Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-28 / 296. szám

1981. október 28., szerda Dunántúli napló 3 Rágógumi Orvosi rendelőm bejá­ratánál jól látható helyen egy kis tábla lóg ezzel a felirattal: „Kérjük, orvosi rendelőben ne rágógumiz­zon. Köszönjük". A nagyközönség túlnyo­mó többsége csodálkozik; van-e olyan, aki ezt nem tudja? Sajnos van. Sőt, mások azt kérdezik meg, hogy ugyan miért kellene kiköpni a rágógumit, ha az embert az orvos vizs­gálja. Érdekes módon ezt a kérdést nem kisiskolások teszik fel, akik csoporto­san érkezve a nagy társal­gás közben erről megfe­ledkeztek. Ök szó nélkül eleget tesznek ezen felhí­vásnak. A kérdés feltevői azok a magabiztos ifjak és hölgyek, akik más vonat­kozásban is hozzájárultak ahhoz, hogy kimerítsék a tiszteletlenség fogalmát. Nekik és mindazoknak szól a válaszom, akik ezen a téren valamilyen oknál fogva nem rendelkeznek kellő jártassággal. Előre­bocsátom: legszűkebb csa­ládi és baráti köröm, sőt jómagam is rágógumiztam már, csakhogy megválasz­tottuk a helyet, az időt, az alkalmat. Ugyanis ez a kérdés lényege és nem az, hogy egyáltalán rágóz- zon-e az emberiség, avagy sem, mint ahogy azt a kérdést sem állítjuk élére: együnk-e bablevest, vagy ne. Az emberek ősidők óta megállapodtak bizonyos jelekben, aktusokban, amellyel kifejezik egymás iránti tiszteletüket. így ala­kultak ki azok a szokások, hogy némely esetben te­szünk valamit, más eset­ben pedig semmit — ahogy az alkalom megkívánja. Az illemtan szokott fog­lalkozni ezekkel a kérdé­sekkel, amelyben ilyen részletkérdésre, hogy hol és mikor nem illik rágó­gumizni — nem térhet ki. Én sem vállalkozom ilyes­mire, csupán rég begya­korolt megérzéseimre ha­gyatkozva úgy gondolom, hogy ott nem illik rágózni, ahol nem illik tökmagot, szotyolát vagy savanyúcu­korkát rágni. Ebbe a ka­tegóriába sorolom. Senki sem veszi rossznéven, ha a labdarúgó-mérkőzés közön­sége rágózik, de ugyan­ezen helyen minden jóér­zésű ember tiszteletlenség­nek tartja, hogy a Himnusz alatt is kérőddzenek egyesek, millió tv-néző lát­tára. Gondolom, temetésen, egy ünnepélyen a dísz- emelvényen, bírósági tár­gyaláson ... és sorolhat­nám még tovább, nagyon furcsán festene egy állan­dóan rágó egyén. Az al­kalom megkíván bizonyos összeszedettséget, tartást — amivel az alkalmat, az ott szereplő személyeket, nem utolsósorban saját magát is megtiszteli. Ilyen alkalomnak tartom az or­vosi vizsgálatot. A rágógumizást propa­gálják, ajánlják, mint bi­zonyos szempontból szó­rakoztató, sőt egészséges aktust. Nincs módom fel­sorolni azt az ezernyi dolgot és ténykedést, ami jó és egészséges, de amelynek használatát megérzése, jóízlése alap­ján a művelt ember gon­dosan helyhez, alkalomhoz és időhöz kötötte. Szeretném, ha válaszom kielégítené azokat a ked­ves ifjakat és hölgyeket, akik nemsokára abba a korba kerülnek, hogy sa­ját és mások gyermekeit fogják oktatni a sok szép tudományra, s remélem a jóizlésre is. Dr. Szalai István n hirdi újtelep gondjaival tavaly nyáron foglalkoz­tunk lapunk hasábjain. Azóta mi változott? Október 15- én közös bejáráson vettem részt a Pécs városi Tanács építési osztálya, a városi KÖJÁL kép­viselőivel, Csáki Tihamér HNF körzeti bizottsági elnökkel és Amiéin János tanácstaggal. Két lényeges változást fedez­tem fel az újtelepen. A József Attila tér északi oldalán elké­szült egy 300 méteres aszfaltos út a csapadékelvezető árok­kal, a másik: a régi 6-os útról a telepre, a Zámor utcába be­vezető földutat a Hirdi Beton- árugyár törmelékkel feltöltötte, és járhatóvá tette. Az ügyfélszolgálati irodában gyülekezünk. Csáki Tihamér és Amrein János sorolja a hirdie- ket és alapvetően az újtelepie­ket foglalkoztató gondokat: Az idei költségvetési tervben szerepelt, hogy az 50 gyerme­ket foglalkoztató óvodát újabb 25 gyermek befogadására teszik alkalmassá ... A 13-as helyi já­ratú autóbusz a korábbi ígére­tek ellenére sem közlekedik a 6-os útról délre fekvő alsó fa­lurészbe ... A szemétszállítás a belső utak hiánya miatt aka­dozik, bár ahová be tudnak menni a köztisztasági autók, onnan hetente kétszer elviszik a kukákból és a három nagy konténerből a szemetet... Az ároktisztítás után az út menten hagyták a földet. . . Garázdál­kodnak a kóbor kutyák ... A 6- os útnál, a távolsági buszmeg­állónál és az oda vezető gya­logút mentén gyenge, illetve nincs közvilágítás. A 6-os út és az újtelep szélső házai kö­zött elterülő „senki földje" sze­métlerakóhely. Ezt a területet vagy bérbe kellene adni, vagy fásítani. A lakosság képviselői kérnek, javasolnak és szeretnék tudni, hogy mi az, amiben a tanács segítségére számíthatnak és mi­ben szervezhetnek társadalmi munkaakciót. (Tavaly elkeseredett emberek­kel beszéltem az újtelepen: többször is elkezdtek társadal­mi munkát szervezni út- és jár­daépítésre, árokásásra, park- rendezésre, játszótér létrehozá­sára. Ezekből nem lett sem­mi .. . Aztán mégse lett pénz álmaik, terveik megvalósításá­ra.) Helyszíni szemlére indulunk. A patak medre hosszan elnyú­ló szeméttelep. Van ott Zsiguli karosszéria, flakon, tolipárna . . . „Valamikor szemétlerakóhelynek jelölte ki a tanács” — mondták a helybéliek. „Meg kell szün­tetni. Ez nem mehet így to­vább” — volt a válasz. Igen, de ki és hogyan számolja fel: ezt a szeméttengert? Talán dózer­ről lehetne? Meg aztán: hol le­hetne olyan lerakóhelyet kiala­kítani, ahová valóban el is hordanák a hóz körüli építési és egyéb anyagféleségeket? Az alsó faluvég útját nyáron kiszélesítették. A vélemények egyeznek: nyugodtan végigme­het rajta a 13-as busz. Az út végén széles, aszfaltos tér. „Aki innen Pécsre akar menni, az ki­gyalogol a 6-os útra és meg­várja valamelyik arra haladó távolságit, vagy felgyalogol a kenderfonó gyárig, és ott száll fel a 13-asra.” A Latinca ,Sán- dor utca végén lakó asszony mondja: „Néhány éve megvet­tük a kukákat, szemetesautó mégsem jön hozzánk. Most jó az út. .A fordulótól alig öt­ven méterre, a gaztengerben füstöl a szemét. Oda hordják a lakók ... A Latinca út közepén, az út­test alatti átereszt eltömte a törmelék, az iszap, a gaz. . . Néhány méterre az út bal olda­lán lévő kerékvetőknél valami­kor kétsoros betonkocka járda volt. Ahogy kiszélesítették az utat, a betonjárdát „bedolgoz­ták” az aszfalt alá. „Most hol járjanak a gyalogosok?” — kér­di a ,népfrontos. A Zengő utcán át kanya­rodunk le az újtelepre, a Pór Bertalan utcán. A telepre csak itt és a régi 6-osról, a Zá­mor utcán át lehet gépjárművel bejönni. A keresztező Tömör­kény utca előtt ott az elsőbb­ségadás kötelező tábla. Pedig a Pór Bertalan utca a főút­Nincs egyéniséghez kötöttebb értékteremtés a művészi alko­tásnál — s nincs közösségibb függőség a művészetnél. Szá­zadunk folyamán ennek a tény­nek a konzekvenciáit hol a ra­cionális, hol az érzelmi elem felfokozásóval vonták le Euró- pa-szerte. Nem történhetett ez másképpen a század legna­gyobb festőművészével, Picas- sóval, az általa létrehozott al­kotásokkal sem. Éppen ezért váltott ki nagy érdeklődést az a rendhagyó művészettörténeti óra a mohácsi Kisfaludy Gim­náziumban hétfőn délelőtt, amit Picasso születésének 100. évfordulója alkalmával tartott az iskolában Mészáros Géza festőművész, felidézve és a dia­képekkel érzékeltetve a művé­szeti körök, stílusváltások bemu­tatásával a nagy katalán festő művészi lélekvándorlását. A tanteremben szorongó több mint