Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-03 / 271. szám
1981. október 3., szombat Dunántúlt Tlaplo t 3 Jobban kiaknázni saját lehetőségeinkéit flz adottságoknak leginkább megfelelő termelési szerkezet Segít a technika A második SOW—80 még a külszínen A pécsbányai SOW-fejtésben A termelőszövetkezetek az objektív és szubjektív adottságokkal sem a korábbi extenzívnek nevezhető fejlődési szakaszban, sem az utóbbi évek intenzív fejlődési szakaszában nem egyformán éltek, és ezért gazdasági eredményeikben évről évre nagyok a differenciák. A differenciáltságot jól jellemzi, hogy a magas termelési színvonalú gazdaságokban — a termőterület egy hektárjára jutó 5000 Ft nyereséget elérő termelőszövetkezetek —, az ösz- szes termelőszövetkezet 19 százalékában realizálják a nyereség 47 százalékát. S ez a termelőszövetkezeti szektor álló- eszközértékének 24 százalékával valósul meg. Ugyanakkor az alacsony termelési színvonalú gazdaságokban, a termelő- szövetkezetek 29 százalékában a nyereség mindössze 1,8 százaléka képződik annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti szektor állóeszközeinek 21 százaléka van ebben az üzemcsoportban. Hasonló feltételek A viszonylag azonos természeti teltételekkel rendelkező termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményeiben is jelenA tsz-ek száma 15 Termőterületének átlagos aranykorona értéke 8,85 Intenzív művtelési ágak aránya 56,0 Vizsgálódásunk megállapítása abban összegezhető, hogy a gazdálkodás eredményeiben ma meglévő differenciáltság csak részben, méghozzá kisebb részben következménye a termőhelyi adottságok különbözőségének. Ha a gazdaságok az adottságaiknak legmegfelelőbb termelési szerkezetet alakították volna, (vagy sok esetben: alakíthatták volna) ki, akkor ma a gazdasági fejlődésre és a társadalmi érdekekre kedvező hatást gyakorló, húzó hatású különbségeknél nagyobb differenciáltság nem jelentkezne. Egy-egy tájkörzet viszonylag homogén termőhelyi feltételei között gazdálkodó termelőszövetkezetek jelentős eredménydifferenciái mögött rendre felfedezhetők a termelési szerkezet kedvező, vagy éppen az optimálistól messze elütő jegyei. Felismert lehetőségek A legmostohább adottságú /. tájkörzetben egy hektár termőterületre 1209 Ft nyereséget produkáltak a termelőszövetkezetek. Ez fele sincs a megyei átlagnak. Az ide tartozó 15 termelőszövetkezetből 5 termelő- szövetkezet 76 millió forint nyereséget állított elő, míg a körzet egészében 70,5 millió lórin nyereség képződött, vagyis a többi 10 gazdaság együttes eredményszaldója negatív. Az öt közül két termelőszövetkezet rendkívül jól választotta meg kiegészítő tevékenységét, mely az üzemi termelési érték 32 százalékát teszi ki, és hozza az évenkénti biztos nyereséget. Két termelőszövetkezet alaptevékenységében sok évre visszanyúló hagyománnyal műveli a baromfitartást (eredményesen ötvözve a háztáji intenzív bevonásával), az ötödik termelőszövetkezetben pedig a viszonylag hagyományos termelési szerkezetből jól képzett, összeforrott vezetői és fizikai állomány produkál eredményt. Baranya megyében a kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt 1980-ban támogatásban részesylt 17 termelőszövetkezet közül 11 ebben a tájkörzetben van. Az említett 5 termelőszövetkezet közül pedig 4 közötte van a 11-nek. Minden „alaptős differenciák adódnak. Miért? A megyét gazdaságföldrajzi tényezők, továbbá a föld minősége és az ihtenzív művelési ágak aránya alapján tájkörzetekre bontottuk. Az I. tájkörzet a megye északi területe. Ez a terület a megye legkedvezőtlenebb