Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-16 / 284. szám

1981. október 16., péntek Dunántúlt napló 5 Alapanyag-termelés az első vidéki komposztüzemben ‘ '. _ a Pécsi Állami Gazdaságban . Négy pincében idén ISO tonna csiperke termett' Termesztési centrum lesz az állami gazdaság A Pécsi Állami Gazdaság négy gombapincéjében idén 150 tonna csiperke termett négyezerötszáz négyzetméter alapterületen. Rövidesen két újabb pécsi pincét vonnak be a termelésbe: fejlesztik a már üzemelő Bajcsy-Zsilinszky útit és a Lánc utcában telepítenek még egyet. Hétezer négyzet- méteren termesztenek majd gombát, a tervek szerint éven­te 280—300 tonna csiperkét. A felújított pécsi pincék ad­ták a lehetőséget az állami gazdaságnak a gombatermesz­tésre. Másra nem alkalmasak ezek a közepes méretű, meg­erősített üregek, a gomba ne­veléséhez pedig megfelelő pá­ratartalommal rendelkeznek, üszög- és Csokoládépusztán kezdték meg elsőként a gom­batelepítést a gazdaság szak­emberei, majd 1979-ben Pé­csett a 8—9 méter mélyen hú­zódó pincékben. Az első évben 29 tonna, tavaly 60 tonna ter­mést szedtek. Megoldották a pincék fűtését, most a hűtés igen egyszerű bevezetésén dol­goznak: az eddig gondot oko­zó talajvizet használják fel a megfelelő hőmérséfdet biztosí­tására. A szép eredményekhez vi­szonyítva nem sok jövedelmet hozott eddig a gomba, mert az alapanyagot Budapestről sze­rezték be. Ezért határozott úgy a gazdaság, hogy saját erőből oldják meg az alapanyag-ter­melést. (A speciális takarmá­nyozásból származó lótrágya három-négy hetes kezeléssel válik a kultúrgomba termeszté­séhez szükséges termőtalajjá.) Saját erőből és nagyrészt há­zilagos kivitelezéssel építették fel az első vidéki komposzt- üzemet. Tizenhétmillió forin­tot költöttek a beruházásra, ennek húsz százalékát az Álla­mi Gazdaságok Országos Köz­pontja adta. A terveket a cse­peli Duna Termelőszövetkezet, a hazai gombatermelés rend­szergazdája szállította, vala­mint átadta a technológiai el­járásokat és részt vállalt a szakemberek képzésében is. Október végén megkezdik az új üzemben a termelést, amely a pécsi gazdaságon kí­vül szállít majd a társmegyék­be is, valamint a háztáji ter­mesztőknek. A gazdaság vál­lalja a gombatermelési cent­rum feladatait: a háztáji gaz­daságoknak segít a termelést beindítani, rendszeres szakta­nácsadást szolgáltat és koor­dinálja az értékesítést. Azt ter­vezik, hogy a háztájival együt­tesen ötszáz tonna gombát ér­tékesítenek majd. Ez iránt már most nagy az érdeklődés a feldolgpzó üzemekben, sőt a forgalmazó cégek esetleg együttműködnének a pécsi gazdasággal egy saját feldol­gozó létesítésében. Á tárgyalóteremből Elmaradás a növényvédelmi és agrokémiai szakemberképzésben A magyar mezőgazdaság utóbbi két évtizedes, hallat­lanul gyors fejlődésében két­ségkívül kulcsszerepet ját­szottak a növényvédelmi és agrokémiai szakemberek. A mezőgazdaság magas terme­lési színvonalat ért el, telje­sítményének határa azonban még messze van, a tudo­mány újabb és újabb, ke­csegtető lehetőségeket tár fel. Ma már a szakemberek például irányított növénytáp­lálásról beszélnek, a növé­nyeket különféle hormonok­kal, a növekedésüket befo­lyásoló szerekkel kezelik, pél­dául törpenapraforgót hoz­nak létre, mely az eddigiek­nél nagyobb hozamú, a be­tegségeknek jobban ellenáll. Ez esetben már megváltozik a növény egész élettana. Vajon az üzemekben kik fognak ehhez érteni, kik irá­nyítják majd ezeket a folya­matokat? Természetesen a növényvédelmi és agrokémiai szakemberek. Igen ám, csak­hogy — hallottuk tegnap a Baranya megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­más klubnapján — a szak­emberképzés, az oktatási rendszer igencsak elmara­dásban, majdhogynem vál­ságban van. A vészjósló megállapítás dr. Szöllősi De­zsőtől, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetőjétől származik. A minisztériumi szakember, ecsetelve a hiányosságokat, végkövetkeztetésként rámu­tatott: célirányosabbá kell tenni az oktatást — az egye­temi oktatástól a szakmun­kásképzésig, a továbbképzé­sekig — módosítva és össz­hangba hozva a tanterveket a termelés igényeivel. Mind­ezzel kapcsolatban vannak már korszerűsítési elképzelé­sek, azonban a körülöttük folyó vita, az új elképzelések elfogadtatása kissé vontatot­tan halad. Itt az ideje, hogy napvilágot lássanak a várva várt rendelkezések, nehogy a késlekedés, az elégtelen szakemberképzés fékjévé vál­jék a mezőgazdasági terme­lés növekedésének. M. Z. Olcsók között is az eddigi legolcsóbb A kémesi tsz új, 98 férőhelyes agrosátor tehén istállója. A képen jól látható a külső feszitett szer­kezet, s előtérben a pihentető kifutó. Az etetés a lécpalánkon kívüli betonaljzatról történik. • Fotó: Läufer László Slalom az úttesten, egy súlyos sérült * Részegen evett a volán mögött Agrosátor- bemutató Kémesen Különböző mezőgazdasági és egyéb célokra is hasznosítható Csak a szerencse mentett meg egy felelőtlen embert at­tól, hogy többszörös tragédiát okozzon, s hogy az eset súlyos­ságának megfelelő, nagyon szigorú büntetésben részesül­jön. Az ok: ezúttal is az ital. Az első figyelmeztetés, az el­ső intés a jó útra térésre már ez év márciusának elején meg­történt. Sztojka Ferenc 25 éves mohácsi lakos, önálló állatte­nyésztő egy délelőtt barátaival inni kezdett, és folytatták késő délutánig. Ezután Trabantjába ült és közepes alkoholos befo­lyásoltság alatt vezetett. A rendőrök igazoltatták, a szonda jócskán elszíneződött, következett a véralkohol vizs­gálat. Az eredmény: 2,05 ezre­lék. A jogosítványát bevonták, ittas vezetés vétsége miatt el­járás indult ellene. Mindez nem zavarta abban, hogy március 31-én megismé­telje — immár sokkal súlyosabb következményekkel a tettét. Ugyancsak délelőtt kezdte az italozást, ezt különböző szóra­kozóhelyeken folytatta délutá­nig, amikor eljött az állatok etetésének ideje. (Négy bikát tartott ez idő tájt.) Beült a Tra­bantjába, hogy a lakásától 1 kilométerre levő gazdasági épülethez hajtson. A bíróságon később rögzített tények: Sztojka jogosítvány nélkül, közepes alkoholos befo­lyásoltság állapotában ült a volán mögé és vezette jármű­vét. A kocsi műszaki vizsgája lejárt, műszaki állapota nem felelt meg a követelmények­nek. (Az igazságügyi szakértő megállapítása szerint ez nem befolyásolta a baleset bekö­vetkeztét.) A mohácsi Zrínyi utcára ka­nyarodva alig 40 métert tett meg, miközben „S" alakban hol az út jobb, hol a bal oldalát vet­te célba. Közrejátszott ebben it­tassága és az, hogy csak fél kézzel fogta a volánt, a mási­kat evésre használta vezetés közben. Menetirányának megfelelő bal oldalon, az úttesten há­rom gyermekkorú leány közele­dett, szemben. Egyikük gyer­mekkocsit tolt, benne egy há­remhónapos csecsemővel. Az autó közéjük csapódott. N. Ka­talin a gázolás következtében izomszakadást, kartörést, tüdő, zúzódást szenvedett. B. Anna könnyebb sérüléseket szenve­dett, és szerencsére a kisgyer­meket toló M. Zsuzsanna ide- jcoen ki tudott térni, talpon tu­dott maradni, így őket nem ér­te baj. Sztojka Ferenc korábban rnái megismerkedett a bíróság­gal és a börtönnel. Ezúttal te­hát visszaesőként kellett felel­nie tettéért. Másodfokon a hlegyei Bíró­ság dr. Csatlós Loránd taná­csa bűnösnek mondta ki „ittas járművezetés vétségében, sú­lyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntettében”, s ezért 1 évi 10 hónapi börtön- büntetésre ítélte, valamint 5 évre eltiltotta a járművezetés­től. A bíróság enyhítő körül­ményként vette figyelembe a vádlott őszinte beismerését, azt, hogy két kiskorú gyerme­kének eltartásáról kell gondos­kodnia, s nem utolsósorban azt, hogy a baleset előidézésé­ben' a sértettek is vétkesek, mert nem a járdán, hanem az úttesten közlekedtek. Az ítélet jogerős. K. Gy. Az agrosátor alkalmazása a mezőgazdaságban címmel teg­nap délelőtt üzemi bemutatót tartottak Kémesen a helyi ter­melőszövetkezet, valamint több megyei szerv rendezésében. A rendezvényen a kémesi Közös Út Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet által kikísérletezett PVC-sátortetős, agrosátor elne­vezésű könnyűszerkezetes — a legkülönbözőbb célokra hasz­nosítható — mezőgazdasági épületeket mutattak be az egy­begyűlt mintegy nyolcvan, fő­leg állattenyésztő szakember­nek, akik Baranya megyéből érkeztek. A rendkívül nagy érdeklődés érthető, indokolt. Mint a na­pokban a DN-ben is beszá­moltunk róla, szeptember vé­gén Zalaegerszegen tartottak hasonló bemutatót olcsó, uni­verzális agrosátrakból. (Ott a kányái tsz — Somogy m. — mű­anyag ponyvasátra különdíjat kapott.) Szóltunk a győri Gra- boplaszt-félék előnyös tulaj­donságairól és a Szegedi Ken­derfonó és Szövőipari Vállalat által gyártott PVC-ponyvákról is, amikből a kémesi kísérleti építmények is készülnek. Mindebből nyilvánvaló az, amit Farkas László, a Baranya megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgütója is hang­súlyozott megnyitójában: a ma­gyar mezőgazdaság mai hely­zetében, amikor a bővítési fel­adatok létfontosságúak, anyagi lehetőségei viszont korlátozot­tak, ezért mindenütt a fejlesz­tés olcsó és gyorsan megtérülő lehetőségeit kutatják — volta­képp világszerte. Somogybán, Kányán és Ba­ranyában, itt, Kémesen elin­dultak ezen az új úton. Gya­korlatilag a kérdés az, hogyan lehetne a férőhelyenkénti 40— 45 000 forintos szarvasmarha- istállót felállítani a hagyomá­nyos (betonépitményű) összeg 10—15 százalékából? A kérdés, illetve ez az arány első hallás­ra meghökkentő. Kiss Józsefnek, a kémesi Közös Út Termelőszö­vetkezet elnökének tájékoztató­jából azonban kiderült, hogy a kérdésre reális válasz kereshet tő. Nagyjából egy éve dolgoz­nak a kémesi agrosátor kimun­kálásán, amely' néhány részle­tében eltér a Graboplast és egyéb sátortetős megoldások­tól, de ezzel is olcsóbbá válik az ugyanolyan méretű és uni­verzális hasznosítású épület. A lényege az, hogy nincs beton vagy más alapozás. A szegedi PVC bevonatú poliészter pony­vaanyagból a termelőszövetke­zet varró részlegében az asz- szonyok összeállítják a kívánt méretre a ponyvasátort. Ezt be­tonoszlopok és huzalok segít­ségével kifeszítik. A külső fe­szített szerkezet által a belső hasznos tér megnövekszik, hi­szen nincsenek belső tartóosz­lopok. A kifeszített ponyva alá faanyagból elkészítik a kívánt célnak megfelelő helyiségeket vagy boxokat, pl. a bemutatón látott 98 férőhelyes istállónál. Oldalt betonperem határolja az épületet, s bent a pihenő kifutó, illetve közlekedő út vo­nalát is. Elmarad tehát a já­szol, az etetés kint, a szabad területen a körbefutó betonpa­dozatról történik. Ezt egy 800— 1200-as szabadtartásos telep­nél egy-egy ember is elláthat­ja. Egyéb előnyei: az épület előre gyártható, gyorsan üzem­be helyezhető, olcsón, sokféle hasznosításra. (Raktár, szerelő- csarnok, tárolók stb.) Költsé­gei: négyzetméterenként 600— 1400 Ft, a hasznosításától füg­gően. Evvel a módszerrel egy ezer négyzetméteres csarnok felépülhet 1,2 millióból. Egy hasonló nagyságú palatetős ragasztott faszerkezetes épület több mint 20 millió forint. A bemutatón látott 450 négyzet- méteres, 98 férőhelyes istálló a külső kifutókkal együtt (a kör­be futó betonútok nélkül) 495 000 Ft-ba került. A tsz-ben ezenkívül jelenleg van mór egy 210 négyzetméte­res ellető-istálló, szénaszárító, s most állítanak fel egy 1000 négyzetméteres gabonatárolót is- agrosátorból. Mindez természetesen kísér­leti stádiumban van, és szaba­dalmaztatás alatt. Ha jóvá­hagyják, s megkezdhetik Ké­mesen a sorozatgyártást, nyíl­ván a jelenleg (kézi erővel) kalkulált árak még olcsóbbak lesznek. W. E. Ipari szövetkezetek kongresszusa O rszágos méretű számve­tésre és feladatmegha­tározásra készül a szö­vetkezeti mozgalom; elsőként •október 16—17-én Budapesten az ipari szövetkezetek tartják kongresszusukat, sorrendben a nyolcadikat. Jogos büszkeséggel tölthetik el az ipari szövetkezetek tagjait, dolgozóit azok az eredmények, amelyeket az éppen egy évti­zede meghirdetett fejlesztési program keretében, illetve az elmúlt öt évben fértek. Figye­lemre méltóak azok a törekvé­sek, amelyek révén az ipari szövetkezetek növelték a lakos­sági árualapok választékát, bő­vítették a szolgáltatások körét, fokozták exporttevékenységüket. Részt vállaltak a lakásprogram megvalósításában és az állami nagyipart gazdaságosan kiegé­szítő, versenyképes gyártmány- és termelésszerkezetet igyekez­nek kialakítani. A műszaki fej­lesztés, az elmúlt öt esztendő­ben megvalósított 12 milliárdnyi beruházás, a termelés korszerű­sítése, a minőség javítása, a szakmai képzettséq, s a tagság érdekeltségének fokozása együt­tesen hozzájárul az ered­ményekhez. Ezek közé tar­tozik, hogy az ipari szövetkeze­tek teljesítik a lakossági ipari szolgáltatás 35,2 százalékát, ta­valy például ez elérte a 3,1 mil­liárd forintot, ami az 1975. évi­hez viszonyítva 44,3 százalékkal több. Az építőipari szövetkeze­tek 1980-ban 8 milliárd forint értékű építési-szerelési munkát végeztek, ami 26.6 százalékkal hcladja meg az öt évvel koráb­bit A hazai ellátás, termelés, s»oioóltatás mellett a külqazda- sóai eavensúly javítása érdeké­ben fontos export-feladatokat is meqoldottak az elmúlt idő­szakban az iDori szövetkezetek. Ennek , bizonyítására két adat: 1980-ban -az exportra kerülő szövetkezeti termékek 57 Száza­lékát szocialista államokba szál­lították, ezek értéke megközelí­tette a 7 milliárd forjntot, ami 1975-höz képest 32 százalékos emelkedést jelent; a nem rubel elszámolású értékesítés tavaly több mint 5 milliárd forint volt, 58 százalékkal haladta meg az öt esztendővel azelőttit. A kongresszus jó alkalmat ad arra is, hogy összegezzék azokat a gondokat, jelenségeket, ten­denciákat, amelyek gátolták az ipari szövetkezetek dinamiku­sabb fejlődését, a hatékonyság növelését. A külső gazdasági feltételek mellett idesorolandó, hogy az egyesülések, a szövet­kezeteken belüli koncentráció, a profilrendezés nem mindenütt járt együtt a telephelyek szá­mának csökkenésével; gondot okozott a sokféle gazdasági te­vékenység, a lakosság igényei­nek kielégítése, a szervezet nem kellő korszerűsítése. A szövetkezeti vezetők nem min­dig ismerték fel időben a gaz­dálkodás belső hiányosságait, ellentmondásait. A piac nem megfelelő ismerete miatt olykor tartózkodtak a kockázatvállalás­tól, s gyakran késlekedtek a belső szervezetlenség, anyag­hiány felszámolásával. A vita bizonyára elősegíti majd, hogy a népgazdasági-tár­sadalmi igényekkel, életszínvo­nalpolitikai célkitűzésekkel össz­hangban- álló programot tár­janak az ipari szövetkezetek elé. A teendők végrehajtásához — szem előtt tartva a termelés hatékonyságának és nemzetkö­zi versenyképességének a nö­velését — bizonyára jól haszno­sítható tanácsokat, módszere­ket ad az ipari szövetkezetek 8. kongresszusa. Dékány Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents