Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-03 / 271. szám
e Dunántúli Tlaplo 1981. október 3-, szombat Küzdelem Palesztináért (3.) '1 ■ ¥ —■ ■< A XIX. század végén Palesztina társadalmi-gazdasági struktúrája homogén: lakossága mindenekelőtt mezőgazdaságból él, a kereskedelem lényegében helyi, az ipar kézműves jellegű. A társadalmi struktúra ugyancsak „egységes”: feudális gazdasági alapokon nyugvó mozdulatlan, sőt archaikus szuperstruktúra. Lakossága is homogén: a mintegy 525-530 000 főt számláló közösség 96 százaléka arab, 4 százaléka zsidó.- ....................■— ¥ ' i Ä mezőgazdasági termelés lényegében a XIX. század végéig feudális típusú marad: a nagybirtok a jellemzője. A század utolsó harmadában azonban megkezdődik e hagyományos rendszer bomlása, amelynek oka egyrészről a török által 1858-ban bevezetett Földbirtok Kódex hatása, másrészről a kapitalista termelési mód terjedése az idegen behatolás révén. Ennek 3 szakaszát különböztetjük meg: 1848-tól a keresztény egyházak földvásárlásai, s két évtized múlva a Templomos rendhez tartozó német telepesek érkezése. A harmadik szakasz a zsidó bevándorlással kezdődik az 1870- es években. A XIX.„század utolsó negyedében a külföldi tőkebehatolás is jelentős, ami különösen azokat a földbirtokosokat erősíti, akik a keresztény kisebbség „védelmére” jöttek Palesztinába. De megerősödnek a zsidó kisgazdaságok is, s a következő évtizedben tovább szaporodnak: folytatódik Edmond de Rothschild finanszírozásával az európai zsidók letelepítése. Mindennek ellenére 1895-ben Palesztina területének alig több mint 10 százaléka volt megművelve, s ez is elsősorban Jeruzsálem és Jaffa környékén, valamint a Jordán völgyének egyes területein. Hozzávetőlegesen hórom osztályra oszhátjuk Palesztina Szá- zadeleji társadalmát: a földbirtokos arisztokráciára és a tőle függő értelmiségi elitre, a fel- lahokra, valamint a városi „középosztályra". Ez utóbbi kevéssé volt differenciált, ide kell számítanunk ekkor a kialakulás útján levő proletariátust is. A hierarchikus rendszer talpán találjuk a fellahokat, akik a századfordulón a lakosság tömegét (kb. 80 százalékát) adják, akik Palesztina 850 arab falujában - rendkívül nagy szegénységben — éltek. A fella- hok átlagosan fél dunam (150 négyszögöl) földdel rendelkeztek, míg a 144 nagybirtokos egyenként többéi bírt, mint 39 000 fellah együttesen. A városi lakosságon belül megkülönböztethetünk egy heterogén középosztályt: embrionális kereskedőburzsoáziát, továbbá egy mind jelentősebbé váló — kistulajdonos, kézműves és szabad foglalkozású — polgárságot. A városi tömeg a kézművesek alsóbb csoportjait, a munkásságot, a lumpenproletariátussá deklasszálódott, városba menekült parasztságot foglalja magában. Palesztina arab lakosságának ezt az archaikus társadalmát csakúgy, mint rendkívül elmaradott, anarchikus gazdasági viszonyait, viharos gyorsasággal bomlasztja fel az első világháború végétől mind nagyobb üteművé váló cionista behatolás. R cionista térhódítás következményei A cionista kolonializáció specifikus volt. Formáját illetően két szakaszt különböztethetünk meg. Az első az 1882-es bevándorlástól veszi kezdetét s tart 1899-ig, míg a második szakasz a IV. cionista kongresszuson 1900-ban elfogadott angol orientációval kezdődik. AXX.század első felében Ekkor fogalmazódnak meg a „zsidó munka”, „zsidó termelés" misztikus cionista jelszavak — nagyon is valóságos politikai érdek szolgálatában. Mert míg az első, a „Rothschild-kor- szakban” a kolonializáció alapja a nagyszámú és olcsó arab munkaerő kizsákmányolása volt, addig az „angol periódusban" a helyi arab lakosságot már nem kizsákmányolni, hanem felváltani akarták. Míg az első periódusban „csak” a földtől való megfosztás fenyegette a fellahokat, most az elűzés réme is. Mint ismeretes, a palesztin ellenállás a cionista bevándorlással egyidős. Az első szembenállók azok közül az arabok — gyakran keresztények — közül kerülnek ki, akik a tercier szektort uralták. Ezek a palesztinok — mindenekelőtt kereskedők, funkcionáriusok — félnek a zsidó riválisok konkurenciájától. Az arab és zsidó kézművesek és kereskedők között kiélezett versenyt fokozza a palesztin fellahok és a zsidó telepesek közötti harc. Az első összeütközések okai gazdasági eredetűek: akkor jelennek meg, amikor a zsidó telepesek helyzetét egy olyan rendelkezés szabályozza, amely szembenáll a legeltetési jog hagyományos gyakdrlatával. Az összetűzések tovább súlyosbodnak a zsidó földvásárlások által maguk után vont telekspekulációk következtében. Az arab földművelőket (kistulajdonosokat és mezőgazdasági munkásokat) fokozatosan elűzik a földekről — nem ritkán az azt eladni akaró birtokosok, s ez a palesztinai arab tömegek felkelésig fokozódó elégedetlenségét vonja maga után. Szegregációs birtokpolitika A szembenállás 1904-ben ra- dikalizálódik, amikor a cionista mozgalom már említett új orientációja következtében megkezdik bevezetni a — palesztin fellahokkal szembeni. — szegregációs birtokpolitikát. 1909- ben a török parlament (jeru- zsálemi) arab küldötte rámutat a cionista kolonializáció veszélyére. Ismeretes, hogy a törökök nem rokonszenvéztek a cionista tervvel; ennek ellenére az effendik földjeik egy részét — jelentős haszonnal — eladják a zsidó telepeseknek. Palesztina területéből 1917-ben zsidó telepesek kezén a föld 2,5 százaléka volt (1947-ben 6 százaléka). A palesztin ellenállás — amely relative gyenge volt egészen az első világháború végéig — jelentősen megélénkül a brit mandátum életbe lépésétől és az új és fokozódó aliják (bevándorlások) miatt. A két világháború közötti időszak (különösen az 1936—39 közötti évek) jellemzője a rendkívül heves zendülés, ellenállás. Ezek a lázadások és felkelések azonban soha nem érték el a forradalom szintjét, olyan forradalomét, amelyet meghatározott politikai elképzelés és megfelelő ideológia éltetett. Ennek oka a palesztin társadalom osztályviszonyaival függött össze. A földbirtokos arisztokrácia és a „palesztin" polgári hatóságok magatartása ellentmondásos volt. Keresték a lehetőségét annak, hogy mind többet profitáljanak ’ a népi felkelésből hatalmuk konszolidálására (elfogadva a nacionalista függetlenségi követeléseket), de ugyancsak hasznot akartak húzni azokból a pénzügyi előnyökből (mindenekelőtt a földdel való spekulációból), amelyeket a cionizmus jelentett számukra. Ez az ellentmondás meghatározta politikai stratégiájukat, amely mindig ugyanaz: hagyni kifejlődni a népi haragot és ha szükséges, felhasználni az erő pozíciójából való tárgyalásokhoz, illetve abban a pillanatban megállítani a lázadást, amikor az népi forradalommá fejlődne. Hz ellenállás „hadserege” Jóllehet, a palesztin tömegek vezető erő nélkül küzdöttek, volt olyan szakasz, amikor felismerték a cionistákkal együttműködő és a brit gyarmatosítók pénzügyi támogatását élvező arab reakció mesterkedése- is, s nemegyszer szembefordultak magukkal a palesztin nacionalista pártokkal is olyany- nyira, hogy 1933-ban — munkásokból, parasztokból — létrehozták az ellenállás „hadseregét". A tömeg tudatosságának fokára jellemző, hogy amikor a vezetők felhívással fordultak a néphez, a felszabadítási mozgalmak történetében szinte egyedülálló jelenség következett be: a cionista behatolás miatt tovább pauperizálódó palesztin lakosság óriási többsége 174 napos általános sztrájkot folytatott a gyarmatosító hatalom ellen. A XX. század közepére Palesztina korábbi társadalmi struktúrája lényegesen megváltozik. A 40-es évek második felében a palesztinai arab, illetve zsidó lakosság foglalkozás szerinti megoszlása a következő (százalékban): arab zsidó mezőgaziparban kereskedeértelmiségi és daságban lemben egyéb pályákon 55 17 10 6 12 14 30 15 35 6 A terület lakosságának népi-nemzetiségi és társadalmi összetételének változása csakúgy, mint