adottságú része. A II. tájkörzet a Dráva melléke. A III. és IV. tájkörzetek a megye sík-dombos területeit foglalják magukba. Utóbbi két körzet kedvező adottságúnak mondható, mégis elkülönítettük a megye középső területeinek nyugati részét a III. tájkörzetbe, a megye délkeleti részét pedig a IV. tájkörzetbe. Ez az utóbbi tájkörzet bír a mezőgazdasági termelés számára legkedvezőbb adottságokkal. A négy tájkörzet közötti különbséget jól jellemzi a termő- terület átlagos aranykorona értékének és az intenzív művelési ágak (szántó, kert, gyümölcsös, .szőlő) arányának mutatója. II. III. tájkörzet IV. Ossz. 13 13 22 63 13,9 18,07 21,46 16,15 66,4 70,6 78,6 69,1 ja" meglehetne tehát a gazdaságvezetésnek ezekben a termelőszövetkezetekben, hogy központi támogatásra hagyatkozva, hozzák a maguk esetleges, minimális eredményeit. A II. tájkörzet adottságai jórészben szintén mostohák. Jellemzően a Dráva völgye mélyfekvésű, magas talajvízszintű területeit mondhatják sajátjuknak. A támogatott 17 termelőszövetkezet közül a további 6 itt található. Az ide tartozó 13 termelőszövetkezet közül 4 adja a nyereség 50 százalékát. Ezekben a gazdaságokban a nagy múltú kertészeti ágazatok, illetve a sertéstartás jelenti a jól bevált termelési szerkezetet. Ugyanakkor van a tájkörzetnek 3—4 olyan gazdasága, ahol a gyenge, vagy állandóan változó gazdaságvezetés semmilyen koncepciót nem tudott kialakítani a gazdálkodás kereteit illetően. Ezekben évről évre csak minimális nyereség jelentkezik, vagy veszteséggel zárják az évet. A III. tájkörzet adottságai lényegesen jobbak az előző Mint arról a HDN szeptember 14-i száma már hírt adott, a Nemzetközi Építész-fotogram- metriai Bizottság (francia elnevezésének kezdőbetűiből: CIPA) ez évi szimpóziumát szeptember 16—18. között tartotta Becsben. A szimpóziumon a magyar fotogram métereket dr. Novotny Iván, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola adjunktusa képviselte. — A műemlékek állagmegóvása, korhű rekonstrukciója, építészettörténeti-régészeti kutatása egész Európában téma, de a világ más tájain is — ahol ilyen épületek, építmények vannak — foglalkoztatja a szakembereket és a közvéleményt egyaránt. Az építészek munkájának nélkülözhetetlen kellékei az épületekről, a homlokzatokról készített pontos rajzok. Ezek elkészítésének egyik modern és gazdaságos módszere az épületek fényképeinek méréstechnikai feldolgozása, amit építészeti fotokettőnél! Ennek ellenére az eredményekben nagyfokú különbségek tapasztalhatók. A 13 termelőszövetkezet közül hat adta 1980-ban a nyereség 74 százalékát. Köztük olyan gazdaságok találhatók, mint a baksai, amely ezt a hírét épp nagy jelentőségű szervezési újításaival vívta ki. Vagy a bi- csérdi termelőszövetkezet, mely a fajtanemesités egyik bázisgazdasága. De említhetném a többieket is, melyekben a termelési szerkezet jó arányai biztosítják az eredményt. Ugyanakkor a baksai termelőszövetkezet két szomszédgazdasága hosszú évek óta a gyenge gazdaságok közé tartozik: az egyikben a gazdaságszervezés és vezetés nem kielégítő színvonala a másikban a rosszul megválasztott beruházások terhe akadályozza a kibontakozást. A IV. tájkörzetben országosan is a legjobbak közé sorolható földeken, kedvező adottságok mellett gazdálkodik a termelőszövetkezetek jó része. E tájkörzetben az egy hektár termőterületre jutó nyereség 1980-ban 4892 Ft volt, ami 80 százalékkal haladja meg a megyei átlagot. Szóródás természetesen itt is van a gazdaságok között. Az élmezőnyben is a legkiválóbbnak kell említenem a sombereki