félszáz diák előtt így vál­tak érthetővé, magyarázottá azok a kérdések, hogy haszno­sak vagyunk-e, szükség van-e vonal, az vezet a telepre” — mondja a tanácstag. Ebben va­lamennyien egyetértenek. A József Attila tér tavaly nyá­ron még egybefüggő gaztenger volt A tér most földhányások­kal teli, közepén négy beton­oszlopon a trafóoszlopig feszü­lő vezeték. „Ezeket át kell he­lyeztetni a tér szélére." A tér északi részén az új út — most kezdik a műszaki átvételét. A házakból a beton autókijáró- kat a lakók készítették. A 300 méteres aszfaltút az árokkal a szerződés szerint 1,2 millió fo­rintba került. Jövőre a Zámor utca aszfaltozása következik a régi 6-os útig. Elkészült az újte­lep út-, járda- és ároképítési terve. De hogy ezek mikor va­lósulnak meg, az idő és pénz kérdése. ránk? — amiket a művészek sohasem tesznek fel. Ök ugyan­is az emberiség azon részéhez tartoznak, akik azt a munkát végzik, amire hivatottak, egyé­ni létük teljességét adja a tár­sadalomnak. Ugyanis a feltett kérdésekre ők mindig úgy kez­dik a választ, hogy hasznosak voltak, amikor hajlékot építet­tek, agyagból edényt formáz­tak, szőttek, megjelölték közös­ségük tagjainak emlékét, vasat és aranyat kalapáltak, meg­idézték és feljegyezték az em­beriség sorsát. Letapogatták a formákat, felfogták a fényt és színeket, megértették az ará­nyok törvényeit, a vonalakból képet, jelet, írást teremtettek. Mindezeket Mészáros Géza az utcákon talált, emberkéz készítette, de értelemhez szóló jelektől a klasszikusok és a leg­modernebb irányzatok műveiről A József Attila tér déli részén az orvosi rendelő előtti asz­faltozott terecskén vastagon áll a sár. „A Tömörkény utca felől hömpölygő csapadékvíz útját nem állja árok, így a víz sza­badon folyik. Félő, hogy alá­mossa a rendelőt ” -^aggályos- kodnak a helybéliek. „Meg fog­juk oldani" — nyugtatják meg őket. A Zámor utca és a Juhász Gyula utca lakói nem fizetnek szemétszállítási díjat. „Nem hordjuk a távoli konténerekbe a szemetet" — közölték a ta­nácstaggal. Az újtelepen három­öt köbméteres konténerrel old­ják meg a szemétszállítást azoktól a házaktól, ahová nem mehet el a kukásautó. Tehát a többségnek a konténer'az egyetlen lehetőség. Meg a la­káshoz közelebb eső kukorica­föld és árok ... A József Attila tér alsó ré­szén, a most épített áteresz szűknek tűnik, félő, hogy nem­sokára eltömődik. Eléggé el­iszaposodott már. A Túra ut­ca 1. teherbejáróját megszün­tette g csapadékelvezető árok, a lakó nemsokára hidat épít. Addig is betonidomokkal emel­te szintig az áteresz végét, hogy a föld ne csússzon az árokba... Az újtelep útjai tengelytörők és sárdagasztók, legtöbb helyütt nincs kiépített járda. „Idővel minden lesz, ahogy pénzzel győzzük” — mondják a tanácsiak. Az orvosi rendelőtől a Tö­mörkény utcáig néhány méte­res szakaszt kivéve, nincs ki­épített járda, a gyalogosok az alig négy méter széles, kétirá­nyú autóforgalmat lebonyolító Pór Bertalan utcán járhatnak. „Ide járdát építünk.” Az újtele­pen nincs élelmiszerbolt, a leg­közelebbi fent a kendergyárnál, több mint egy kilométerre van . . . „A Hird újtelepiek sokat ál­doztak, hogy itt otthont teremt­senek. Szeretnék, ha útjuk, jár­dájuk is lenne. Ehhez ismét fel­ajánlják a segítségüket" — ösz- szegez a bejárás végén a nép­frontelnök, Csáki Tihamér. Nem először szerveztek tár­sadalmi munkát. . . készült reprodukciók segítségé­vel magyarázta, bebizonyítva, hogy a szemnek közvetlenül megnyilatkozó vizuális tények csupán kiindulásul szolgálnak a művek mélyebb értelmezéséhez. A bemutatott művek elemzésé­vel ráirányította a jelenlévők figyelmét egy-egy megkapó ap­róságra, az alapvető módszerre az összehasonlítás, (a