Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-26 / 294. szám

Színésznő - csecsemővel és Trabanttal Bánsági újra próbál Mézszőkén, korallpiros géz­ruhában, kedvesen, mosolyog­va nyújt kezet Bánsági Ildikó a Vígszínház öltözőjében, ahol félóránk van a beszél­getésre, mivel Crommelynck: „Ha így, akkor úgy" című da­rabjának próbáján most az egyik jelenetben nincs sze­repe. Bánsági Ildikó az elmúlt év decemberében játszott utoljá­ra, aztán elment a színház­ból, és édesanyává lett. Kis­fia, Gergely néhány nap múl­va lesz öthóhapos. Nyolchó­napi szünet után néhány napja kezdett próbálni újra a Vígszínház színpadán. — A térje szakmabeli? — Igen, együtt játszunk itt a színházban, de elhatároz­tuk, erről nem fogunk nyilat­kozni. ' Nem akarunk együtt szerepelgetni az újságban, nem akarjuk, hogy együtt fényképezgessenek bennün­ket. A magánélet az más, mint a színház, az a mi ma­gánéletünk ... — Mennyiben változtatta meg életét az, hogy anya lett? — Sokkal szorosabb lett az időbeosztásom. Reggelenként már hét órakor felkelünk. Megetetem Gergőt és amíg próbára nem kell jönnöm, ve­le vagyok. Ha próbára jövök, 10-re mindent odakészítek az édesanyámnak, vagy a fér­jemnek, akik ilyenkor vele vannak. Próbáról is hazaro­hanok ... A múlt hónapban öt napot forgattam a Tátrá­ban, alig bírtam ki .. . Min­den perc szenvedés, amit nem tölthetek vele ... — Milyen filmekben kapott szerepet mostanában? — Mészáros Márta új film­jében játszom. Még nem tu­dom mi lesz a címe. Ez a filmje önéletrajz; ihletésű és Márta édesanyját alakítom. De szerepet kaptam Jancsó: Doktor Faustusában és Ma­daras József filmjében is, ahol rendezőként mutatkozik be ...- Néhány évvel ezelőtt a III. Richardban nyújtott ala­kításáért megkapta a legjobb női alakitás díját, ám ami­kór a színpadra szólították a veszprémi tv-filmek találko­zóján, ön éppen küllöldön tartózkodott. Sok országban járt már? — Akkor voltam életemben először felnőttként külföldön egy nyugat-európai körúton a kis Trabantommal. Másodszor pedig tavaly a keresztapám­nál Ausztráliában. — Trabanttal közlekedik? — Nekem eddig csak Tra­bantom volt. Valamivel köz­lekedni kell és ez a legol­csóbb! Egyébként nem értem miért csodálkoznak ezen. A múltkor is, amíg javították az autót, beszélgettem a szerelő­vel, s amikor megtudta meny­nyi a fizetésem, majdnem el­ájult... Mondanom sem kell, kiderült jóval többet keres, mint én ... Beszélgetésünket a hangos­bemondó szakítja félbe: — „Bánsági Ildikót kérjük a színpadra ... Bánsági Ildikót kérjük a színpadra ...” Pálfi Diana Szandi, Néti, Gina Hároméves hármasikrek N&rafei gyűjtemény Szakályban Hat év — egy tájház Bélyegek a teásdobozba Vágott blokk -110 márkáért Jegyzik a nemzetközi piacon — Mikor kaptál virágot? — Holnap — mondja a há­rom kislány egyike, de hogy melyikük volt az, meg nem tudnám mondani. Ráadásul egyforma ruhában voltak, s ha nem fordultak velem szembe, végleg nem tudtam, kiről is van szó. A szembefordulásnak egy előnye volt: mindegyikük nadrágjára rá volt hímezve, a bonyodalmak elkerülése végett, becenevük: Szandi, Néti, Gina. Vagyis: Alexandra, Agneta, Georgina - s ez egyben Jankó F. Tamásék hármasikreinek születési sorrendje is. A három kislány most volt hároméves. Eleinte elég hallgatagon vi­selkedtek, de mint megnyugtat­tak bennünket, ez csak a lát­szat. A lányok nagyon eleve­nek, ez félóra múlva ki is de­rült. Egyikük kicsit fájlalta a fogát és csendesen dobálta a játékokat a földre, a másik sü­teményt majszolt, a harmadik háromkerekű biciklivel szágul­dozott a szobában. De amikor előkerült néhány kép — amik természetesen őket ábrázolták/ —, valóságos kis tűzharc tört ki körülöttem, mindegyikük látni akarta, s élénken találgatták, ki kicsoda. Az már az első per­cekben föltűnt, hogy a legki­sebb, Gina a leghallgatagabb, s a másik kettő, Néti és Szandi többet játszanak együtt, ők ket­ten sokkal inkább egy húron pendülnek. Miben különbözik egymástól a három kislány egyénisége? Erről beszéltek a fiatal szülők. — A legérdekesebb talán Gina, a harmadik, ő valóságos kis csodabogár, nagyon jól el­van egymagában is. De ha odamegy a másik kettőhöz ját­szani, pillanatokon belül kitör a veszekedés. Mindegyikük szeret enni, de Gina hagyja, hogy másfél órákat könyörög­jek neki, mire hozzálát, utána viszont hihetetlen mennyiséget tüntet el. Mindhárman rendkí­vül szeretik az állatokat, Gina képes egész álló nap eljátszani egy katicabogárral. Vagy egy a netfoi másik példa: falun, kint a kert­ben segítettek a kislányok is, leszámítva Ginát, akinek egész napi tevékenysége abból állt, hogy hazahozott egy krumpli­bogarat. Egyébként NétT a leg­szorgalmasabb, mindennek tudja a helyét, önként segít, Szandi inkább csak akkor, ha megkérem rá, Gina viszont nem hajlandó. Annyira szeretik az állatokat, hogy legnagyobb ré­mületemre még a pókokat is megfogják. Egyébként a ló a Itedvencük. , Szívesen barátkoznak más gyerekekkel, sőt, hogy még ér­dekesebb legyen a dolog, a közelben egy másik hármasiker is lakik, velük nagyon szeretnek játszani. Néti az, aki mindent a legjobban megjegyez, Szandi viszont azt mondja, ő nem tud­ja, mert már „öreg”, s időnként komoly erőfeszítéseket tesz, hogy kimondja a szenilis szót. Róluk is, mint minden gyerek­ről, sokmindent lehetne még el­mondani persze. Most inkább csak azzal fejeznénk be, hogy nagyon szeretik a társaságot, s mindig oda mennek, ahol szüleik éppen tartózkodnak, kész képtelenség megszökni előlük — de persze ezt nem bánja senki. D. Cs. A segítőkészség voltaképpen teljesen magától értetődő do­log, amelyről beszélni sem vol­na érdemes. Az önzés és a kö­zömbösség azonban egyre na­gyobb tért hódít, így a máso­kon való segítés mindinkább háttérbe szorul. Tegyük csak szívünkre a kezünket: valóban segítőkészek vagyunk? Tartsunk egy kis önvizsgálatot az alábbi kérdések segítségével! 1. Egy fiatalasszony karonülő kisgyermekével, másik kezében összecsukható gyerekkocsival igyekszik felszállni a buszra. Segít-e neki? Igen 3 Nem 0 2. Megáll-e, ha az út szélén segélykérőén ácsorgó bajbaju­tott autóst lát? Igen 4 Nem 0 A tójház friss. Műszaki át> adásának napjára még meg sem száradt a festék az ajtó­kon. (Ezt több pecsétes zakó, kardigán bizonyítja.) De ké­szen van, s ez a lényeg. Igaz, a kaput tíz perccel az átvevő bizottság érkezése előtt illesz­tették a helyére, a tapasztott kemence falait a néprajzos tűzzel szikkasztotta éjsza­kákon át, ám most már biztos, hogy a Kapos-Koppány völ­gyének lesz az itteni gazdag népi kultúrát bemutató tájhá­za. Ha figyelembe vesszük, hogy a szakályi néprajzi gyűjtemény létrehozásának ter­ve 1975-ben született meg, kis­sé furcsának tűnik, miért kel­lett hat évvel később még a műszaki átadás előtti percekben is embereknek sürögni-forogni az építkezésen. Nos, a hat év alatt történteket aligha lehetne pár sorban összefoglalni. Elég csupán annyit megjegyezni, hogy volt időszak, amikor volt szakember, de nem volt anyag. Aztán volt anyag, de nem volt tervező, később volt mindkettő, de nem akadt ilyen ügyekben jártas beruházó. Legvégül az­tán lett minden: szakember is, tervező is, iparos is, beru­házó is, anyag is — és új mú­zeumigazgató is. Tisztelet és becsület a köz­reműködőknek, a ház nagyon szép. Az 1800-as évek kellős közepén építették föl ezt a portát, mint azt egy falitéka ajtajára pingált évszám (1852) bizonyítja. 1974-ben „fedezték fel” a szakályi Rákóczi utcá­ban ezt a házat az akkori nép­rajzi tábor lakói, s a Tolna me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága egy év múlva úgy ha­tározott, hogy az egyik tolnai tájház itt lesz. Dr. Vadas Fe­renc, a szekszárdi Béri Ba­logh Ádám múzeum igazgatója az elmúlt hét közepén megtar­tott műszaki átadáson arról tájékoztatott bennünket, hogy jövőre fogadhatja a látogató­kat az épület. Gémes Balázs néprajzos mu­zeológus vezetett végig a há­zon. Ö volt az, aki fegyelmik és dicséretek Damoklész- kardjával a feje fölött, a leg­többet tette ezért a létesítmé­nyért. A tisztaszobát, a „pi- tart”, s a vele egybeépült, sza­3. Jó ismerőse megkéri, segít­sen neki a költözködésben. Igent mond? Igen 4 Nem 0 4. Kollégája teljes anyagi csőd­be kerül. Kölcsönöz neki egy ötszázast? Igen 3 Nem 0 5. Szokott-e például szilveszteri összejövetel után a vendéglá­tóknak a takarításban segéd­kezni? Igen 0 Nem 2 C. A pénztár előtt ön mellett várakozónak elgurul az apró­pénze. Segít összeszedni? Igen 4 Nem 0 Értékelés: 0—5 pontig: Nem éppen erős­sége a segítőkészség. Mindig csak saját érdekére gondol. Változtasson ezen a szemléle­badkéményes konyhát, a hát­só szobát, magtárt, kamrát, pajtát, az istállót, a fészert és a polyvást lehet majd megte­kinteni. A berendezés nagy része együtt van már, csak ren­det kell tenni az épületben. A szakályi csak egy tájház a szaporodó néprajzi gyűjte­mények közül. Sokan véleked­jek és vélekednek úgy, hogy a köznapi életet közvetlenül szolgáló beruházásokra na­gyobb szükség volna, mint ilyen „holt” építményekre. Ha csak a mát, mostani gazdasági helyzetünket nézzük, talán iga­zuk van. De ha arra gondo­lunk, hogy néhány év vagy év­tized múlva már csak ezekben a tájhózakban lesznek föllel- hetőek egy-egy tájegység gaz­dálkodásának az eredeti kör­nyezetben megőrzött tárgyi emlékei, akkor nem szabad saj­nálni azt a pénzt, amelyet ésszerűen fordítanak egy-egy ilyen falumúzeum létesítésére. ten, mert így ön sem remélhet segítséget. 6—11 pontig: Ha valaki bajban von, ön szívesen segít, de óriási mértékű hálálkodást vár ezért. Bizonyára tudja, hogy a segítőkészség természetes do­log, amiért nem szabad annyi köszönömöt várni. 12—16 pontig: Azok közé a mindenütt szívesen látott embe­rek közé tartozik, akik egysze­rűek, segítőkészek, és nem bo­nyolítják túl a dolgokat. 17—20 pontig: Fő erőssége a másokon segíteni tudás, de néha túlzottan önzetlenné vá­lik, pedig ezt senki nem kívánja öntől. Gondoljon néha magára is! A „Wochenend" magazin nyomán: dr. Juhász Edit A nyúlánk betörő rutinos mozdulattal programozza be a széf számkombinációját, az aj­tó kinyílik, de nem ékszert, részvénypapírt emel ki, hanem egy vastag bélyegalbumot, melyből „csupán" néhány százezer dollárt érő ritkaságot csúsztat szivarzsebébe. A tulaj­donos másnap nem eltűnt ma­gyar bélyegeket siratva rohan a biztosítótársasághoz, hisz azokért senki nem kockáztat rablást. Ha ily módon nem is lopják a magyar bélyegeket, ennek ellenére értékesek szerte a világon, keresettek a gyűjtők körétjen. Hogy a magyar bélyeg „for­ró" áru, az a Magyar Filatélia Vállalat több évtizedes üzlet- politikájának köszönhető. A vállalat tavaly 4,5 millió dol­lárért küldött bélyegeket a tő­kés országokba, s a konkuren­ciával nem az árban verse­nyeznek! A magyar bélyegek nem olcsóak. Kontinensünk egyik legnépszerűbb bélyeg­katalógusában lapozgatva ki­derül. hogy a tavalyi jegyzés szerint az „Óvjuk Európa Vé­dett Állatait” sor gyűjtői ára 11 márka, a vágott blokké 110 márka. Az NSZK-beli MICHEL katalógusban szereplő árak természetesen a kereskedői eladási árat tartalmazzák, mi­helyt kikerül a bélyeg a bolt­ból, értékük nő. Vajon milyen magyar bélyegeket gyűjtenek külföldön és miért? Elsősorban fogazott és vágott, használat­ion bélyegeket, ezen belül is azokct, melyeket valamilyen nemzetközi esemény kapcsán ad ki a Magyar Posta: pél­dául olimpiai játékok, labda­rúgó világbajnokság, helsinki biztonsági értekezlet. Ezen bé­lyegek iránt azé/t nagy a ke­reslet, mert Japántól, az Egye­sült Állpmokig sok áz olyan gyűjtő, aki az e témákban a világon megjelent összes bélyeget megvásárolja, így a magyart is. Felmerülhet a kér­dés, hogy akkor miért nem adunk ki több ilyen témához kapcsolódó bélyeget? A Ma­gyar Posta a saját, a Filatélia Vállalat és a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége igényeinek figyelembevételé­vel határozza meg a példány­számot, s évente 65 bélyeget és blokkot adhat ki 260 forint névértékben. Ha bélyegből túl­kínálat van, akkor csökken az értéke, s ezt figyelembe kell venni. A Magyár Filatélia Vállalat a világ egyik legnagyobb bé­lyegkereskedő cége, s termé­szetesen nemcsak eladással, hanem vásárlással, cserével is foglalkoznak. Hatalmas készle­tük var, külföldi használt bé­lyegekből is. bélyegcsomagja­ik igen keresettek. A legkü­lönlegesebb igényeget is ké­pesek kielégíteni: egy angol cégnek például olyan bélyeg­csomagokat szállítanak, amiket teásdobozokba tesznek aján­dékként. A jó angol teaivók talán nem is sejtik, hogy ezek a bélyegek Magyarországról származnak. Érdekesség, hogy megállapo­dás alapján 1958 óta a mon­gol bélyegek is hazánkban ké­szülnek, s ezek tőkés piacon való értékesítését szintén a filatélia végzi. A szocialista országok bé­lyegei közül a magyarok a leg­keresettebbek nyugaton, s ez nemcsak szépségüknek köszön­hető. Lehet, hogy eljön az idő, mikor magyar bélyegek pán­célszekrények féltve őrzött kin­csei lesznek? Roszprim Nándor Havasi János Mennyire segítőkész Ön 7

Next

/
Thumbnails
Contents