűlése során felújított szovjet—ameri­kai párbeszédet. Meggyőződésünk, hogy az afrikai földrész demokratikus erőinek összefogása a világ ha­ladó erőivel képes gátat vetni a szélsőséges imperialista körök támadásainak és az afrikai né­pek jogos küzdelme a teljes függetlenség mielőbbi elnyeré­séért, az imperialista, neokolo- nialista kísérletek leküzdéséért teljes győzelmet arat. A Magyar Népköztársaság koimánya és népe támogatja az Afrikai Egységszervezet törekvé­seit, á gyarmati rendszer ma­radványainak teljes felszámo­lását, a fajüldöző politika meg­szüntetését. Szolidárisak va­gyunk a Dél-afrikai Köztársa­ságban igazságos harcát vívó afrikai nemzeti kongresszus küzdelmével. Támogatjuk a Délnyugat-afrikai Népi Szerve­zetnek, a namíbiai nép egye­düli törvényes képviselőjének harcát az ország függetlensé­gének kivívásáért. A Magyar Népköztársaság, Angola,, országaink népei azo­nos oldalon állnak abban a vi­lágméretű küzdelemben, amely a béke megvédéséért, a társa­dalmi haladásért, a szocializ­mus ügyéért folyik. Országaink sokoldalú együttműködése, párt­jaink internacionalista szolida­ritása, népeink barátsága ezért szilárd alapokon nyugszik, kap­csolataink fejlesztéséhez kedve­zőek a feltételek. Még egyszer tisztelettel kö­szöntőm Jósé Eduardo dos San­tos elvtársat,, az angolai párt­ós állami küldöttség valameny- nyi tagját. Meggyőződésünk, hegy látogatásuk kiemelkedő állomás lesz pártjaink, orszá­gaink és népeink kapcsolatá­nak, együttműködésének elmé­lyítésében. Kivárom, hogy érez­zék jól magukat hazánkban. Emelem poharam Jósé Eduardo dos Santos elvtárs, az MPLA-Munkapárt, az Angolai Népi Köztársaság elnöke és minden kedves angolai vendé­günk egészségére, népeink ba­rátságára ! Jósé Eduardo dos Santos pohárköszöntöje ­Tisztelt Kádár János Elvtárs! Tisztelt Losonczi Pál Elvtárs! Kedves Elvtársak! Delegációnk és a magam ne­vében elmondhatom, nagy meg­elégedettség tölt el, hogy itt le­hetek önöknél az első hivata­los és baráti látogatásunkon, a Magyar Népköztársaságban. Sokat hallottunk már országuk szépségéről, forradalmi hagyo­mányaikról, élcsapat pártjuknak a békéért, a népek szabadsá­gáért és a társadalmi haladá­sért folytatott küzdelméről. Most, amikor közvetlenül is megismerhetjük az önök társa­dalmi és gazdasági valóságát, igazán érzékelhetjük, hogy a magyar nép nagy rokonszenvet tanúsít Angola népe iránt, s azt is, hogy jelentős sikereket értek el fejlett szocialista társadal­muk építésében. Gratulálok elért eredményeikhez, amelyek bizonyítják, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt helyes po­litikát folytat. Engedje meg Ká­dár elvtárs, hogy átadjam az angolai nép forradalmi üdvözle­tét a testvéri magyar népnek, és­kifejezzem, hogy mélyen meg­hatott bennünket az a testvéri fogadtatás, amelyben Budapest lakói részesítettek bennünket. A mostani hivatalos, baráti látogatásunk része a népeink, pártjaink és kormányaink közöt­ti jó baráti együttműködésnek, a kapcsolatoknak, amelyek ak­kor születtek, amikor az angolai nép az MPLA vezetésével a por­tugál gyarmatosítók ellen fegy­verrel harcolt nemzeti felszaba­dulásáért. Azzal a szándékkal és törek­véssel érkeztünk önökhöz, hogy őszinte elvtársi légkörben tár­gyaljunk gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködé-. sünk továbbfejlesztésével össze­függő kérdésekről, amelyek fontos részét alkotják népgaz­daságunk