termelőszövetkezetet. (Egy hektárra 17 443 Ft nyereséget produkáltak.) Somberekén a tájkörzetgrammetria néven emlegetünk — mondja dr. Novotny Iván. E szakterület művelői adtak találkát egymásnak Bécsben. A téma időszerűségét és jelentőségét mutatja, hogy a szimpózium több mint 160 résztvevője között az európaiakon kívül az USA-ból, Kanadából, Mexikóból. Japánból, sőt Nepálból, Tajvanról és Ausztráliá. ból érkezett küldöttek is voltak. A szimpózium során mintegy 50 előadás hangzott el, melyek4 nagy része a különböző intézetekben végzett egy-egy érdekesebb munka körülményeit ismertette. A korábbi, zömmel grafikus, tehát közvetlen rajzot eredményező megoldáshoz képest ma már a számitógéppel támogatott eljárásoké a vezető szerep. A legnagyobb anyaggal természetesen az osztrákok jelentkeztek. Műemlékvédelmi hivataluk fotogrammetriai osztálya nek nem a legkiválóbb területei vannak, de a kiváló közgazdasági gondolkodású vezetés párosul a szorgalmas, stabil fizikai állománnyal. E tájkörzetben van a gabonatermesztésben országosan élenjáró lippói, szajki és bólyi termelőszövetkezet. Keresni az utakat A VI. ötéves tervidőszak olyan közgazdasági környezetben kezdődik, amikor a mezőgazdasági fejlesztések, új beruházások számára szűkösek a lehetőségek.x Nyilvánvaló, hogy fokozottan szükséges keresni azokat az utakat, amelyek révén az eddig nem hasznosított „tartalékok" mozgósíthatók. Annak a hatása ugyanis, hogy egyes térségekben, ezen belül egyes gazdaságokban nincsenek meg a bővített újraterme-, lés feltételei, nemcsak gazdasági, hanem társadalmi vetületű is. És ilyen értelemben e kérdés jelentősége túlnő a termelőszövetkezetek gazdasági problémáján. Dr. Zsibrik Istvánné, a KSFI Baranya megyei Igazgatóságának közgazdász csoportvezetője nemcsak az éppen felújítás'ra kerülő épületek mérésével foglalkozik. Precízen kidolgozott ütemterv szerint minden ausztriai műemlékről elkészítik (nagyrészt már elkészítették) a téljes dokumentáláshoz szükséges mérőképeket. A negatívokról rögtön másolat is készül, az eredeti és a másolat más-más raktárba kerül. A képek feldolgozása természetesen lassabban halad. A feldolgozásra kerülő épület képanyaga egy gondosan szerkesz. tett lyukkártyás nyilvántartási rendszer segítségével az archívumból gyorsan előkereshető, s a képekből a megfelelő kiértékelő műszerek segítségével igen szép kivitelű és a kívánalmaknak megfelelő pontosságú műszaki dokumentáció készül. Új technológiák kidolgozásával is foglalkoznak, többnyire a bécsi Műegyetem FotogramTöbb éve dolgozik már a Mecseki Szénbányák Pécs- Bányaüzemében egy SOW— 40-es típusú, lengyel gyártmányú önjáró fejtésbiztosító berendezés. — Most mór bebizonyosodott, hogy ez az önjáró berendezés a nagy dőlésű széntelepek biztosítására a mi termelési körülményeink között kiválóan alkalmas — mondotta Zoboki Béla üzemvezető. Sőt a fejtésekben dolgozók biztonságán túl, a termelés is nagyobb, mint az eddig használt biztosítási technológiáknál. Az emberek nyu- godtabban dolgoznak, így a teljesítményük is nőtt. A pécsbányai, azaz az Ist- ván-aknai SOW 40-et április közepén kiszerelték, a vállalat központi gépüzemébe szállították, ahol felújították. A visszaszerelést az V. szint, első nyugati keresztvágattól nyugatra lévő 13-as telepi fejtésbe szeptember 7-én kezdték. Antalt fy Zoltán bányamérnökkel, termelő körletvezetőhelyettessel szállunk le. A fiatal bányamérnök harmadik éve dolgozik itt. A IV. szinten kilépünk a kasból, a bánya csendes. Az V. szinten lévő fejtésig gyalog folytatjuk az utat. Csillék között, síneken lavírozunk, alig találkozunk néhány emberrel. Víztócsákon gázolunk át, csizmánk latyakba süllyed. Egyre melegebb lesz. A SOW fejtésben már kiegyenesedni sem tudunk. Érkezésünkkor lámpák erdeje néz velünk szembe, a vita alábbhagy. — A láncos kaparó egyik meghajtása nem volt bekötve, a próbán persze, hogy nem működött, így most ezen veszekszünk — mondja Magyar Gyu- la gépészeti művezető. Néhány perc múlva a problémát megoldják, s a kaparó nyikorogva elindul. Ezután már metriai Intézetével közösen. Nagyon érdekes volt ezek közül pl. a kupolák belső felületének síkbafejtésére egy görög ösztöndíjas által kidolgozott eljárás, mely a kupolafreskók restaurálásához nyújt segítséget. A szimpóziumhoz kiállítás is kapcsolódott, ahol minden előadó köteles volt az anyagát bemutatni. Ez nagyon szemléletessé tette a rendezvényt, mi. fiimumra csökkentette a „mellébeszélés" lehetőségét. A kiállításon a Poílack Mihály Műszaki Főiskola hat tablóval szerepelt. Ezeken néhány hagyományos fotogrammetriai eljárással felmért objektumot (pl. Pécsi Nemzeti Színház homlokzata, északi városfal) mutattunk be, s mellette a világviszonylatban is újdonságnak számító termovíziós vizsgálod mindenki a munkára figyel. Hason, fenéken csúszunk a tárnok között a 106 méter hosszú fejtésben, melynek dólésszöge 40 fokos. A kaparó végén, ha görnyedtem is, de lábra tudunk állni, azonban egy rossz mozdulat, s máris méterekkel lejjebb vagyunk. A SOW „csápjaiba” kapaszkodva tudok csak megállni. — Mind a 92 elemet beépítettük, úgy hogy most már csak apróbb munkák vannak vissza, — mondja Miklós László csapatvezető vájár. — Április közepéig a mi brigádunk dolgozott ezzel a biztosító berendezéssel, s valameny- nyiünknek csak jó véleményünk lehet. Nagyon biztonságos masina. Kimondottan jó az ember közérzete munka közben, mert nem kell attól félni, hogy omlás lesz a fejünk felett. Persze az lenne az igazi» ha egy jö- vesztőgépünk is lenne, mert így ez öszvérmegoldás. A SOW 40-et a gépészek irányításával azok szerelték be, akik majd dolgozni fognak vele. Szakonként tizenegyen végezték ezt a munkát, emelték a helyére a több mázsás elemeket. — A legnagyobb gondunk, hogy kevesen vagyunk, így ahhoz, hogy majd termelni tudjunk, ki kell egészíteni a brigádot — mondja Nagy Ferenc. A bánya folyamatosan korszerűsödik, ez a SOW berendezés csak az egyik az újak közül, melyeket az utóbbi években a termelés és nem utolsósorban az ember védelmére és szolgálatába állítottak. A SOW—40 szeptember végétől ismét munkában István- aknán, s segítségével egy műszak alatt 7,2 tonna jó minőségű szenet bányásznak. Biztonságos körülmények között, s ez igen fcntos szempont. Roszprim Nándor módszerünk és a legújabban kidolgozott számítógépes (ún. analitikus) kiértékelési eljárásunk dokumentumait. A kapcso. lódó előadás keretében Rad- ványi György építészmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem) a felhasználó építész szemszögéből, magam a technikai kN vitelezést illetően adtunk tájékoztatást. A termovíziós eljárás nagy érdeklődést keltett. A szimpóziumról igen sok tapasztalattal érkeztem haza, A szakmai kapcsolatok más országok fotogrammétereivel értékes segítséget nyújtanak további munkámhoz. Azt azonban nagyon sajnálatosnak tartom, hogy itt a szomszéd fővárosban megtartott szakmai rendezvényen a magyar műemlék- védelem nem képviseltette magát. Építész-fotogrammetriai szimpózium Bécsben Nagy érdeklődést keltett a pécsi termovíziós eljárás Jól választotta meg kiegészítő tevékenységét az egyházaskozári tsz. Képünkön: a faipari részleg.
