Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-11 / 249. szám
1981. szeptember 11., péntek Dunántúli napló Főszereplő a kenyer Szeptember 13-án a vásárcsarnokban Zöldség- és gyümölcs- kiállítás Pécsett Az érsekcsanádi amerikai dinnye kétségkívül a fő sláger lesz, mindemellett lesz még sok más látni- és vásá- rolnivaló a vasárnapi zöldség- és gyümölcskiállításon. A Me- csek-Tourtisf szeptember 13- án a pécsi vásárcsarnokban második alkalommal rendezi meg a nyár végi seregszemlét a városi és a megyei mező- gazdasági osztályokkal, a pécsi kertbarátok és kistenyész- tök klubjával és a vásárcsarnok igazgatóságával karöltve. A kiállításon részt vesz a szigetvári Zöldségszaporitó és Hajtató Közös Vállalat, a Szőlészeti Kutató Intézet, a VSl- lány-mecsekaljai Borgazdasági Kombinát, a Pécsi Állami Gazdaság, a siklási szőlő- és gyümölcstermesztő szakcsoport, a bogádi és az érsekcsanádi termelőszövetkezet, a ZÖLDÉRT, a pécsi fogyasztási szövetkezet, a Kertészeti és Parképítő Vállalat, továbbá 18 őstermelő Pécs, Villány és Siklós környékéről. Az ünnepélyes megnyitót vasárnap délelőtt fél 9-kor tartják, majd 10-kor ünnepélyes díjkiosztás. Nagydijat, különdíjakat és termékdijakat osztanak. Tekintettel arra, hogy a vasárnapot piacnappá nyilvánították, nemcsak nézelődni, de vásárolni is lehet, a zöldségen és gyümölcsön kivül árusítanak majd kerámiákat, demizsonokat, kisgépeket és virágokat. A zöldség- és gyümölcskiállítás és vásár délután 4 áráig tart. Búzafajták vizsgálata Anyagi érdekeltséggel is szorgalmazni kell a jobb kenyeret adó fajták termesztését Friss kenyéri'llat, hófehér ob- roszon pirosra sült kenyerek, cipók látványa fogadta tegnap Mohácson a búzatermesztési tanácskozás meghívottjait, melyen ismertették és értékelték az év termésének eredményeit, valamint azt, hogy az idén a különböző búzafajták hogyan vizsgáztak. (A tanácskozás szervezői a MAE Baranya megyei Szervezete, a KSZE Baranya megyei termelésszervezési egysége, a Pécsi Sütőipari Vállalat, valamint a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat voltak.) A kiállított 16 különböző búzafajta lisztjéből készült kenyerek nem a tanácskozás témájához illő stílusos hangulat- keltő kellékek voltak, hanem a főszereplők. Ezeket vizsgáztatta a szakemberekből álló zsűri, hogy valljanak a lisztek minőségéről. Pálfy Gyuláné, a Malom- és Sütőipari Kutató Intézet technológusa, a zsűri tagja elmondta, hogy reggel fél 7-kor elkezdték a 16-féle kenyér és ugyanennyi cipó alapos, több követelmény szerinti vizsgáztatását. Kizárólag fogyasztói szemszögből nézték az alak, a héj, a bélzet tulajdonságait, valamint az érzékszervi bírálatnál az illatot és az ízt. A vizsgálóbizottság tagjai egymástól elkülönítve dolgoztak és hozták meg a döntést, amely elfogulatlan és befolyásolhatatlan volt, mert a kenyerek nem fcjtamegnevezéssef, hanem kódszámmal szerepeltek a vizsgán. A végeredmény: első helyezett a Martönvásári 5-ös jelzésű búzaliszt, második a GK— Tiszatáj, harmadik pedig a Fartizánka lett. A kenyerek voltak a főszereplők, a búzatermesztésről elhangzott két előadás minden bizonnyal tanulságos voft a szakemberek számára. Nemcsak hogy egyik fő népélelmezési cikkről van szó, hanem — mint ahogyan az egyik előadó, Kovács Zoltán, a KSZE (Szekszárdi Növénytermelési Rendszer) Baranya megyei termelés- szervezési egységének vezetője is mondotta: — A búzatermelés eredményességétől is függ a gazdaságok évi munkájának eredményessége. Mivel egyelőre semmiféle olyan új módszerről nem tudnak beszámolni, ami forradalmasította volna a búzatermesztést, ezért a továbbiakban még növelni kell a gazdaságosságot, sok apró tényezőt kell figyelembe venni, és pontosan be kell tartani az agrotechnikai tennivalókat és annak sorrendjét. Ezt követően dr. Baracs József szaktanácsadó az egyes búzafajták tulajdonságaival kapcsolatos vizsgálótok eredményeiről számolt be. Ezt a beszámolót előkészítő és felmérő munka előzte meg. összesen 134 búzamintát vizsgált meg a következő szempontok szerint: kalásznagyság, kalászok szemszóma, szalmahosszú- sóg, kórokozók elleni ellenállóképesség, hektolitersúly, ezer mog/súly. Liszteknél pedig a sikértartalom, ülékenység, vízfelvevő képesség. Az eredmények alapján felhívta a figyelmet, hogy a legjobb paraméterekkel rendelkező fajtákat, az úgynevezett javító búzákat csak iaen kis mennyiségben termesztik a gazdaságok, ugyanis ezek terméseredményei elmaradnak a közepes búzákétól. Ez viszont a kenyerek minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Szükséges lenne, hogy a közeljövőben anyagilag érdekeltté tegyék a gazdaságokat a jó minőségű búzafajták termesztésében. S. Zs. Uz MTO albizottsága megtekintette a középkori ásatást Tegnap Pécsre látogatott a Magyar Tudományos Akadémia régészeti bizottságának középkori albizottsága, hogy megtekintse a Székesegyház mögött folyó nagy jelentőségű ásatást. Itt — mint lapunk vasárnapi számában erről részletesen beszámoltunk — nagy valószínűséggel az 1367-ben alapított pécsi egyetem maradványait tárják fel. A falak három évszázada szunnyadnak vastag földréteg alatt, létezésükről a közelmúltig senki nem tudott, illetve egyes felszinkö- zeli részeit a töltést tartó támfalnak vélték. Az ásatás eddigi eredményeit Gerőné dr. Sándor Mária régész ismertette a bizottsággal, melynek a tagjai élénk eszmecserét folytattak a látottakról, hasznos észrevételekkel segítették az előkerült leletanyag értelmezését és tanácsokkal szolgáltak a további munkához. A látogatás végén Egyetemista építőtábor a feltárás st az albizottság vezetője, dr. Ku- binyi András, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem középkori tanszékének vezetője a következőket mondotta benyomásairól :- Csodálatos az, amit láttunk. Pécs város és az egyetemes magyar művészettörténet szempontjából az utóbbi évek egyik legjelentősebb ásatása ez, ahol előkerült az Árpádkor is, s a törökig együtt van az egész magyar középkor. Az a véleményünk, hogy a lehetőségekhez mérten növelt anyagi ráfordítással folytatni kell a feltárást, s már most gondolkodni kell azon, hogyan lehet az előkerült anyagot a helyre- állítás után bemutatni. Tudjuk és tisztelettel fogadjuk, hogy a helyi szervek eddig is sokat áldoztak e nagy fontosságú kutatásra, s azt kérjük, hogy ezután is megkülönböztetett figyelemmel forduljanak Pécs múltjának e felbecsülhetetlen értékű emléke felé. Itt említjük meg, hogy az ásatást szerdán megtekintette dr. Herczeg Géza, a Pécsi Tudományegyetem állam- és jog- tudományi karának a dékánja is, aki kilátásba helyezte, hogy a jövő nyáron egyetemisták építőtáborának szervezésével segítik a feltárást. H. I. Folyóiratszemle Szervezettebb, aktívabb ideológiai munkát A fenti címmel jelentette meg a Pártélet szeptemberi száma Kornidesz Mihálynak, a KB osztályvezetőjének cikkét. A szerző írása bevezető részében arra mutat rá, hogy az MSZMP ideológiai munkája a politikai tevékenység szerves része, sajátos területe. Lebecsülése. elhanyagolása, csakúgy mint a politikai feladatoktól való egyoldalú el- szakítása gyengíti a marxizmus—leninizmus eszméinek befolyását, csökkenti a párt politikai erejét. E tevékenység eredményes végzése megköveteli az elmúlt évtizedek során szerzett történelmi tapasztalatok hasznosítását. Egyik fontos körülmény, melyet nem- lehet figyelmen kívül hagyni, a társadalmunkban létező többféle ideológia jelenléte. A sokszínűség nem feltétlenül a gyengeség jele, megfelelő elvi viták a marxizmus—leninizmus gazdagításához vezethetnek, hozzájárulhatnak népünk politikai, eszmei, cselekvési egységének továbbfejlesztéséhez. ,,A társadalomban jelentkező megannyi új kérdésre nyílt vitában kialakítandó válaszok, tudományosan megalapozott érvek, a minden konkrét ügyben elölről kezdett és türelmesen lefolytatott polémiák szilárdíthatják meg pártunk és a széles tömegek politikai szövetségét” — állapítja meg Kornidesz Mihály, s hangsúlyozza, hogy ez érvényes az értelmiséggel való szövetségre is, ahol különösen nem nélkülözhető az ideológiai vita. Fontos megállapítása az írásnak, hogy a marxista eszmék következetes védelme az ideológia terén is kétfrontos harcot követel. A szerző külön fejezetben foglalkozik a társadalomtudományi kutatások fontosságával, melyet a párt vezető testületéi kezdeményeznek, ösztönöznek. Ennek eredménye, hogy az utóbbi években jelentős elméleti munkák születtek a társadalomtudományok legkülönbözőbb területein. Végezetül érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a cikk több olyan fontos kérdéssel foglalkozik, mini az ifjúság szocialista szellemű, marxista nevelése, az ideológiai tevékenység jelentősége a művelődéspolitikai gyakorlatban, a kulturális élet irányításában. M. E. Országosan terjed a termelőszövetkezetekben a bedolgozás jellegű kistermelői tevékenység ; a háztáji gazdák már 100—120 közös gazdaságban úgy kapcsolódnak be a nagyüzemi munkába, hogy miközben a termelés teljes folyamatát a közös gazdaság tartja kézben, a háztájiból származik a munkaerő, illetve a termeléshez felhasznált épületek vagy a föld egy része. Egyelőre még „csak" 600— 800 millió forintra tehető a háztáji termelés 30 milliárd forintos termelési értékéből az a rész, amelyet a közös gazdaságok bedolgozói állítanak elő. A termelés folyamatát a Terjed a bedolgozói rendszer a tsz-ekben tsz és a háztáji termelők megosztják egymás között. A folyamat egyszerűbb vagy kevésbé eszköz-, de mindenekelőtt élőmunka-igényes fázisát — például a málnánál, a szőlőnél a termelést, a sertésnél, baromfinál a hizlalást stb. — a háztájiban, a többi folyamatot pedig, egyebek között a feldolgozást, a csomagolást, a mélyhűtést, a tenyésztési, takarmányikeveré'si, keltetési teendőket a közös gazdaság látja el és szervezi meg. A megoldás a termelőszövetkezeteknek is előnyös. Mindenekelőtt azért, mert jóval kevesebb eszközre van szükségük. Az ilyen fejlesztés — a terméktől függően — a teljes egészében a közös gazdaságban eszközölt beruházások ráfordításának mindössze 15—25 százalékát igényli. A bedolgozói jellegű háztáji munkát a közös gazdaság tervezi és szükség szerint programozza, így az a nagyüzemi termelés folyamatába szervesen beilleszkedik. A kistermelők áruját a közös gazdaság termékeitől el sem lehet különíteni, mivel a háztáji gazdák a közösön keresztül értékesítenek. A bedolgozásos jellegű háztáji termeltetésnél a munkanap jóváírást, a megfelelő járulékok fizetését, a szociális ellátást és a nyugdíj beszámításával kapcsolatos jogi kérdéseket már rendezték. A továbbiakban egyebek között a biztosítási kérdések várnak még megoldásra. Korszerűbb téglák a laköházépitőknek Korszerűbb termékek gyártásával segíti a VI. ötéves terv lakóház-építkezéseit a téglaipar. E törekvés jegyében mintegy 70—80 százalékos arányban a nagy üregtérfogatú, könnyen szállítható és falazható téglatípusokkal, úgynevezett vázkerámiával váltja fel a tömör téglát — jelentették be a bátaszéki Vázkerámia- gyárban tegnap rendezett országos téglaipari tanácskozáson. Mint Bodó Imre, a Tégla- és Cserépipari Tröszt műszaki vezérigazgató-helyettese bevezető előadásában elmondotta, az utóbbi öt év beruházásai, at ezzel együtt járó technológiai előrelépés megteremtette az alapját a tervezett korszerűsítésnek. Főként a nagy térfogatú, lyukacsos és könnyű poroton típusú,* valamint hungarocell hőszigeteléses Ther- moton típusú téglák, valamint az Uniform elnevezésű téglatípus tömeges előállítását tervezik. A födémszerkezetek közül az olasz licenc alapján készülő Fért gerendákat részesítik előnyben.
