Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-07 / 245. szám

Bányászati érdekességek Egy felemás ház visszanyeri eredeti képét Kecskeméten vasárnap befe­jeződött a ,,Hírős napok” nagy­szabású rendezvénysorozata. A négynapos program záróünnep­ségének leglátványosabb ese­ménye a város főterén lezajlott szüreti karnevál és a megye hí­res népi együtteseinek menet­tánca volt. A csaknem három­órás műsort a pusztai lovasötös nyitotta, majd a négyes és a kettes fogatok következtek. A szüreti karneválok hagyományos kellékére, a szőlőkoszorúra, csőszlegények, csősrlányok vi­gyáztak. őket követte a lovas­bandérium, végül pedig nyolc­száz népi táncos menettáncá­ban gyönyörködhettek a részt­vevők. A rendezők szerint az idei „Hírős napokon" több tízezren vettek részt. Két szakmai fóru­ma — a kertészeti és az ügy­vitelgépesítési tanácskozás — mintegy 1800 szakember tapasz­talatcseréje volt Nagy sikere volt a virágkiállításnak és köté­szeti versenynek. A következő „Hírős napokat” három év múl­va, 1984-ben rendezik. Tudja-e? A Mecseki Szénbányáknál, a gépi biztosítású frontfejtések­ből július utolsó napjaiban ki­termelték az egymilliomodik tonna szenet. Petőli-bányán, szeptember el­ső hetében kísérletképpen üzem­be helyeztek egy nagy teljesít­ményű, gumikerekes rakodó- szállítógépet, melynek teljesít­ménye kétszerese az eddig használatos rakodókénak. * A Mecseki Szénbányák kuta­tási osztálya az utóbbi öt esz­tendőben több mint húszmillió forint értékű műszerrel gazda­godott. Az osztály munkatársai, a bányabeli műszeres vizsgála­tok segítségével, a bányavága­tokban fúrás nélkül állapíthat­ják meg az esetleges geológiai zavarokat: így a fejtési tábla előzetesen feimérhető. * Városképjavító felújítás — magánerőből Van Pécsett, a Leonardo da Vinci utcában egy ház — a 8—10-es számot viseli —, ami felemás homlokzatával több mint két évtizede gúnyolódó megjegyzések céltáblája. Haj­dani résztulajdonosa eltávolított négy keskeny, kétszárnyú abla­kot, helyükbe két „modern”, háromszárnyút rakott és az épü­let homlokzati díszeit is leve­rette. Nem véletlen tehát, hogy a felemás homlokzat a belváros egyik leghangulatosabb utcács­kájában soha senkinek a tet­szését nem nyerte meg. (Azt most ne firtassuk, hogy kinek a hozzájárulásával vagy a közre­működésével jött létre az épü­letkülső. A gúnyolódó meg­jegyzések most elvesztik céltáb­lájukat. — Nem bírtam már hallgat­ni, amit itt mondogattak az ablak alatt — mondja a ház szóban forgó részének a tulajdo­nosa, Búzás Gyula, a Konzum Áruház munka- és tűzvédelmi előadója. — E| sem képzeli, hogy idegenforgalmi idényben naponta hány százan mennek el itt. Buzásék 1962 óta laknak a házban, ebben a formájában vették meg annak idején. Éve­kig eszükbe sem jutott, hogy valamit is cselekedjenek, de ahogy sűrűsödtek a megjegyzé­sek, majd a nyomtatásban is megjelent célzások (tollhegyre tűzte a házat a Pécsi Műsor, de szóvá tettük az utcaképet rontó homlokzatot a Dunántúli Nap­lóban is), úgy fogyott Búzás Gyula türelme is. Néhány éve puhatolózó lépéseket tett: hát­ha kap segítséget valahol a homlokzat felújításához. Nem jelentkezett senki. Hónapokkal ezelőtt aztán végleg elszánta magát: belevág. Előbb még az Országos Műemléki Felügyelő­séghez fordult, hogy nyújtson valami segítséget, hiszen mű­emlék jellegű épületről van