Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-28 / 296. szám
1981. október 28., szerda Dunántúli napló 3 Rágógumi Orvosi rendelőm bejáratánál jól látható helyen egy kis tábla lóg ezzel a felirattal: „Kérjük, orvosi rendelőben ne rágógumizzon. Köszönjük". A nagyközönség túlnyomó többsége csodálkozik; van-e olyan, aki ezt nem tudja? Sajnos van. Sőt, mások azt kérdezik meg, hogy ugyan miért kellene kiköpni a rágógumit, ha az embert az orvos vizsgálja. Érdekes módon ezt a kérdést nem kisiskolások teszik fel, akik csoportosan érkezve a nagy társalgás közben erről megfeledkeztek. Ök szó nélkül eleget tesznek ezen felhívásnak. A kérdés feltevői azok a magabiztos ifjak és hölgyek, akik más vonatkozásban is hozzájárultak ahhoz, hogy kimerítsék a tiszteletlenség fogalmát. Nekik és mindazoknak szól a válaszom, akik ezen a téren valamilyen oknál fogva nem rendelkeznek kellő jártassággal. Előrebocsátom: legszűkebb családi és baráti köröm, sőt jómagam is rágógumiztam már, csakhogy megválasztottuk a helyet, az időt, az alkalmat. Ugyanis ez a kérdés lényege és nem az, hogy egyáltalán rágóz- zon-e az emberiség, avagy sem, mint ahogy azt a kérdést sem állítjuk élére: együnk-e bablevest, vagy ne. Az emberek ősidők óta megállapodtak bizonyos jelekben, aktusokban, amellyel kifejezik egymás iránti tiszteletüket. így alakultak ki azok a szokások, hogy némely esetben teszünk valamit, más esetben pedig semmit — ahogy az alkalom megkívánja. Az illemtan szokott foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, amelyben ilyen részletkérdésre, hogy hol és mikor nem illik rágógumizni — nem térhet ki. Én sem vállalkozom ilyesmire, csupán rég begyakorolt megérzéseimre hagyatkozva úgy gondolom, hogy ott nem illik rágózni, ahol nem illik tökmagot, szotyolát vagy savanyúcukorkát rágni. Ebbe a kategóriába sorolom. Senki sem veszi rossznéven, ha a labdarúgó-mérkőzés közönsége rágózik, de ugyanezen helyen minden jóérzésű ember tiszteletlenségnek tartja, hogy a Himnusz alatt is kérőddzenek egyesek, millió tv-néző láttára. Gondolom, temetésen, egy ünnepélyen a dísz- emelvényen, bírósági tárgyaláson ... és sorolhatnám még tovább, nagyon furcsán festene egy állandóan rágó egyén. Az alkalom megkíván bizonyos összeszedettséget, tartást — amivel az alkalmat, az ott szereplő személyeket, nem utolsósorban saját magát is megtiszteli. Ilyen alkalomnak tartom az orvosi vizsgálatot. A rágógumizást propagálják, ajánlják, mint bizonyos szempontból szórakoztató, sőt egészséges aktust. Nincs módom felsorolni azt az ezernyi dolgot és ténykedést, ami jó és egészséges, de amelynek használatát megérzése, jóízlése alapján a művelt ember gondosan helyhez, alkalomhoz és időhöz kötötte. Szeretném, ha válaszom kielégítené azokat a kedves ifjakat és hölgyeket, akik nemsokára abba a korba kerülnek, hogy saját és mások gyermekeit fogják oktatni a sok szép tudományra, s remélem a jóizlésre is. Dr. Szalai István n hirdi újtelep gondjaival tavaly nyáron foglalkoztunk lapunk hasábjain. Azóta mi változott? Október 15- én közös bejáráson vettem részt a Pécs városi Tanács építési osztálya, a városi KÖJÁL képviselőivel, Csáki Tihamér HNF körzeti bizottsági elnökkel és Amiéin János tanácstaggal. Két lényeges változást fedeztem fel az újtelepen. A József Attila tér északi oldalán elkészült egy 300 méteres aszfaltos út a csapadékelvezető árokkal, a másik: a régi 6-os útról a telepre, a Zámor utcába bevezető földutat a Hirdi Beton- árugyár törmelékkel feltöltötte, és járhatóvá tette. Az ügyfélszolgálati irodában gyülekezünk. Csáki Tihamér és Amrein János sorolja a hirdie- ket és alapvetően az újtelepieket foglalkoztató gondokat: Az idei költségvetési tervben szerepelt, hogy az 50 gyermeket foglalkoztató óvodát újabb 25 gyermek befogadására teszik alkalmassá ... A 13-as helyi járatú autóbusz a korábbi ígéretek ellenére sem közlekedik a 6-os útról délre fekvő alsó falurészbe ... A szemétszállítás a belső utak hiánya miatt akadozik, bár ahová be tudnak menni a köztisztasági autók, onnan hetente kétszer elviszik a kukákból és a három nagy konténerből a szemetet... Az ároktisztítás után az út menten hagyták a földet. . . Garázdálkodnak a kóbor kutyák ... A 6- os útnál, a távolsági buszmegállónál és az oda vezető gyalogút mentén gyenge, illetve nincs közvilágítás. A 6-os út és az újtelep szélső házai között elterülő „senki földje" szemétlerakóhely. Ezt a területet vagy bérbe kellene adni, vagy fásítani. A lakosság képviselői kérnek, javasolnak és szeretnék tudni, hogy mi az, amiben a tanács segítségére számíthatnak és miben szervezhetnek társadalmi munkaakciót. (Tavaly elkeseredett emberekkel beszéltem az újtelepen: többször is elkezdtek társadalmi munkát szervezni út- és járdaépítésre, árokásásra, park- rendezésre, játszótér létrehozására. Ezekből nem lett semmi .. . Aztán mégse lett pénz álmaik, terveik megvalósítására.) Helyszíni szemlére indulunk. A patak medre hosszan elnyúló szeméttelep. Van ott Zsiguli karosszéria, flakon, tolipárna . . . „Valamikor szemétlerakóhelynek jelölte ki a tanács” — mondták a helybéliek. „Meg kell szüntetni. Ez nem mehet így tovább” — volt a válasz. Igen, de ki és hogyan számolja fel: ezt a szeméttengert? Talán dózerről lehetne? Meg aztán: hol lehetne olyan lerakóhelyet kialakítani, ahová valóban el is hordanák a hóz körüli építési és egyéb anyagféleségeket? Az alsó faluvég útját nyáron kiszélesítették. A vélemények egyeznek: nyugodtan végigmehet rajta a 13-as busz. Az út végén széles, aszfaltos tér. „Aki innen Pécsre akar menni, az kigyalogol a 6-os útra és megvárja valamelyik arra haladó távolságit, vagy felgyalogol a kenderfonó gyárig, és ott száll fel a 13-asra.” A Latinca ,Sán- dor utca végén lakó asszony mondja: „Néhány éve megvettük a kukákat, szemetesautó mégsem jön hozzánk. Most jó az út. .A fordulótól alig ötven méterre, a gaztengerben füstöl a szemét. Oda hordják a lakók ... A Latinca út közepén, az úttest alatti átereszt eltömte a törmelék, az iszap, a gaz. . . Néhány méterre az út bal oldalán lévő kerékvetőknél valamikor kétsoros betonkocka járda volt. Ahogy kiszélesítették az utat, a betonjárdát „bedolgozták” az aszfalt alá. „Most hol járjanak a gyalogosok?” — kérdi a ,népfrontos. A Zengő utcán át kanyarodunk le az újtelepre, a Pór Bertalan utcán. A telepre csak itt és a régi 6-osról, a Zámor utcán át lehet gépjárművel bejönni. A keresztező Tömörkény utca előtt ott az elsőbbségadás kötelező tábla. Pedig a Pór Bertalan utca a főútNincs egyéniséghez kötöttebb értékteremtés a művészi alkotásnál — s nincs közösségibb függőség a művészetnél. Századunk folyamán ennek a ténynek a konzekvenciáit hol a racionális, hol az érzelmi elem felfokozásóval vonták le Euró- pa-szerte. Nem történhetett ez másképpen a század legnagyobb festőművészével, Picas- sóval, az általa létrehozott alkotásokkal sem. Éppen ezért váltott ki nagy érdeklődést az a rendhagyó művészettörténeti óra a mohácsi Kisfaludy Gimnáziumban hétfőn délelőtt, amit Picasso születésének 100. évfordulója alkalmával tartott az iskolában Mészáros Géza festőművész, felidézve és a diaképekkel érzékeltetve a művészeti körök, stílusváltások bemutatásával a nagy katalán festő művészi lélekvándorlását. A