Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-08 / 246. szám
1981. szeptember 8., kedd Dunanftilt napló 3 Felszabadítandó munkaenergiak v.v.v.v.w\v.v\v .\v.v.v.\v.\\\ v»vw\\\\v*\\vv. v.v.v.v.w‘.v.v.v.w.v.v.v.v.v. Felkészülten ivarja a IHlJIlf Pécsi Igazgatósága az őszi szállítási kampányt Fordavonatok a cukorgyárakba Többet ésszel, mint - energiával (1.) Csillapodó étvágy T úl sok kalóriát — helyesebben kilowattot — fogyasztunk. Nemcsak magánemberként, hanem gazdálkodó, termelő, közlekedő, fogyasztó, szórakozó közösségként is: végül is a költségvetés, közkiadásaink kárára. Átlagosan 40—80 százalékkal fogyaszt több energiát az ország, mint a nyugat-európaiak, s 20—40 százalékkal többet, mint a környező szocialista országok. Ez a rendkívül gyorsan emelkedő energiakitermelési költségek, illetve világpiaci beszerzési árak mellett csökkenti a magyar ipar és mezőgazdaság versenyképességét, másrészt nehezíti a társadalmi közkiadásokra fordítható alapok gyarapítását. Országos konferenciára készülnek a kisiparosok Zöld út a családi vállalkozásoknak A kisiparosok Vili. országos küldöttgyűlésén december 5— 7. között, Budapesten a baranyai küldöttek több problémát akarnak felvetni. Ezekről beszélgettünk Lőrincz Károllyal, a Baranya megyei KIOSZ titkárával. Megyénkben legalább 100 kisközségben kevés (vagy nincs is) a fodrász," a férfi- és női szabó, a kádár, a tetőfedő, a fényképész, a faesztergályos. A kisiparosokra épp ezekben a falvakban sok feladat vár, de kedvezőbbé kell tenni a munkavállalás lehetőségeit. Ennek érdekében elmaradhatna a pályakezdők kötelező kétéves szakmai gyakorlata, és ehelyett rögtön a szakmunkásoklevél megszerzése után üzletet nyithatnának. Bizonyos hiányszakmák esetében jobban számíthatna a kitűnő, sokéves gyakorlat, vagyis átmenetileg ne legyen feltétel a szakmunkás-oklevél megszerzése. Persze mindez csak akkor érvényes, ha valaki apróközségben akar ipart kiváltani. Ugyanígy megérné bádogosnak, épületlakatosnak, kovácsnak elmenni, ha a szokásos mestervizsga ideiglenesen elmaradna. Később mindenképpen kötelezni kell az iparvállalót a letételére. A hiányszakmák, mint a kékfestő, kötélgyártó, seprűkésiítő, kosárfonó, koszorús, kádár, cipész és bádogos —, felértékelődnek, ha a vállalkozó kedvű emberek a munkaviszony, vagy nyugdíj mellett is válthatnának ki iparigazolványt a gyakorlásukra. Megyénkben csaknem 20 megszűnő szakmát tartanak nyilván, és a szám csak növekszik. A szolgáltatás szempontjából hátrányos helyzetű községek úgy is „toborozhatnának" pályakezdő kisiparosokat, ha a tanács ösztöndíjjal segíti a tanulásukat, szolgálati lakást épít a számukra, de ezért cserében minimum hároméves helybéli ipargyakor- lóst vár el tőlük. Napjainkban kevesebb a lovas fuvarosok száma is, de változna a helyzet, amennyiben 1—1,5 tonnás gépkocsit is vásárolhatnának a fuvarozó gazdák. Ebben a témakörben említendő meg, hogy a kisiparos mester bürokratikus előírások miatt körülményesen tud szerződtetni tanulót, sőt a nála elhelyezkedő munkásjelöltek nehezebben nyernek felvételt a szakmunkásképző intézetekbe. Egy másik akut kérdés a zavartalan anyag- és alkatrész- ellátás. Például a megfelelő méretű oxigén és dissous gázpalackra egy, sőt másfél évet várnak. A különböző szakboltokban órákat állhatnak, mire rájuk kerül a sor, pedig