fejlesztésének. Láto­gatásunk során értékeljük ed­digi együttműködésünket, s meggyőződésünk, hogy megta­láljuk azokat az új formákat és módszereket, amelyek elősegí­tik kapcsolataink továbbfejlődé­sét, még magasabb szintre emelését. Ez megfelel mindkét nép érdekeinek. Az MPLA vezette fegyveres harc eredményeként — ame­lyet az önök pártja és népe kezdettől fogva támogatott - népünk kivívta politikai függet­lenségét, s harcot kezdett gaz­dasági függetlenségéért, önök saját tapasztalataikból jól tud­ják, hogy nem könnyű felszá­molni a gyarmati múlt öröksé­gét, s a háborús romokon olyan új gazdasági alapokat létrehoz­ni, amelyek lehetővé teszik füg­getlen gazdaság megteremtését. Együttműködtünk önökkel or­szágunk politikai felszabadítása idején, amikor ellenségeink a gyarmatosítók és az imperia­listák voltak. Pártjaink, orszá­gaink együttműködnek ma is, s az ellenségeink most is ugyan­azok. A jelenlegi nemzetközi hely­zet fő jellemvonása, hogy az imperializmus szélsőséges, re­akciós körei háborús politikát folytatnak, amellyel veszélybe sodorják földünk békéjét, és felújítják a hidegháborús lég­kört. Céljuk, hogy visszaszerez­zék pozícióikat, amelyeket a világ forradalmi, haladó erői, a nemzeti felszabadító mozgal­mak sikerei következtében az elmúlt évtizedekben elvesztet­tek Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában és Európában. Arra törekszenek, hoqy az erőszak­kal és az erővel oldiák meg a nemzetközi problémákat. Ez vi­lágosan bizonyítja, hogy a ka­pitalista rendszer lényeaéből fakad a militarizmus. az elnyo­más, a kizsákmányolás. Képtelen azonban elérni cél­ját: legyőzni a békeszerető erő­ket a szabadsáaért, a társadal­mi haladásért küzdő népeket. A háborús katasztrófát elkerül­hetjük, mert képesek vagyunk arra, hogy felszámoljuk a vál­sággócokat, és érvényesítsük a békés egymás mellett élés po­litikáját. Ha megvonjuk a nemzetközi helyzet mérlegét, megállapít­hatjuk, hogy a haladás erői — amelyek élén a szocialista or- száaok közösséae áll — gyara­podnak. Eredménye ez annak a kitartó és állhatatos harcnak, amelyet a népek a függetlensé­gükért vívnak. Eredménye okok­nak a küzdelmeknek, amelye­ket a tőkés orszóqok dolgozói vívnak a monopóliumok, a tő­kések hatalma ellen. Köszön­hető a szocialista és azon or­szágok dolgozóinak, amelyek a fejlődés szocialista útját válasz­tották, s áldozatkész munká­jukkal megteremtették, illetve teremtik meg az új társadalom anyagi és technikai alapját, amelyben véglegesen megszű­nik a kizsákmányolás. Köszön­hető azoknak a népeknek, amelyek küzdenek af-rij nem­zetközi gazdasági rend meg­teremtéséért, a békéért, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közötti megértésért. Következetesen küzdenünk kell a szocializmus, a leszerelés és a béke ügyéért, amelyet ál­landóan veszélyeztet az impe­rializmus. Afrika déli térsége, amely földrajzi és stratégiai értéke miatt döntő e kontinens jövő­je szempontjából, ma fő cél­pontja az imperialisták törek­véseinek. A térségben több füg­getlen és haladó állam jött létre. Ebben a tényben a Dél­afrikai Köztársaság apartheid rezsimje, az imperializmus tér­ségbeli leghűbb kiszolgálója, önmaqo létének veszélyezteté­sét látja. Ez az oka annak, hogy törvényellenesen megszáll­va tartja Namíbiát, s a világ közvéleményét semmibe véve, nem ismeri el a namíbiai nép törvényes jogát a fügetlenség- re. Ezt a politikát Ronald Rea­gan kormányzata nyíltan támo­gatja. Az imperializmus minden eszközt igénybe vesz uralmának fenntartására Namíbiában. Tudatában vagyunk annak, hogy azok az áldozatok, ame­lyeket az Angolai Népi Köztár­saság vállal magára, a hala­dás, a béke és az igazság ügyét szolgálják. Afrika déli térségében nemcsak a föld­rész, hanem az emberiség jö- vőiéért is küzdünk. Meggyőződésünk: látogatá­sunk során megtaláljuk együtt­működésünk kiszélesítésének újabb reális lehetőségeit, ame­lyek megfelelnek országaink ér­dekeinek, és. elősegítik népe­ink barátságának, szolidaritá­sának, .pártjaink, államaink eayüttműködésének elmélyíté­sét. Jósé Eduardo dos Santos-a magyar nép sikereire és Kádár János egészségére emelte po­harát. Magyar párt- és állami vezetők üdvözlő távirata az NDK nemzeti ünnepe alkalmából Erich Honecker elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Willi Stoph elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Berlin Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, a magyar nép és a magunk nevében szí­vélyes elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önök­nek, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának, kor­mányának és népének nemzeti ünnepük, a Német Demokra­tikus Köztársaság megalakulá­sának 32. évfordulója alkalmá­ból. Népünk tisztelettel és riagyra- becsüléssel tekint azokra a ki­magasló eredményekre, ame­lyeket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói pártjuk, a Német Szocialista Egységpárt vezetésével, a fejlett szocialista társadalom építésében, a nép­gazdaság erősítésében, a tudo­mány fejlesztésében, a kultúra felvirágoztatásában az elmúlt évtizedekben elértek. Nagyra értékeljük, hogy párt­jaink, országaink és népeink sokoldalú együttműködése és barátsága a marxizmus-leniniz- mus és a proletár internaciona­lizmus elvei alapján minden területen töretlenül fejlődik a szocializmus, a béke javára és népeink üdvére. Nemzeti ünnepük alkalmából további eredményeket kívánunk önöknek és a Német Demokra­tikus Köztársaság népének a fejlett szocialista társadalom építésében, a béke és a nem­zetközi biztonság védelmében, a társadalmi haladás szolgálatá­ban. Budapest, 1981. október 7. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Apró Antal, az országgyűlés elnöke az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte Horst Sin- dermannt, az NDK népi kama­rájának elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT Elnöksége, a KISZ Köz­ponti Bizottsága ugyancsak táv­iratot intézett partnerszervezeté- hez. * Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete a Né­met Demokratikus Köztársaság megalakulásának 32. évforduló­ja alkalmából kedden fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Ben- ke Valéria, a Társadalmi Szem­le szerkesztő bizottságának el­nöke és Maróthy László, a bu­dapesti ‘ pártbizottság első tit­kára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának1 tagjai, Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Markója Imre igazságügyi és Pullai Ár­pád közlekedés- és postaügyi miniszter, Házi Vencel külügy­miniszter-helyettes. Ott volt a politikai, gazdasági és társa­dalmi életünk sok más jeles személyisége, valamint a buda­pesti diplomáciai testület több vezetője és tagja. Részletek a Szadat elleni merénylet körülményeiről (Folytatás az 1. oldalról) Közép-európai idő szerint 11 óra 40 perckor Kairó Medinet Naszr városrészében a katonai parádé nagyobb része már le­zajlott. 