Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-07 / 245. szám
Bányászati érdekességek Egy felemás ház visszanyeri eredeti képét Kecskeméten vasárnap befejeződött a ,,Hírős napok” nagyszabású rendezvénysorozata. A négynapos program záróünnepségének leglátványosabb eseménye a város főterén lezajlott szüreti karnevál és a megye híres népi együtteseinek menettánca volt. A csaknem háromórás műsort a pusztai lovasötös nyitotta, majd a négyes és a kettes fogatok következtek. A szüreti karneválok hagyományos kellékére, a szőlőkoszorúra, csőszlegények, csősrlányok vigyáztak. őket követte a lovasbandérium, végül pedig nyolcszáz népi táncos menettáncában gyönyörködhettek a résztvevők. A rendezők szerint az idei „Hírős napokon" több tízezren vettek részt. Két szakmai fóruma — a kertészeti és az ügyvitelgépesítési tanácskozás — mintegy 1800 szakember tapasztalatcseréje volt Nagy sikere volt a virágkiállításnak és kötészeti versenynek. A következő „Hírős napokat” három év múlva, 1984-ben rendezik. Tudja-e? A Mecseki Szénbányáknál, a gépi biztosítású frontfejtésekből július utolsó napjaiban kitermelték az egymilliomodik tonna szenet. Petőli-bányán, szeptember első hetében kísérletképpen üzembe helyeztek egy nagy teljesítményű, gumikerekes rakodó- szállítógépet, melynek teljesítménye kétszerese az eddig használatos rakodókénak. * A Mecseki Szénbányák kutatási osztálya az utóbbi öt esztendőben több mint húszmillió forint értékű műszerrel gazdagodott. Az osztály munkatársai, a bányabeli műszeres vizsgálatok segítségével, a bányavágatokban fúrás nélkül állapíthatják meg az esetleges geológiai zavarokat: így a fejtési tábla előzetesen feimérhető. * Városképjavító felújítás — magánerőből Van Pécsett, a Leonardo da Vinci utcában egy ház — a 8—10-es számot viseli —, ami felemás homlokzatával több mint két évtizede gúnyolódó megjegyzések céltáblája. Hajdani résztulajdonosa eltávolított négy keskeny, kétszárnyú ablakot, helyükbe két „modern”, háromszárnyút rakott és az épület homlokzati díszeit is leverette. Nem véletlen tehát, hogy a felemás homlokzat a belváros egyik leghangulatosabb utcácskájában soha senkinek a tetszését nem nyerte meg. (Azt most ne firtassuk, hogy kinek a hozzájárulásával vagy a közreműködésével jött létre az épületkülső. A gúnyolódó megjegyzések most elvesztik céltáblájukat. — Nem bírtam már hallgatni, amit itt mondogattak az ablak alatt — mondja a ház szóban forgó részének a tulajdonosa, Búzás Gyula, a Konzum Áruház munka- és tűzvédelmi előadója. — E| sem képzeli, hogy idegenforgalmi idényben naponta hány százan mennek el itt. Buzásék 1962 óta laknak a házban, ebben a formájában vették meg annak idején. Évekig eszükbe sem jutott, hogy valamit is cselekedjenek, de ahogy sűrűsödtek a megjegyzések, majd a nyomtatásban is megjelent célzások (tollhegyre tűzte a házat a Pécsi Műsor, de szóvá tettük az utcaképet rontó homlokzatot a Dunántúli Naplóban is), úgy fogyott Búzás Gyula türelme is. Néhány éve puhatolózó lépéseket tett: hátha kap segítséget valahol a homlokzat felújításához. Nem jelentkezett senki. Hónapokkal ezelőtt aztán végleg elszánta magát: belevág. Előbb még az Országos Műemléki Felügyelőséghez fordult, hogy nyújtson valami segítséget, hiszen műemlék jellegű épületről van szó. Ehelyett jött egy határozat, amely kötelezi őt arra, hogy 360 napon belül állítsa vissza az eredeti állapotot. Tehát olyasmire kötelezték volna, amiben ő nem vétkes, hanem jóindulatú kezdeményező. A nyugdíj előtt álló, nem nagy jövedelmű Búzás Gyula segítség nélkül is belekezdett. — Pedig nekünk nagyon jó volt abban a formában — magyarázza. — A feleségem már nyugdíjas, nagyon rosszul lát, neki különösen jók voltak a nagy, sok fényt beengedő ablakok. De ő is megértette, itt most többről van szó ... A „modern" ablakokat már eltávolították, a helyükön ott vannak az eredetivel egyező kétszárnyú, a külsővel kifelé nyíló ablakok, részben a falaik is visszanyerték már az eredeti formájukat. Most a könyök- és szemöldökpárkányok újragyártásán a sor, ez pillanatnyilag még gondot jelent Búzás Gyulának, mert azt szeretné, ha az eredetivel egyező anyagból — pirogránitból — készülhetne.^ Mennyibe kerül a felújítás? Pontosan 42 000 forintjába. Abban reménykedik, hogy legalább az ablakok árát megtérítik. És akkor a városkép-javító felújítás költségének a háromnegyed része még mindig aző zsebét terheli. Búzás Gyula kezdeményezése ismét felveti a belvárosi rekonstrukció kapcsán oly gyakran szóba kerülő kérdést: mi lesz a magánkézben lévő műemléki, műemlék jellegű házak felújításának a sorsa? Az egyik lehetséges válasz az, amit leírtunk. A munka elvégeztetését rá kell bízni a tulajdonosra. S ha ehhez még támogatást is kap, ez ösztönzően hathat az ilyenfajta felújításokra. Hársfai István Kilőtték az első kapitálist Szerelmes szarvasok Másfél-két hetes késéssel megkezdődött az idei ’szarvas- bőgés a gemenci erdőben. Böröczky Kornél, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati igazgatóhelyettesének véleménye szerint a legutóbbi második áradás és a nagy szúnyoginvázió, a jelenlegi rendszertelen esők késleltették a szarvasok nászát. Az elmúlt szúnyoggyötréses nagy hőségben például gyakran nyakig érő vízbe menekültek a szarvasok, hogy enyhítsék kínjaikat, védekezzenek a vérszívók ellen. Hajnalonként és esténként most már elhangzott az első szarvasbőgés a dunai vadonban, s a fűbe, az avarra zuhantak az első meglőtt bikák is. Esti cserkélésen került puskacső elé az első kapitális zsákmány: egy erősen aranyérmesnek minősíthető szarvasbika, melynek páros, tizennégy ágú az agancsa. Lőttek néhány vén bikát is, ezeknek azonban — gemenci mértékkel - csak közepes minőségű a trófeájuk. Az erdő- és vadgazdaságnak a Duna mindkét oldalán lévő erdőiben mintegy százharminc szarvasbikát lőhetnek ki ebben az évadban, s a becslés szerint félszáznál több érmes trófea lesz. (Ball) Nemzetközi amatőrfilm- fesztivál Siófokon Siófokon szombaton megkezdődött az UNICA ’81._ vagyis 6 43. Nemzetközi Amatőrfilm Fesztivál. A tíznapos rendezvénysorozatra, amelynek a vetítései a Dél-Balatoni Kulturális Központban zajlanak, húsz országból mintegy 400 külföldi vendég érkezett. Delegációk képviselik itt Nyugat- és Közép. Európa csaknem valamennyi országát, de szép számban érkeztek résztvevők tengeren túlról is. Köztük Argentína, Brazília, Kanada, Tunisz, Marokkó és az USA küldöttségei a legnépesebbek. Szombaton a megnyitás után a versenyvetítések délután kezdődtek öt magyar négy olasz, két norvég és négy holland amatőrfilm vetítésével. Es. te lengyel és portugál versenyfilmek szerepeltek a programban. Vasárnap Svédország, Svájc, Csehszlovákia, a Szovjetunió, Jugoszlávia és az NDK filmjeit vetítették. A filmeket nemzetközi zsűri bírálja el. Elnöke magyarosán Róbert filmrendező: tagjait Belgium, a Szovjetunió, Franciaország, Svédország, Ausztria és Csehszlovákia amatőr filmesei közül választották meg. A hivatalos vetítési programban 128 versenyfilmet kell elbírálniok, három kategóriában. (Sportfilmek, jeunesse-filmek — ezek a 25 éven aluli amatőrfilmesek pályamunkái — és külön program szerint az UNIC-avantgard filmek) A zsűri a szeptember 12-i díjkiosztáson arany-, ezüst- és bronzplaketteket és különdí. jakat ad át a nyerteseknek. W. E. Két héttel korábban kezdték meg a körte szedését a Zalaegerszegi Állami Gazdaság gyümölcsösében. A százhuszonöt hektárnyi körtés termését a fővárosi igények kielégitése mellett exportra is szállítják. Egy vállalkozás kudarca 0 kecskéknek nem talált legelőt Az állatok exportra kerültek, a tejet a földre fejte Négy év után egy majd negyedmilliós tőkebefektetésé vállalkozással valóban kudarcot vallott a 39 éves Kiss Béla, aki az ország legnagyobb, háromszáz-négyszáz állatból álló kecskenyáját hozta létre? Észak-Magyarorszá- gon, ahol régóta elterjedt a kecsketenyésztés, egy-egy gazda legfeljebb 50—60-at tart. Vagy csak a gyors meggazdagodás reménye hajtotta a vállalkozó kedvű postást, aki most már a Sellyéi Talajerő- és Vízgazdálkodási Társulat gátőre? Tudniillik divat kecskét felvásárolni, mert kedvező üzletet kínál, ha a túrái, a santosi vagy a szigetcsépi tsz meg is veszi a portékát. Kiss Béla kifogástalan szállítónak bizonyult mindegyik helyen, sőt a Baranya megyei Húsipari Vállalat is szívesen fogadta az egy szezonban felkínált 25— 30 kiváló exportminőségű gi- dóját. Sok gonddal kezdte, hisz a Pécsvárad és Csokonyavi- sonta környékén felvásárolt állatok zöme elhullott, mert egyiket sem nevelték a szabadban. Pedig ezzel a jószággal csak vadontartva éri meg foglalkozni. Egy pécsi görög származású kecskeszakértő útmutatásai alapján végül is fajtiszta nyájat tenyésztett ki. A hagyományos 60—70 kilós súllyal szemben 80 kilós állatokkal dicsekedhetett, sőt a bakok elérték a 130 kilót is. A gyarapodó nyáj számára kevésnek bizonyult a 187 kilométer hosszúságú gátrendszer part menti övezete, amelynek a gazdája a sellyei társulás. Ugyanis csak behatárolt területen szabad mozogni a vízfolyás és a töltés mentén. A társulás megengedte, hogy gátőri teendői végzése közben hajthassa a nyáját is, mivel a legeltetéssel tisztább lett a partoldal és könnyebben lehetett karbantartani a védműveket is. Ám a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nem tűrte meg a nyájat a töltésein, és elküldte a rózsafai és a nagypeterdi tsz is, pedig egy évre 40—50 000 forint használati díjat ajánlott fel a parlaglegelők hasznosítására. Arra hivatkoztak, hogy az a rész épp védett terület, vagy vadászparadicsom. A kacsó- tai tejüzem nem igényelte a kecsketejet, és így a gazda az állataival itatta meg, vagy egyszerűen a földre fejt. Sehol sem engedték, hogy áthajthasson, pedig sok parlagról tudja, hogy a tsz tehenei, de a félig maszek bir- kások sem járnak oda. Néha éjjel bujkált ezeken az elfelejtett ősgyepeken, de csak büntetés várta. Ezen kívül tárgyalt erdészetekkel is, hogy az öreg, tarvágásokra kijelölt akácosokban terelhesse a nyáját, de hiába. Csupán néhány példa az általa bemutatott és valóban pusztuló legelők közül: Okorvölgy, Ka- rácodfa, Orlai-tanya, Soma- völgy, Gorica, Kán, Korpád, Képespuszta, Szentkatalin, Nagyváty, Gyűrűfű. Végül is lemondott a vállalkozásról és napjainkban üresen áll a Hoffer-féle tanya, valamint a Bodocsi- malom karámja, és legfeljebb 20 kecske maradt meg. Csak a nagy szakértelemmel kivitelezett fürdőmedence és a kecskéknek oly kedves eledel, az almatörköly halmai láthatóak mindkét helyen. Egy vállalkozás elbukott és a „gátőr-pásztornak1’ kevés vigasz, hogy az állatok eladásával szép haszonhoz jutott. Ö többedmagával, társulási szinten akarta felvirágoztatni a kecsketartást. Csuti János A Mecseki Ércbányászati Vállalat IV-es üzemi légaknájánál üzembe helyezték azt a hatezer milliméter dobátmérőjű tirisz- toros szabályozású aknaszállitó- gépet, amely hazánk legnagyobb teljesítményű aknaszál- Utógépe, Ezt a fajta vezérlési módot' hazánkban elösiör, három esztendővel ezelőtt, a MÉV alkalmazta, 0 déli vakaknánál. * Az V-ös üzemi szállító- és légakna mélyítésénél teljesen újszerű és Magyarországon egyedülálló vízmentesítést alkalmaznak. Az akna mellett lemélyített fúrólyukon keresztül, az aknatalp alá hajtott vágatban gyűjtik össze a vizet, ami aztán o csorgába jut. Ezzel a módszerrel elkerülhetővé vált, hogy az aknában kétszáz méterenként zsompokat és a hozzájuk tartozó szivattyúállomásokat építsenek: az új megoldással legalább öt hónao időnyereségre tettek szert és több mint huszonkétmillió forint megtakarítást értek el. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál három esztendővel ezelőtt kezdtek foglalkozni a gumikerekes, önjáró technika alkalmazásával. A Finnországból és az NSZK-ból beszerzett fúró- és rakodókocsiknak köszönhetően, a IV-es és a lll-as üzemben jelentősen megnőttek a teljesítmények. Eddig hét új típusú lúrákocsit és négy rakodógépet állítottak munkába és az év folyamán további öt rakodógép érkezik az NSZK-ból. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete tizenhárom éve dolgozik Pécs belvárosában a pincetömedékelési és felújítási munkálatokon. A megerősítésre, építésre eddiq leaalóbb félmilliárd forintot költött a város. * A BAV mecseki körzetének vájárai ez év májusában, a MÉV V-ös üzemi légaknájának épitése során 208,8 méteres mélyítés/ csúcsot értek el, ami országos rekordnak számit és a világon az ötödik légi óbb eredmény. Az egy főre eső kitermelt meddő mennyisége 15,38 köb- méterlfölműszak volt, ami a világon a legjobb eredmény és több mint öt köbméterrel haladja meg az eddigi — Szovjetunióban. illetve Dél-Afrikában felállított csúcsot. * Az aknamélyítők legalább tízéves országos rekordot döntöttek meg azáltal, hogy a MÉV IV-es üzemében épülő vakakná- nól egy hónap alatt 35 méteres mélyítési csúcsot állítottak föl. * A BAV mecseki körzete hatmillió forintért elötűző, pajzsos vágatbiztositó berendezést vásárolt Jugoszláviából, amit a MÉV lll-as üzemének északi tárójánál próbálnak ki. Az új berendezés az omlásos kőzet- viszonyok között igen jól alkalmazható. S. Gy. tiétföi □
