Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-13 / 281. szám
1981. október 13., kedd I Dunántúli napló 3 Épül az új pezsgőgyár Mikortól gyártanak Pécsett tankpezsgőt? A jó francia szerzetes, Dom Perignon álmában sem hitte, hogy az általa kidolgozott ital, a pezsgő népszerűsége a XX. század második felében milyen hallatlanul nagy lesz. Az ő módszerével készült pezsgő gyártása azonban már hosszú ideje képtelen lenne követni az igényeket, ezért szerte a világon, így hazánkban is a hagyományos pezsgőelőállítás mellett az úgynevezett 'tankpezsgő készítés kerül előtérbe. A Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát évente 3 millió palack pezsgőt állít elő hagyományos módon, a piac azonban többet követel. A Pannónia pezsgő iránti óriási bélés külföldi keresletet csak úgy tudják kielégíteni, hogy a hagyományos mellett a tankpezsgőgyártást is elkezdik. Miben különbözik a tankpezsgő előállítása a hagyományosétól? Gyorsított eljárással Alapvetően abbain, hogy a bor másodszori erjesztése nem palackban, hanem tartályban történik. A palackban érleltnél a pezsgő hosszú ideig — okár három évig is — együtt van az élesztővel, miközben az élesztő elpusztulása során alakul ki a pezsgőre jellemző illat és aromaanyag. A tankpezsgőnél az élesztőt az erjesztés utón azonnal eltávolítják, így elmarad a hosszú érlelési idő. Ez tulajdonképpen egy gyorsított eljárás, mely lehetővé teszi, hogy a hagyományosnál jóval nagyobb mennyiségű pezsgőt gyártsanak. A tankpezsgő természetesen nem olyan értékes ital, mint a hagyományos módon készült, de újabb pincék építése hatalmas összegeket emésztene fel. így a hagyományos pezsgők érlelése továbbra is Pécsett, az István tér alatti ötszintes pincerendszerben történik, melyet bővíteni nem lehet, ezért Pécsett a Batthyány utcában egv -új tankpezsgőgyá- rot építenek. Mint Vén Mihály gyárigazgató elmondta, az üzem építése két részben történik. Egyrészt átalakítják a régi épületeket, valamint egy új könnyűszerkezetes csarnokot hoznak létre. Több kiszolgáló létesítmény, így az iparvágány felújítása, raktárak építése befejeződött, azonban hátráltatta a kivitelezést, hogy több közművet át kellett helyezni. A pezsgőgyártáshoz szükséges gépek, berendezések, tartályok a helyszínen vannak, s a beszerelésre várnak. A palackfeladó helyiséget festik, a palackmosóban az aljzatbeton elkészült, a töltőhelyiség betonozását ottjártunkkor végezték. Az úi csarnok tető alatt van, de ahhoz, hogy ebben nyugodtan lehessen dolgozni a hideg idő beálltával, az építőknek alaposan meq kell fogni a munkát. A tervek szerint jövő tavasszal már tér- melni fog a tankpezsqőgyár. Az új gyárban az első ütemben évente ötmillió palack tank- pezsgőt gyártanak, a későbbiekben az iqényektől függően úiabb erjesztőtartályok beállításával! évi 10 millió palack pezsqőt készíthetnek. ^ Jövőre egyébként háromféle pezsqővel indul a gyár: félszóraz, félédes, vörös, melyek kísérleti próba- qyártása már meqtörtént, s hogv__p minőségük kiváló, ezt jelzi, hoav már külföldről is érdeklődnek. Feltüntetik a címkéken Ezek a pezsgők is Pannónia néven kerülnek forgalomba, azonban a címkén feltüntetik, hogy a palackok tankpezsgőt tartalmaznak. Jövőre már hárommillió palack tankpezsgőt szállít a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát. Jelenleg 12-féle hagyományos pezsgőt állítanak elő Pécsett, az extraszáraztól az édesig, melynek nagy részét a szocialista országokba küldik. Lehet, hogy Dom Perignon nem nézné jó szemmel a tanlc- pezsgőgyártóst, ha feltámadna, mindenesetre, ha megízlelné, elégedetten csettintene nyelvével. Mert a tankpezsgő sem rossz itóka ... Roszprim Nándor Gönyűtől Mohácsig Az ősi hajós dinasztiák érzelmi kötődése a vízhez, a hajózáshoz nemzedékről nemzedékre öröklődik. — Ez a mottója annak a pályaválasztási tanácsadással egybekötött kiállításnak, amelyet hétfőn nyitottak meg a Vigadó téri kikötőben horgonyzó — az ünnepélyes alkalomra frissen festett, mázolt — Buda iskolahajón. A hajó kedden tovább indul, s egy-egy napot tölt a Duna menti települések kikötőiben, Gönyűtől Mohácsig. A szervezőknek — a MAHART Folyamhajózási Igazgatósága — szakembereinek — az sugallta a 10 napig tartó rendezvény ötletét, hogy a folyó partján élő fiatalokkal, általános- és középiskolás diákokkal ismertessék és szerettessék meg a hajózást. Már maga az 1938-ban épült hajó is szemléltető eszköz, a leendő hajások itt kapják majd az elméleti és gyakorlati alapképzést, s ez alatt az idő alatt itt is laknak. A tantermekben most kiállítást rendeztek be, fényképeken és maketteken ismertetik a hajózás múltját, jelenét, a régi és a legmodernebb technikai eszközöket. Ismertetik a hajózási szakközépiskolákban és a főiskolán tanuló diákok felada- tait^ felvilágosítást adnak az egészségügyi követelményekről, elmondják, hogy hajósnak kizárólag férfiak jelentkezhetnek, és minden munkaterületen szigorúan előírják az alsó és felső korhatárt. Megkezdődtek a jövő évi sertéshizlalási szerződéskötések Kedvező a termelői hangulat Népszerű a kocakihelyezési akció Az idén qz előző évekhez képest jóvq| korábban, már szeptember elején megkezdték az 1982. évi, kistermelői- kisüzemi vágósertés értékesítési szerződések kötését. A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szeptember első napjaiban hívta össze a vele együttműködő szövetkezetek megbízottjait s tette közzé a fontosabb feltételeket, tekintve, hogy az érdeklődők köre bővült, új kistermelők jelezték sertés- tartási szándékukat. A szerződések feltételei lényegében nem változtak, a jövő évi szerződések a szokásos módon köthetők meg. Az értékesítési alapárak a következők: a 95—125 kg közötti hús- és húsjellegű hízott sertésekért kilogrammonként 32,5b forintot, a 125 kg feletti hús és húsjellegú hízott sertésekért kilogrammonként 30 forintot, a 130 kilogramm feletti zsír és zsírjellegű hízott, sertésekért kilogrammonként 28 forintot, a 170 kiló feletti tenyésztésbe fogott és meghizlalt sertésekért pedig kilogrammonként 27,50 forintot fizetnek. Azok a kistermelők, akik több évre szóló értékesítési szerződést kötnek, vagy kötöttek, első évben 1,50 forint, a másodikban 2 forint, a harmadik és a további években 2,50 forint több éves felárat kapnak kilogrammonként. Ezenfelül a szerződéses feltételeknek megfelelő sertések utón mennyiségi felár is megilleti a kistermelőket. Így 1982-ben a különböző felárakkal együtt a 95—125 kg közötti súlyú vágósertésekért kilogrammonként 35,50 forintos vételár is elérhető. A hízóalapanyag és a takarmányvásárlás elősegítésére a kistermelők sertésenként továbbra, is 800 forint vételárelőleget vehetnek igénybe. Megyénkben október 5-ig 21 000 vágósertésre kötöttek szerződést a szövetkezeti megbízottakon keresztül az ÁHT-val a kistermelők. A vállalat 1982-re 140 000 háztáji, kisüzemi sertés leszerző- désére számít, amiből 100 000—110 000 darabot ok. tóber végéig szeretnének megkötni. Az idén már szeptember végéig 110 932 vágósertést szállítottak le a húsiparnak a baranyai kistermelők, s az év végéig további 39 000—40 000 darab megvételére készült fel a vállalat. A változatlanul élénk termelői kedvet a hízó-alapanyag iránti nagy érdeklődés is jelzi. Feltűnően sokan vásároltak malacokat az októberi pécsi vásáron. Népszerű a vállalat kocakihelyezési akciója is. Míg 1979- ben csak 1138 kocát, addig ez évben 2500 kocát helyezett ki a vállalat törlesztéses akcióban a háztáji gazdaságokba. Nagy sikerű vájárvetélkedő a Mecseki Szénbányáknál Terjednek zz olcsó univerzális agrosátrak Ponyvából varrt teliéaistállók Győri Graboplaszt szegedi PVC A szeptember végén megrendezett zalaegerszegi tájkiállitáson liülöndijat kapott a kányái (Somogy megye) Március 45. Tsz „KÁNYA" elnevezésű hatalmas műanyag ponyvasátra, amelyben a bemutatóra hozott szarvasmarhákat helyezték el. A másik nem kevésbé nagyméretű KANYA sátorban a friss zöldség- és gyümölcstermelők bemutatói kaptak helyet. Ezt megelőzően, a tavalyi OMÉK Alkotó Ifjúság pályázatán 2. díjjal, a tavaszi BNV-n a Húsprogram különdíjával, a zalaegerszegit megelőző nyári mezőkövesdi tájkiállításon az AG- ROINFORM különdíjával ismerték el a kányái tsz fiatal műszaki gárdájának úttörő vállalkozását Azt, hogy nemcsak korán felismerték a műanyagponyvák adta olcsó fejlesztési lehetőségeket, de nagyon rövid időn belül a gyakorlatban is megépítették a műanyag borítású épületek egész sorát. A mezőgazdaságban azok a nagyszilárdságú műanyagok jö. hetnek számításba, amelyek — 30 fokos hidegben sem vesztik el rugalmasságukat, a vizet nem eresztik át, vegyi hatásoknak ellenállnak, éghetetlenek, jól ivarrhatók és ragaszthatok. Ezeknek a követelményeknek’ma már nemcsak a győri Grabo- plaszt-félék, de a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat által gyártott PVC-ponyvák is megfelelnek. Ez a tulajdonságuk tette lehetővé egy műanyag ponyva feldolgozó üzem létrehozását Kányán, ahol a tsz 20 asszonya szabja, varrja a tehénistállók, gabonatárolók, gépjavító műhelyek, gépszínek tetöborítását szolgáló, a cserepet, palát vagy épp a vasbeton tetőt helyettesítő műanyag ponyvákat. A kányái tsz szakemberei a zalaegerszegi bemutatón az érdeklődőknek elmondták, hogy otthon már tavaly felállítottak egy 3000 tonna befogadóképességű terménytárolót. A tsz erdeiből kitermelt akácfából és fémből készült cső-vázszerkezetes épület négyzetméterenkénti költsége 1600 forint volt. Ugyanilyen költséggel épült fel a 15 méter fesztávolságú, 300 férőhelyes; oszloptartásos — fémkötelekkel feszített vázszerkezetű mélyalmos szarvasmarhaistállójuk is, amelyben a húshasznú anyateheneiket teleltetik át. Műanyag borítással készítették az ötven férőhelyes csikóbokszos elletőistállójukat is. Kányán most beindítják a sorozatgyártást, amitől az egy négyzetméterre eső . költségek további csökkentését várják. Egyidejűleg szélesítik a műanyag felhasználási körét. A már meglévő épületek mellé kötött tartású tehénistállót, borjúnevelőt, sertésfiaztatót és sertéshizlaldát építenek. A zalaegerszegi bemutatóval egyidejűleg kezdték meg otthon négy darab, egyenként 500 tonna befogadóképességű nedveskuko- rica-tároló építését. A drótkötelekkel megerősített jnűanyag tornyok váza fából készült — a tsz-nek 200 hektár saját akácerdeje van. A házilag előre legyártott épületszerkezetekbőlés műanyag ponyvából a tornyok két-három-hét-alatt felépíthetők. Kányán ezen az őszön már ezekben a tornyokban tárolják, tartósítják a nedveskukoricát. A kónyaiak kalkulációja szerint az egy tonna takarmányra vetített költség — tízéves élettartamot alapul véve — nem éri el a falközi betonsilók költségét. Aki előbb lép, előbb talál támogatásra is. Tekintve az ag- rosátor beruházás alacsony költ. ségvonzatát, vagyis azt a manapság nem elhanyagolható körülményt, hogy alkalmazása következtében a műszaki fejlesztés lényegesen kisebb terheket ró a mezőgazdasági üzemekre, a MÉM műszaki fejlesztési alappal támogatja a kányái elképzelések, kísérletek valóra váltását. Az alacsony költséggel megvalósuló több célú épületekben a technológiai váltás könnyebben hajtható végre. Állattenyésztés esetében például építés, beruházás nélkül dönthetnek a gazdaságok új hasznosítási irányok, piacképesebb állatféleségek tartása mellett. Baranya megyében a kéme- si Közös Üt Tsz kezdte meg a különféle agrosátortípusok kikísérletezését. Cunban egy műanyag ponyva feldolgozó részleget hoztak létre, ahol a tsz- asszonyok varrják össze a Szegedről felrolnizva érkező PVC-t. Eddig egy fólia-alagutat, egy nagy alapterületű szemester- mény-tárolót, két, egyenként 15 vagon lucernaszéna tárolására alkalmas „szénapajtát”, egy boxos tehénellető istállót, és egy 8 méter hosszú, pihenőboxos szabadtartásos tehénistállót építettek fel, s a napokban kezdték meg egy nagyméretű kukoricatároló sátor felállítását. Mivel a kémesiek némileg más eljárással, nem belső, hanem külső feszített szerkezettel dolgoznak, így épületeik belső hasznos tere még a kányaiaké- nál is lényegesen nagyobb. El-* járásukat, amely olcsóságban is felveszi a versenyt a kányaiaké- val — most szabadmaztatják. A kémesi agrosátor felhasználási köre még az eddigieknél is tágabb. Szabadtartású tehénistállók, növendékistállók, juh- hodályok létesítésén kívül ajánlják gabona-, széna-, és műtrágyatárolók, gépszínek és szociális létesítmények, kisebb alap- területű sportpályák, uszodák befedésére is. v Október 15-én 9 órakor a Baranya megyei Tanács és a Megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség megyei bemutatót rendez Kémesen. —Rné— Mint arról már vasárnapi számunkban beszámoltunk, nagyszabású vájárvetélkedőt rendezett a Mecseki Szénbányák KISZ-bizottsága. Az egyedi fémtámos és fémsüveges fejtések kategóriájában Schmidt Ferenc lett az első. Tauber Ferenc a második, mindketten Vasas-bánya dolgozói. A harmadik helyezést Gál Lajos, míg a negyediket Horváth István Kossuth-bányai vájárok érték el. Az első két helyezett vezérigazgatói dicséretet és az ezzel járó anyagi elismerést, míg a másik két helyezett pénzjutalmat kapott. Pécs-Bányaüzemben versenyeztek az elővájási vájárok és a fabiztositású fejtésekben dolgozó szakemberek. Itt ugyancsak a pénteki elméleti és szombati gyakorlati munka alapján értékelték a versenyen induló szakembereket. Az elővájási kategóriában Puskás János, Rózán József, Balogh Sándor és Kiss Gyula vájárok érték el az első négy helyezést. A fabiztosítási fejtés kategóriában Herceg József, Ferencsics Imre, Bódis István és. Márma- rosi Zoltán vájárok foglalták el az első négy helyet mindkét kategóriában. Valamennyien Pécs-Bányaüzem dolgozói. Az elővájásiak közül az első három helyezett itt is vezér- igazgatói dicséretet, míg a fejlésiek versenyében az első és második vezérigazgatói dicséretet, a többiek pedig pénzjutalmat kaptak. A hat széntermelő üzem 48 versenyzője kimagasló elméleti felkészültségről tett taaúbizony- ságot, a szombati gyakorlati versenyen pedig egészen fantasztikus teljesítményeket értek el. Az István-aknai (Pécs-Bá- nyaüzem) fejtési versenyen például voP aki 40 tonnás műszakonkénti teljesítményt produkált, ez többszöröse a megállapított normának. A verseny magas színvonalára jellemző volt egyébként, hogy 200-300 százalékos teljesítményt értek el a versenyzők, akik éppen a magas teljesítmények miatt a rendes pótműszaki munkabéren és pótlékokon kívül személyenként 500 forint jutalomban részesültek valamennyien Mérei Emiltől, a Mecseki Szénbányák vezér- igazgatójától. A szénbányász vájárok gyakorlati versenyén minden munkahelyre ellátogatott Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának nemrégiben megválasztott első titkára, a bányászfiatalok munkájával, életével ismerkedve töltötte az egész műszakotL. J.