az egyes népgazdasági szektorok fejlődése sokszorosan gyorsabb mint az arab világ bármely részében. Bár a bevándorlók többsége Európa legelmaradottabb perifériájáról érkezett, kulturálisan és szociálisan mégis jóval felülmúlták a négyszázéves török uralom alól éppen csak felszabadult — s az angol gyarmati kizsákmányolás alá került — helybeli lakosságot. Amikor a Palesztinába érkezett - sokszor pogromok, de szinte mindig megaláztatás elől menekülő — zsidókról beszélünk, különbséget kell tenni az imperialista kolonializmus érdekeiből cselekvő cionista vezetők, valamint a kényszerűségből kivándorlást választó zsidó tömegek magatartása között. Különösen az első három alia bevándorlói voltak meggyőződve egy igazságos, sőt szocialista társadalomnak Palesztinában való felépítésének lehetőségéről. A szocializmus koncepciója azonban fokozatosan nacionalizmussal itatódott át. Hogy az eredeti tervek Palesztina (s benne az arab lakosság) felvirágoztatására nem Romantikus mű, Schiller Haramiák cimü drámájának bemutatójával kezdődik ma, október 3-án este a Pécsi Nemzeti Színház felnőtteknek szóló műsora az 1980—81. évi idényben. A darab rendezője Szegvári Menyhért f. h. A főbb szerepeket Cserényi Béla, Vajek Róbert, Kulka János, Andresz Katalin, N. Szabó Sándor, Sipos László, Mtelis Gábor, Matoricz József, Vízi György, valamint Győry Emil játsszák. Képünkön: Kulka János (Ferenc) és Cserényi Béla (Maximilien). Fotó: Cseri L. Zenei jegyzet Megkezdődött az őszi koncertévad Virágh Endre és a Palestrina Kerns estje Mint minden történésnek, időbeli folyamatnak, a hangversenyeknek is megvan a maguk dramaturgiája. Nemcsak kezdetük és végük van, hanem a műsoron belül is hangsúlyok, akcentusok, feszült, forró vagy éppen pihentetően könnyed percek váltják egymást. így volt ez hétfőn este a pécsi Székesegyházban is, Virágh Endre orgonaestjén, melyen a Hergenrőder Miklós vezette Palestrina Kórus is köz. reműködött. Mendelssohn c-moll prelúdium és fúgája hangzott el az igen gondosan összeállított műsor első iróniaként, szépen formáltan, hatásos effektusokban gazdagon. Másodikként Chopin egyik prelűdje, Liszt átiratában — zongorára írt mű orgonaszerűen — azt példázta, hogy néhány hangnyi zenei anyagnak is lehet komoly információértéke. Magyarán: kevés szóval is lehet sokat mondani. A Prélude (előjáték) után az orgonista műsorszerkesztői bravúrja! — egy „Final", azaz végjáték következett, de ez már César Francktól. A párizsi Szent Klotild-templom egykori mesterének műve, ez az „orgonás” Eroica-szimfónia, a mintegy hetvenperces koncert egyik legfajsúlyosabb darabja volt, s ebben az előadásban pregnánsan, jól megformáltan hangzott. A Palestrina Kórus következő két szórna, egy Bruckner- és egy Schubert-mű megint azt a váltak valóra, az nem a pionírok lelkesedésén, önfeláldozásán múlott. Üj helyzet Mind a társadalmi (népinemzeti összetétel), mind a gazdasági viszonyok vonatkozásában új helyzet állt elő az Izrael állam függetlenségének kikiáltását követő események következtében. A palesztin arab lakosság elűzése (menekülése), illetve (a későbbiekben) földtől derűs, kiegyensúlyozott hangzásvilágot idézte, amit korábban a prelűd képviselt. A Bruokner-mű felfedezésszámb'a ment: a szimfonikus műveiben olykor zavaróan terjengős késő romantikus szerző itt egyszerűen, szinte mozarti tisztasággal fogalmazott. Fényesen mutatta meg ezt a kórus minden tekintetben kifogástalon, egységes és kiegyensúlyozott éneklése. Liszt orgonára és kórusra írt műve, a Tu es Petrus, valamint egy újabb Franck-darab zárta — súllyal, nyomatékkai — a zenei „eseménysorozatot”. Az előbbiben kórus és orgonista egyaránt kiválót nyújtott: remekül együttműködve szólaltatták meg e ritkán hallható, különlegesen szép Liszt-művet. Franck Grande piece simpho- niqueje viszont inkább vállalkozásként volt tiszteletre méltó, sem mint megvalósulásában kedvünkre való. Csillogása, technikai