szó. Ehelyett jött egy határozat, amely kötelezi őt arra, hogy 360 napon belül állítsa vissza az eredeti állapotot. Tehát olyasmire kötelezték volna, ami­ben ő nem vétkes, hanem jóin­dulatú kezdeményező. A nyugdíj előtt álló, nem nagy jövedelmű Búzás Gyula segítség nélkül is belekezdett. — Pedig nekünk nagyon jó volt abban a formában — ma­gyarázza. — A feleségem már nyugdíjas, nagyon rosszul lát, neki különösen jók voltak a nagy, sok fényt beengedő ab­lakok. De ő is megértette, itt most többről van szó ... A „modern" ablakokat már eltávolították, a helyükön ott vannak az eredetivel egyező kétszárnyú, a külsővel kifelé nyíló ablakok, részben a falaik is visszanyerték már az eredeti formájukat. Most a könyök- és szemöldökpárkányok újragyár­tásán a sor, ez pillanatnyilag még gondot jelent Búzás Gyu­lának, mert azt szeretné, ha az eredetivel egyező anyagból — pirogránitból — készülhetne.^ Mennyibe kerül a felújítás? Pontosan 42 000 forintjába. Ab­ban reménykedik, hogy leg­alább az ablakok árát megtérí­tik. És akkor a városkép-javító felújítás költségének a három­negyed része még mindig aző zsebét terheli. Búzás Gyula kezdeményezése ismét felveti a belvárosi re­konstrukció kapcsán oly gyak­ran szóba kerülő kérdést: mi lesz a magánkézben lévő műemléki, műemlék jellegű házak felújí­tásának a sorsa? Az egyik le­hetséges válasz az, amit leír­tunk. A munka elvégeztetését rá kell bízni a tulajdonosra. S ha ehhez még támogatást is kap, ez ösztönzően hathat az ilyen­fajta felújításokra. Hársfai István Kilőtték az első kapitálist Szerelmes szarvasok Másfél-két hetes késéssel megkezdődött az idei ’szarvas- bőgés a gemenci erdőben. Böröczky Kornél, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati igazgatóhelyettesé­nek véleménye szerint a leg­utóbbi második áradás és a nagy szúnyoginvázió, a jelen­legi rendszertelen esők késlel­tették a szarvasok nászát. Az elmúlt szúnyoggyötréses nagy hőségben például gyakran nyakig érő vízbe menekültek a szarvasok, hogy enyhítsék kín­jaikat, védekezzenek a vérszí­vók ellen. Hajnalonként és esténként most már elhangzott az első szarvasbőgés a dunai vadon­ban, s a fűbe, az avarra zu­hantak az első meglőtt bikák is. Esti cserkélésen került pus­kacső elé az első kapitális zsák­mány: egy erősen aranyér­mesnek minősíthető szarvas­bika, melynek páros, tizennégy ágú az agancsa. Lőttek né­hány vén bikát is, ezeknek azonban — gemenci mérték­kel - csak közepes minőségű a trófeájuk. Az erdő- és vad­gazdaságnak a Duna mindkét oldalán lévő erdőiben mintegy százharminc szarvasbikát lő­hetnek ki ebben az évadban, s a becslés szerint félszáznál több érmes trófea lesz. (Ball) Nemzetközi amatőrfilm- fesztivál Siófokon Siófokon szombaton megkez­dődött az UNICA ’81._ vagyis 6 43. Nemzetközi Amatőrfilm Fesztivál. A tíznapos rendez­vénysorozatra, amelynek a vetí­tései a Dél-Balatoni Kulturális Központban zajlanak, húsz or­szágból mintegy 400 külföldi vendég érkezett. Delegációk képviselik itt Nyugat- és Közép. Európa csaknem valamennyi or­szágát, de szép számban érkez­tek résztvevők tengeren túlról is. Köztük Argentína, Brazília, Ka­nada, Tunisz, Marokkó és az USA küldöttségei a legnépeseb­bek. Szombaton a megnyitás után a versenyvetítések délután kezdődtek öt magyar négy olasz, két norvég és négy hol­land amatőrfilm vetítésével. Es. te lengyel és portugál verseny­filmek szerepeltek a program­ban. Vasárnap Svédország, Svájc, Csehszlovákia, a Szovjet­unió, Jugoszlávia és az NDK filmjeit vetítették. A filmeket nemzetközi zsűri bírálja el. Elnöke magyarosán Róbert filmrendező: tagjait Bel­gium, a Szovjetunió, Franciaor­szág, Svédország, Ausztria és Csehszlovákia amatőr filmesei közül választották meg. A hiva­talos vetítési programban 128 versenyfilmet kell elbírálniok, három kategóriában. (Sportfil­mek, jeunesse-filmek — ezek a 25 éven aluli amatőrfilmesek pályamunkái — és külön prog­ram szerint az UNIC-avantgard filmek) A zsűri a szeptember 12-i díjkiosztáson arany-, ezüst- és bronzplaketteket és különdí. jakat ad át a nyerteseknek. W. E. Két héttel korábban kezdték meg a körte szedését a Zalaeger­szegi Állami Gazdaság gyümölcsösében. A százhuszonöt hektár­nyi körtés termését a fővárosi igények kielégitése mellett exportra is szállítják. Egy vállalkozás kudarca 0 kecskéknek nem talált legelőt Az állatok exportra kerültek, a tejet a földre fejte Négy év után egy majd negyedmilliós tőkebefekteté­sé vállalkozással valóban ku­darcot vallott a 39 éves Kiss Béla, aki az ország legna­gyobb, háromszáz-négyszáz ál­latból álló kecskenyáját hoz­ta létre? Észak-Magyarorszá- gon, ahol régóta elterjedt a kecsketenyésztés, egy-egy gazda legfeljebb 50—60-at tart. Vagy csak a gyors meg­gazdagodás reménye hajtot­ta a vállalkozó kedvű pos­tást, aki most már a Sellyéi Talajerő- és Vízgazdálkodási Társulat gátőre? Tudniillik divat kecskét felvásárolni, mert kedvező üzletet kínál, ha a túrái, a santosi vagy a szigetcsépi tsz meg is veszi a portékát. Kiss Béla kifogás­talan szállítónak bizonyult mindegyik helyen, sőt a Ba­ranya megyei Húsipari Vál­lalat is szívesen fogadta az egy szezonban felkínált 25— 30 kiváló exportminőségű gi- dóját. Sok gonddal kezdte, hisz a Pécsvárad és Csokonyavi- sonta környékén felvásárolt állatok zöme elhullott, mert egyiket sem nevelték a sza­badban. Pedig ezzel a jó­szággal csak vadontartva éri meg foglalkozni. Egy pécsi görög származású kecske­szakértő útmutatásai alapján végül is fajtiszta nyájat te­nyésztett ki. A hagyományos 60—70 kilós súllyal szemben 80 kilós állatokkal dicseked­hetett, sőt a bakok elérték a 130 kilót is. A gyarapodó nyáj számára kevésnek bizonyult a 187 ki­lométer hosszúságú gátrend­szer part menti övezete, amely­nek a gazdája a sellyei tár­sulás. Ugyanis csak behatá­rolt területen szabad mozog­ni a vízfolyás és a töltés mentén. A társulás megen­gedte, hogy gátőri teendői végzése közben hajthassa a nyáját is, mivel a legeltetés­sel tisztább lett a partoldal és könnyebben lehetett kar­bantartani a védműveket is. Ám a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság nem tűrte meg a nyájat a töltésein, és elküldte a rózsafai és a nagypeterdi tsz is, pedig egy évre 40—50 000 forint haszná­lati díjat ajánlott fel a par­laglegelők hasznosítására. Arra hivatkoztak, hogy az a rész épp védett terület, vagy vadászparadicsom. A kacsó- tai tejüzem nem igényelte a kecsketejet, és így a gazda az állataival itatta meg, vagy egyszerűen a földre fejt. Sehol sem engedték, hogy áthajthasson, pedig sok par­lagról tudja, hogy a tsz te­henei, de a félig maszek bir- kások sem járnak oda. Néha éjjel bujkált ezeken az elfe­lejtett ősgyepeken, de csak büntetés várta. Ezen kívül tár­gyalt erdészetekkel is, hogy az öreg, tarvágásokra kije­lölt akácosokban terelhesse a nyáját, de hiába. Csupán néhány példa az általa be­mutatott és valóban pusztuló legelők közül: Okorvölgy, Ka- rácodfa, Orlai-tanya, Soma- völgy, Gorica, Kán, Korpád, Képespuszta, Szentkatalin, Nagyváty, Gyűrűfű. Végül is lemondott a vál­lalkozásról és napjainkban üresen áll a Hoffer-féle ta­nya, valamint a Bodocsi- malom karámja, és legfel­jebb 20 kecske maradt meg. Csak a nagy szakértelemmel kivitelezett fürdőmedence és a kecskéknek oly kedves ele­del, az almatörköly halmai láthatóak mindkét helyen. Egy vállalkozás elbukott és a „gátőr-pásztornak1’ kevés vi­gasz, hogy az állatok eladá­sával szép haszonhoz jutott. Ö többedmagával, társulási szinten akarta felvirágoztatni a kecsketartást. Csuti János A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat IV-es üzemi légaknájánál üzembe helyezték azt a hatezer milliméter dobátmérőjű tirisz- toros szabályozású aknaszállitó- gépet, amely hazánk legna­gyobb teljesítményű aknaszál- Utógépe, Ezt a fajta vezérlési módot' hazánkban elösiör, há­rom esztendővel ezelőtt, a MÉV alkalmazta, 0 déli vakaknánál. * Az V-ös üzemi szállító- és légakna mélyítésénél teljesen újszerű és Magyarországon egyedülálló vízmentesítést al­kalmaznak. Az akna mellett le­mélyített fúrólyukon keresztül, az aknatalp alá hajtott vágatban gyűjtik össze a vizet, ami aztán o csorgába jut. Ezzel a mód­szerrel elkerülhetővé vált, hogy az aknában kétszáz méteren­ként zsompokat és a hozzájuk tartozó szivattyúállomásokat építsenek: az új megoldással legalább öt hónao időnyere­ségre tettek szert és több mint huszonkétmillió forint megtaka­rítást értek el. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalatnál három esztendővel ez­előtt kezdtek foglalkozni a gu­mikerekes, önjáró technika al­kalmazásával. A Finnországból és az NSZK-ból beszerzett fúró- és rakodókocsiknak köszönhe­tően, a IV-es és a lll-as üzem­ben jelentősen megnőttek a tel­jesítmények. Eddig hét új tí­pusú lúrákocsit és négy rakodó­gépet állítottak munkába és az év folyamán további öt rakodó­gép érkezik az NSZK-ból. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete tizen­három éve dolgozik Pécs bel­városában a pincetömedékelési és felújítási munkálatokon. A megerősítésre, építésre eddiq leaalóbb félmilliárd forintot köl­tött a város. * A BAV mecseki körzetének vájárai ez év májusában, a MÉV V-ös üzemi légaknájának épitése során 208,8 méteres mé­lyítés/ csúcsot értek el, ami or­szágos rekordnak számit és a világon az ötödik légi óbb ered­mény. Az egy főre eső kitermelt meddő mennyisége 15,38 köb- méterlfölműszak volt, ami a világon a legjobb eredmény és több mint öt köbméterrel ha­ladja meg az eddigi — Szovjet­unióban. illetve Dél-Afrikában felállított csúcsot. * Az aknamélyítők legalább tíz­éves országos rekordot döntöt­tek meg azáltal, hogy a MÉV IV-es üzemében épülő vakakná- nól egy hónap alatt 35 méteres mélyítési csúcsot állítottak föl. * A BAV mecseki körzete hat­millió forintért elötűző, pajzsos vágatbiztositó berendezést vá­sárolt Jugoszláviából, amit a MÉV lll-as üzemének északi tá­rójánál próbálnak ki. Az új be­rendezés az omlásos kőzet- viszonyok között igen jól alkal­mazható. S. Gy. tiétföi □

Next

/
Thumbnails
Contents