Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-23 / 291. szám

1981. október 23-, péntek Dunántúlt napló 5 A beteg véleménye Beszélgetés egy egyedülálló felmérésről A péfti Városi Tanács egész­ségügyi és szociálpolitikai bi­zottsága tegnap ülést tartott. Ezen egyebek közt az Egyesített Egészségügyi Intézmények eti­kai tanácsa számolt be „a la­kosság körében végzett ismételt kérdőíves felmérés eredményei­ről", vagyis arról, hogy a járó­betegek miként vélekednek az orvosi, szakorvosi ellátásról. .A hasonló vizsgálatok oly ritkák, hogy nyugodtan mondhatjuk: a pécsi egészségügyiek vizsgáló­dása egyedülálló. — Mi volt a cél a felmé­réssel? — kérdeztük az etikai ta­nács elnökét, dr. Jászai Vero­nikát. — Megismerni a lakossági közhangulatot, s ezen keresztül a betegellátás általános prob­lémáit. — Milyen képet festenek a betegek az ellátásról? — Szebbet a valóságosnál. Azaz több a dicsérő, mint az elmarasztaló vélemény. Ebből kétféle következtetést vonhatunk le: vagy nincsenek olyan jelen­ségek, amikről beszélnek, vagy a vissza nem adott kérdőívek jelentenek egyfajta negatív jel­zést. — Mennyi kérdőivet adtak ki? — Idén összesen 1200-at adunk ki, a beszámolásig 600-at juttattunk el a betegekhez, de csak 252 jött vissza. Ebből kel­lett levonni a következtetésein­ket. Itt szeretném megkérni a betegeket, hogy a kapott kér­dőíveket juttassák vissza, hiszen a válaszok alapján tehetünk olyan intézkedéseket, amelyek a betegellátás színvonalának az emelését szolgálják. — Figyelemre méltó, hogy a válaszadók döntő többséqénél a hála nem a pénzben kifejezett hálával egyenlő. Persze Yie fe­ledjük: járóbetegek voltak a megkérdezettek. — Érdeklődtek a magánorvosi rendelés igénybevételéről is. Legtöbben a fogászatot jelölték meg és ezt meg is indokolták. — Igen. Jobb munkát végez­nek, fájdalommentesen, figyel­mesen. gyorsan dolgoznak ... Ez számunkra is meglepő, hi­szen a magánpraxist folytató fogorvosok többsége nálunk dol­gozik színvonalas körülmények között. Az a véleményünk, hogy ez az, amit igen alaposan ele­meznünk kell. — Folytatják-e a vizsgáló­dást? — Szeretnénk a későbbiek­ben megismételni. Addig is: a mostani válaszokat olyan jel­zésként fogadjuk el, amit a szakterületek vezetőinek a ta­pasztalataival kell kiegészíteni, s így intézkedni az ellátás ja­vítása iránt. H. I. / Új hőszigetelő nemesvakolat Új hőszigetelő nemesvakolat gyártását kezdték meg az idén az Országos Ásvány- és Érc­bányák pilisvörösvári üzemé­ben. A perlit alapanyagú szá­raz nemesvakolat vízzel keverve vihető fel a felületre. Egyelőre különösen a kis- és csalódihóz- építőknek ad segítséget. A pilisvörösvári üzemben a már korábban is ismert terra- nova technológiájához hason­lóan gyártják majd a perlit alapanyagú vakolatot. Jelenleg a kézi munka mérséklése érde­kében hamarosan 30 millió fo­rintos kapacitásbővítő beruhá­zás kezdődik a vállalatnál. A beruházás befejezése után az országos ásvány, és ércbányák pilisvörösvári üzemében évente 25 ezer köbméternyi perlit alap­anyagú hőszigeteleő nemesva­kolatot állítanak elő. Újabb munkasiker Zobák-bányán A bányában köszöntötték a bánya vezetői tegnap hajnal­ban a komlói Zobák-bányán az Agócs Attila vezette József Attila szocialista brigádot, amikor éves termelési tervük­ben szereplő utolsó csille sze­net a napszínre indították. A Magyar Népköztársaság Ki­váló Brigádja címet korábban elnyert 80 fős fejtési csapat október 22-ig 161 000 tonna szenet termelt, és vállalták, hogy az év végéig még to­vábbi 30 000 tonna kokszol­ható szenet küldenek felszín­re. A komplex, brigád nagy erőssége, hogy tizenöt két- szakmás tagja van, akik, ha