Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-24 / 292. szám
1981. október 24., szombat Dunántúlt napló 5 eredmények Nemzetiségi filmnapok Lelkesítő (Folytatás az 1. oldalról) Vadáí Béla, o szabadszent- királyj tsz elnöke elmondta, hogy a baranyai termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapja. 33,8 millió forintos tőkével rendelkezik. S mivel rövid időre szól a kölcsön, idén már 23 esetben 41 millió forint értékben tudtak termelőszövetkezeteket kisegíteni. Szabó Mátyásáé a kátolyi tsz asszonyainak gondját ismertette: a gyermekek és szülők gondozása miatt szakképzettséget nem tudtak szerezni, kevés munkanapra volt lehetőségük. Ez most visszahat az alacsony nyugdíjban. ‘ Karasz László, a lippói tsz elnöke elmondta, hogy eredményeik oz idén jobbak, mint bármikor: kukoricából 100 mázsa az átlaguk. Állást foglalt amellett, hogy az erősebb tsz-ek segítsék a gyengébbet. Varga József, a kétújfalusi tsz főagronómusa szerint a növénytermelésben sikerült már előbbre jutni: eredményeik összehasonlíthatók a legjobba- kéval. Baksai Antal, a Pannónia Mezőgazdasági Társaság elnöke a nágyszámú kooperációról adott áttekintést, amelyeknek két év alatt szervezői voltak. 100 millió forint az az érték, amely az ő közreműködésükkel jött létre. Csirke Tiborné, a kishajmási tsz munkaügyi előadója arról szólt, hogy ez a gyenge adottságú tsz kerámiaüzemével nyereséges lett. Négy év óta nincs szükségük bankhitelre. Kapcsa Józselné, a mohácsi Új Barázda Tsz ágazatvezetője a fóliás zöldségtermelést vállaló asszonyok munkáját dicsérte. Elmondta, a tsz hétszeresére növelte nyereségét öt év alatt. A közvélemény rokonszenve » Lukács János, a megyei párt- bizottság első titkára köszöntötte ezután a küldöttközgyűlést. — Jó híre van Baranya mezőgazdaságának, lelkesítőek az eredmények. A búza 20, a kukorica 50, a cukorrépa 60 százalékos hozamnövekedése 1975- höz viszonyítva azt mutatja, hogy alkalmazzák a tudomány és technika eredményeit. A termelés megfelelő színvonalat ért el és Baranyában számos országos jelentőségű kezdeményezés született. Termelőszövetkezeteink dolgozói megértették, elfogadták a XII. kongresszus programját és cselekvőén vesznek részt ennek megvalósításában. A közvélemény ezt a munkát rokon- * szenwel kíséri. Olyan alapokkal rendelkeznek, amelyek a további fejlődéshez megbízható feltételeket teremtenek. Tisztelettel adózunk az elmúlt öt évnek. A megyei pártbizottság első titkára ezután azokra a területekre mutatott rá, ahpl fokozott figyelemre van szükség. Az őszi munkák szervezett elvégzése a jövő é'v eredményességének feltétele. S ez a murika mehetne szervezettebben, nem úgy halad, ahogyan a technikai feltételek és az időjárás lehetővé tennék. Magas hozamot maqas költséggel állítunk elő. Most már jobban kell vigyázni a ráfordításokra. Van egy országos gabona- program: És ezért a politikai szervek is felelősek. Nagyon szép tervek vannak, ami a hozamok növelését illeti. De vajon a hozamok növelése egymaga fogja-e biztosítani ezt a programot? A termelőszövetkezetekben a demokratizmus magas színvonalon érvényesül. Mégis itt is hangsúlyozni kívánom, ne legyenek elégedettek a jelenlegi helyzettel. Mindenütt, ahol gazdasági vagy egyéb problémák voltak, meg lehetett állapítani a szövetkezeti demokrácia elégtelenségét is. A pártbizottság véleménye az, hogy a Baranya megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége jól segítette a feladatok megvalósítását, az előrehaladás kezdeményezője és szervezője volt. Úgy véljük: egy szerv értékelé.- sének alapja az, mi a helyzet azoknál, akiket képvisel. A tsz- ek előrehaladása adja a szövetség igazi értékelését. A vitában Varga László, a szigetvári tsz elnöke annak a véleményének adott kifejezést: nagyon meg kell gondolni, fel szabad-e adni egy 4800-5000 literes állomány genetikai alapját. Milliós nagyságrendű lesz az árkiesés, és ezt a gabonaprogrammal nem lőhet kompenzálni. Dr. Szabó József, a Baranya megyei NEB elnöke elismeréssel szólt az ellenőrzések során tapasztalt együttműködésről. Kovácsovics György, a szederkényi pártvezetőség titkára eredményeik alapját abban látja, hogy a három nemzetiség összedolgozik és 160 hektárra jut egy egyetemet végzett szakember. A tanács és a tsz együttműködését több középület és valóságos új utcasorok jelzik. Dr. Nyiri Béla, a TOT főtitkárhelyettese azt a kezdeményező szerepet méltatta, amit Baranya küldöttei a termelőszövetkezeti kongresszusokon eddig érvényesítettek. Felszólalásában elmondotta: még sosem érződött annyira, mint most, hogy fejlett ipar nélkül nem lehet fejlett mezőgazdaság. Tisztességes áron elfogadható minőségű gépet, eszközt adjon az ipar — ezt kívánja a munkás-paraszt szövetség. Növelni kell a követelményeket egymás iránt. Bohár Ernő, az újpetrei tsz elnöke elmondta, hogy melléküzemi tevékenységük jól egészíti ki az alaptevékenységet, és évente 13—15 millió forinttal járul hozzá annak fejlesztéséhez. Kovács Dezső, a megyei KISZ- bizottság efső titkára azt kérte,bízzanak többet a fiatalokra. Retkes Jánosné a nők munkakörülményeinek javulásáról számolt be. A bicsérdi tsz-ben is a szocialista brigádokban kiemelkedő munkát végeznek az asszonyok. * A vitát Papp Zoltán, a tsx szövetség elnöke foglalta össze, majd dr. Nyíri Béla kitüntetést adott át Baksai Antalnak, a baksai tsz volt elnökének, Tóth Sándornénak, a Me- csektej volt művezetőjének és Engel Miklósnak, a bicsérdi tsz volt főkönyvelőjének nyugdíjba vonulásuk alkalmából. A küldöttközgyűlés a TOT tagjává választotta Blandl Józsefet, a lippói tsz ágazatvezetőjét, Papp Zoltánt, a rózsafai tsz elnökét, Rozenberger Já- nosnét, a reménypusztai tsz üzemi dolgozóját és Sziveri Kálmánt, 6 mágocsi tsz elnökét. A Baranya megyei Tsz-szövetség elnöke újból Papp Zoltán lett, elnökhelyettese Kerner Ádám, a sza- lántai tsz elnöke. A tsz-szövetség titkárává ismét dr. Biró Sándort választották. 1498-ból származik az a kőből faragott címer, amely a pécsi püspökvár belső, déli kapuját díszítette. A szakemberek szerint ettől a dátumtól számíthatjuk a „baranyai reneszánsz” kezdetét. A címer ugyan még inkább a későgótika jegyeit viseli magán, de már félreismerhetetlenül megvannak benne a reneszánsz elemek is. Az újrarendezett Reneszánsz kőtár ezzel a szép kővel köszönti látogatóit a Káptalan utca 2. sz. épület udvarában. Kilenc évvel A Bajtárs című jugoszláv filmmel, mely a német megszállás alatti életet mutatja be Szerbiában — tegnap este megkezdődtek megyénkben a nemzetiségi filmnapok. A felsőszentmártoni filmszínházban tartott megnyitó ünnepségen Halas Ilona, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkárhelyettese mondotta megnyitó beszéd dében: „A rendezők célja az, hogy a bemutatásra kerülő filmekkel a megyénkben él; nemzetiségiek számára segítsék az anyanyelvhez való kötődést, ugyanakkor kulturális igényeik kielégítésének gazdagítását is elő szeretnék mozdítani.” A nemzetiségi filmnapok- rendezői a