Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-18 / 286. szám
nun Még nem buzog a vállalkozói kedv A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban a terményszáritáshoz az idei évtől kezdődően különféle szántóföldi növényi hulladékokból is nyernek energiát. Az ilyesfajta, drága import energiát megtakarító beruházásokhoz készségesen ad hitelt a bank. Interjú dr. Csernok Attilával, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesével keltük, jót tesznek idegenforgalmi versenyképességünknek, s remélhetően visszaszorul a valuták feketepiaca is. A közelmúltban Pécsett járt dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete rendezésében nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott az export-import tevékenység helyzetéről, különös tekintettel a pénzügypolitikára és a 45-— 54 milliárd forintos hitelkonstrukcióra. Előadása végén az ismert bankember válaszolt kérdéseinkre. Túl gyorsan változnak a szabályzók — A hivatalos megnyilatko-• zásokban is úgy szerepel, előadásában ön is több oldalról és adatokkal bizonyította, egészében sikeres volt a hitelkonstrukció, melynek keretében az ötödik ötéves tervidőszakban kimondottan exportfejlesztő beruházásokra 45 milliárd forintot irányoztak elő, amiből időközben 54 milliárd lett. Mennyi pénz áll most rendelkezésre, milyen a vállalatok érdeklődése? — Az exportfejlesztést és az importmegtakarítást célzó beruházásokra 65—70 milliárd forint áll rendelkezésre, vagyis az ilyen hitelek szerepe a hatodik ötéves tervidőszakban tovább nőtt. Nem történt tehát lényeges változás a hitelpolitikában a két tervidőszak között, legfeljebb némi hangsúlyeltolódás, az exportfejlesztés mellett az importmegtakarító beruházások is nagyobb hangsúlyt kaptak. Az idei lehetőségeket a vállalatok már kimerítették, sőt, a hitelkeretet egymilliárd forinttal fel is kellett emelnünk. — ön egy májusban adott interjújában még aggodalmának adott kifejezést, amiért visszaesett a kezdeményező, a vállalkozói kedv. Ennek magyarázatául a világpolitika és a világpiac bizonytalanságait, a belföldi környezet, a szabályozás előre nem látható változásait említette, mint amik együttesén okai a vállalkozók elbizonytalanodásának, visszahúzódásának. Most viszont azt hallottuk, a vállalatok még több hitelt is igénybe vettek, mint amit az exportfejlesztő és importmegtakarító beruházásokra szánt keretből az idei évre előirányoztak. — Némileg felélénkült a vállalkozói kedv, de még mindig nem tartom kielégítőnek. — Előadása után szóvá tették, de vállalati körben is általános vélemény, túl gyorsan változnak a közgazdasági szabályzók, s ez elveszi a fejlesztők kedvét, gyakran jó elképzelések is az íróasztal fiókjába kerülnek. — Jogosan vetik fel a vállalatok, hogy a szabályzók túl gyorsan változnak, esetenként a világpiaci mozgásokkal nem is igazolhatóan. Szóban és írásaimban is többször kifejtettem már, növelni kell a vállalatok önállóságát és biztonságát, ver- senyhelyzetbe kell hozni őket, s megkímélni az olyan módosítga. tósoktól, melyek nem a piaci helyzet változásait tükrözik. Mindez azonban» nem banki hatáskör. Nem ülhet le a Sopiana Gépgyár — Sok szó esik ma a kis vállalkozásokról. Mivel a hitel- lehetőségek közismerten szűkösek, tud-e a bank pénzt adni az ilyen kis vállalkozások indulásához? — Ha jó és hasznos céllal jönnek létre a kisvállalkozások, számíthatnak hitelre. Sőt, mivel ilyen esetekben kisebb összegű hitelekről van szó, még nagyobb is az esélyük rá, hogy megkapják. — A Magyar Nemzeti Bank október elsejével a konvertibilis devizákra pénznemenként egységes árfolyamot vezeteti be. Mennyiben szolgálja ez az exportbővítést? — Nem azzal a céllal egységesítettük az árfolyamokat, hogy az exportot ösztönözze. Az intézkedés hatását nem szabad túlértékelnünk. Arról van szó, hogy a külkereskedelemben egyszerűbbek lesznek az elszámolások, nagyobb a tisztánlátás. Kétségtelen viszont, az egységes árfolyamok, mivel ezáltal a turistaforintot leérté— Pécsi előadását megelőzően ellátogatott és tárgyalt a Sopiana Gépgyár vezetőivel. Az idén önállósult vállalatnak most az a legfőbb gondja, visz- sza kell fizetnie azt a nagy ösz- szegü hitelt, amit még volt anyavállalata, az Egyesült Izzó vett fel az új gyár létrehozásakor. A hitel visszafizetése az eredeti feltételekkel egyenlő a vállalat leülésével. Hogyan látja a pécsiek jövőjét? — A múlt évben jártam a Sopiana Gépgyárban, akkor nagy volt a bizonytalanság. Most nagy örömmel tapasztaltam, tisztult a kép. Amit a legfontosabbnak tartok, megszilárdult a vállalat piaci helyzete. Nem maradtak megrendelések nélkül, sőt, ma már ők válogathatnak a munkák között. Ami a hitelek visszafizetését illeti, most folynak a rendezésre vonatkozó tárgyalások. A hitelt természetesen vissza kell fizetni. Más kérdés, hogy nem szabad pénzügyileg lehetetlen helyzetbe hozni a vállalatot. Gondolom, egy-két hónap múlva az ügy rendeződhet, ki tudjuk alakítani a közös javaslatot, ami boztosítja a vállalat működését, pénzügyi egyensúlyát. A hiteltörlesztés módját a vállalat ésszerű teherviselő-ké- pességéhez fogjuk igazítani, s fel sem merült, olyan visszafizetést szabjunk, ami a vállalat létét veszélyezteti — mondta beszélgetésünk végén dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Miklósvári Zoltán Új fejtésbiztosító berendezés Kossuth-bányán A SOW—80 kezelőberendezés A közelmúltban egy új fejtésbiztosító berendezést helyeztek üzembe a Mecseki Szénbányáik Kossuth-bányaüzemében. A SOW—80 típusú önjáró fejtésbiztosító érdekessége, hogy a lengyel gyár a Kossuth-bányai műszaki kollektíva javaslatára készítette el a SOW 40 és SOW —50 típusú berendezések továbbfejlesztett változatának prototípusát, bizonyítva ezzel a két cég közötti nagyon jó kapcsolatot. Az új berendezés alapvetően abban különbözik az eddig használt SOW fejtésbiztosítóktól, hogy ez szénomlasztásos fejtésmódra is alkalmas. A SOW—80-at a bánya 10. szintjén, a 16/2-es telepi fejtésben helyezték üzembe, ahol 74 méteres hosszúságban biztosítja és segíti a munkát. A napi termelése jelenleg 1300—1400 tonna. A tervekben műszakonként 10.5 tonnás teljesítmény elérését határozták meg, azonban ez Imre Árpád vezette szocialista brigád tagjai ezt túlteljesítve műszakonként 14 tonnát fejtenek. A berendezés roppant biztonságos, hiszen szinte teljesen zárt főtefelületet ad, így a kőzethullást semlegesíti, ezen kívül az omlasztás és a kitermelés is veszélymentes. A SOW— 80-al való munka kevés kézi anyagmozgatást igényel, ami szintén csökkenti a balesetveszélyt. A jövesztés és a szénszállító berendezésre történő juttatása továbbra is kézzel történik A berendezés egy szeletben 2,30 métert képes biztosítani. A SOW—80-at különböző okok miatt nem oda építették be Kossuth-bányán, ahová tervezték, ezért a mostani fejtésben az év végéig üzemel. Most az alapvető kérdés, hogy menynyire válik be: a próbaüzem során megismerik a gépet, felmérik alkatrészigényeit. Demokrácia a munkahelyen Azon már senki sem vitat- ' kozik, hogy az üzemi demakI rácia, mint a szocialista demokrácia része nem gesztus^, jótétemény a dolgozók számára, hanem a szocialista társadalom építésének alapvető eszközei közé Tartozik. Olyan állandó mozgásban, fejlődésben levő tényező, ahol a dolgozók az élet állandóan változó követelményeihez igazodva képesek gondolkodásukat, munka- és életfeltételeiket tevékenységükkel alakítani, kollektíván hatni a munkahelyi viszonyokra. Baráti beszélgetéseken a munkahelyi demokráciával kapcsolatban mégis a legszél. sőségesebb nézetekkel lehet találkozni: vannak, akik az üzemi demokrácia érvényesüléseként az igazgató kineve- . zését tekintik, mások kétségbevonják létezését, ha a művezető szóvóteszi, miért ment ki a mellékhelyiségbe. Nemrégiben a Bairanya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 14 vállalatnál, egy intézménynél 2—2 ipari és mező- gazdasági szövetkezetnél, 3 ófésznél, egy szövetkezeti közös vállalatnál kérdőíves formában és beszélgetések alkalmával több száz dolgozó véleményét kérte ki arról, hogy a munkahelyi demokrácia mennyiben felel meg a XII. pártkongresszuson hozott határozatok követelményeinek, a társadalmi és gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását hogyan segíti.. A nagyon alapos elemző munka megállapította, hogy Baranyában az-üzemi demokrácia kiszélesedése, fejlődése jó, a vállalatok, szövetkezetek vezetői és dolgozói egyaránt tanulják jogaikat, kötelességeiket, alakítják az üzemi demokrácia különböző formáit, igénylik az őszinte, a közösségi érdekeket szolgáló, a társadalmi haladást elősegítő, előrevivő gondolatokat, javaslatokat. Bár a jelentés az üzemi demokráciával kapcsolatos felsőszintű határozatok, rendeletek, jogszabályok megvalósulását vizsgálja, szerintem hasonlóan fontos, tplán tartalmi szempontból még fontosabb is a dolgozók által kezdeményezett, a mélyről jövő demokratikus szellem, amely éppen azt a fórum-rendszert lenne hivatott megfelelő tartalommal kitölteni, amelyet az utóbbi években létrehoztak. Ezt persze hivatalos formában nehezebb vizsgálni, a dolgozók egy jelentős hányada, mint a vizsgálat is megállapítja túlságosan passzív, véleményét hivatalos fórumokon sokszor indokolatlanul magába fojtja. Talán először nézzük, melyek azok a megállapítások, amelyek a munkahelyi demokrácia ‘hiányosságaiként szerepelnek a népi ellenőrzés vizsgálata szerint is. Nagyon sok esetben nincs megfelelő munkamegosztás a különböző tanácskozások között. Több fórumon is ugyanazok a témák szerepelnek, miként a résztvevők is többségében azonosak. Ig'y tulajdonképpen a döntések előkészítése, a döntések is párhuzamos, nagyon gyakran pasz- szív résztvevők egyhangú szavazásával történik. Ez az utóbbi azért is gyakran megesik, mert az előterjesztésekben nincsenek alternatívák, nincs választási léhetőség. Az is elgondolkodtató, hogy a megkérdezett vállalatok veze. tőinek véleménye sezrint az üzemi demokrácia kialakított fórum- és jogosítványrendszere, működési írendje, szabályozottsága, közérthetősége jó, a megkérdezett dolgozók csaknem fele viszont ennek az ellenkezőjét állítja, úgy érzik, nem megfelelően részesei a vállalat döntéseinek. A NEB megállapításai sze- tint a különböző fórumokon megtárgyalt anyagok többsé. gében jók, a vállalatot érintő főbb gazdasági kérdésekről szólnak. Ennek ellenére a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a hozzászólások zöme nem az érdemi témákkal kapcsolatos. Az elemzés egy másik fejezetében ezt úgy fogalmazták meg, hogy a dolgozókat jobban érdeklik a szőkébb munkahely, a kisebb kollektívákat, az egyént közvetlenül érdeklő, mint a nagy- vállalat, a szervezet egészét érdeklő kérdések. Talán emlékezetesek ezzel kapcsolatban Kádár János szavai, amelyek szerint a dolgozók nem úgy általában akarnak a szocializmusban jobban élni, annak formálásába beleszólni, hanem egyéni életükben, szőkébb munkahelyükön is. Semmiképpen sem akadályozza például „a demokratizmus jó érvényesülését", ha a munka, időn kívüli otthoni munka, az egyén érdekei, az autóbuszok indulása is szábakerül, még ha az nem is szerepel a napirendi pontok között. Ezt egyébként némi ellentmondással a NEB jelentése is tartalmazza összefoglaló javaslatai között, amikor megállapítja. hogy a dolgozók informálását munkahely-centrikussá és személyes érdekeltségűvé kell alakítani. Elgondolkodtató az is, hogy a dolgozók' panaszaikkal a legtöbb esetben közvetlen munkahelyi feletteseikhez és nem választott képviselőjükhöz fordulnak. Talán nagyobb tekintélyt, bizalmat kellene kapniuk, vagy éppen szerezniük a dolgozók érdekvédelmi képviselőinek. örvendetes viszont, hogy jelentős mértékben javult a különböző demokratikus fórumok látogatottsága, a különböző tanácskozáson elhangzott javaslatok (1981-ben eddig 1610 volt) több, mint háromnegyedrészben megvalósí- sáira kerültek. A kiadott kérdőíveken (242 dolgozó) 172 jónak ítélte a munkahelyének légkörét, további 31-nek sincs különösebb panasza, mindössze 34 dolgozó tett kritikai észrevételeket. Áltálában megállapítható, hogy javult az együttműködés a vezetők és beosztottak között, ez annál is inkább jó, mert a vizsgált Időszak egybeseik a gazdasági vezetők azon törekvéseivel, amikor a munkafegyelmet, a technológiai fegyelmet szigorítani, a pazarlást felszámolni szeretnék. Ez elméletileg ugyanis konfliktusokat okozhat. A dolgozók ellenkező reagálása bizonyítja, hogy többségük jobban érzi magát szervezett, fegyelmezett munkahelyen, bizonyítva, hogy nagyon is éretitek az üzemi demokrácia széles körű megvalósítása. Lombosi Jenő HÉTVÉGE 3.