tanteremben szorongó több mint félszáz diák előtt így váltak érthetővé, magyarázottá azok a kérdések, hogy hasznosak vagyunk-e, szükség van-e vonal, az vezet a telepre” — mondja a tanácstag. Ebben valamennyien egyetértenek. A József Attila tér tavaly nyáron még egybefüggő gaztenger volt A tér most földhányásokkal teli, közepén négy betonoszlopon a trafóoszlopig feszülő vezeték. „Ezeket át kell helyeztetni a tér szélére." A tér északi részén az új út — most kezdik a műszaki átvételét. A házakból a beton autókijáró- kat a lakók készítették. A 300 méteres aszfaltút az árokkal a szerződés szerint 1,2 millió forintba került. Jövőre a Zámor utca aszfaltozása következik a régi 6-os útig. Elkészült az újtelep út-, járda- és ároképítési terve. De hogy ezek mikor valósulnak meg, az idő és pénz kérdése. ránk? — amiket a művészek sohasem tesznek fel. Ök ugyanis az emberiség azon részéhez tartoznak, akik azt a munkát végzik, amire hivatottak, egyéni létük teljességét adja a társadalomnak. Ugyanis a feltett kérdésekre ők mindig úgy kezdik a választ, hogy hasznosak voltak, amikor hajlékot építettek, agyagból edényt formáztak, szőttek, megjelölték közösségük tagjainak emlékét, vasat és aranyat kalapáltak, megidézték és feljegyezték az emberiség sorsát. Letapogatták a formákat, felfogták a fényt és színeket, megértették az arányok törvényeit, a vonalakból képet, jelet, írást teremtettek. Mindezeket Mészáros Géza az utcákon talált, emberkéz készítette, de értelemhez szóló jelektől a klasszikusok és a legmodernebb irányzatok műveiről A József Attila tér déli részén az orvosi rendelő előtti aszfaltozott terecskén vastagon áll a sár. „A Tömörkény utca felől hömpölygő csapadékvíz útját nem állja árok, így a víz szabadon folyik. Félő, hogy alámossa a rendelőt ” -^aggályos- kodnak a helybéliek. „Meg fogjuk oldani" — nyugtatják meg őket. A Zámor utca és a Juhász Gyula utca lakói nem fizetnek szemétszállítási díjat. „Nem hordjuk a távoli konténerekbe a szemetet" — közölték a tanácstaggal. Az újtelepen háromöt köbméteres konténerrel oldják meg a szemétszállítást azoktól a házaktól, ahová nem mehet el a kukásautó. Tehát a többségnek a konténer'az egyetlen lehetőség. Meg a lakáshoz közelebb eső kukoricaföld és árok ... A József Attila tér alsó részén, a most épített áteresz szűknek tűnik, félő, hogy nemsokára eltömődik. Eléggé eliszaposodott már. A Túra utca 1. teherbejáróját megszüntette g csapadékelvezető árok, a lakó nemsokára hidat épít. Addig is betonidomokkal emelte szintig az áteresz végét, hogy a föld ne csússzon az árokba... Az újtelep útjai tengelytörők és sárdagasztók, legtöbb helyütt nincs kiépített járda. „Idővel minden lesz, ahogy pénzzel győzzük” — mondják a tanácsiak. Az orvosi rendelőtől a Tömörkény utcáig néhány méteres szakaszt kivéve, nincs kiépített járda, a gyalogosok az alig négy méter széles, kétirányú autóforgalmat lebonyolító Pór Bertalan utcán járhatnak. „Ide járdát építünk.” Az újtelepen nincs élelmiszerbolt, a legközelebbi fent a kendergyárnál, több mint egy kilométerre van . . . „A Hird újtelepiek sokat áldoztak, hogy itt otthont teremtsenek. Szeretnék, ha útjuk, járdájuk is lenne. Ehhez ismét felajánlják a segítségüket" — ösz- szegez a bejárás végén a népfrontelnök, Csáki Tihamér. Nem először szerveztek társadalmi munkát. . . készült reprodukciók segítségével magyarázta, bebizonyítva, hogy a szemnek közvetlenül megnyilatkozó vizuális tények csupán kiindulásul szolgálnak a művek mélyebb értelmezéséhez. A bemutatott művek elemzésével ráirányította a jelenlévők figyelmét egy-egy megkapó apróságra, az alapvető módszerre