Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-17 / 285. szám

2 Dunántúli napló 1981. október 17., szombat Közlemény a KGST vb üléséről 1981. október 13. és 15.'kö­zött Moszkvában megtartotta 101. ülését a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának vég­rehajtó bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a miniszterelnök-helyettesek vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo. Lengyelországot Zbigniew Madej Magyarországot Mórjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Nicolae Cons­tantin, a Szovjetuniót Nyikoiaj Talizin, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a. jugoszláv kor­mány közötti megállapodás ér­telmében a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Szlobo- dan Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jugoszlávia állandó kép­viselője a KGST mellett. Jelen volt a tanácskozáson Nyikoiaj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülésén Marjai József miniszterelnök­helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője elnökölt. Az ülés résztvevői a testvér- pártok vezetőinek 1981-ben megtartott krimi találkozóin lét­rejött megállapodások és a KGST XXXV. ülésszakán szüle­tett határozatok szellemében meghatározták azokat az intéz­kedéseket, amelyeknek célja, hogy elmélyítsék a tagorszá­goknak az anyagi termelésben folytatott együttműködését. El­határozták, hogy meg kell gyorsítani több fontos, korszerű gép és berendezés közös kifej­lesztését, biztosítani kell ezek közös gyártását. A következő ötéves terv első éveiben meg kell kezdeni ezeknek a gépek­nek és berendezéseknek a tag­országok közötti kölcsönös szállítását Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a fűtőanyag- és nyersanyag- problémák távlati megoldását szolgáló együttműködés iránya­it. a tagországok közösen elő­rejelzéseket készítenek nyers- , anyag- és energiatermelő-ága­zataik fejlődéséről. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a KGST gépipari és mezőgazdasági állandó bizott­ságainak tevékenységéről szóló jelentéseket. Megállapította, hogy a gép­ipari együttműködés elősegí­tette a tagországok gép- és berendezésigényeinek jobb ki­elégítését. A KGST-tagorszá- gok többségében a gépgyártás a népgazdaság egyik vezető ágazatává vált. Gépipari im­portigényeik több mint kéthar­madát jelenleg a kölcsönös szál Irtásokból elégítik ki a tag­országok. Az egymásnak szállí­tott gépek és berendezések egyharmada a szakosított gyártás keretében • készült ter­mék. A KGST-országok kommu­nista és munkáspártjainak kongresszusain a gépgyártás minőségileg új szintjének el­éréséről született hatórozatok- „ bál kiindulva a végrehajtó bi­zottság javasolta a tagorszá­goknak, hogy az 1981—1985 közötti időszakban erőfeszíté­seiket a következő területekre összpontosítsák: az élen járó technikák és technológiák ki- fejlesztésére és használatba vételére, a termelés anyag- és energiaigényének csökkentésé­re, a szakosított gyártásban ké­szülő termékek minőségének és versenyképességének javításá­ra, a termelési kooperáció szé­les körű fejlesztésére az egysé­gesített alkatrészek és gépegy­ségek gyártásában, a termelési kooperációban részt vevő szer­vezetek közötti közvetlen kap­csolatok továbbfejlesztésére. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a tagországok együttműködése kedvezően ha­tott a KGST-tagállamok mező­gazdaságának fejlődésére. Az utóbbi években az agráripari területen megvalósuló gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés eredményeinek széles körű felhasználásával a KGST tagállamaiban követke­zetesen folytatódott a mező- gazdasági termelés intenzíveb­bé tétele, a mezőgazdaság műszaki felszereltségének javí­tása, a kemizólás és a talajja­vítás. Jelentős sikerek születtek a növénynemesités és a mag­termesztés, az állati tenyész- állomóny kialakítása, az állat­orvostan, a gépesítés és a ke- mizálás. valamint az erdőgaz­dálkodás terén folytatott együttműködésben. Az utóbbi 10 évben a KGST-tagországok- ban a kölcsönös vetőmagcsere