Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-12 / 280. szám
gyászoló nem garasoskodik Szívsebészet! Jubileum Kicserélik a billentyíit Jó esély a továbbélésre Húsz évvel ezelőtt, 1961-ben végeztek először a világon szívbillentyűcserét, és alig két esztendővel később már nálunk is meghonosodott az életmentésnek ez az ú] műtéti módszere. A szívbillentyű kicserélésével kapcsolatos próbálkozásokat és az első sikeres műtéteket nem kísérte akkora közfigyelem és sajtóviszhang, mint annak idején az első szívátültetéseket, pedig a sikeres műtétek számát összehasonlítani sem lehet az előbbi javára. Szívbillentyű beültetéssel világszerte százezreknek adták meg a továbbélés lehetőségét, míg a sikeres szív- átültetéses esetek ennek csak ezrelékben kifejezhető töredékei. Hazánkban az első szívsebészeti beavatkozások Pécshez fűződnek. 1950-től 1955-ig volt a Pécsi II. sz. Sebészeti Klinika vezetője dr. Kudász József (1904—1981), akinek neve elválaszthatatlanul összeforrt a magyar szív. és érsebészettel, annak úttörője, s meghatározó egyénisége volt. Első sikeres próbálkozásait Pécsett végezte. 1955-től pedig az Országos Kardiológiai Intézetben dolgozott, ahol a vezetése alatt álló munkacsoporttal a 60-as évek elején végezték el az első sikeres szívbillentyűcserét. Ma már évente mintegy 450 ilyen műtétre kerül sor az Országos Kardiológiai Intézeten kívül a budapesti gyermekklinikán, az Országos Szív. és Érsebésezti Klinikán, az Orvostovábbképző Intézetben, valamint a szegedi és debreceni orvosegyetem sebészeti klinikáján is. Milyen esetekben is szükséges a szívbillentyűcsere? Maga a betegség egyrészt veleszületett rendellenesség, 90 százalékban azonban gyermek- és ifjúkori reumás megbetegedések — ismertebb nevén szívbelhórtya- gyulladós — következménye, amikor is a hártyás billentyű A síivműtétre javasolt betegeket a megyékben működő belgyógyászati kardiológiai szakrende> lések szűrik ki. lobja beszűkül és ez zsugorodáshoz vezet. A megbetegedett billentyűket kezdetben csak műanyagból készültekkel pótolták, ugyanakkor megindult a kutatás biológiai billentyűk, vagyis élő szervezetből nyert pótalkatrészek beültetésére is. Erre a disznószív lászott a legalkalmasabbnak. 1968-ban alkalmazták először a disznószív-billen- tyűt, amely azonban nem szorította ki a műanyagot, hiszen az élő szövet hosszadalmas vegyi kezeléssel immun tulajdonságaitól megfosztva válik beültetésre alkalmasnak. Egyik sebészeti ág sem fejlődött hazánkban olyan rohamléptekkel, mint a szívsebészet. Egy 1972-ben készült felmérés szerint a szívműtétek halálozási aránya 5 százalékos (ez azóta jelentősen csökkent) q műtétre várakozók között bekövetkezett halál pedig 30 százalék. Cél, hogy a betegnek minél ke. vesebb ideig kelljen a műtétre várnia, hiszen a várakozás alatt a szívizom állapota tovább romlik és így megnő a műtéti rizikó. Egyrészt ennek érdekében hoztak fél évvel ezelőtt olyan rendelkezést, hogy a betegeket az ország egy bizonyos területéről melyik szívsebészeti intézetbe irányíthatják, így a beteqelosz- tás egyenletesebb, lerövidül a várakozási idő. Másrészt jelentősen fejlesztették a szívsebészeti intézeteket, a szívműtétek ugyanis hatalmas technikai felszerelést igényelnek. Pécsett, illetve Baranyában 48 olyan ember él. akin 1969. után hajtottak végre szívbillentyű-cserét. Az ilyen műtétek ma már nemcsak a továbbélés lehetőségét adják meg a betegeknek, hanem a teljes rehabilitációt, vagyis teljes értékű munkát végző emberekké válhatnak. S. Zs. Gasztrotúra Thaiföldre Lengyel László rrjesterszakács Mondják: a monszunnak már vége, nem annyira párás a levegő. Thaiföldön. így a most hétfőn e messzi földrészre utazó pécsi szakácsok nyugodtan ülhetnek a repülőre; az időjárás nem fogja dúsítani a konyha páráját. Varga Csaba, a Hungarho- tels pécsi igazgatója vezetésével ugyanis népes delegáció indul Thaiföld fővárosába, Bangkokba, hogy az október 15-től október 25-ig tartó gasztronómiai napokon magyar ételspecialitásokat tegyenek a Hotel Ambassador vendégei elé. A napok apropója: a HUNGEXPO több magyar vállalattal egy kiállításon vesz részt, s szeretnék a magyar ipar büszkeségei mellett a magyar ízeket is felvonultatni. A „gasztronómiai delegáció" tagjai között van Lengyel László, a pécsi Nádor étterem kcnyhafőnöke, Kálmán Ferenc, a pécsi Minaret étterem konyhafőnöke, velük megy egy szegedi cukrász, a budapesti Szabadság étterem 5 fős zenekara, négy „magánzó” népi táncos és egy hostess. Thaiföld lakóinak 58 százaléka thai, 16 százaléka lao, a többi kínai. Varga Csabától, a delegáció vezetőjétől kaptunk egy ígéretet: október 18-án, vasárnap, tudósítást küld a Hétfői Dunántúli Napló számára, amelyben többek között arra a kérdésre is választ ad, hogy a rizsevő thaiknak, laoknak és kínaiaknak hogy ízlik a pécsi konyha. K. F. TÉL A PANNÓNIÁNÁL Koktél helyett libazsír Hány darab lehet 20 vagon szilvás gombóc? Reménytelen vállalkozás a kiszámítása, nem is javaslom senkinek, jómagam elkezdtem, de amikor — mindent összevetve már — a gombás szilvásig jutottam, feladtam . . . Hogy miért érdekes? Nyáron, amikor a Balaton part; ján — ez idén különösen — zsúfolásig teltek a szállodák, a szórakozóhelyek, az éttermek, a déli parton a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságának csaknem 3000 dolgozóra volt szüksége, hogy a zökkenőmentes ellátást, kiszolgálást biztosítani tudja. Nyolcvan étterem, presszó, bár, 13 szálloda vendégei adnak munkát. A két és fél, háromezer dolgozóból 1100 az úgynevezett stabil létszám. Mintegy 300-an az idény végén visszautaznak az ország különböző városaiba, eredeti munkahelyeikre: a Pannónia üzleteibe, szállodáiba, ezren pedig elköszönnek a cégtől, szezonmunkára jelentkeztek. Maradnak a „stabilak", de az egyetlen dél-balatoni téli szállodában, a 20 télen is nyit- vatartó üzletben ennyi embert nem lehet foglalkoztatni. így jutottunk el a szilvás gombócig. — Hagyományos és jó kapcsolataink vannak a székesfehérvári hűtőiparral — hallottuk Csillag Gábortól, a Pannónia Balatoni Igazgatóságának helyettes vezetőjétől. — Minthogy a télen is nyitvatartó üzleteinkben csak 800 embert tudunk foglalkoztatni, a többi 300-at a székesfehérváriakkal kooperálva juttatjuk a következő szezon kezdetéig keresethez. Hogyan? Szerepel a skálán kocsonyahús darabolása és csomagolása (több mint 100 vagonnal), szilvás gombóc készítése (20 vagonnal), különféle rántások készítése levesekhez, főzelékekhez, természetesen többvagonos tételekben, sültekhez burgundi, vadas és kapormártás, a múlt év telétől majonézmártás, új termékük az osztrák megrendelésre készülő sajátos összetételű pároltkáposzta, ugyancsak új a tiroli meggyes rétes, a libazsír olvasztása, csomagolása. Mindezt jórészt saját üzemekben, részben saját felszereléssel. A székesfehérváriakkal kötött szocialista szerződés alapján ily módon a múlt év IV. és 1981. I. negyedévében a Pannónia mintegy 53 millió forint értékű félkész élelmiszert adott a hűtő- iparnak. Nem kevés az ez évre számolt 380 millió forintos, az idegenforgalomból származó bevételhez képest sem. Persze, ez sem „főprofil", sem az egyedüli megoldás. Az optimális az lenne, ha sikerülne a balatoni szezont — a vendégeknek kedvező árpolitikával — széthúzni, s tartana az április elejétől október végéig. Megoldásként viszont azért is el kell fogadni, mert a Pannóniának szüksége van a szakemberekre. Nem véletlen, hogy a „szilvásgombóc-készítők” között felszolgálók, de még üzletvezetők is vannak, S a munkaerő megtartására most különösen szükségük van: a jövő évtől már nagyon érzik az új fővárosi szállodák hatását, amelyek magukhoz szívják majd a legjobb szakembereket. Az a cél tehát, hogy saját gárda álljon rendelkezésre, a „stabilak” ne csak a szakmához, hanem a Pannóniához is kötődjenek. M. A. Drágán temettek „Ügy érzem, hogy e helyre igen megtört, fájó szívű emberek mennek, akik az igen kedves hozzátartozójuk végtisztességét szeretnék megadni. Ebben az esetben legkisebb gondjuk sem az, hogy a felszámított összeg valódiságát kétségbe is vonják ...” Idézet egy közérdekű bejelentésből, melyet a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz juttattak el. A levél tartalma arra utal, hogy a Temetkezési Vállalat olyan anyagokért és szolgáltatásokért kért pénzt, amelyet nem teljesített, adott körülményeiből adódóan nem is teljesíthetett. A NEB vizsgálata sok olyan hiányosságra irányította ró a figyelmet, amelyek ugyan egyenként nem nagy értékűek, összességükben sem érik el a gazdasági bűncselekmény szintjét, er. kölcsileg azonban igen sok kívánnivalót hagy maga után a B. m. Temetkezési Vállalat korábbi tájékoztatási, szolgáltatási és számlázási rendszere. Mielőtt a példákra rátérnénk, vessünk egy pillantást az ÉVM 1980. január elsején életbelépett hatósági ármegállapításaira: A 10 év feletti halottak osztályos temetésénél az I. osztályú temetés ára maximum 1450, a II. osztályúé 1000, a III. osztályúé 700 forint lehet. A 10 év alatti gyermekek temetési költsége ennél (az osztálybasoro- lástól függően) 250—450 forinttal kevesebb. A rendelkezés kitér arra is, hogy „Azokban a helyiségekben, ahol az előírt szolgáltatási feltételek hiányában osztályos temetést bevezetni nem lehet, jogosult a temetkezési vállalat úgynevezett típustemetést beve. zetni A típustemetés díját az annak keretében nyújtott egyes cikkek és szolgáltatások árai alapján kell meghatározni.” A Baranya megyei Temetkezési Vállalat sajátos számlázási rendszerében az a gyakorlat alakult ki, hogy ha valakinek különleges igényei merültek fel (vagy annak vélték a vállalatnál) már nem tartozott az osztályos temetések kategóriájába, — nem nevezték típustemetésnek sem — annál többet számoltak fel. de a megrendelő és a vállalat között semmiféle írásos megállapodás nem született. Előfordult több esetben, hogy a sírhelyekért a magasabb ka- kegóriába (pl. főútvonal mentén) tartozó díjat kérték. Az esetek 80 százalékában a kápolnában történő ravatalozásnál felszámították az előravatalozá- sért járó 350 forintot, holott erre nem került sor. Az osztályos temetéseknél a ravatalozó felszerelése, külleme, a felhasznált anyagok nem feleltek meg az előírtaknak, a számlán azonban ez