múlt század végén felfedezett és az­óta kedvelt) „összehasonlító műtárgybemutatásra”, az isme­retterjesztés hálás módszerére. így válhatott érthetővé a Bé­kegalamb és a Guernica a jelenlévőknek, és fogadhatták el Picasso véleményét, misze­rint: „... A festészet nem arra való, hogy lakásokat díszít­sünk vele; védelmi eszköz és tómadófegyver az ellenséggel szemben.” K. L. flz anyák érdekében.. Határidőre elkészül a szülészet Példás összefogás és hal­latlan erőfeszítés jellemezte a megyei kórház szülészetének felújításán dolgozó tucatnyi ki­vitelező munkáját. Jó volt hal­lani tegnap a különböző építő­ipari cégek képviselőinek vé­leménynyilvánításait, mikor a visszalévő munkálatok program­ját egyeztették. Holott a szer­ződésben vállalt határidőből alig több, mint negyven nap van vissza, és teendő még bő­ven akad. Nem túlzás, ha azt mondjuk: itt mindenki szinte erején félül vállalt, és nem csu­pán vállalta a feladatokat, ha­nem időt és fáradságot nem sajnálva, átérezve e munka fontosságát, szombaton és va­sárnap is dolgozott, és így van ez ma is. Több építőipari cég munkásai immár a nyolcadik hétvégét áldozzák arra, hogy december húszadikára, az ígé­rethez hűen, olyan minőségben adják át a teljesen felújított szülészetet, amely méltó az építőipari szervezetek nevéhez, a cégek becsületéhez. A tegnapi helyszíni bejárás során arról is meggyőződhet­tünk, hogy a munkák mai állá­sa szerint igen jó szervezéssel, az ígért határidőre elkészül a szülészet. Vagy nyolcvan kőmű­ves, központifűtés-, és villany- szerelő, festő dolgozott az épü­letben. A tetőtérben kialakí­tandó nővérszálláson megkezd­ték a vakolást, a második emeleten szinte teljes mérték­ben elkészültek a kórtermek, az alagsorba már visszaköl­tözött a véradó állomás egy része, az első emeleti kórter­mekben pedig a csempézést végezték a kőművesek. Mindez így természetes, de hogy e mögött mekkora társadalmi ösz- szefogás rejlik, azt a kivitele­zők és a megyei kórházban dolgozók tudják a legjobban, így kapták meg néhány héten belül Kecskemétről az acél­áthidalókat, a Ganz MÁVAG napok múlva leszállítja a liftet, Szombathelyről fűrészáru érke­zett a nővérszállás leendő be- „ épített szekrényeihez, Mohács­ról farostlemezlapok tömkele­gé, a Graboplasttól élfólia és még sorolhatnánk . . . Mindezen túl viszont meg kell hogy említsük: az év eleji tűz után több mint ötven válla­lat, intézmény, magán-kisiparo­sok ajánlották föl segítségüket a szülészet mielőbbi felújításá­nak befejezéséhez. Brigádok tettek felajánlást és köztük van­nak olyanok, akik azóta is rend­szeresen dolgoznak, így többek között a pécs-bányaüzemi Mol­nár Zoltán vezette szocialista kollektíva, melynek tagjai an­nak idején huszonöt óra tár­sadalmi munkát vállaltak fejen­ként, és eddig több mint negy­ven órát dolgoztak egyenként a kórházban. A megyei kórház vezetői nagy megnyugvással vették annak idején a felaján­lásokat, s mint Vecsei Gábor műszaki osztályvezető elmondta, most várják csak igazán a se­gítséget. Kőművesekre és üve­gesekre van szükség, hogy a rossz idő beállta előtt, tíz na­pon belül a legfontosabb mun­kákat befejezhessék, s mivel a kivitelezők szintenkénti átadást terveznek, nagy segítséget je­lentene számukra, ha szocia­lista brigádok november ele­jétől, a hétvégeken takaríta­nának, a kórházi berendezé­sek elhelyezésében segédkez­nének. A megyei kórház vezetése nevében Vecsei Gábor műszaki osztályvezető várja a kollek­tívák jelentkezését a 12-666-os telefonszámon. S. Gy. Hírd-Üjtelep: József Attila téri családi házak Fotó: Szokolai István Murányi László Rendhagyó művészettörténeti óra Picassőról Mohácson Hird-Újtelep

Next

/
Thumbnails
Contents