eredményeként több mint 350 új növényfajtát és növényi hib­ridet honosítottak meg. Az ülés résztvevői megállapí­tották, hogy a mezőgazdasági együttműködés során különö­sen nagy figyelmet kell szentel­ni a korszerű állattenyésztési és növénytermesztési technológiák kidolgozásának és bevezetésé­nek. a terményveszteségnek a mezőgazdasági termelés min­den szakaszában történő csök­kentésének. Javítani kell az ál­lattenyésztés fehérjetakarmány­szükségletének kielégítését, fej­leszteni kell a mezőgazdasági termelés szervezésében szüle­tett korszerű eredményeknek a tagországok közötti cseréjét. A végrehajtó bizottság átte­kintette az európai KGST-or­szágok egyesített energiarendi szereinek és a Szovjetunió egyesített energiarendszerének párhuzamos működtetése során született eredményeket. Az energiarendszerek összekap­csolása lehetővé telte az euró­pai KGST-országok számára, hogy jelentős gazdasági meg­takarítást érjenek el, s éssze­rűbben használják ki működő villamos erőműveik kapacitását. A villamosenergia-ellátás meg­bízhatóbbá tétele érdekében létrehozzák a nemzeti energia- rendszerek tartalékkapacitásait, meggyorsítják az energiarend­szereket ^összekötő villamos távvezetékek építését, hatéko­nyabbá teszik az egyesített energiarendszerek fennakadá­soktól mentes működését biz­tosító gazdasági ösztönző esz. közöket. A KGST tagországai közötti növekvő szállítások biztosításá­val kapcsolatos kérdéseket át­tekintve a végrehajtó bizottság a szállítási eszközökben megle­vő tartalékok jobb kihasználá­sát célzó javaslatokat fogadott el. A végrehajtó bizottság ülése megvitatta a Vietnamban és Mongóliában végzett közös geológiai feltáró munkák me­netét. Megállapította, hogy az érdekelt országok nemzetközi geológiai expedíciója az utób­bi öt évben sok perspektivikus nyersanyag-lelőhelyet tárt fel Mongóliában. Döntés született az expedíció munkájának foly­tatásáról. A geológiai kutató­munkákat Vietnam területén is aktívabbá kell tenni. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy kedvező ered­ményekkel járt a KGST-tagor- szágok egészségügyi együttmű­ködése. Az ülés olyan intézke­déseket határozott el, ame­lyeknek célja, hogy biztosítsák a tagállamok gyógyszerek és orvosi műszerek iránti igényé­nek jobb kielégítését, egyes orvosi berendezések műszaki színvonalának javítását. A végrehajtó bizottság átte­kintette az együttműködés más kérdéseit is, s megfelelő hatá­rozatokat hozott ezekről. Az ülés a barátság és az elvtársi kölcsönös megértés szellemében ment végbe. Kádár János, az MSZMP KB székházában fogadta Kurt Hagert, a Német Szocialista Egységpárt PB tagját, a KB titkárát. A megbe­szélésen részt vett Óvári Miklós, (balról) a PB tagja, a KB titkára. Kádár János tegnap ugyancsak fogadta a hazánkban tartózkodó Phoune Sipraseuth laoszi külügyminisztert, akivel szívélyes tanács­kozást folytatott. Megkezdte munkáját A Szakszervezetek azOKISZ kongresszusa Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) södjék a tulajdonosi, a felügye: leti jelleg, a minisztériumok biztosítsák a vállalatok tevé­kenységéhez szükséges kedve­ző feltételeket. A középirányító szerveknél na­gyon fontos azt elemezni, va­jon a 20 évvel ezelőtt létreho­zott középirányító szervek közül melyek szükségesek még ma, és melyek váltak feleslegessé. A vállalatok méreteit illetően a kérdést nem szabad végletesen felvetni. Úgy tudniillik, hogy kis-, közép vagy nagyvállalatok legyenek-e? A szakmához, a végtermékhez igazodóan a legjobb szervezetet alakítsuk ki. A kisüzem, nagyüzem dilem­ma, s hadd tegyem hozzá a ki­segítő gazdaságok viszonya — gyokorta felvetődik a fogyasz­tási cikkekkel és a szolgáltatá­sokkal kapcsolatban is. Hadd említsek egy példát. Ma egy-egy háztartásban a villanyborotvától a személyau­tóig 10—20 gépet is használ­nak. Ezeknek a személyi tulaj­donban lévő javaknak a javí­tására a nagyszervezetek nem alkalmasak. Hasonló a hely­zet az úgynevezett háttériparral is. Olyan terület ez, ahol szük­ség van a kisebb, lazább, ru­galmasabb szervezetekre. De ilyen kisebb vállalatokkal kielé­gíthető igény jelentkezik külóri- böző lakossági — fogyasztási cikkeknél is. Milyen lehetőségek vannak e valós igények kielégítésére? Magyarországon 2 millió nyug­díjas van. Ha ennek csak egy része hajlandó szervezett módon dolgozni ezen a területen, akkor itt jelentős munkaerőforrás bevonására van lehetőség. Nő a szabad idő7 s reméljük, hogy még sokáig Varsóban pénteken délelőtt 10.00 órakor megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának IV. plenáris ülése. A napirenden három téma szerepel: az ország politikai helyzete, a IX. kong­resszuson elfogadott határoza­tok végrehajtásának értékelése, valamint a párt eszmei-nevelő munkájának feladatai. lesznek olyan emberek, akik szabad idejükben nemcsak hor­gászni, és napozni fognak, ha­nem dolgozni is. Szívesen vál­lalnak munkát diákok is. Mind­ezek mozgósíthatók. A nemrég megjelent rendeletek lehetővé teszik, hoqy állami szervek, mi­nisztériumok, főhatóságok, ta­nácsok, a bank, a szocialista nagyvállalat, leányvállalatok kisvállalatot alapítsanak A szö­vetkezetek is alapíthatnak ma­guk körül munkaközösségeket, szakcsoportokat, stb. Ezek a le­hetséges alapítók a szocialista állam integráns részei, azok az engedélyezők is. Ha ez így van, akkor miért nem lehet elkép­zelni azt is, hogy a ma szét; szórtan, és szervezetlenül dolgo­zó. jó képességű fiatal szere­lőkből az AFIT, a Geika, vagy egy ipari szövetkezet szervez­zen egy-egy munkaközösséget. Miért kell félni attól, hogy ez nem lesz szocialista, hiszen el­vileg nem más történik, mint a háztáji gazdaságok esetében, hogy tudniillik a szocialista nagyvállalat integrálja a la­zább szervezeteket. Sok mindentől féltették már nálunk a szocializmust, a részes­műveléstől, a frizsidertől, a lán- gossütőktől, csak egytől nem: a lustaságtól, a tunyaságtól. Pedig a szocializmus sem tudja nélkülözni a fegyelmet, a szor­galmat, a jobb és az odaadóbb •munkát. Aki erre hajlandó, aki vállal ilyet, annak a boldogu­láshoz való jogát is el kell is­merni, Itt persze a tisztességes Szándékú emberekről beszélek, nem a szerencselovagokról. Befejezésül Havasi Ferenc a Központi Bizottság nevében sok sikert kívánt a szövetkezetek dolgozóinak, mindazon célok megvalósításához, amelyeket a kongresszus kijelölt A plenáris ülésen Stanislaw Kania, a Központi Bizottság el­ső titkára elnököl. Ugyancsak ö terjeszti elő a Politikai Bi­zottság referátumát, amelynek cime: Az ország politikai hely­zete és a párt legfőbb felada­tai a LEMP IX. kongresszusán elfogadott határozatok végre­hajtásában. Pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, amely első napirendi pontként a szakszervezeti alapszervezetek működéséről, az üzemi, a mun­kahelyi demokrácia érvényesü­léséről tárgyalt. — Különösen a legutóbbi években jelentősen fejlődött ha­zánkban a szocialista demok­rácia, sikerrel jártak a szakszer­vezetek kezdeményezései a dol­gozók bevonására a munkahely közéletébe — állapította meg jelentésében -a SZOT elnöksé­ge. Az üzemi, munkahelyi de­mokrácia fejlesztésére négy év­vel ezelőtt hozott párt-, majd MT-SZOT határozat a fejlődés­ben új szakaszt nyitott: lénye­gesen megnövekedtek a szak- szervezetek feladatai, a koráb­binál szélesebb körű jogokkal és egyben kötelezettségekkel létrejöttek a bizalmi testületek. A dolgozók ma már fokozottan részt vesznek a vezetésben, ezért érzékenyebbek a munka­helyi problémák iránt, és a ne­hezebb feltételek között is ak­tívabban vesznek részt a fel­adatok végrehajtásában. Jakab Sándor, a SZOT főtit­kár-helyettese, a napirendi pont előadója a legtöbb gon­dot okozó jelenségek között em­lítette a még mindig tapasztal­ható formális jelentéseket, ami­kor a demokratizmus csak a látszat szerint érvényesül. Helyes, hogy a bizalmi el­mondja csoportja véleményét például a vállalat gazdasági tervéről, de ez nem elegendő, fontos, hogy a különböző fóru­mokon, csoportmegbeszéléseken az egymástól eltérő álláspontok, elképzelések is felszínre kerül­jenek. Ezután arról szólt, hogy a bi­zalmi testület és a szakszerve­zeti bizottság közötti munka- megosztás sok helyütt csak most van kialakulóban, és keresik a helyes megoldást. Elvileg vilá­gos, hogy a bizalmi testületé az irányító, a szakszervezeti bi­zottságé pedig a végrehajtó szerep, vagy például az, hogy a tervek véleményezése a bizal­mi testület hatáskörébe tartozik. Rendkívüli helyzetek azonban gyakran idéznek elő bizonyta­lanságot. Ha például év köz­ben esetleg többször is módo­sítani kell a tervet, minden esetben hívják-e össze a bizal­mi testületet, vagy pedig a tes­tület hatalmazza fel a szakszer­vezeti bizottságot álláspontjuk képviseletére? Ilyenkor a lénye­ges az, hogy akár a testület, akár a szakszervezeti bizottság fejti ki álláspontját, az a tag­ság véleményét tükrözze. Az előadó rámutatott, hogy indokolt növelni a gazdasági vezetők felelősségét az általuk vezetett kollektíva előtt. Már gyakorlattá vált, hogy a bizal­mi testületek véleményt mon­danak a felsőszintű vállalati vezetők munkájáról, ezt célsze­rű lenne kiterjeszteni a közép­szintű és a munkahelyi veze­tőkre, beleértve a művezetőket is Erre több vállalatnál, már történtek is kezdeményezések. Egy most készülő intézkedés azt a célt szolgáljja, hogy a vállalati felügyelő bizottságok és a demokratikus fórumok — főleg a bizalmi testületek — között intézményes kapcsolat jöjjön létje. Hasznos lehet, ha például a vállalat éves tevé­kenységének megítélésekor, a vezetők éves munkájának vé­leményezésekor a bizalmiak megismerkednek a felügyelő bizottság véleményével is. Ismételten szükséges átgon­dolni a demokratizmus fórumai közötti munkamegosztást, hogy elkerüljék a párhuzamosságo­kat. Az látszik célszerűnek, ha a vállalati terv véleményezését és ezzel együtt a munkaver- senycélok meghatározását a szakszervezeti csoport és a bi­zalmi testület vitatja meg. az operatív termelési feladatok megbeszélésének és a munka­verseny munkahelyi szervezésé­nek a színtere pedig a terme­lési tanácskozás és a brigád- értekezlet. Végül annak szükségességé­ről szólt, hogy nagyobb önálló­ságot, nagyobb mozgásteret kell kapniuk a vállalati szer­veknek a demokratizmus érvé­nyesítésében és fejlesztésében. Központilag csak a fejlesztés fő irányait kell meghatározni, a megoldás hogyanjában, a helyi kezdeményezések, kísér­letek alkalmazásában fel kell oldani a formális kötöttsége­ket, szabadabb kezet kell adni a vállalati szerveknek — hang­súlyozta az előadó. LAPZÁRTA Szőjed Ali Khamenei távirat­ban köszönte meg Leonyid Brezsnyevnek, az Iráni Iszlám Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából kül­dött üdvözlő táviratot. * 1982 májusára összehívták a Korr.szomol XIX. kongresszusát. A döntés a Szovjet Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságának plenáris ülésén született pénteken Moszkvá­ban * Arra számítunk, hogy Leonyid Brezsnyev bonni látogatásának időpontjában már aláírásra kész lesz a „cső—földgáz" üz­letről kötendő szerződés — je­lentette ki a Szovjetszkaja Rosszijának nyilatkozva Ott WoK von Amerongen, a Né­met Kereskedelmi és Iparkama­rák Szövetségének elnöke. * Dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár orvosa ta­nácsára lemondta jövő héten esedékes mexikói utazását. Az osztrák kormányfő az úgyneve­zett észak—dél konferencia társelnökeként vett volna részt a cancuni találkozón. * A japán bányaszerencsétlen­ségről kapott legfrissebb jelen­tések szerint 94 személy — köz­tük 10 bányamentő — vesztette életét a Hokkaido-szigeti bányá­ban. * Pénteken este egy Tel Aviv-i kórházban 66 éves korában el­hunyt Mose Dajan, volt Izreali külügy- és hadügyminiszter, az utóbbi évtizedek izraeli politi­kai életének jelentős figurája. Dajant csütörtökön szívpana­szokkal szállították kórházba. Az MSZBT meghívására Budapestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége. A Ferihegyi repülőtéren Biró Gyula, az MSZBT főtitkára üdvözli a küldöttség vezetőjét, Filipp Tyimofe- jevics Jermást, az SZMBT elnökét. Megkezdődött a LEMP KB plénuma

Next

/
Thumbnails
Contents