kell, lakatosként dolgoznak. A bányabeli köszöntő után a kasból kilépő bányászoknak Simon József, az MSZMP Komló városi Bizottságának titkára gratulált a kiemelkedő munkasikerhez. Januártól új biztosítási lehetőségek Kisvállalatoknak, Színes baranyai program Fogadós a megyei népfrontbizottság székhazában: Krasznai Antal megyei titkár, Erwin Skeib, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója és Brend Ritter népdalénekes. Hagyar-NDK barátsági napok Új biztosításokat kínál az Állami Biztosító 1982. január elsejétől a kisvállalatoknak, kisszövetkezeteknek és magán- vállalkozóknak — jelentették be a biztosító csütörtöki sajtóan- kétján. A kisüzemi termelés új szer­vezeti formái tág teret enged­nek az emberek vállalkozási kedvének, de a kisebb tőkeerő egyben fokozott kockázatválla­lást jelent. 1982. január 1-től bevezetik az összevont vagyon­biztosítási szerződést, amely­nek alapján a biztosító meg­téríti a kisvállalatok és a vál­lalkozók tűz, betöréses lopás és rablás okozta kárait, és fele­lősségbiztosítási védelmet is nyújt. Köthetnek üveg- és szál­lítmánybiztosítási szerződést is. A kisvállalatok és kisszövetke­zetek üzemszüneti, építési és szerelési biztosítást is igénybe vehetnek. A kisvállalatoknak pénzt vagy eszközhitelt nyújtó gazdálkodó szerveknek ajánlja az Állami Biztosító a belföldi hitel- és eszközhitel-biztosítást. Az új biztosítások kidolgozá­sánál messzemenően figyelem­be vették a vállalkozók alap­vető érdekeit és reális igényeit. A vállalkozásokat érintő új jogszabályokhoz igazodva fo­lyamatosan további biztosítási lehetőségek bevezetését is ter­vezik. Tar Jenő vezérigazgató-he­lyettes beszámolt az idei me­zőgazdasági károk alakulásá­ról, és ismertette a mező- gazdasági nagyüzemek biztosí­tásában 1982. január elsejével bevezetendő módosításokat. A leglényegesebb változás az lesz, hogy átdolgozzák a díj­szabásokat. Ezzel lehetővé vá­lik, hogy a jelenleginél ala­csonyabban állapítsák meg azoknak a mezőqazdasági nagyüzemeknek a díjait, ahol a kórok viszonylag kisebbek. A Hazafias Népfront őszi béke-, barátsági és szolidaritá­si programja ’ keretében csü­törtökön magyar—NDK barát­sági napok kezdődtek Bara­nyában. Ebből az alkalomból tegnap délután Pécsre érkezett Erwin Skeib, a budapesti NDK Kulturális és Tájékoztató Köz­pont igazgatója, akit a Haza­fias Népfront Baranya megyei Bizottsága székházában foga­dott Krasznai Antal, a megyei népfrontbizottság titkára. A ba­ráti találkozón részt vett Brend Ritter NDK-beli népdalénekes is, aki e háromnapos prog­ram művészvendége, s a ba­rátsági napok baranyai ren­dezvényein német és magyar népdalokkal szerepel. * Este Erwin Skeib, az NDK Kulturális és Tájékoztató Köz­pont igazgatója és Brend Rit­ter népdalénekes Bolyba láto­gatott. A nemzetiségi kollé­giumban találkoztak az intéz­mény pedagógusaival és diák­jaival. A magyar-NDK barátsági napok mai és szombati prog­ramjai a siklósi járásban zaj­lanak. A vendégek ma délelőtt megtekintik a villányi szobor­parkot, délután 3 órakor pe­dig részt vesznek a harkányi kórházban rendezett, a „Gyer­mek az NDK művészetében" cí­mű kiállítás megnyitóján. Este 19 órai kezdettel Brend Ritter mutatja be magyar, német, va­lamint magyar nyelven előadott népdalokból álló műsorát a villányi művelődési házban. Szombaton délelőtt az NDK kulturális küldöttség Villány nagyközség vezetőivel találko­zik baráti beszélgetésen. D. I. Pályaválasztási tanácsadó diákoknak Iskolahajó Mohácson CZ vtizedeken át a Duna *““■ melletti települések hajós dinasztiái biztosították a folyamatos munkásutánpót­lást a magyar hajózásnak. Gönyütől le egészen Mohá­csig több száz csalódnak je­lentettek állandó munkalehe. tőséget a MAHART folyam- és tengerjáró és a balatoni ha­jót, valamint a balatonfüre­di és óbudai hajógyárak. Ma azonban már csak elvétve ta­lálni az aktív hajósok között néhányat a Duna melletti te­lepülések szülötteiből. A fennállásának 90. évéhez közelítő - a Rajna—Majna— Duna vízi út megvalósulásával — új távlatokat kapó MA­HART folyamhajózási igaz­gatóságának KISZ-bizottsága éppen ezért szervezett „tobor- ! zó” utat'a Lékai János Hajó­zási Szakközépiskolával együtt a Buda iskolahajóval. A hajó tantermében berendezett ki­állításon, fényképeken és ma­ketteken mutatták be a láto­gatóknak a hajózás múltját és jelenét, a régi és a mai legmodernebb eszközöket. Is­mertették a fiatalokkal a ha­józáshoz történő munkafel­tétel követelményeit és lehe­tőségeit, a hajózási szakkö­zépiskolában és a főiskolán tanuló diákok felvételi rend­jét és az intézményekben ta­nulók feladatait. Az 1938-ban épült, ma is­kolahajóként működő Buda tantermében látható kiállítást és a hajóséletet, a magyar folyami és tengeri, valamint balatoni hajózást bemutató ' filmet Győrtől Bajáig •— csu­pán ezen utóbbi városban 600-an — 3500 fiatal látta. Tegnap Mohácson több mint 500 felső tagozatos tanuló és középiskolás tekintette meg. A hajó parancsnokának véleménye szerint: a gyere­keknek a hajósélet utáni érdeklődése reményt ad ar­ra, hogy a hajdan nagy di­nasztiákat adó bári, duna- szekcsői és mohácsi hajósok i után a mai fiatalok —* a volt hajósok unokái — érdeklődé­se ismét a hajózás felé for­mag mm Befejeződött a nyelvi konferencia Kétnapos tanácskozás után csütörtökön délután befejező­dött a Nyelvoktatási stratégiák és taktikák címet viselő konfe­rencia Pécsett, a Tanárképző Főiskolán. A záró plenáris ülé­sen beszámoltak a szekcióve­zetők a viták eredményéről, majd Szépe György, a TIT Ide- gennyelv-oktatási Választmá­nyának elnöke tartott előadást a nyelvoktatás tervezéséről. Re­ferátumának egyik legérdeke­sebb része az volt, amikor azt fejtegette, hogy minden állam­ban — így természetesen Ma­gyarországon is — a legtelje­sebb mértékben tiszteletben kell tartani a „nyelvjogot", a saját nyelv használatának jogát. Vo­natkozik ez a nemzetiségekre éppen úgy, mint az ún. reziden­sekre (menekültek, vendégmun­kások stb.) és a turistákra, akik nem mind beszélnek valamilyen világnyelven, tehát a megfelelő vendéglátásihoz hozzátartozik az ő nyelvükön nyújtott kultu­rális szolgáltatás is. Alapelvnek kell tekinteni, hogy mindenki azon a nyelven kezdhesse meg tanulmányait, amelyen otthon beszél. A „versenyképesség^ szempontjából jó, ha azután az állam többségi nyelvét is meg­tanulja, hiszen ellenkező eset­ben csökkenne társadalmi mo­bilitási esélye. (Vagyis nehezeb­ben tudna továbbtanulni, egyes pályákon érvényesülni stb.) Szépe György — utalva elő­adótársai korábbi referátumai­ra — megállapította, hogy a lakosság idegennyelv-ismeretét figyelembe véve Magyarország nem áll előkelő helyen Európá. ban. Mit lehet tenni, melyek a tervezés perspektívái? Nálunk egyelőre csak a gimnáziumok­ban kötelező két nyelv tanulá­sa. Fokozatosan el kell érni, hogy minden iskolatípusban kö­telező legyen egy második ide­gen nyelvet választani. Gondol­kodni kellene azon, hogyan le­het pótolni a latinnak - mint az európai kultúra anyanyelvének évtizedek óta elmaradt oktatá­sát. Arra kellene törekedni, hogy legalább az értelmiségiek „két és fél” nyelvet használjanak. (A harmadikon tudjanak olvasni.) Ugyancsak el lehetne gondol­kozni azon, hogy nemzetiségi vidékeken első (kötelező) nyelv­ként a szlovákot, románt stb. tanítsák. Az előadó szerint az eddigieknél sokkal ésszerűbben