HNF Baranya megyei Bizottsága, a Megyei ezelőtt, a Janus Pannonius jubileum keretében nyílt meg először ez a kiállítás, amely a baranyai reneszánsz emlékeket van hivatva bemutatni. Az eltelt közel egy évtized alatt Pécsett és a megyében is számos új leletre bukkantak, amelyek helyet kívántak a színvonalas gyűjteményben. Az átrendezés során sikerült beépíteni a mó- révári ásatások, valamint a pécsi belvárosi tömbrekonstrukció során előkerült épületfarag- ványokat, sőt a pécsi püspökség jóvoltából az eddig csak gipszmásolatban látható reneszánsz kőemlékek eredeti példányait is. A Reneszánsz kőtár az átrendezés után tegnap délelőtt nyílt meg a pécsi kulturális élet számos jeles képviselőjének jelenlétében. Az érdeklődők között láttuk Osman Bas- mant, a Török Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét is, felesége társaságában. Tóth Zoltán megyei főépítész megnyitójában a kőről mint az emberiség „misztériumáról” beszélt, amely — ahogy az itt bemutatott épületplasztika is — egyes korok gondolatvilágát, műveltségét örökíti ót az utókor számára. G. Sándor Mária régész kandidátus tartott rövid tárlat- vezetést, amelynek során megtudhattuk, hogy Pécsett teljesen sajátos, dalmát hatást mutató kőfaragó műhely működhetett a középkorban. Az innen kikerülő munkák különböznek a budai udvar mestereinek fa- ragványaitój, nem túlzás tehát „baranyai reneszánsz” művészetről beszélni. A tegnapi nap másik jelentős művészeti eseménye a Vili. országos Gerencsér Sebestény Művelődési Központ és a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat. A program szerint délszláv és német nemzetiségi területeken — községekben és városokban — vetítenek alkalomadtán egy-egy filmalkotást. A délszláv nemzetiségi filmnapok keretében a felsőszentmártoni bemutatón kívül e hónapban Mohácson. Drávasztárán és Pécsett, a német nemzetiségi filmnapok keretében pedig Bolyban, Hí- mesházán, Somberekén és Mecseknádasdon mutattak, illetve mutatnak be filmeket. A vetítések szép színfoltja: a bemutatók előtt, illetve után különböző népi együttesek, énekkörök is fellépnek, s műsorukkal gazdagítják a nemzetiségi esteket. fazekaspályázat eredményhirdetése és a kiállítás megnyitása volt Siklóson. Idén három híján száz pályázó küldte el munkáit a dél-baranyai városba. Amint a kiállítási katalógusban dr. Kresz Mária említi, az idősebb művészgezieráció az 1981-es pályázaton sem kép. viseltette magát nagy létszámmal, s így művészi súlyával sem. Természetesen ezt a kívülálló egyáltalán nem veszi észre, szebbnél szebb népi vagy népi ihletésű kerámiák sorakoznak a vár kiállítótermeiben. A pályázaton taroltak’ a mezőtúriak: nem kevesebb, mint hat díjat szereztek. A kiállítást Szarka Árpád, a siklósi Városi Tanács elnöke nyitotta meg, majd dr. Nagy László, az Országos Népi Ipar- művészeti Tanács elnöke adta ót a díjakat a pályázat nyerteseinek. Az ünnepségen, amelyet siklósi úttörők éneke és a helyi zeneiskola kamaraegyüttesének muzsikája tett hangulatossá, megjelent Gerencsér Sebestyén leánya is. A pályázaton Gerencsér Sebestyén Emlékdíjat kapott id. Fazekas Lajos nádudvari népművész és Fusz Lajos szekszárdi mester. Első díjas lett Busi Lajos, illetve Gonda István Mezőtúrról. Második díjat kapott: Chlumetzky Ildikó (Szolnok), Kozák Éva (Mezőtúr), Tóth Géza (Mezőtúr) és Végh Ákos (Tata). Harmadik díjas lett Búzás György (Kaposvár), Kapitány Júlia (Kaposszerdahely), Kőműves Lajos (Mezőtúr) és megosztva Nagy Béláné—Fekete Lajos (Hódmezővásárhely). Munkajutalmat kapott Sándor Gabriella mezőtúri fazekas. H. J. FILMJEGYZET Fehérlófia Szomorú, gyönyörűszép filmet készített munkatársaival Jankovics Marcell a Pannónia Rajzfilmstúdióban Fehérlólia címmel. A szkíta, hun, avar, s a többi pusztai nép emlékének ajánlva olyan történetet mesél el a rajzfilm eszközeivel, ami az elmesélés módja által több lesz gyerekidő-lekötő alkalrria- tosságnál. Egy nagyon is racionalitásra törő időszakban Jankovics Marcell visszaadja a mese rangját és eredendő funkcióját. A mese rangja nemesebb minden rangnál, mert hasonlatos a legkisebb fiúéhoz: a legegyszerűbb sorsból,v az íratlanságból emelkedik királyi trónra; funkciója fontosabb .bármi más művészet funkciójánál, mert a minden- ségbe vezeti nyíló értelmű hallgatóját. Mert a mese eredendően nem annyira szórakoztat, mint felkészít, megtanít, eligazít, reményt ad szkítának, avarnak, minden szabadságra született, de szabadságát „csak" akaró embernek. A mese világa az emberi társadalom fantasztikus világa: nem tudták, de érezték ezt minden idők mesemondói sokáig. A mesével vigasztalták magukat, mert nem lehettek felnőtt korukra igazságtevők, a mesével tartották a reményt magukban, hogy talán a legkisebbnek, a most születőnek sikerül ez. S bíztak abban, hogy a mesét elérti a gyerek: a hétfejü sárkányokban felismeri az emberi kapcsolatok rémségeit, igazságtalanságait. Jankovics Marcell nem elszórakoztat, hanem mesél ősz nagyapók bölcsességével; kinyit olyan ajtókat, amiken keresztül utak nyílnak saját magukhoz. De a mai kor nagyapója már nemcsak a tapasztalat bölcse, hanem a törvényeké is: tudja, hogy a levágott sárkányfejek újra és újra nőnek — ezért lesz vigaszában szomorú, ezért marad egy^ könnycsepp a mese végén. De a szomorúság nem lemondás: legkisebb fiúnak, bármily nehéz is legyen dolga, bármily reménytelennek is tűnjék küzdelme, mindig kell lennie. -Ha meghal az, ki lebírta a tizenkét fejűt, megszületik majd, aki legyőzi a még meg nem születettet, de aminek körvonala talán már látható a szmogszürke sórkánytojás hártyáján át. Richly Zsolttal, Hegedűs Lászlóval olyan képi világot teremtett Jankovics Marcell, ami nem illusztrálja, hanem önmagában hordja a mesét, annak tanulságát, vigaszát, szomorúságát és reményét. A Fehérlófia úgy film, nfint ahogy a Szegénylegények, a Szindbád, akkora jelentőségű — s reméljük, akkora hatású is. A Fehérlófia a film művészetének nyelvén szói. E nyelvet kevesen beszélik, de talán többen értik, mint ahogy maguk is gondolnák. S ha igaz, hogy egy nyelvet gyerekkorban a legkönnyebb megtanulni, gyereket, gyereket — bárgyú, gügyögő mesefilmekkel még meg nem rontott legkisebb gyerekei, kívánok sokat, Jankovics Marcellnek, munkatársainak. A Fehérlófiának. Bodó László íiz&mtarléneti kiállítás Kantion Bemutatkozik a Carbon Baranya legnagyobb köny- nyűipari vállalata, a Carbon mutatkozik be Komlón, a Május 1., Művelődési Házban a bányatelepülés várossá nyilvánításának 30. évfordulója alkalmából megrendezett üzemtörténeti kiállítás sorozatban. A világpiacon elismert vállalat tegnap nyílt kiállításának legnagyobb értéke, hogy újdonságai mellett lehetőséget nyújtott szakmunkástanulóinak bemutatkozására is, minden bizonnyal a komlói diákságot ösztönözve, segítve a pályaválasztásban. A bemutató november 2-ig lesz nyitva, naponta 10—12 és 15 —19 óra között. „Baranyaireneszans A Kőtár első látogatói Kőtár Pécsett, fazekas- kiállítás Siklóson Taroltak a mezőtúriak
