Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-05 / 273. szám
IUI a ko kétszáz ewe Varga Imre Kossuth-dijas szobrászművész plasztikája az új makói múzeum homlokzatán. Fotó: Horváth István A péosi színház új tagjai Morvay Pálma és Mátrai Márta Prózai szövegben szokatlanul dallamos a nevük, különösen így, egymás után leírva. De nem ezért kerültek egy cím alá lapunkban, a választás úgyszólván véletlenül hozott ilyen eredményt. Ezt a színházi évadot Pécsett fogják eltölteni: szőkeségükön kívül csupán ez látszik közösnek bennük, s talán még valami: mindketten budapestiek. Márta mögött áll hosszabb színházi múlt. Hat évvel ezelőtt végezte el a főiskolát, ahová a Űj múzeum a Maros partján Vezetnek a nők Leporello Erb János rajza Miért gyakori a hízás 40 fölön? Az elhízás potenciálisan betegség Látható a hagymás (Munkatársunk telelonjelentése) Makót a köztudat két vonatkozásban ismeri: a hagyma ..fővárosaként” és a közmondásból, miszerint „messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”. (A kissé pityókás keresztes vitézre utaló személynévnek egyébként nincs köze a városhoz: a XIII. században még Velőnek hívták a mai Makót.) Ennyi azonban méltatlanul kevés. A város, ez a 700 éves település valóban a hagymája révén lett világhírű. A magyar történelemben, a magyar társadalom fejlődésében azonban — főleg a török hódoltság után — jóval nagyobb volt a szerepe itt, a Maros-menti végeken, mint amennyit ismerünk belőle.» ♦ Erdei Ferenc szerint ősi ellenzéki fészek; Féja Géza a szabadság városát látta ben. ne; Ady hősi bajnokként emlegette: 1944 őszén az első felszabadult magyar város lett. A Bach-korszaktól kezdve kivételes hírű „rebellis város", ahol Kossuth neve és a 48-as gondolat mindig is tömegeket vonzott a főtérre. A két világháború között a haladó magyar szellemi élet egyik alföldi fellegvára: Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula kedves városa, s mint ismert József Attila diákkorának helyszíne. Ez az emlékanyag a most három éve létesült ún. Espersit-házban — a mostani új múzeum tő- szomszédságában — látható do- kumentumkiállitás formájában. Legújabban pedig a most hét végén felavatott új múzeuma révén figyelhetett az országos közvélemény Makó városára. Ez egyébként — a tavaly felépült salgótarjáni után — az ország második önálló múzeuma, amely 1945 után épült fel. + Az épület homlokán uralkodó látvány lebilincseli a látogatót. Varga Imre szobrászművész plasztikája a legnemesebb faanyagból, tölgyfából készült. A makói népélet motívumaiból szőtt kompozíció gondolatiságában és formailag egyaránt több rétegű alkotás. Oldalt egy ta- licska'kerék látható. 'Makói specialitás ez, a talicska is itteni „találmány”, hajnalban a hagymakertész ezzel indult a földekre. A vízimalom-motívum a munkát, mint életsorsot, középpontban a napkorong és mellette a két szőlősajtár a munka gyümölcsét, a termést szimbolizálja. Ez az ív a Hold és a csillag-motívummal zárul. Mögöttük, illetve fölöttük a feja Hétfői „gazdasági csoda” fák és kopjafák a népesség rétegeit, alul a két szalaman- der, oldalt a (megszólaltatható) lélekharang a néphitet; az alant húzódó hóló a marosi halászatot jelképezi. A kompozíció összhatásában messziről felhívja magára és a szép, formás épületre a figyelmet akár Szeged felől, akár Nagylak felöl érkezik valaki. ♦ Ami belül látható, az Makó 700 éve címmel egyetlen hatalmas összefüggő kiállítás. Jól áttekinthető, nem túl zsúfolt és nagyon érdekes anyag egy város születéséről, fejlődéséről, múltjáról és jelenéről. Rendezője, dr. Tóth Ferenc igazgató külön sarkot szentelt a város nagy szülöttének, Erdei Ferencnek, akinek ősei, családja csakúgy, mint egész élete, munkássága egyebek közt arra is fényt vet: hogyan történt ebben a „rebellis" alföldi városkában a „makói gozdasági csoda”? Hogyan emelkedett itt a lakosság 80 százaléka a cselédzsellér sorból rövid idő alatt kis- és középparaszti nívóra — a belterjes hagymakertészet révén, amikor milliós tömeg vándorolt ki, vagy lett nyomorgó alföldi kubikos. Az új makói József Attila Múzeum megér egy „misét”. Érdemes megállni előtte, érdemes rászánni egy fél órát. Először tisztázni kellene, mitől számít valaki elhízottnak, hol a kövérség határa? Ha valaki 5—10 kilóval az ideális súly fölött van. S hogy mi az ideális? Ezt egy, a gyakorlatban jól használható módszerre), az úgynevezett Broca- sémával számíthatjuk ki. A művelet végtelenül egyszerű: a testmagasságból levonunk 100-at, s ekkor megkapjuk azt a számot, ahány kilónak kell lennünk. Ez persze csak az átlag, ez az alkati tényezőktől függően módosul. Orvosi vélemények szerint az elhízás betegség: nincs egészséges elhízott ember. Az ugyan lehetséges, hogy a súlyfölösleggel rendelkező az adott napon egészséges, de potenciálisan betegnek számít. A kövér ember egész szervezete túlterhelt, s minél jobban elhízott, annál inkább megrövidíti saját életét. (Érdekes dolog, hogy a nagy nyugati biztosító társaságok figyelembe veszik az ügyfelek testsúlyát is, s az elhízott emberekkel kedvezőtlenebb feltételek mellett kötnek életbiztosítást.) S ha már a betegségeknél tartunk, az elhízás leggyakrabban szív- és érrendszeri betegségeket (például érelmeszesedést, infarktushajlamot), cukor- betegséget, gyomor- és bél- rendszeri betegségeket okoz. Stuttgartban 1973-ban adtak ki egy statisztikát, amely azóta is érvényes, hiszen a fölmérés 40-50 év tapasztalatait összegzi. Ez a világstatisztika azt bi-- zonyítja, hogy a nőknél gyakoribb az elhízás, a nők esetében legáltalánosabb a hízás az 50 és 60 éves kor között, a férfiaknál ez 60 és 70 közé tolódik el. Egyébként a nők minden életkorban vezetnek, százalékosan a következő a kép: 30 és 39 év között a férfiak 10, a nők 33 százaléka; 40 és 49 év között a férfiak 17, a nők 49 százaléka; 50 és 59 év között a férfiak 16, a nők 61 százaléka; 60 és 69 év között a férfiak 20, a nők 56 százaléka, s végül 70 fölött a férfiak 17, a nők 52 százaléka hízik el. Mik az elhízó^ legáltalánosabb okai? Mindenekelőtt meg kelt említeni, hogy ennek a folyamatnak két típusa van: az egyik belső, a másik külső okokra vezethető vissza. A külső okokat az ember önmaga is megszüntetheti, így most ezeket vesszük sorra. A legprimitívebb egyszerűsítéssel azt lehet mondani, hogy a kalórfa- felvétel és -leadás egyensúlya fölbillen, vagyis a leadás mértéke a korábbihoz képest csökken. Ha valaki például sportol, s egész életében hozzászokott egy bizonyos napi kalóriameny- nyiséghez, a sportolás befejezése után ez a táplálkozási szokása megmarad, de a leadás már egyharmadára csökken. Általában az emberek könnyebben változtatnak életmódjukon, de hagyományos táplálkozási szokásaikhoz ragaszkodnak. Hozzájárul az életszínvonal emelkedése is: ezzel párhuzamosan növekszik az evés mértéke. Ráadásul Magyarországon a táplálkozás korszerűsége meglehetősen elmaradt: nagy kalóriatartalmú, tömény és zsíros ételeket fogyasztunk ahelyett, hogy ét- rendürikben a salakdúsabb ételekre térnénk át. Ezeknek az az előnye, hogy nagy mennyiség is kis kalóriatartalmú, ugyanakkor azonban kiváltja a jóllakottság, telítettség érzését is. Nagyon előnyös például a főzelékek, gyümölcsök, zsírta- lan húsok, a barnakenyér, a rozskenyér fogyasztása. A táplálkozás mellett persze más okok is közrejátszanak, nem kis szerepük van például a pszichés tényezőknek. Ez megintcsak különösen a nőkre jellemző, általában a „most már minek törődjek annyira magammal" jelszóval 40 fölött könnyebben elhagyják magukat, mint a férfiak. S nem véletlen, hogy az elhízás tömegméretekben az élet második felére esik: ilyenkor már csökken az aktivitás, lelassul az élettempó. Többet kellene mozogni a szabad levegőn, akinek viszont nincs megfelelő mozgási lehetősége, annak csökkentenie kellene a