kell felhasználni a nyelvoktatás­ra fordított pénzeket, jobban össze kell hangolni az egyén és az állam érdekeit, pótolni kell a nyelvészeti kutatás hiányait. A konferencia Gergely János­nak, a TIT Baranya megyei Szervezete alelnökének zársza­vával ért véget. H. J. Folyóiratszemle A vezetés színvonaláról Dr. Geisz Mihálynak, a Ba­ranya megyei Pártbizottság osz­tályvezetőjének és Pozsgai Jó­zsefnek, a Megyei Tanács sze­mélyzeti csoportvezetőjének írá­sát közli a PÁRTÉLET októberi száma, melyben a termelőszö­vetkezetekben kialakult vezetés színvonalával, követelményei­vel, aktuális feladataival fog­lalkoznak. A szerzők többek között utal­nak arra, hogy a megyei párt­végrehajtóbizottság azzal a cél­lal vitatta meg a közelmúltban a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek vezetési színvonalá­nak helyzetét, hogy azt érté­kelve, minősítve segítséget nyújtson a pártszervezeteknek, a tanácsi és érdekvédelmi szer­veknek, a szövetkezetek vezető­ségeinek gazdálkodásuk javítá­sához. A megítélésnél figyelem­be vették, hogy a testületi és szakmai vezetés sajátos, de egységes rendszert alkot. Az el­múlt években a szövetkezeti de­mokrácia, a testületi-tagsági vezetés ugyan számottevően ja­vult a megye termelőszövetke­zeteiben, mégis a mozgalom és a gazdálkodás mai eredményei főként a személyi-szakmai ve­zetés fejlődéséből adódnak. En­nek színvonala, felelőssége napjainkban messze fejlettebb és erőteljesebb a testületeknél. Ez egyben arra is rá kell hogy irányítsa a figyelmet, hogy egyes vezetők vagy szakembe­rek megfelelő tagsági ellenőr­zés hiányában, személyüket túl­becsülve, helytelen útra téved­hetnek. Ennek veszélyét egyéb­ként az is bizonyítja, hogy a megyében szinte mindegyik esztendőben napvilágra kerül egy-egy „látványos” ügy, amelynek vége az, hogy a hi­bák elkövetőit leváltják, vagy bírósági úton felelősségre von­ják. Igen fontos a cikknek az a megállapítása, mely a megyei agrár- és szövetkezetpolitika tartós sikereit, a gazdasági tel­jesítményeket az átlagost meg­haladó vezetési színvonalban jelöli meg. Ezt kedvezően befo­lyásolta, hogy az elmúlt évti­zedben a szövetkezeti gazdasá­gokban növekedett a szakkép­zett irányítók és szakemberek száma, meggyorsult a nemze­dékváltás folyamata. Ugyanak­kor a termelés növelésének, az eredményes gazdálkodásnak legnagyobb tartalékait éppen a vezetés színvonala további ja­vításában, illetve az eredmé­nyek személyekhez kötő­désének megszüntetésében lát­ják a szerzők. Nagy szerepe van ebben a folyamatban a ta­nács szakigazgatási szerveinek, a termelőszövetkezetek érdek- védelmi szerveinek, a helyi pártszervezeteknek. Minősíti az írás a megye ter­melőszövetkezeti elnökeinek felkészültségét, vezetői alkal­masságát, megállapítva, hogy többségük megfelel napjaink követelményeinek. Ugyanakkor elengedhetetlen követelmény, hogy saját maguk továbbkép­zésére folyamatosan nagy gon­dot fordítsanak, ne idegenked­jenek a szervezett tanulástól, legyen kellő energiájuk a jövő tervezésére, megalapozására. Az irányító szerveknek nagy fi­gyelmet kell fordítani a megyé­ben a tsz-elnökök tervszerű utánpótlásának biztosítására. Erre vonatkozóan részletes fel­adattervet dolgozott ki a párt- végrehajtóbizottság határozata. Ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a termelés közvetlen irányítóinak helyzetére, munká­juk megbecsülésére, a megfe­lelő létszám és színvonal folya­matos biztosítására is. Végezetül nyomatékosan arra hívják fel a szerzők a figyel­met, hogy a tsz-ek vezetési szín­vonalának növelése a pártszer­vezetek fontos és folyamatos feladata. M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents