Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-20 / 288. szám
1981. október 20., kedd Dunántúli Tlcrolo 3 A mostani áldatlan állapotokon szeretnének segíteni Korszerű ■ I uvegesüzlel épül Pécsett Cél: minden igény kielégítése Ugyancsak várakoznia kell annak, aki mostanában szeretne üvegeztetni. A Pécsi Építőipari Szövetkezet Rókus utcai rész! ,ge például a bejelentéstől számított egy hónap múlva tudja csak a munkát vállalni, azt pedig véletlenül se kérje az ember, hogy vidéki, esetleg orfűi nyaraló üvegezését szeretné megoldani. Még akkor sem, ha az illető felajánlja, hogy a kiszabott üveget is, az üvegező szakembert is saját kocsijával a helyszínre viszi, mert úgy járhat, mint jómagam. A megrendelést felvevő hölgy az ajánlatomat jóformán végig sem hallgatva hozta tudomásomra, hogy erről szó sem lehet, mert már az előbb is megmondta, vidékre nem mennek. És mielőtt még egyszer szóra nyithattam volna a szám, a telefont letette. üveges berkekben mondják, az ősz mindig a csúcsidény számukra. Egyrészt, mert sokan ilyenkor kapnak észbe, hogy a nyáron kitört üveget jó lesz megcsináltatni, mert jön a tél, másrészt az iskolaév megkezdődése mindig többletmunkát jelent. Arról .nem is beszélve, hogy a Zsolnay utcában volt üveges üzletei lebontották és így még nagyobb probléma az igények kielégítése. A Pécsi Építőipari Szövetkezet üveges részlege például szerződést kötött az Állami Biztosítóval, s így az általa rendezett kórok helyreállítása elsődleges feladat számukra. Ezután elsőbbséget élveznek még az óvodák, iskolák, egészség- ügyi intézmények és természetesen a lakosság így háttérbe szorul. Marad megoldásnak tehát a 2—3 maszek, vagy a Szolgáltatóipari Vállalat alig pár hónapja létrehozott üveges részlege. Úgy tűnik ez utóbbi nagymértékben segít az egyéni megrendelők problémáján, hisz a munkát rövidebb határidővel (2 hét) vállalja, és hajlandó a vidéken történő üvegezésről is tárgyalni. Nos, ezen a lakosság számára áldatlan állapoton szeretne segíteni az építőipari szövetkezet, mikor elhatározta, hogy a megszűnt Zsolnay utcai üzlet helyett újat épít. Az új üvegesüzlet a szövetkezet Fel- szabadulás úti telepén lesz. Az épület már áll, rövidesen kezdik a különféle gépek, berendezések beszerelését, s ha minden "igaz, január 1-től már a lakosság szolgálatába áll. Az új, korszerű gépekkel ellátott üzem nemcsak a régi, lebontott üzletben volt szolgáltatásokat állítja vissza, hanem újakat is bevezetnek. Új olasz gyártmányú szélcsiszológépet szerelnek be, ezenkívül NSZK licenc alapján gyártott automata szabászasztalt. Ezzel az egyéni igények kielégítésén túl jelentős ipari tevékenységet is tudnak majd folytatni. így például nagy szériában gyártani az időnként hiánycikknek számító fürdőszobai tükröket házgyári lakások számára. Természetesen elsődleges feladat a lakosságnak nyújtandó szolgáltatás lesz, de a gépek kapacitása lehetővé teszi, hogy esetleg jelentősebb mennyiségű exportterméket állítsanak elő. Természetesen egyelőre csak terv, de az új kis üzem beindulásakor valósággá válhat, hogy a nyugaton méginkább a gazdag közel-keleti országokban (pl. Kuvait) most divatos aranyos színű, rézfoncsorozású üvegcsempéket készítsenek külföldi megrendelésre. Sőt esetenként a különlegességeket kedvelő hazaiak számára is. S. Zs. Talán az lett volna stílusos, ha a nemrégen lezajlott Ormánsági napokra rukkolt volna ki a sellyei sajtüzem újdonságával, az Ormánság nevű sajttal. így viszont mi, fogyasztók jártunk jól, mert már nyár elejétől vásárolhattunk a különösen jó ízű sajtból. A sellyei sajtüzem a Baranya megyei Tejipari Vállalat egyik kis részlege. Idén tulajdonképpen negyedszázados jubileumát ünnepelhetné. A hagyományos, nagy méretű falusi lakóépületet először tejgyűjtő állomásnak alakították ót, ahol aztán 1956-ban kezdtek sajtot gyártani. Az első időben csaknem tízféle terméket készítettek itt és hamarosan kinőtték a helyet. Ezért 1960-ban kibővítették, új gépeket szereltek be, s jószerivel az akkori rekonstrukció által létrehozott körülmények Eredményesen dolgoznak a Szentlőrinci ÁG fiatal agrárszakemberei Eredményesen dolgoznak a Szentlőrinci Állami Gazdaság fiatal agrárszakemberei. Szervezetük: a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa immár megyén túl is hírnevet szerzett, a KISZ KB felkérésére nemrég Gödöllőn, országos tanácskozás keretében ismertették sokrétű tevékenységüket, munkamódszereiket. A fiatalok havonta rendszeresen megrendezik klubnapjukat, amikor is a gazdaság vezető szakemberei, vagy éppen egyetemek oktatói tartanak előadásokat a gazdálkodós időszerű kérdéseiről, a vezetési ismeretekről, a legújabb kutatási eredményekről. Három év óta rendszeresen részt vesznék az Alkotó Ifjúság pályázaton. Ennek eredményeként több hasznos módszert vezettek be a gyakorlatban is, mint például a burgonyaosztályozásnál alkalmazott A megyén túl is hírnevet szereztek ösztönzőbb munkabérrendszert vagy a módosított szójatermesz- tési technológiát. A hasznosítható javaslatokat kidolgozó szakembereket a gazdaság vezetése esetenként 1000—3000 forint jutalomban részesíti. Az idén bevezették az ötletbörzét is, ahol a mindennapi munkával kapcsolatos apróbb hiányosságok megszüntetésére tett javaslatokat díjazza a gazdaság. A jobb munkavégzéshez a fiatal agrárszakemberek rendelkezésére áll a gazdaság 800 kötetes könyvtára, ahol igény szerint mindenki megrendelheti a szükséges szakkönyveket és szakcikk-fordításokat. A külföldi szakirodalom tanulmányozásához elengedhetetlen az idegen- nyelv ismeret, ezért a gazdaság, a fiatal szakembereknek angol nyelvtanfolyamot szervezett. A Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa tevékenységét a jövőben tovább szeretné bővíteni, kapcsolatokat keres a belföldi és a külföldi hasonló szervezetekkel. Ennek megfelelően december 11-én tapasztalatcserére várják Somogy, Tolna és Baranya fiatal agrárszakembereinek képviselőit. között termelnek most is. Mégpedig naponta 35—40 ezer liter tejet dolgoznak fel. Természetesen a gyártmányféleségeket szűkíteni kellett, a kapacitás miatt, ezért a kezdetben 10-fé- le sajtból most csak kettőt gyártanak, az Anikót és újabban az Ormánságot. Hogyan is születik egy új sajt? Keszthelyi József, az egykori sajtmester, aki 1956 óta vezetője a sellyei üzemnek, elmondta, hogy először el kell gondolni, hogy milyen típusú sajtot is szeretnének létrehozni. Ezután következik az elképzelésnek a gyakorlatba való átültetése, különböző tejsavbak- tériumok mennyiségének és arányainak variálásával. Mikor hosszú hónapok próbálkozásai után megszületik a „mű", amely ízre, aromára, szárazanyag- és zsírtartalmára is megfelelő, akkor következik gyártásának a szakmai leírása. Sajnos, ezt hosszadalmas jóváhagyási eljárás követi, ám, ha végül min. den papíron, s rajta a pecsét, kezdődhet a gyártás. Úgy néz ki, hogy az Ormánság gyártásáról rövidesen le kell mondaniok, és átengedni a babérokat más kisüzemnek. Ugyanis kapacitással nem bírják. Még az eddigi sikertermékükből, az Anikó-ból sem tudják az igényeket kielégíteni. £z a körülbelül három évvel ezelőtt megjelent sajtféleség akkora karriert futott be, mint még eddig egy sem, egyik sajtból sem növekedett a fogyasztás ennyi idő alatt ilyen ugrásszerűen. (Az Anikót is Sellyén kísérletezték ki.) A naponta innen kikerülő 3000 Anikó sajt mór- már meghaladja az üzem termelési kapacitását, azonban messze elmarad attól a meny- nyiségtől, amennyit még el lehetne adni. Végezetül két jellemző adat: ez a kis nem is szép, nem is a legkorszerűbb üzem 100 millió forint termelési értéket állít elő, és a tavalyi nyeresége 6 millió forint volt. S. Zs. Önállóan - de nem egyedül — De szigorúak lettek a minisztériumban! — dohoghatott magában annak a termelő- vállalatnak a képviselője, akinek idei exporttervét nem fogadta el a Külkereskedelmi Minisztérium, Néhány évvel ezelőtt kapott önálló exportjogot e vállalat, s úgy gondolták, ezzel örökös tagjává lettek egy szűkebb — exportjogot élvező — közösségnek. lejei tervükben már nagyon vékonyan fogott a ceruza, amikor a nem-rubel elszámolású exportról kellett számokat közölniük. Ezt a minisztériumban nem üdvözölték kitörő örömmel, hisz a cél ezzel homlokegyenest ellenkező: azért adnak a termelővállalatoknak exportjogot, hogy ezzel külpiaci tevékenységük élénküljön! Verseny — egyre nehezebb feltételekkel Szerencsére nem az említett vállalat — amelyet egyébként új terv készítésére köteleztek — a jellemző arra a 110 termelővállalatra és szövetkezetre, amelyek az elmúlt 15 évben kaptak exportjogot. Az idén - túlzás nélkül mondhatjuk — nagy feladatokat vállal magára a külkereskedelem. A terv szerint a kivitel az elmúlt évi tényleges forgalomhoz képest 9—10 százalékkal emelkedik, a behozatal pedig ennél kisebb mértékben nő. S a tervtörvény kimondja: javítani kell az exportra szánt termékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, növelni kell a versenyképes, korszerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát! A tíz százalékos exportnövekedés önmagában nem nagy, ám tekintetbe kell venni, hogy a tőkés világpiacon egyre nehezebb felvenni a versenyt a konkurenciával. Számoljunk a realitásokkal: nehezíti helyzetünket, hogy a nem-rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban a gyártmányszerkezet az elmúlt tíz év során megmerevedett, s ez most semmiképpen nem válik előnyünkre. A gépipar aránya például 10—13 százalék körüli, holott éppen ezt az ágaztot kellene nagyobb exporttevékenységre ösztönözni. Egyre több kérelmező Külkereskedelmi tevékenységünk nem független általános gazdaságpolitikai céljainktól, ellenkezőleg: annak egyik hatékony eszköze. A külkereskedelmi áruforgalom szerkezete nem módosulhat anélkül, hogy a gépipar vagy a vegyipar ne változtatna gyártmánystruktúráján, mégpedig a gazdaságos, verseny- képes termékek javára. A külkereskedelem csak úgy tudja az elkövetkező években megvalósítani tervét, ha a világpiacon hatékonyan lép fel. Tevékenységének egyik lényeges része a külkereskedelmi jog kiterjesztése újabb vállalatokra, szövetkezetekre. A már hagyományosnak tekinthető szakosított külkereskedelmi vállalatok mellett immár 15 éve működnek egyre nagyobb számban export-import joggal rendelkező termelő vállalatok. E vállalatok termékeik egy részét nemcsak előállítják, hanem külpiacokon értékesítik is. A magyar gépipari termékeknek például több mint 50 százalékát maguk a termelők exportálják. Az idén újabb húsz termelő kapott engedélyt a külkereskedelmi jog gyakorlására. Ennél több volt a kérelmező, a Külkereskedelmi Minisztérium azonban csak akkor adja ki a jogosítványt, ha az önállóság megadása elősegíti a hatékony külkereskedelmi tevékenységet, s ehhez a vállalat vagy szövetkezet a szükséges feltételekkel rendelkezik. (Sok és természetesen indokolt esetben a minisztérium a kezdeményező, ő maga ajánlja a termelő- vállalatnak,_ hogy önállóan kereskedjen termékeivel a világpiacon.) Konkurrencia házon belül Exportjoguk nemcsak azoknak a termelőszervezeteknek lehet, melyek kiemelt egyedi termékeket gyártanak, nagytermelőknek számítanak, rendszerexporttal foglalkoznak vagy innovációs tevékenységük jogosítja fel erre őket. Eseti felhatalmazás alapján is lehet kapcsolatot tartani külföldi cégekkel; jelenleg több mint háromszáz termelő él ezzel a lehetőséggel. Sokat változott az elmúlt években o termelő- és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolata. Ha egy termelő- vállalat elégedetlen a termékeit exportáló külkereskedelmi vállalattal, választhat másikat; hadd ösztönözze jobb munkára a konkurrencia a külkereskedőt is. Ezenkívül alakultak olyan általános tevékenységre jogosított külkereskedelmi vállalatok, amelyek „házon belül" jelentenek konkurrenciát. E cégeket a Generalimpexet, az Inter- cooperationt, a Hungagentet, és az Interóg Rt-t — bármilyen exportügylettel meg lehet bízni. A termelővállalatok számára további lehetőség a különféle társaságok alapítása — jelenleg csaknem másfélszáz külker-jog- gal nem rendelkező termelővállalat vesz részt 68 külkereskedelmi társaságba. E szervezeti forma nagy előnye, hogy a termelőnek — a műszaki fejlesztéstől az importig — minden munkafázisban" segítséget nyújthat. E sokféle formából ki-ki a neki legmegfelelőbbet választhatja, vagy ha úgy látja jónak — mint például a győri Rába — akár több formában is kereskedhet. S ezek haszna nemcsak a termelőé, a külkereskedelmi mérlegben is jelentkezik. Nagy György Hz Ormánság