nem mutatkozott. Az úgynevezett ráteme- téseknél — tehát amikor az elhunyt elhelyezése nem igényelt újabb területet, az új sírhely bérleti díját számították fel. Nem biztos, hogy nyerészkedési vágy, a tisztességtelen haszon szerzése vezette a vállalatot. A figyelmetlenség, a kellő körültekintés, ellenőrzés hiánya azonban oda vezetett, hogy 1962. óta rengeteg embert károsítottak meg kisebb-nagyobb összeggel. A NEB vizsgálata kellett ahhoz, hogy a PTK paragrafusai értelmében öt évre visz- szamenőleg kártalanítsák koráb. bi ügyfeleiket, s hogy a későbbiekben hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Az illetékes tanácsi szervek az árképzés és egyéb feltárt hiányosságok felszámolásával kapcsolatos intézkedéseiket megtették, illetve a fegyelmi felelősségre vonások is folyamatban vannak K. Gy. Mi legyen a léc helyett? Lyukak a falban Ott toporog az egész család a tetszetősnek semmiképpen sem nevezhető tapétával bevont lakótelepi lakás üres fala előtt: hova kerüljön a vöröskakasos tál, hova a falióra, a rézkarc? Nagyon meg kell gondolni! Mert ha egyszer sikerül ezeket felakasztani, akkor ott is maradnak, végleg. A lyukak a falban itt hosszú időre szólnak. Egy- egy lyuk kifúrása az elképesztően kemény panelbe utánjárásba, pénzbe, időbe kerül, jó ha egyáltalában sikerül megoldani ... A svédek kiszámolták, hogy egy átlagos nagyságú lakótelepi lakás falaiba 10 év alatt hetven lyukat fúrnak az ott élők. Ebben aztán benne van minden: a konyhai fűszerpolcot tartó tipliktől a gyerekszoba üvegfedelű dobozgyűjteményéig az összes helyiség agyonkínozott fala. Na meg a tulajdonosok fúrószaj szaggatta idegei is. Az apróhirdetésekkel naponta találkozunk: szögbelö- vés, panelfúrás. Néhol az árakat is feltüntetik, jól lehet vele keresni, ám egy pillanatig sem irigylem az erre vállalkozóktól : az ütvefúró ráz, ezzel dolgozni nehéz munkát jelent, szabadidőben csinálják, s lényegében egy, az' építőipar által „felkínált” lehetőséget használnak ki - ha az ő oldalukról nézzük. Ha az új lakástulajdonosok felől, akkor egy átok megszüntetéséről van szó... Egyébiránt itt a kitűnő lehetőség, hogy néhány fejlett nyugati országot megelőzzünk, legalábbis e téren: ott már gondolkoznak azon, hogy egy, a falak és a mennyezet találkozásánál húzódó, a panelhez erősített léccel oldják meg a lakók gondjait. Oda azután könnyen be lehet verni a szegeket, cserélni a falat díszítő tárgyak helyét, egyszóval: így látja a kérdést rajzolónk: Erb János mennyország ... (Annak idején — amíg el nem jutunk — ha eljutunk! — az egy szál léc nyújtotta boldogságig — a PIK is igyekezett segíteni a panelfalakkal birkózók gondjain, vállaltak szögbelövést, fúrást, de kapacitás hiányában a gyakorlatban ez megszűnt.) Tehát: a léc.- Nem megoldás — hallottuk Harka Jánostól, a BÉV igazgatóhelyettesétől. — A fa vetemedik, a betonból magába szívja a nedvességet, repedés keletkezik száradás közben. A fal és a mennyezet találkozásánál egy statikailag határozott csomópontra van szükség, itt a fa beépítése kizárt. Hogy lejjebb tenni a lécet? Ott is reped . .. Igaz. De a lécet azért lehetne — ha kicsit is — emelni. Már a lakáskultúrára értve, amibe az is beletartozik: milyen nehézségekkel vagy éppen szellemes megoldásokkaf lehet egy-egy otthont berendezni. Mert valamit ki kellene találni, hetven lyuk az rengeteg. Igaz, Svédország is mesz- sze van , Mészáros A. netföi □