kalóriafölvételt. A dohányzó emberek kevéssé híznak el, hiszen a dohány méreg a szervezetnek, különösen az érrendszernek. Akik azonban abbahagyják a dohányzást, azok általában elhíznak, két okból is: egyrészt mert a már említett méreg nem hat, másrészt, miután a dohányzás egy reflexfolyamat, ezt egy mááik reflexfolyamattal igyekszünk pótolni: s ez megint csak a táplálkozás. E külső tényezők okozta elhízást tehát a táplálkozás mennyiségének és minőségének, az életmódnak a megváltoztatásával lehet csak elkerülni. d. cs. harmadszori nekifutásra vették föl. A sikertelen években a Nemzeti Színház stúdiója jelentette számára a színházi világhoz vezető köldökzsinórt. A diplomaosztás után Debrecenbe szerződött, ahol többek között az emlékezetes Hamlet előadás Opheliáját játszotta, Cserhalmi György partnereként. Kecskeméten ugyancsak fontos szerepeket kapott, például Sütő András Káin és Ábel című drámájában Arabellát alakította. — Pécs szimpatikus, város, vonzott az új feladat... — próbálja diplomatikusan megválaszolni, miért ezt a színházat választotta az új évadra. Az igazi ok azonban egy konkrét hívás és néhány jó tapasztalat Szeg- váry rendezéseivel kapcsolatban. Georges Feydeau_ Balek című darabjában osztott rá szerepet Nógrádi Róbert, a próbák hamarosan megkezdődnek. Morvay Pálma operett-primadonnaként mutatkozott be tegnap este Pécsett, a Leónyvásár- bao. Az idén végzett a Zeneművészeti Főiskola opera-tanszakán, így — mint elárulta —, élete első komolyabb színházi gyakorlata volt a Jacobi-darab hathetes próbája. Pálma érdekes úton jutott el a pécsi színpadra, ötéves korában vétt részt először gyermekrajz-pályázaton, s azután több tucat nemzetközi versenyen díjazták munkáit. Magától tanult meg fotózni is. Tizenöt évesen külsős fotóriporterként alkalmazta a Népszava. Utolsó kiállítását a zeneakadémiai felvételi napján nyitották meg Budapesten. Énekelni ki- sebb-nagyobb rendszerességgel magánúton tanult, de ez is elég volt a sikeres felvételihez. Jól jövedelmező állását, egy más művészeti ágban korán megszerzett pozícióit hagyta ott az éneklés, a színház kedvéért. Itt, Pécsett szerette meg az operettet, de álma és célja továbbra is az opera, a daléneklés. Az ősszel rendezik meg önálló dalestjét Budapesten, s ezt a programot Pécsett is szívesen előadná .. . Bemutatásnak ez nem túl sok. Beszél majd a játék, a színész igazi vizsgája. Egy biztos: a pécsi színház új Mártája és Pálmája értékes, szimpatikus ember. Kívánjuk, hogy érvényesülésüknek csak képességeik szabjanak határt! — havasi — Keszthely régi képeken A helytörténetkutatóknak és a lokálpatriótáknak értékes tudományos forrásul szolgálhat a „Keszthely régi képeken” címjj fotótprlat, amely október 4-én nyílott meg Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban. Családok, iskolák, intézmények ajánlották fel á régi fényképeiket, de csak az olyan témájúakat, amelyek Keszthelyhez kötődnek. Pár hónap alatt a HNF és az Úttörő Szövetség helyi szervezetének az irányításával több mint ezer fénykép gyűlt össze. A legrégibbek 1880 és 1890 között készültek és az értéküket növeli, hogy az eltűnt városképet'és az azóta teljesen megváltozott Balaton- partot idézik. Az 1950-ig készült felvételeket gyűjtötte össze a múzeum. A lakosság adakozási és gyűjtő kedve még a múzeumi szakembereket is meglepte. A honismereti tárlat november 15-ig tart nyitva. Waliinger Endre Nagy méretű, több mint négy méter hosszú domborművet készít a Magyar Hajó- és Damgyár zalakarosi oktatóháza bejárati falára Trischler Ferenc szobrászművész. A gyönyörű domborművet gipszből már megformálta a művész, s most a Boly melletti békáspusztai műteremből elszállításra vár a Képzőművészeti Vállalat budapesti öntödéjébe, ahol hamarosan bronzba öntik'. Trischler Ferenc másik munkáját, Jókai Mór mellszobrát e hónapban avatják fel a harkányi arborétumban. Fotó: Schindl József
