Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-28 / 296. szám

1981. október 28., szerda Dunántúli napló 5 A „repeta” úgyszólván korlátlan Mit esznek a Iskolá Kifogástalan konyha, ínycsiklandozó illat Hogy mit ennek az iskolá­sok, pontosabban az - általános iskolások? Az attól függ, me­lyik iskoláról van »szó. Jó pél­dát kerestünk, olyan iskolát, ahol a közétkeztetés nem hagy kívánnivalót maga után, ahol azt lehet mondani, ez 'igen, ez gyerekközpontú. így jutottunk a II. számú gyakorló iskolába, az öz utcába. (Ez persze nem jelenti azt, hogy több ilyen jó konyhájú iskola nincs.) Eddigi tapasztalatainkkal egybevág, hogy az ebéd első­sorban azért jó, mert helyben főznek. Jól fölszerelt, a KÖJÁL valamennyi követelményének eleget tevő, sok helyiséges, nagy alapterületű a konyha­rész. valamennyi szükséges ki­szolgálóegység megtalálható benne. Egy élelmezésvezető, egy szakácsnő és hat konyhai alkalmazott gondoskodik 340 gyerek és 60 felnőtt ebédjéről, valamint tízórairól és uzsonná­ról is. A napi háromszori ét­kezésért a nagy többség heti 13-tól 23 forintig terjedő össze­get fizet be, a többieknek szo­ciális okokból kedvezmény még nagyobb jár. Nyilván igaza van Lajtai László igazgatónak, amikor föl­hívja a figyelmet arra: nem le­het véletlen, hogy az elmúlt 25 évben épült iskolákat szinte ki­vétel nélkül mind konyhával tervezték. Hogy a jövőben is így lesz-e, azt majd meglát­juk, de elég kétséges, ha azt az intézkedést nézzük, hogy né­hány éven belül, úgy tervezik, megszűnnek az iskolai kony­hák. Hogy mennyire kár „le­rombolni” egy meglévő, jól működő valamit, arról már esett szó a közelmúltban, az óvodások étkeztetésénél. Azonkívül, hogy a helyben főzésnél az ízek sokkal jobban emlékeztetnek az otthoni éte­lekre, s hogy a mennyiség is nagyobb, más előnye is van ennek. Például az, hogy saját maguk gazdálkodnak a hosz- szabb időszakra rendelkezésre álló pénzzel, ezért egyszer-egy- szer drágább étel is az asztalra kerülhet, ezt az olcsóbb — de ugyancsak finom! — egyéb fo­gásoknál be lehet hozni. így kerülhet akár primőr is az asz­talra, s az Űz utcában a gya­korlatban bizonyítják már öt éve, hogy ennyi emberre is le­het jól és változatosan főzni. A szállítások a legtöbb esetben 100 százalékig pontosak, az ét­rendnél mindig figyelembe ve­szik az évszak adta lehetősége­ket is. Kócsy Lászlóné élelmezés­vezető állítja össze az étrendet, ami valóban változatos. Szinte minden héten van csirke, lát­tam kacsasültet, lecsós szele­tet, süteményeket, az iskola konyháján sütnek buktát, gyak­ran van gyümölcs és zöldféle. Levesből, főzelékből, az ott sü­tött süteményekből korlátlan a repeta. Igaz, a gyerekek álta­lában kevésbé rajonganak a levesért, kedvencük az édes tészta és mindenféle tészta. S ami az iskolában dolgozó fel­nőtteket leginkább meghökken. ti, az a kisebbeknek a hústól való iszonya. Ennek okára még nem derült fény, de amikor időnként ki kell dobni példá­ul a rántott csirkét, az már el­gondolkodtató. Talán nincse­nek hozzászokva a gyerekek bi­zonyos ételekhez? Igaz, az ál­talános iskolásoknak csak ele. nyésző része, úgy 15 százalé­ka az, aki nem járt se bölcsö­débe, se óvodába. A többiek már egészen kiskoruktól kezdve megismerkedtek a jobb-rosz- szabb közétkeztetéssel, s úgy látszik, egytől-mástól elment a kedvük. De mire itt a kicsik felsősök lesznek, már nem ide­genkednek semmitől, amit nem is csodálok: amikor Hárságyi Károlyné, a szakácsnő fölemel­te annak a „kondérnak" a te­tejét, amiben a töltött káposzta volt, csodálatos illat töltötte be a konyhát... D. Cs. Divat- (készlet) bemutató A gyermekek és a rajzfilm így közlekedünk mi Közúti közlekedésre alkalmatlan gépkocsik Mégpedig — mint ahogy a meghívón írva volt — „buda­pesti manökenek és népszerű budapesti művészek közremű­ködésével", hétfőn este Pé­csett, a Magyar Néphadsereg Helyőrségi Művelődési Ottho­nában, ahol is a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Meruker női fehérnemű és férfiing divatbemutatót rende­zett. Jómagam férfiszemmel fi­gyelve a rendezvényt adom to­vább tapasztalataimat. Ebben persze támaszkodnom kell a műsorközlőre, aki szak­szerű bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy az 1981/82-es szezon darabjait láthatjuk majd, elegáns alap­anyagokból, valamint hogy a tompa színű öltönyöket díszítik majd a rögvest látható „inten­zív színű” ingek, s hogy „gya­kori az alsógombolás" amit végig feszülten kerestem, min­den sikerélmény nélkül, pedig a végén nem' is volt más a nő manökeneken, csak egy fér­fiing, persze csokornyakkendő­vel, esetleg keskeny aranyövvel, ahogy azt mi, férfiak, viselni szoktuk, persze csakis munka­helyeken. Tolmácsolnom kell továbbá azt is, hogy a női fehérneműk „jellegüket tekintve alapvetően nem változnak", amiből ázt a következtetést vontam le, hogy a hálóing a jövőben is hálóing lesz, a pizsamáról sem állítha­tok mást, egyéb fehérneműkről nem nyilatkozhatom, mert nem mutatták be, viszont hangsú­lyozták: vezet a fehér szín, a pezsgő és a barack — igaz, ezekből sem volt egy darab éj­szakai „toálett" sem. Ha ezek után sem sikerülne- egy olva­sónknak sem a 81/82-es fehér­neműdivatban eligazodnia, to­vábbi támpontként a segítsé­gükre adom, hogy ezek a prak­tikus textíliák beállítással, eset­leg redőzéssel készülnek, nem ritka a derékbani gumírozás, valamint a „nyaktól eltávolodó nyakkivágás", és hogy anya­gukról is idézzem a műsorköz­lőt: „egyszínű vagy tarka". No, ven itt választék! A divatlapokban mindenna­pos viseletre ajánlott model­lekkel ellentétben feltűnő volt a bemutatón az egyszerűségre és a hanyag eleganciára való törekvés. Ezt nem a zenekar produkciója alapján állapítot­tam meg — az orgonista tűvé tette a hangszerét egy tiszta akkordért —, hanem abból, hogy a színpadon jobbára gyű­rött, vasalatlan darabokat lát­hattunk, úgy, ahogy a csomag­ból előkapták, nyilván arra a felismerésre támaszkodva, hogy kinek van itt ideje vasalni... Láttunk még két táncosnőt is — valószínűleg ők voltak a nép­szerű budapesti művészek, Ju­hász Mari és Sasvári Annamá­ria énekesnővel együtt, aki utób­binak Kezeket fel, édes! című száma olyannyira szuggesztívre sikerült, hogy megadóan ma­gam is már majdnem felemel­tem mindkét karomat, de vé­gül is, mi mást tehettünk volna! Mészáros Attila- Nekem a Két bors ökröcs- ke tetszett a legjobban, nem tudom megmondani, hogy miért, de szép volt! — mondta megilletődötten egy kis szösz­ke alsótagozatos fiú, amikor véget ért a vetítés. Nem is a gyermek feladata, hogy esztétikai kategóriákban fogalmazza meg élményeit. A Pécsi Tanárképző Főiskola mo­zitermében tegnap, délelőtt megrendezett A gyermek és a rajzfilm akciónak nem is. ez volt a célja. A főiskola, a Pan­nónia Filmstúdió és a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat két­napos közös kísérlete csak si­keres lehet. Százötven alsótagozatos kis­diák és nagycsoportos óvodás figyelte izgatottan a színes rajzfilmkockákon megelevene­dő jó és rossz örök harcát. Másfél óra alatt egy tucat ki­váló magyar rajzfilmet láttak. A hálás közönség hangos tet­széssel és forró tapssal jutal­mazta a filmeket. — Mennyire őszinték a gyere­kek kezdte a beszélgetésün­ket Juhász László, a Pannónia Filmstúdió gyártásvezetője. — Ez a közös akció, úgy gondo­lom, mindhárom intézménynek hasznos volt. Nekünk kiváló propaganda a vetítéssorozat. Tudomást szereznek rólunk itt, a városban. Felmérhetjük, hogy nézőink milyen filmeket fogad­nak kedvezően. Magyarorszá­gon kevés gyermekfilm készül ér a meglevők is csak nehezen jutnak el a gyerekekhez. Teg­nap az alsótagozatos és a fel­sőtagozatos diákok láthattak egy-egy rajz- és animációs filmblokkot, olyan kiváló alko­tóktól — közülük néhány név a teljesség igénye nélkül —, mint Szabó-Sípos Tamás, Rófusz Fe­renc és Varga Csaba. Ma dél­után a főiskolai hallgatóknak mutatjuk be filmjeinket, hogy aztán a két nap tapasztalatait közösen megvitassuk a felhasz­nálókkal, forgalmazókkal. Pé­csett nincs a rajzfilmnek hagyo­mánya. Talán most sikerül be­lépnünk, beépülnünk Pécs kul­turális vérkeringésébe. A tegnapi vetítés végén az alsótagozatos gyerekek Pásztor Ágnesnek, a főiskola tanárse­gédjének vezetésével játékos rcjzfoglalkozáson vettek részt: — Egyik célunk az volt, hogy o gyerekekben a rajzfilm által keltett spontán hatást mérjük meg. • A másik, njegismertetni őket az animációs film készíté­sével. A vetítés utáni rajzolás nem minőségi munkát kívánt, hanem egyszerűen gieg akar­tuk mozgatni a gyerekek fan­táziáját. Ma, délután fél háromkor vetítik a főiskolások számára összeállított rajzfilmb'lokkot. Az összeállításban szerepel az Os- car-díjas Rófusz Ferenc-film, a Légy is, továbbá a Küzdők, Szi- szifusz és Az, ebéd című rajz­filmek. Kőszegi L. Ha a fenti minősítést kapja a műszaki vizsgára „vezényelt” jármű, bizony pironkodhat tu­lajdonosa! A többség szégyelli is magát, ám akad,, aki szem­rebbenés nélkül viszi újabb be­mutatásra hanyagul felkészített kocsiját. Csakhogy! Korábban megte­hette; egy kis csúszóval vagy ismerősök útján megszerezte az érvényes pecsétet, mit sem törődve másokkal, a baleseti veszéllyel. Ma merőben más a helyzet. A vizsgáztatók kegyetlenül ki­szórják a közúti közlekedésre alkalmatlan járműveket. Leg­jobb tudomásom szerint a „jatt" teljesen megszűnt, és is­meretséggel sem lehet forgalmi engedélyt hosszabbítani. Sze­rencsére nem, és így borzasztó tragédiákat előzhetünk meg. Az alkalmatlanságra vegyünk csak egy példát. A KPM Autó­felügyelet, valamint a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács a helyi Autóklub bevo­násával ingyenes műszaki vizs­gát hirdetett meg nemrégiben, amikoris 115 járművet néztek meg műszaki alkalmasságukat vizsgálva. Az eredmény: 66 fe­lelt pieg. Elgondolkoztatóan kevés és arra figyelmeztet, a műszaki vizsgabiztosoknak — ahol nem figyelnek eléggé — még ala­posabban, tüzetesebben kell Új, öt évre szóló együttmű­ködési megállapodást írt alá kedden a Legfőbb ügyészségen dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész és a Közalkalmazottak Szakszervezetének Elnöksége nevében dr. Prieszol Olga fő­titkár. A dokumentum, továbbá az annak végrehajtását szolgá­ló közös munkaprogram is az ügyészi és a szakszervezeti szervek együttműködésének erő­sítését, a szakszervezeti jog- és hatáskör érvényesülését, a mun­kahelyi demokrácia szélesíté­sét, a dolgozók aktivitásának növelését, az üzemi, az intéz­ményi légkör további javítá­sát, a dolgozókról való fokozot­tabb gondoskodást hivatott elő­segíteni. átvizsgálniuk a kötelező ható­sági vizsgára irányított és je­lentkezett járműveket. Különö­sen a kormány és fékberendé- zéseket, ugyanis a KPM-től ka­pott információ szerint erre a két életvédő egységre nagyon keveset fordítanak a felkészí­tés során. Pedig alapvető a jól működő fék és. a meg­felelő holtjátékkal beállított kormánymű. Ahol valamelyik hibás, a járművet azonnal ki­vonják a forgalomból. Vagy álljon itt egy másik példa, éspedig a bandzsító fényszóró. Borzasztóan idegesí­tő, valamennyien tudjuk, ki­váltképp tudják a gyakorta es­te- közlekedők. De még ennél is idegesítőbb az üres fényszó­róbeállító helyek látványa. Is­merősöm panaszolja, hogy in­gyen akció ide, vagy oda, a járművezetőket nem érdekli. Hiába szervezünk szinte min­den városban fényszóróbeállító­napokat, arra sem képesek autósaink, hogy rendbehozas­sák a hibás fénytesteket. Mit tegyünk még? Ennéf többet nem tehetnek és azok sem, akik nap mint nap száz és száz gépkocsit vizsgál­nak meg kellő odafigyeléssel. A tisztelt autósok maguk is te­hetnének valamit, ha nem, ak­kor legyen keményebb az in­tézkedés . . . Vegyék le a rend­számot ... Müller István Az MSZMP XII. kongresszu­sán született határozatok meg­ismertetésében, s az eddigi fel­adatok megvalósításán — mi­ként az aláírásnál kölcsönösen megállapították — már eddig' is eredményesen munkálkodtak az ügyészi, ■ á szakszervezeti ' szervek ' és vezetőik a tagság széles körű támogatásával. Leg­főbb teendőjük, hogy az elkö­vetkező időszakben még haté­konyabban szolgálják az állami és a társadalmi célok teljesí­tését, a szocialista törvényes­ség fejlesztését. Az együttmű­ködési megállapodás végrehaj­tását legközelebb 1983 végén- értékeli a legfőbb ügyész és a Közalkalmazottak Szakszerveze­tének Elnöksége. Cseri László felvétele A Legfőbb Ügyészség és a Közalkalmazottak Szakszervezete együttműködési megállapodása

Next

/
Thumbnails
Contents