Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-24 / 292. szám
1981. október 24., szombat Dunántúli napló 3 Eljárt fölöttük az idő Lebontott bányászkolónia Hosszúhetényben Hosszúhetény után a Harsas- telepi út szinte átmenet nélkül torkollik az erdőbe. Előtte néhány méterrel még a betonozott — most már elhanyagolt, töredezett — út, aztán következik az erdő. A bánya közelségére az erdő előtti völgyhajlaton keresztül húzódó drót- kötélpályából lehet következtetni. A völgytisztós túloldalán félkörben 10 lakóház, virágos és veteményes kerttel, kis szőlővel. Az erdő előtti karéjban szanaszét heverő téglák, betontömbök emlékeztetnek a még egy évvel ezelőtt is lakott bányászkolóniára. Szanálás két helyen Minisztertanácsi határozat szerint a szénbánya vállalatok kezelésében lévő, gazdaságosan fel nem újítható, régi bányászlakásokat fokozatosan fel kell számolni. Baranya megye az erre a célra szánt központi keretből 60 lakás pótlására kapott lehetőséget. Fel kellett mérni, hogy a meglévő, még a századforduló táján épült bányásztelepek közül melyeket számolják fel. Vizsgálták a György-telepet, a palahónyó mögötti lakóházakat, a Nagy- bányaréti-völgyben lévőket, végül a Hosszúhetény szomszédságában lévő Hársas-telepre esett a választás. Az itt lévő lakások állapota volt a legrosszabb. ^ — Nemcsak a hársas-telepit bontották le — mondja beszélgetésünk közben Bereczky Tibor, a hosszúhetényi tanács elnöke —, hanem itt a faluban, a Berki Fülöp utcában is 22 lakást. Ez az akna építésekor felvonulási épület volt, később átalakították lakásokká. A bánya írásos ígérete szerint ezt a területet teljesen lebontva, az építési anyagtól megtisztítva március 31-ig kellett volna átadni a községnek. Szeretnénk ugyanis családi házak építésére kiparcellázni. Májusban írtunk egy levelet a bányának, amiben kérdeztük, hogy mire számíthatunk, de a mai napig nem kaptunk választ. Szoba-konyha helyett összkomfortos lakás Szükség volna a bontási terület megtisztítására gén félig szétvert lakás, melynek egyik része ép, az ablakokon függönyök. — Az építési üzemünk kapacitása teljesen lekötött, ezért nem tudtunk még eleget tenni a hosszúhetényieknek — kapom az információt a Mecseki Szénbányák központjában Dráb Gyulától. — Egy asszony még ott lakik. Ez probléma. A többieket megfelelő lakásba költöztettük. — Ezek a házak már megértek arra, hogy lebontsák, a bányászok is megérdemlik, hogy kényelmes, összkomfortos lakásokban lakjanak — mondja a hetényi tanácselnök. — Egyre több helyen épülnek falvakban is korszerű, kétszintes sorházak, kertészkedésre alkalmas területtel. Nem tudom, vajon mennyivel lett volna drágább, mint a panellakás. Az emberek legtöbbje nem szívesen ment. Aki itt élte le fél életét falun, annak nehéz a zárt várost megszokni. Sokan a fiatalok közül is maradni akartak, kérték, hogy megkaphassák a bontási anyagot, mert inkább építkeznek a faluban. Nekünk az is fáj, hogy egyszerre 171 fővel csökkent a község létszáma. — A kitelepített lakók dönthettek. Harminchaton fogadták el az új pécsi lakásokat, huszonhármán vasasi és meszesi lakásokat választottak — mondja Dráb Gyula. — Egy biztos, azokat a lebontott, szo- ba-konyhás, komfort nélküli lakásokat nem kell sajnálni. Az új helyen lakók véleménye Pécs, Kertváros, Enyezd u. 9. A ház előtt szép, parkosított játszótér. Itt lakik április óta Kaprényi Dezső nyugdíjas bányász. — Nem gondoltam volna, hogy nekem a telepről valaha is el kell jönnöm. Én szerettem ott élni. Ott születtem, apám is bányász volt, ők is ött laktak azelőtt. A nyugalom, a jó levegő, az erdő a fáival, gombáival mind hiányzik. A kiskertről nem is beszélve. Az orvos is mondta, minél többet dolgozzam kint szabad levegőn. Itt mit csináljak? Ott egész nap el tudtam magam foglalni, itt unalmas, a házak között sétálni nem szeretek. Ezért, ha szép idő van, hetente kétszer-három- szor is visszamegyek. Ma is ott voltam, szedtem az erdőben gombát. Nem mondom, ez a lakás csodaszép, kényelmes, de hát... ha azt mondanák, hogy holnap visszamehetek, gondolkodás nélkül pakolnék. — Dehogy mennék én visz- sza — tiltakozik a szomszéd lépcsőház lakója, László Jó- zsefné. — Pedig én is 20 évig a telepen laktam a szüleimmel, utána két évig a férjemmel. Fürdőszoba nem volt, a WC is kint a ház végében. A gyerekek fürösztéséhez fazekakban melegítettük a vizet. Ha vásárolni mentem, akár a faluba, akár a városba, sokszor bokáig sárosán értem oda. A Hársas-telep maradványa „És velünk mi lesz?" — kérdezte levélben Fehér Jónos, egyike azoknak, akiknek saját tulajdonú telkük, házuk van Hársas-telepen. A kolóniát lebontották, így magukra maradtak. Az itt lévő kisbolt is bezárt. Hosszúhetény 3 kilométerre van, Vasas az erdőn keresztül valamivel közelebb. Az áfésszal kötött megállapodás szerint hetente kétszer személygépkocsival szállítanak majd ki élelmiszert. Azonban télen, ha nagy hó lesz, erre sem lehet számítani. Az itt maradt 10 család eléggé el van-zárva a külvilágtól. Van, aki vállalja a háborítatlan csendért, az erdő jó levegőjéért, legtöbben azonban arra várnak, hogy talán az ő házukat is kisajátítják és beköltözhetnek a faluba. (Az elkövetkező 10 évben erre nem kerül sor.) Eladni házat itt nehezen lehet. Pedig biztosan akadna olyan városi, aki ha nem is állandó lakásnak, de hétvégi pihenőháznak szívesen megvenné. A házak mellett kis telek, szőlő, a házak alatt borospince. A költözők választhattak A Berki Fülöp utcában az út egyik oldalán új, kertes családi házak vannak, a másik oldalon félig szétvert falak, építési törmelék, betondarabók és a vé■Mz idő eljárt a szoba-konyhás, korszerűtlen kolóniák fölött, lebontásuk mindenképp indokolt. A legegyszerűbb megoldás, hogy a városokban épülő új lakótelepeken juttatják lakáshoz az itt élőket. Ezzel azonban egy eddigi életforma változik meg gyökeresen és embere válogatja, hogy könnyen idomul-e az újhoz, vagy gyökértelenül táblából. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, mikor felszámolta az egykori cselédlakásokat, kétszintes lakóházakat épített, ugyanott a faluban az út másik oldalán. Így az emberek maradtak a megszokott környezetben, közösségben és a házakhoz tartozó telken termeszthetnek, amit akarnak, sőt állattartásra is van lehetőség. Sarok Zsuzsa Naponta ötmillió utas hétféle közlekedési eszközön A BKV központi forgalomirányítóban Első lépések az automatikus irányításra Diszpécserek a kezelőasztaloknál A Budapesti Közlekedési Vállalat járművein naponta közel ötmillió ember utazik. A járműpark összetétele sokrétű, és a BKV szakemberei szerint a világon nincs még egy olyan közlekedési vállalat, amely hajna- lonta 2500 járművet: autóbuszt, villamost, trolit, metró- és HÉV. szerelvényt, hajókat és kompot üzemeltetne. Ilyen számú és ösz- szetételű közlekedési eszköz forgalmának lebonyolítása magas fokú szervezettséget kíván, ami eleve feltételezi a gyors információáramlást, az esetlegesen bekövetkező közlekedési zavarok mielőbbi megszüntetését. A reggeli „leltár” A főváros tömegközlekedése áttekinthetőségének a megoldására három esztendővel ezelőtt a BKV létrehozta azt a forgalomirányító központot amely egész Budapest területére kiterjedően, operatív módon segíti a tömegközlekedést. A Kálvin tér szomszédságában lévő modern épület ötödik emelete a fődiszpécser szolgálat működési helye, ide érkezik minden információ, innen adnak utasítást és avatkoznak be szükség szerint, ha bármi fennakadás fordul elő egy-egy vonalon. Délelőtt tíz óra, a reggeli csúcs már lezajlott, a vezérlőteremben szolgálatot teljesítő öt diszpécser túl van a kora reggeli „rohamon". Salyámosi Gábor, a szolgálat vezetője elém teszi az október hatodiki napijelentést, ami szerint 1528 autóbusz, 198 troli, 810 villamos közlekedik a vonalakon. A fogaskerekűnél nyolc, a kisföld- alattinál tizenhét kocsi üzemel, a HÉV szerelvényei 273 kocsiból, míg a metró szerelvényei száznyolcvan kocsiból állnak. Három kishajó, valamint egy komp teljesít szolgálatot. Háromszintű rendszer — A BKV-nál háromszintű forgalomirányítási rendszer működik — kezdi a beszélgetést Salyámosi Gábor. — A végállomásokon dolgozó menetirányítók elsődleges feladata a járművek menetrend szerinti indítása, a közlekedési zavarok jelzése. A területi alközpontok Bu. dán, Dél-Pesten illetve Észak- Pesten működnek, a teljes vonalhálózatra érvényes információk pedig hozzánk futnak be; mindez érvényes a „kiállított” járművek számára, az esetleges balesetekre, üzemzavarokra is. Mi diszponálunk a hibaelhárító kocsik, a speciális szerelő- és vontatószerelvények felett. Húsz percnéf tovább tartó üzemzavar esetén már a központi diszpécserszolgálat intézkedik, minden más esetben a területi alközpontok az illetékesek. Természetesen egy forgalmi zavar mielőbbi elhárításának feltétele a gyors információ- áramlás. Ezt segíti elő az URH. telefon, amivel valamennyi zavarelhárító kocsit felszerelték. Emellett közvetlen összeköttetésük van a közúti forgalomirányító diszpécserével és a rendelkezésükre álló hat postai vonalon a hívott számra számlázzák a telefonköltséget, hogy az információval szolgáló hívó felet ne terheljék anyagilag. Mindez apróságnak tűnik, de a megfelelő utastájékoztatást elsődleges feladatuknak tekintik. A vezérlőteremben öt kezelőhelyen teljesítenek szolgálatot a diszpécserek. Ezeket a vezérlőasztalokat még a BKV jelző és hírközlő berendezések osztálya készítette. Év végére kicserélik a Budapesti Műszaki Egyetem által tervezett elektronikus kezelőegységekkel. A szomszédos teremben már „élesítik” azt a kisszámítógépet, amit a Központi Fizikai Kutató Intézet készített a központi forgalomirányító számára. Egyelőre a kísérleti programok futnak a gépen, beállítása viszont az automatikus forgalomirányítás első lépéseként fogható föl. Salyámosi Gábor szerint nincs messze az az idő, mikor annak segítségével igyekeznek majd biztosítani a forgalom egyenle. tességét, a menetidő tartását. Mindezt várhatóan a 16-os autóbusz vonalán próbálják majd ki. A számítógépbe táplált menetrend és részmenetidők képezik az alapinformációkat és az attól való eltérés — késés vagy sietés — esetén a gépkocsivezető URH-n kap utasítást a me. netsebesséq megváltoztatására. Ügy tartják, hogy a TPAL típusú kiskomputer legalább háromezer járművezető kikérdezésére és irányítására alkalmas. Kidolgozott programmal rendelkeznek az egyes gerincvonalakat illetően, eszerint a gépbe táplált információk feldolgozása eredményeként egyes járatok útvonalát miképpen változtassák meg egy baleset vagy más közlekedési akadály esetén a leggazdaságosabban. A TPAL segítséget nyújthat abban is, hogy a kihasználatlan vonalakról mikor és mennyi járművet irányitsanak át a túlterhelt járatok útvonalára és nem utolsósorban nagy előny lesz számukra a forqalmi adatok elemzéséhez nyújtandó segítség is. Távlati tervek Távlati elképzelések között szerepel a BKV járműveinek URH-val való felszerelése és összekötése a központi forgalomirányítóval. Ám ismerve annak igen súlyos anyagi vonzatút, az általános elterjesztésről a közeljövőben még nem beszélhetünk. Egyébként a Nagykörúton közlekedő négyes és hatos villamosok közül egyet már ellátták ezzel a „köldök- zsinórral”, amit várhatóan a többi szerelvénybe is beszerelnek. Mindez azzal is összefügg, hogy az utas, ha kellőképpen informálják a közlekedés esetleges akadályairól, nyugodtab- ban fogadja az átmeneti zavarokat. Ezzel kapcsolatban eleve nagy segítséget jelent a metró, hiszen valamennyi szerelvény URH-kapcsolatban áll a központtal és Igv a iórműyezető a szerelvényen tartózkodó utasokat azonnal tájékoztatja a felszínen történtekről, a gyorsabb eljutás lehetőségeiről. A központi forgalomirányítóban szolgálatot teljesítők a belvárosi tömegközlekedés nagymérvű javulását várják -a hamarosan átadásra kerülő Marx tér és Élmunkás tér közötti új metróvonaltól. Előzetes számításuk alapján a Nagykörút utasáramlósában nagyfokú átrendeződés várható... Salamon Gyula Jó írott a makktermés Tizenegymillió facsemetét nevelnek öt évre elegendő tölgymakkot gyűjtöttek a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban. A 13 vagon ko- csánytalan és az 5 vagon kocsányos tölgymakkot a megye öt csemetekertjében osztották szét. Az erdészeti csemetekertben 13 hektáron vetnek makkot, amiből előreláthatóan 11 millió facsemetét tudnak felnevelni a kitelepítésig. Elsődleges feladatuk az erdősítéshez szükséges szaporítóanyagok megtermelése, amiből a megyei szükségleteknek megfelelően a kivágott fákat pótolják. A kertben fő fafajtákon kívül 18-féle cserje, valamint su- háng nevelésével is foglalkoznak nagyüzemi módon a legkorszerűbb technológiát alkalmazva, melyből a megye fásítási anyagszükségletét is kielégítik. A vegyszeres gyomirtás hatékonyságát tekintve országosan is a legjobbak között szerepelnek. A megfelelő gondozás különösen fontos a munkaigényes és nagy szakértelmet követelő facsemeték esetében. Baranyában az a tapasztalat, hogy az ősszel vetett magokból erősebb, egészségesebb fák lesznek, így a vetni kívánt mennyiség nagy része már a földbe került. Egy év múlva nemcsak a megye, de más megrendelők igényeit is ki tudják elégíteni.
