Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-25 / 293. szám

Töfcl» száz tótel a hiánycikk-listán || lusztrálta az általa elmondotta­kat. Bolyban hat éve 158 lakás, idén már több mint 800 lakás és porta háziszemetét, va'amint az üzemek, intézmények szeme­tét viszik el hetenként egyszer keddi, illetve pénteki napon, míg a közületi kiskonténereket viszont heti 1-2 alkalommal ürítik. Erre a célra egy pótko­csis traktort és daruval felsze­relt ZIL teherautót üzemeltet a költségvetési üzem. A szállítók éves átlagban 3200 köbméter szeméttől szabadítják meg a lakosságot és a közületeket. A szeméttelep — a hajdani tégla­vető vízzel telt gödrét töltik fel — befogadóképessége 21 500 köbméter, megközelítően 4—5 év múlva telik meg. A dél-dunántúli szakemberek körében a bólyi példa kapcsán is a fejlődést előbbrevivő kér­dések fogalmazódtak meg. A lakossági szemétszállítási díj — melyet hatóságilag „alul­terveztek" — nem emelhető, . __n s zeméttel ? A köztisztasági és településtisztasági szakemberek bólyi tanácskozása Hol vannak már azok az idők, amikor a városokban Iá- vontatta kocsikra gyűjtötték a szemetet; amikor ki-ki abba tette a háza elé, amilyen edényt alkalmasnak tartott a szemét tárolására; amikor a falusi por­tákon keletkező konyhai hulla­dék a trágya-, az egyéb pedig ci szemétdombra került. Mi van ma? Megyénk váro­saiban, nagyobb településein­ken és egyre több lakott he­lyen van már rendszeres sze­métgyűjtés és -szállítás. Az edé­nyek többsége már kuka, vagy néhány köbméteres konténer. Vannak hatósági szemétlerakó­helyek, ahol prízmás rendszer­rel ártalmatlanítják a szeme­tet... Vannak illegális szemét­lerakóhelyek szanaszét, álcáz­va, vagy szemet bántóan . . . Ahol megoldott az elszállí­tás, ott a leqegyszerűbb a sze­mét összegyűjtése és kitétele a megadott napokban a ház elé, vagy rendszeres levitele a nagy gyűjtőedénybe. És ahol nem ol­dották meg? Onnan is elkerül a szemét: a legközelebbi ár­kokba, patakmedrekbe, erdő­szélekre, gaztengerbe ... Bolyban ülésezett a Köztisz­tasági és Településtisztasági Társaság dél-dunántúli regio­nális csoportja Szeles József, a társaság ügyvezető igazgatója elnökletével. A mohácsi járás községi tanácsainak Költség- vetési üzeménél Bolyban tanul­mányozták, hogyan oldják meg a szemétgyűjtést, -szállítást, -ártalmatlanítást. Huba Gyula üzemvezető színes filmmel il­bár nem fedezi a tényleges fu­var-, eszköz-, üzemanyag- és egyéb költségeket. Egy-egy le­rakóhelyen a szemét ártalmat­lanítása sem olcsó, nem beszél­ve a szemétlerakóhely kialakí­tásának költségeiről. E tevé­kenységet végző vállalatoknak, költségvetési üzemeknek fenn kell tartaniuk önmagukat és a fejlesztésre; új gépek, berende­zések megvételére is gopdol- niuk kell. Magyarán: ne fizes­senek rá arra, hogy megszaba­dítják a lakosságot és a közü­leteket a szeméttől. Dr. Somfai Csaba, a Baranya megyei Tanács VB. építési, köz­lekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője vázolta a megye erőfeszítéseit a szilárd és folyékony hulladék elszállí­tása és elhelyezése terén. Lé­nyeges minőségi változást kell elérni a települések tisztaságá­ban: lakótelepüléseken, az üdülőtelepeken, a hétvégi üdü­lő- és kirándulóhelyeken egy­aránt. E célok hogyan valósít­hatók meg? Alapvetően pénz­zel — amiből köztudottan nincs elég — és a lakosság megnye­résével. Szó esett a szakmai gondok­ról. Hiányzik a rossz utakon is használható félpormentes Csa­péi szemetesautó. Ugyanakkor a pormentes szemétszállítás je­lenthet csak végső megoldást. Az országban 1200 Skoda RTK és BOBR gyűjtőautó üzemel, alkatrész és új autó beszerzése ugyancsak körülményes. A la­kosság fele részesül csak rend­szeres szemétszállításban, ha­zánk minden lakója átlagosan évente 1 köbméter szemetet „termel". A tájban úgy kell el­helyezni a hulladékot, hogy az ne veszélyeztesse se a környe­zetet, se a felszín alatti víz­nyerő rétegeket. A szennyvíz elhelyezése még a szilárd hul­ladéknál is költségesebb és megoldatlanabb. Szemétszállítás és a gazda­ságosság sem választható szét egymástól. Az országban üze­melő néhány FAUN tömörítő berendezés szállítási üzem­anyag-megtakarítást, a szállí­tási holtidők megszűntét teszi lehetővé. Győrött ez év tava­szától két kisipari engedéllyel rendelkező vállalkozó nyitott „aranybányát" a szeméttelepen. A MÉH-nek átadott hasznos- anyag értékének fele a köztisz­tasági vállalatot illeti meg. Mindkét fél jól jár ... A társaság ügyvezető igaz­gatója, Szejes József az ISWA, a nemzetközi köztisztasági és településtisztasági szervezet ez évi Münchenben rendezett ki­állításáról adott élménybeszá­molót ... Szó, ami szó, a sze­mét nemcsak szükséges vele­járója életünknek, nemcsak környezetkárosító, de üzletnek sem rossz. Világcégek álltak rá a szemétszállítás, -kezelés, -ár­talmatlanítás gépesítésére. Ne­kik megéri. Mi legalább a szemléletünkben tartsuk ma­gunkat a szinten. Murányi László hiánycikk-pótlásra Kismamák klubja A bólyi szemétlerakó-hely. Vállalkozók kerestetnek Egyre több kisiparos jelentkezik ."M Nem kis erőfeszítés egy hiány­cikk megszüntetése, de köteles­ség ezért fáradozni, hiszen min­dennapi cikkek, apró alkatré­szek előteremtéséről van szó. A nagykereskedelmi vállala­tok közül elsőként a pécsi szék­helyű Titán Kereskedelmi Válla­lat fogott a hiánycikkpótlásba már hat évvel ezelőtt és ennek a tevékenységnek a gesztora­ként fogadták el a többi keres­kedelmi vállalatok. Példája oly pozitív volt, hogy 1979-től a ve­gyes iparcikkel kereskedő vál­lalatok létrehozták a Termelte­tő Tanácsot, amelynek egyebek között az a feladata, hogy leg­alább félévenként vegye szám­ba a hiánycikkeket és megbíz­ható gyártó partnereket szerez­zen. Jelentkezés a Titánnál Azóta is bárki jelentkezhet levélben, vagy személyesen a Titán pécsi, Megyeri úti köz­pontjában és a 11-833-as tele­fonszámon Kovács Józselnél, aki ezeket az ügyeket intézi, de hívhatja c Termeltetők Tanácsa budapesti központját is, a 426-949-es telefonszámon. Egyetlen ajánlattevőt sem utasítanak el, csak tényleg reá­lis legyen a terve, de egy fél­órás beszélgetés után kiderül, hogy a legtöbben nem is tud­ják, hogy mit is jelent vállal­kozni. Más a helyzet azok ese­tében, akiket a Kisipari Termel­tető Vállalat toboroz és közve­tít a Titánnak, mert ők nagyon is jól tudják, hogy egy vállalko­zás csak szívós, rendszeres mun­kával valósítható meg. Gazdasági ügyekben teljesen tájékozatlan fiatalok is kppog- tatnak a Titán szervezési osztá­lyán, épp ezért érdemes lenne az ő felvilágosításukat fontos feladatnak tekinteni. Mindezek ellenére mindenkivel megbeszé­lik, hogy milyen munkára vár­ják, hogy mekkora mennyiség­ben, mikorra hozza az árut. Ezen kívül a vállalkozóval köz­ük az irányárakat, az elvárt szabványokat, a határidőt és emellé mintát, műszaki leírást is kap, csak tényleg a legjobb mi­nőséget produkálja. Ami van, és ami nincs Az elmúlt egy-két év tapasz­talatai azt igazolják, hogy egy­re több kisiparos akar hiány­cikkeket pótolni, sőt, vannak olyanok is, akik csak ezért vált­ják ki az iparengedélyt. Az ipari szövetkezetek, a tsz-ek és az A név — „Hugonnai Vilma” kismama-klub — félrevezető, mert a találkozókon nem csak anyukák, hanem apukák is részt vesznek. A program igen változatos. Októberben a gye­rekkori röntgenvizsgálatokról hangzott el előadás. A jelen­levők kozmetikai bemutatón vettek részt és tanácsokat kap­tok fényképezéshez. November­ben dr. Kosztolányi György ta­nársegéd a genetikába nyújt bepillantást. Ezt követően vá­laszt kaphatunk a kérdésre: hogyan rendezzük be lakásun­kat? Decemberi téma: a gyer­meknőgyógyászat és a család- tervezés, karácsonyra gondol­va, ünnepi asztalt terítenek a Krisztina téri klubban. Ekkor dől el, ki sütötte a legolcsóbb, a legízletesebb, a legmutató- sabb süteményt az év során. A zsűrizést a klub tagjai vól-. lalták. Kertvárosban először a kis­mama-klubnak sikerült