130 milliméteres ágyúk­kal felszerelt teheraűtók gördül­tek el a dísztribün előtt, amikor az alacsonyan szálló vadász­bombázók zajába lövések dör- dülése keveredett. Három kato­na és egy tiszt ugrott le egy tankelhárítóval felszerelt dzsip­ről; két kézigránátot dobtak a dísztribün első sorában ülő An­var Szadat elnökre, és géppisz­tolyokból tüzet nyitottak. Szadat kedvenc testőre, Favzi Abdel Hafisz rávetette magát az elnökre, de nem tudta meg­akadályozni, hogy Szadatot sú­lyos találat érje. Maga Favzi is halálos sebet kapott, hátát golyók lyuggatták át. Más test­őrök visszalőttek és a támadók közül hármat megöltek. A tisz­tet földre bántották és összever-, ték. Mielőtt a rádió és a tele­vízió megszakította volna a ka­tonai parádé egyenes közvetíté­sét, még tisztán lehetett hallani a lövéseket és a kiáltásokat. Jamaszaki Tosio japán nagyr követ, aki csak 30 méterre ült Szadattól, és egy lövés horzsol­ta, telefonon jelentette a tokiói külügyminisztériumnak, hogy á lövésváltás csak 30 másodper­cig tartott. Más szemtanúk sze­rint a lövöldözés egy perc húsz másodperc után ért véget. Szadat öldalán Hoszni Mu­barak alelnök és Abdel Halim Abu Ghazala tábornok, had­ügyminiszter állt, akik — a DPA szerint — szintén megsebesül­tek. Több diplomata is meg­sebesült. ' Szadatot azonnal a Maadi katonai kórházba szállították. Több órán át nem volt világos, hogy él-e még. Aliig felfeqyver- zett katonák vették körül az összes kórházba vezető bejára­tot. Később a kórház alkal­mazottai közölték, hogy Szadat közép-európai idő szerint 13 óra 15 és 13 óra 30 perc között hunyt el. Nyilatkozatok Ronald Reagan, az Egyesült Ál­lamok elnöke kedden délután, a Fehér Ház tornácán elhangzott rö­vid nyilatkozatában Szadatot ,.Ame­rika közeli barátjának", „a béke baj­nokának" nevezte, aki „kiemelte na­pét a gyűlölet és a háború szorítá­sából". Reagan tartózkodott attól, hogy Egyiptom és az Egyesült Álla­mok jövőbeli kapcsolatairól beszél­jen. Washingtonban Szadat halálhíre erős sokkhatást váltott ki, tekintve, hogy az Egyesült Államok közvetle­nül érdekelt az egyiptomi politika változatlanságában. Cranston szená­tor és több más amerikai politikai személyiség már Szadat halálhírének megerősítése előtt kifejezte remé­nyét, hogy Hoszni Mubarak alelnök, amennyiben az elhunyt államfő he­lyébe lép, nem változtat Szadat Ame- rika-barát politikai vonalán és a me­rénylet következtében „az Egyiptom és Izrael közötti békefolyamat nem omlik össze". A líbiai JANA hírügynökség köz­leménye arról számolt be, hogy Sza­dat egyiptomi elnök ,.forradalmi csa­pás" áldozata lett. A hírügynökség értesülése szerint a merénylet áldo­zatai között van Szadat „ingatag rendszerének számos oszlopa is". A tripofi rádió igy kommentálta az ese- ménvt: „Minden zsarnokot eléri vég­zete". Az MTI bejrúti tudósítója jelentet­te, hogy a PFSZ rádiója kommentár­ban szögezte le: Szadat mérhetetlen károkat okozott az egyiptomi és a palesztin népnek, az egész arab nem­zetnek. LAPZÁRTA Az AP amerikai hírügynökség dip­lomáciai és rendőrségi forrásokra hivatkozva jelenti: Szadat egyiptomi elnökön kívül a merénylők még ki­lenc embert öltek meq, további hu­szonkettőt pedig megsebesítettek. Mindkét csoportban vannak külföldi személyiségek is.

Next

/
Thumbnails
Contents