az összehasonlítás, (a múlt század végén felfedezett és azóta kedvelt) „összehasonlító műtárgybemutatásra”, az ismeretterjesztés hálás módszerére. így válhatott érthetővé a Békegalamb és a Guernica a jelenlévőknek, és fogadhatták el Picasso véleményét, miszerint: „... A festészet nem arra való, hogy lakásokat díszítsünk vele; védelmi eszköz és tómadófegyver az ellenséggel szemben.” K. L. flz anyák érdekében.. Határidőre elkészül a szülészet Példás összefogás és hallatlan erőfeszítés jellemezte a megyei kórház szülészetének felújításán dolgozó tucatnyi kivitelező munkáját. Jó volt hallani tegnap a különböző építőipari cégek képviselőinek véleménynyilvánításait, mikor a visszalévő munkálatok programját egyeztették. Holott a szerződésben vállalt határidőből alig több, mint negyven nap van vissza, és teendő még bőven akad. Nem túlzás, ha azt mondjuk: itt mindenki szinte erején félül vállalt, és nem csupán vállalta a feladatokat, hanem időt és fáradságot nem sajnálva, átérezve e munka fontosságát, szombaton és vasárnap is dolgozott, és így van ez ma is. Több építőipari cég munkásai immár a nyolcadik hétvégét áldozzák arra, hogy december húszadikára, az ígérethez hűen, olyan minőségben adják át a teljesen felújított szülészetet, amely méltó az építőipari szervezetek nevéhez, a cégek becsületéhez. A tegnapi helyszíni bejárás során arról is meggyőződhettünk, hogy a munkák mai állása szerint igen jó szervezéssel, az ígért határidőre elkészül a szülészet. Vagy nyolcvan kőműves, központifűtés-, és villany- szerelő, festő dolgozott az épületben. A tetőtérben kialakítandó nővérszálláson megkezdték a vakolást, a második emeleten szinte teljes mértékben elkészültek a kórtermek, az alagsorba már visszaköltözött a véradó állomás egy része, az első emeleti kórtermekben pedig a csempézést végezték a kőművesek. Mindez így természetes, de hogy e mögött mekkora társadalmi ösz- szefogás rejlik, azt a kivitelezők és a megyei kórházban dolgozók tudják a legjobban, így kapták meg néhány héten belül Kecskemétről az acéláthidalókat, a Ganz MÁVAG napok múlva leszállítja a liftet, Szombathelyről fűrészáru érkezett a nővérszállás leendő be- „ épített szekrényeihez, Mohácsról farostlemezlapok tömkelegé, a Graboplasttól élfólia és még sorolhatnánk . . . Mindezen túl viszont meg kell hogy említsük: az év eleji tűz után több mint ötven vállalat, intézmény, magán-kisiparosok ajánlották föl segítségüket a szülészet mielőbbi felújításának befejezéséhez. Brigádok tettek felajánlást és köztük vannak olyanok, akik azóta is rendszeresen dolgoznak, így többek között a pécs-bányaüzemi Molnár Zoltán vezette szocialista kollektíva, melynek tagjai annak idején huszonöt óra társadalmi munkát vállaltak fejenként, és eddig több mint negyven órát dolgoztak egyenként a kórházban. A megyei kórház vezetői nagy megnyugvással vették annak idején a felajánlásokat, s mint Vecsei Gábor műszaki osztályvezető elmondta, most várják csak igazán a segítséget. Kőművesekre és üvegesekre van szükség, hogy a rossz idő beállta előtt, tíz napon belül a legfontosabb munkákat befejezhessék, s mivel a kivitelezők szintenkénti átadást terveznek, nagy segítséget jelentene számukra, ha szocialista brigádok november elejétől, a hétvégeken takarítanának, a kórházi berendezések elhelyezésében segédkeznének. A megyei kórház vezetése nevében Vecsei Gábor műszaki osztályvezető várja a kollektívák jelentkezését a 12-666-os telefonszámon. S. Gy. Hírd-Üjtelep: József Attila téri családi házak Fotó: Szokolai István Murányi László Rendhagyó művészettörténeti óra Picassőról Mohácson Hird-Újtelep