megköt­nie az Itt élők egy részét. Ám országosan is egyedinek tekint­hetők ezek a találkozók. Lét­rehozójuk dr. Kiss Erika körzeti gyermekszakorvos. — Klubunk célja kezdetben az volt, hogy a csaknem száz gyesen levő kismamát havon­ta egy alkalommal a minden­napok kialakított . rendjéből pár órára kiemeljük, társaság­ba hívjuk és közben olyan hasz­nos tanácsokkal gyarapítsuk tu­dását, melyek gyermekük egészséges nevelését, a beteg­ségek megelőzésének módjait és a már kialakult betegségek gyógyításának lehetőségeit egyaránt érintik. A doktornőnek' az a tapasz­talta, hogy a gyeses anyukák egy része nem törődik eleget gyermekével. Bizonyára meg­lepő, nem kevés azoknak a há­roméves gyerekeknek a száma, akik nem ismerik a főzelékfé­léket, a húsokat, a szilárd éte­leket. Hogy mivel táplálják ak­kor őket? Levessel és zsíros ke­nyérrel. A másfél éve működő klub célkitűzései nem változtak, de bővült a résztvevők köre. A mag, a találkozókon rendsze­resen részt vevők száma ötven- re tehető. A kiállítások, bemutatók, a programok a Krisztina téri gyermekorvosi -.rendelő váróter­mében zajlanak, ily módon na­gyobb nyitottságra nincs mód. Kevés a baranyai Baranyóban vajon töreked­nek-e a hiánycikkek pótlására? — Nemigen! A Titán az ország 50—60 vállalatával, tsz-es és áfész-es melléküzemével tart fenn kapcsolatot, de a bara­nyai ügyfelek száma legfeljebb tízre tehető. Szép eredményeket érnek el egyebek között a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet, a kom­lói, az újpetrei áfész, az abali- geti, az újpetrei tsz, az öntö­dei Vállalat mohácsi gyára, a siklósi láncüzem, a Siklósi Épí­tőipari Szövetkezet, a Baranya megyei Népművészeti, valamint a Háziipari Szövetkezet. Csuti János A Népművészeti Szövetkezetnél készülnek a különböző méretű hordók, dugók és csapok. áfészek melléküzemei csak ta­valy negyvenmillió forint értékű hiánycikket pótoltak a Titánnál és ez 50—60-féle tartós hiány­cikk kiváltását eredményezte, így például van elég mák- és zsemleőrlő, lemez és tepsi, hor­ganyzott kuka, szenrrélymérleg, műanyagpedálos szemétvödör. De szép az eredmény az idei esztendő hat hónapjában is, hisz a kiváltott 40-féle hiány­cikknek az értéke meghaladja a 15 millió forintot és van mást már egyebek között ajtókilincs, lakatretesz, vastalicska, hor­ganyzott kútvödör, motorkerék- pá r-vissza pi I la ntó-tü kö r. Mindezek ellenére a tartós, vagyis az évek óta beszerezhe- tetlen hiánycikkek száma alig mérséklődik a Titán kereskedel­mi területén és a számuk csak a Dél-Dunántúlon legalább százra tehető. így megemlíthet­jük a speciálfonatot, a lakato­kat, a szegeket, a háztartási keverőgépet, a Siesta pb-gáz- kályhát, a hőtárolós villanykály­hát és bizonyos autóalkatrésze­ket. Ebben az évben például a Titán csaknem 300 hiánycikk ki­Rövidesen filléres áron kerül a boltokba a Háziipari Szövetke­zet műhelyéből a színes mű­anyag szemétlapót. váltására várja a jelentkezőket. Nincs egyebek között alumínium épülettolózár, vagy fejszeáru. Még idén Győrben hiánycikk­kiállítást rendeznek és ezen a fentieken kívül javasolják pél­dául a fanyelű dugóhúzó, a cseresznyemagozó, a késélesítő, Gasparik József kisiparos 10- a tortakarika, a konyha-, a zöld- féle méretben gyártja a hen- , , . , ... - geres börlyukasztókat. seg- es a zsebkések, a kézi szó- 3 ’ r.yegseprük, a padlófelmosók • § előállítását. Jó, hogy létezik a klub. A rendelési időből öt perc, vagy még annyi sem jut egy-egy be­tegre, és ez nem elegendő a gondok, bajok megbeszélésére, fogalmazta meg Géra Nándor- né, két kiskorú gyermek édes­anyja. — Itt viszont bárki fel­vetheti saját problémáját. Az előadók minden esetben szakemberek. Az orvoson kívül a lakberendező, a fényképész, a virágkötő és így tovább, mind-mind saját területének jó ismerője. Dr. Kiss Erika azt vallja: — Akarjuk, merjük, tudjuk gyermekeinket egészségesen, okosan, szépen nevelni. H. T. HÉTVÉGE 5.

Next

/
Thumbnails
Contents