sokfélesége fellenére — vagy épp ezért — szét- esőnek, szerkesztetlennek hatott, bizonyítva, hogy a késő romantika nagyon is megérett Debussy és Ravel új, racionális „vérátömlesztésére". Mindez azonban semmit sem von le Virágh Endre dinamikus, drámaian nagy erejű, a fő formákat és arányokat, valamint az átmeneteket kiválóan érzékeltető hangszeres produkciójának értékéből. Varga J. való fokozatos megfosztása és bizonyos , foglalkozási ágakból való kiszorítása nagymértékben átalakította a palesztin társadalom arculatát, illetve — ennek következtében — gazdasági szerkezetét. összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a századforduló palesztinai társadalma az 1920-as évektől rendkívül gyors fejlődésen, változáson ment keresztül, s Palesztina az egész arab világ Legdinamikusabban fejlődő régiójává vált. Benke József Egészségügyi szolgálat KORHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház, őyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat). III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet: Honvéd Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár; Pécs, Kossuth L. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon — este 7-től reggel 7 óráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi ellátást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rendelés: 7—19 óráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11- 169)a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont rendelés 7—13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) : Vasas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Mester), Sza- bolesfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála, és Pécsbányatelep (dr. Fischer) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Kovács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek betegeinek. Munkácsy M. u. 19. Rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Balinai), . Koller u. 9. (dr. Gehrinq) ; Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis u. I. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. (dr. Géczy) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.) ; Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III—IV. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Veczán, dr. Kiss), Sarohin t. u. I—II. (dr. Sásdi, dr. Lázár), Fazekas M. u. I— II. , (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek betegeinek. Dr. Veress E. u. 2., Rendelőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi körzetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Dörömbözy, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki) : toronyház (dr. Szabó I.) ; Endresz Gy. u. (dr. Görög); Semmelweis u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága részére gyermekorvosi ügyelet egy helyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasárnap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12- 812), a Dr. Veress E. úti Rendelőintézet (Tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy M. utcai Rendelőintézet gyermekpolikli. nika földszinti bejárata (Tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyermekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (Posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai Rendelő- intézetben (ügyeleti bejárat). * állatorvosi ügyelet Ügyeletes állatorvos 1981. október 3-án du. 13 órától október 5-én 6 óráig Pécs város és környéke syámára: Pécs, Megyeri út 24. sz. Telefon: Pécs 15-*588. — Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyéi Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részén: Szentlőrinc, Kossuth u. 4. sz. Telefon: Szentlőrinc 71-350. Szigetvári járás nyugati részén: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagyható a Pécs város és környéke számára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es telefonszámon, illetve az illetékes telefonközpontoknál „Állatorvosi ügyelet” címen.