nagy mennyiségű árut vásárolnak. A telefonon történő előrendelést viszont egyik üzletben sem engedik meg. Ezért anyag- és alkatrészbeszerzési üzlethálózatot szeretnének szervezni, de ehhez az üzleti életben rangos szövetkezet támogatására van szükség. Nincs előrelépés a hiánycikkpótlásban, de javulás vár- hqtó, amennyiben adókedvezményben részesülnek a hiánycikkek megszüntetésével rendszeresen foglalkozó iparosok, sőt a hiányzó alkatrészt és anyagot maguk szerezhetik be az őket patronáló szövetkezet, vagy vállalat iránymutatása nélkül. Kis szövetkezetét, szakcsoportot, munkaközösséget, társulást csak az egymásban anyagilag és erköícsileg is maradéktalanul megbízó emberek mernek alkotni. Ez az alapítókedv csak fokozódik és a családi vállalkozások valóban zöld utat kapnak, amennyiben egy kisiparos nemcsak három, hanem hat alkalmazottal dolgozhat majd együtt, sőt a testvérével és a gyerekének a házastársával is társulhat. Ugyancsak régi gond, hogy műhelyt, raktárt szinte lehetetlen bérelni. Az alagsori helyiségeket pedig csak nagy befektetéssel lehet műhellyé átalakítani. Fékező hatással van a munkára, hogy az értékét behatárolják: különösen a forgácsolókat, a lakatosokat és a faiparban dolgozókat érinti ez hátrányosan, mert negyedévenként csak 100 000 forint munkaértéket állíthatnak elő ők is, míg az építőipari tevékenységgel foglalkozók ennek csak a felét tervezhetik be. Ugyanígy fékezőleg hat az is, hogy az egységárgyűjteményt és az iránydíjjegyzéket nem kapják meg jdőben a kisiparosok. Sokat számít majd, hogyha a szolgáltatást és a közületi munkát egyformán, egységes szempontok szerint bírálják el az általános jövedelemadó és a forgalmi adó megállapításakor. De a munka élénkülése következhet be abban az esetben is, hogyha az alkalmazottak akkor is dolgozhatnak, amikor a vezetőjüket baleset éri. Mindez úgy lehetséges, ha a baleseti táppénzigénylés rendszere egyszerűsödik, az iparos is kap betegségi táppénzt, az alkalmazottat viszont megfelelő társadalombiztosítási juttatásokkal illetik. Baranyában 4516 kisiparos dolgozik, 750-nel több, mint fél évtizede: 10 százalékuk nyugdíj, míg 32 százalékuk főállás mellett a jövedelme kiegészítéséül váltott ki iparengedélyt. Az utóbbiak száma erőteljesen növekszik. A MÁV Pécsi Igazgatóságának több évtizedes tapasztalata szerint szeptember 15—20. között kezdődik az őszi szállítási csúcs. Hogy érzékeltessük e tény jelentőségét, s a felelősség nagyságát, a számokat hívjuk segítségül: az igazgatóság éves szállítási terve idén 18,3 miHió tonna, ebből az elkövetkezendő négy hónapban még 7 millió tonna árut kell elfuvarozniok. A szállíttatok elvárásának teljesítéséhez alaposan felkészült a MÁV, mint tájékoztatott Hardi Emil mérnöktanócsos, az üzemviteli osztály vezetője. A legfőbb feladat a mező- gazdasági termények, ezen belül is a cukorrépa pontos, ösz- szehangolt szállítása a cukorgyárakba. Erre a kampánymunkára fordavonatokat indítanak, melyek a fő baranyai szállítási helyekről, így Szigetvárról, Drá. vafokról, Vajszlóról, Sásdról, Bolyból, Kémesről, Szentlőrinc- ről fuvarozzák a cukorrépát a kaposvári és az ercsi cukorgyárba. Ezeken a rakodóhelyeken a gyárak illetékeseivel közös rak- területi szemlét tartottak. A hiányosságokat, így például a burkolatok javítását, az utak ká- tyútlanítását a szezon kezdetére elvégzik. Az eddigi előrejelzések azt mutatják, hogy idén a tavalyinál 15 százalékkal több cukorrépát kell elszállítani, mint az elmúlt esztendőben. A forda- vonatokon kívül a többi cukorgyárba az igényeknek megfelelően állítják ki a kocsikat. A vetőmag szállítása elsősorban konténerekben történik, itt fennakadás nem várható: a kukoricánál szintén biztosítani tudják a kocsikat. Jelenleg nincs gond a szállításban, minden igényt kielégítenek, sőt a MÁV keresi meg az érdekelteket, s biztatja fuvarozásra őket. Egyre több vállalatot győznek meg az egyhetes kocsirendelés előnyeiről: a vállalat, szövetkezet megrendeli a vasúti kocsikat hét nappal a szállítás megkezdése előtt, amit a MÁV pontosan kiállít. Ez a módszer mindkét félnek előnyös, mert az igazgatóság tud tervezni, a fuvaroztatónak pedig biztonságot nyújt. A MÁV Pécsi Igazgatóságának kérése, hogy minél többen csatlakozzanak ehhez a megoldáshoz. Azoknál a vállalatoknál, szövetkezeteknél, akiknél nincs egy egész fedett kocsit kitevő árumennyiség, a közepes konténerforgalmat szorgalmazzák. Érdemes megjegyezni-, hogy a MÁV szeptember elsejétől bevezette a 20 tonnás konténerforgalmat Pécsett, s belföldi és külföldi fuvart egyaránt vállalnak. A cukorgyárak képviselőivel most folynak a koordinációs cukorrépa-értekezletek, ahol az előre kidolgozott terveknek megfelelően a részletkérdéseket dolgozzák ki. Ideje a „kalóriák” egészségesebb fogyasztási szerkezetét általánossá tenni, / hazánkban is kialakítva az energiafogyasztás ésszerű szerkezetét és jelentősen csökkentve a felhasználás mennyiségét. A 70-es években a gazdaság fejlődésével párhuzamosan növekedett a termelés tüzelőanyag- és villa- mosenergia-fogyasztása. 1975— 78 között évente átlagosan 5,3 százalékkal nőtt a népgazdaság energiaigénye, csaknem 2 százalékkal gyorsabban, mint o megelőző öt évben. 1978-ban egy százpjék nemzeti jövedelem megtermelése már az energia- fogyasztás ugyancsak egyszázalékos növekedésével járt együtt. Ezen belül a villamos- energic-fogyasztás üteme meghaladta ezt az ütemet. Az ország természeti adottságai olyanok, hogy már sem a kőolaj-, sem a'földgáztermelés — a jelenlegi ismereteink szerint — nem bővíthető. A szén- termelés növeléséhez azonban sck pénz kellene, s e befektetések csak hosszú idő múltán térülnének meg. Tehát, ha a termelés bővítése továbbra is egyenes arányban hajtja felfelé az energiafogyasztást, akkor ez az importot növeli. A hazai termékek exportjának egyszerű mennyiségi növelésével azonban a drága és gyorsan dráguló energiaimportot képtelenség ellensúlyozni. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1978 decemberében az új távlati energiapolitika irányelveiben előírta az egész népgazdaság energiagazdálkodását ésszerűsítő program kidolgozását és végrehajtását. Az első intézkedések hatására máris jelentősen csökkent az energiafelhasználás növekedési üteme: oz 1975—78-as 5,3 százalékos növekedési ütem az elmúlt két évben fél százalékra csökkent. A VI. ötéves terv azzal számol, hogy az energiafogyasztás emelkedése öt év alatt nem haladja meg a tíz százalékot. Ily módon a nemzeti jövedelem egyszázalékos növekedéséhez csupán 0,6—0,7 százalékos energiafelhasználási növekedés párosul; s e tekintetben megütjük a fejlett ipari országok szintjét. A terv nemcsak az energiafelhasználás csökkenését írja elő, hanem azzal is számol, hogy előnyösen változik meg a fogyasztás szerkezete. Az energiamérlegben például a szénhidrogének aránya csökken; az energiaszükséglet növekedését csaknem teljes egészében a paksi Néhány éve hasznos kezdeményezést hívott életre a KIOSZ Pécsi Körzeti Csoport vezetősége: a meglevő igényeket véve figyelembe gépjárműjavító és -szerelő kisiparosokkal nyári ünnepi ügyeletet alakított ki. Az ügyelet 24 fős kollektívával dolgozik. Az ügyeleti hely címét a Dunántúli Naplóból valamint a falragaszokon olvashatják az érdekeltek. Ezeket a falragaszokat a benzinkutaknál függesztik ki. Az ügyeletes kisiparos a kijelölt napon 0-tól 24.00 óráig áll az ügyfelek rendelkezésére. Érdekes újítás: a kisiparosoknál is teret hódít a CB rádió. Akkumua*omerőmű, illetve a villamos- energia-import fedezi majd. A tervezett energiamegtakarítás átszámítva 1,5-1,7 millió tonna kőolajat, illetve ennek a dollárban számolt értékét teszi ki. A jelenlegi világpiaci árak mellett félmilliárd dollárt. Ez oyan horderejű gazdasági, gazdálkodási elképzelés, amely az utóbbi 30-35 év legjelentősebb qazdasógi Drogramjai sorába is beleillik: új, energiatakarékos műszaki, termelési, fogyasztási, közlekedési kultúrát honosít meg a népgazdaságban. A program állami és vállalati feladatokat egyaránt tartalmaz. A népgazdasági tervben kiemelt fejlesztési célokra 15 milliárd forintot fordít a költségvetés. Ebből kell megvalósítani a gazdálkodás fejlesztését, amelynek keretében újabb 100—120 ezer lakást kapcsolnak be a földgázellátásba. Ebből épül meg egy új földgáztüzelésű erőmű. Egyedileg kiemelt fejlesztési cél újabb 280 kilométer hosszúságú villamos-vasútvonal megépítése, továbbá a rendelkezésre álló villamosteljesítmény jobb kihasználása egy korszerűbb országos elosztótechnika, az úgynevezett hang- frekvenciás vezérléstechnika alkalmazásával. Épül egy új, évi egymillió tonna kapacitású krakk-üzem, a benzinimDort növekedési ütemének mérséklése érdekében, folytatódik az „eocén-program", a bicskei erőmű építése. A vállalati energiagazdálkodás ésszerűsítésére 15 milliárd forint jut az államkasszából. Ennek egy része állami támogatás, a többi vállalati saját forrás és kedvezményes hitel. A hitelekért az energiatakarékosságot szolgáló beruházási tervekkel lehet pályázni. Az állam nemcsak azokat a beruházásokat támogatja, amelyek abszolút megtakarítást eredményeznek, hanem azokat is, amelyek az import helyettesítését vagy a drágább tüzelőanyagról az olcsóbbra való átállást teszik lehetővé. Ilyen esetekben a beruházási költség 100 százalékát is állami kölcsönből fedezheti a vállalat. Tartalékokban különösen a kohászat, az építőanyagipar és a mezőgazdaság bővelkedik. Csak ki kell használni őket. Gerencsér Ferenc (Következik: Szalma és kukoricaszár) látoros ügyekben például a CB 15-73 számon hívható gyors segítség. Az állami javítóműhelyekben szombat este 6-tól a következő munkanap reggel 6 órájáig szünetel mindenféle javítószolgálat, legfeljebb az AFIT autómentő szolgálatát hívhatják segítségül, de javítási munkálatokat nem véqeznek. Említést érdemel még az autóklub sárga angyal mentőszolgálata. A mentőkocsik az előre meghatározott táblával jelölt helyen várják az ügyfeleket. Földes Mihály Segít a CB Autójavíttatás hét végén, ünnepeken Csuti J. R. N.
