Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-05 / 243. szám

1981. szeptember 5., szombat Dunántúlt napló 5 Új iparág megteremtői A MÉV bányásznapi központi ünnepsége Az Ércbányász ünnepségének résztvevői B aranya bányavállalatainal, a Bányászati Aknamélyitő Vál­lalatnál tegnap még munkanap volt, délután azonban megkezdődtek a XXXI. bányásznap ünnepi rendezvényei, szerte a megyében. A bányásztelepüléseken díszegyenruhás bá­nyászok tucatjai siettek az ünnepségekre, miként Pécsett, Újme- csekalján is, ahol a Ságvári Művelődési Házban a Mecseki Érc- bányászati Vállalat központi ünnepségéré került sor. Az ünnepség a bányászok munkáját bemutató diavetítéssel kezdődött, majd Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művé­sze József Attila verssel szólt az ünneplő bányászokhoz. Ezt követően Tóka Jenő, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezér- igazgatója mondott ünnepi kö­szöntőt. Mint elmondotta, a vál­lalat dolgozói negyedszázada ugyan egy ősi szakma követői voltak, amikor nagyüzemi mére­tekben megkezdték a bányász­kodást, ugyanakkor azonban új iparágat honosítottak meg Ba­ranyában, mégpedig a XX. szá­zad technikai fejlődésének egyik élen járó iparágát. Az el­múlt negyedszázad alatt létre­jött egy új iparág, amelynek számos kiváló eredményének csak egyik szimbóluma például a Munka Vörös Zászló Érdem­rend kitüntetés, mégis a mos­tani ünnepi alkalommal érde­mesebb az itt dolgozó munká­sokról, alkalmazottakról meg­emlékezni, akik egy olyan válla­lati közösséget hoztak létre, amelyben immár 1100-an van­nak, akik két évtizede vagy en­nél hosszabb ideje dolgoznak a vállalatnál. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat, mint a vezérigazgató mondotta, kitűnő példája an­Bányásxnapi A 31- bányásznap alkalmá­ból csütörtökön ünnepséget tar­tottak az Ipari Minisztérium­ban. Kapolyi László ipari ál­lamtitkár méltatta a bányászok jó munkáját, eredményeit. Mar­jai József miniszterelnök-helyet­tes eredményes munkájuk elis­meréséül számos dolgozónak nyújtotta át a Bányász Szolgá­lati Érdemérem különböző fo- koaztát. Az érdemérem arany ' fokozatát kapta Kaszler János, Pécs-Bányaüzem csapatvezető vájára. Az érdemérem ezüst fo­kozatával ismerték el Füzesiné Mázsa Piroska, a Mecseki Szénbányák gazdasági vezér­igazgató-helyettes munkáját. Vincze György, a Zobák-bá- nyaüzem vájára a Kiváló Bá­nyász miniszteri kitüntetést szintén az Ipari minisztérium­ban vette át. A Mecseki Szénbányák köz­ponti épületében csütörtökön rendezték az idei bányásznapi ünnepséget, ahol Mérei Emil vezérigazgató kitüntetéseket adott át. Kiváló Bányász miniszteri ki­tüntetést kapott Miklós László vájár, Pécs-Bányaüzem, BischofI Antal vájár, Kossuth-bánya, Nagy D. Sándor vájár, Északi- Bánya és Brikettüzem, Faze­kas Antal vájár, Béta-bánya­üzem, Gasteiger Ferenc vájár. Vasas-bányaüzem, Papp István üzemvezető, Északi-Bánya- és Brikettüzem. A kiváló munkáért miniszteri kitüntetést vette át: Vida Gé­nak, hogy a szocialista orszá­gok miként tudják gazdasági kapcsolataikat is fejleszteni. Immár negyedszázada több szovjet tudományos intézet, a szovjet szakemberek nagy segít­séget adnak a mecseki uránbá­nyászat fejlődéséhez. Az ünnepi köszöntő után Kun Lajos, a BDSZ titkára az ipari miniszter megbízásából kitün^ tetőseket adott át. ,,Kiváló Bá­nyász” miniszteri kitüntetést ka­pott Hőgyes Lajos robbantó­mester, Drótos László körlet­vezető, Tar Mihály gépészeti ve­zető. A központi bányásznapi ünnepségen Szolnokon, Csiv- re János vájár és Kiss István vájár, korábban Gyenge Sándor szakvezető vájár pedig az Ipari Minisztériumban vette át ugyanezt a kitüntetést. ,,Kiváló Munkáért” miniszteri kitünte­tésben részesült továbbá-Kovács Lajos, Hollós János, Rázz Imre, Gál Csaba, Halász István, Bá­nyász, István, Csiszár Nándor, Lőrincz Vilmos, Tündök Sándor, Dorozsmai Ferenc, Moser Ká­roly, Róth Józsefné, Dián Fe­renc és Bácsván János. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat ünnepségén a kitüntetések átadása után a Rajkó zenekar szórakoztatta a résztvevőket. kitüntetések za, főcsatlós, Pécs-Bányaüzem, Körmer ' János bányamester, Pécs-Bányaüzem, Tóth István épületlakatos, Karbantartó üzem. Tóth József raktári anyagkezelő, komlói Szénelő­készítő üzem, Szvacsina János központifűtés-szerelő, Pécsi Szénelőkészítő, P. Szabó Dávid- né számlaellenőrzési csoport- vezető, Anyagellátó üzem, Spengler Ferenc föld alatti la­katos, Kossutfr-bányaüzem, Braun Ádám csapatvezető vá­jár, Kossuth-bányaüzem, Jäger László tervezési csoportvezető, Kossuth-bányaüzem, Barkóczi Gyula, kubikos, Építési üzem, Gránitz Gyula gépkocsivezető, Gépkocsiüzem, Félix József főmérnökhelyettes Béta-bá­nyaüzem, Rigó Zoltán vájár, Zo- bák-bónyaüzem, Lengyel Jenő vájár Zobák-bányaüzem, Le- imfider István vájár, Zobák-bá­nyaüzem, Schlikter József föld alatti mozdonyszerelő Vasas­bányaüzem, Árpa Lajos gépke­zelő, Északi-Bánya- és Brikett­üzem, Plötz Tibor mozdonysze­relő, Központi Gépüzem, De­ák Béla lakatos, Villamosüzem, Wéber János föld alatti villany- szerelő, Viillamosüzem Pon­csó Jenő gépkocsivezető Külfej­tési üzem, Zentai József politi­kai gazdasági tanácsadó (igazgatóság pártbizottsága), Nyers József kutatási csoport- vezető, igazgatóság kutatási osztálya, Bocz József vájár, Bé­ta-bányaüzem, Ursprunk József vájár, Külfejtési üzem­Korszerű raktári állványok Az Anyagmozgatási és Csomagolási intézet, a Fémmunkás Vállalat és a Komplex Külkereskedelmi Vállalat képviselői pénte­ken szerződést írtak alá ar­ról, hogy együttműködnek az angol hi-Jo típusú kor­szerű raktári nehézállvá­nyok gyártásának megho­nosításában, hazai és kül­piaci értékesítésében. A hi-lo típusú állvány jelen­tősen bővíti a választékot, mert az eddiginél négy­zetméterenként 25—30 százalékkal! nehezebb al­katrészek és egyéb termé­kek biztonságos és korsze­rű tárolását oldja -meg. Három őszi gyermekbemutató Az új mesejáték próbáján Papagájok, pintyok, kanárik Nemzetközi díszmadár- kiállítás Pécsett Kézben a hullámos papagáj Az „Asszony-lóri” a követke­zőképpen néz ki: narancssárga csőr, fekete fejbúb, a'lul a nyaka piros, ez áthúzódik az oldalára, a hátára, később li­lába fordul, a combján a tollai sötétkékek, szárnyai zöldessár- gók, a farka piros. Papagáj­nak tehát nagyon megfelelő, •mi több, kifejezetten ritkaság, s egyéb, e téren hasonló dísz­madarak társaságában Pé­csett, a Színház téri nemzet­közi díszmadár-kiállításon lát­ható, amelyet tegnap délelőtt nyitott meg Rakonczay Zoltán, az OKTH általános elnökhelyet­tese. Hetvenötén neveztek a kiál­lításra, a magyarokon kívül jugoszlávok, NSZK-beli és Cseh­szlovák madártenyésztők. Több mint 100-féle díszmadarat lát­hatnak az érdeklődők, s — kevesen gondolhatják — csak kanáriból 23-félét számoltam össze, nagy megkönnyebbülé­semre volt közöttük sárga is. A rendezők a Mecseki Kul- túrpark, illetve az alig másfél éves múlttal, de annál ered­ményesebben működő megyei díszmadár-szakkör A madara­kat szigorú zsűri bírálta, első ízben a nemzetközileg elfoga­dott — a körme hegyétől a csőre végéig terjed a vizsgálat — COM-STANDARD szerint. Egy tanács: lehet díszmada­rakat tartanai tv-„kaszniban” is. A képernyő helyén egy üvegtábla van, a kapcsolók he­lyén rács, a dobozban egy sző- lőtuskó, moha, esetleg egy há­tulról befuttatott növény, vilá­gítás. Dísze lehet egy szobá­nak. Hol a haszna egy ilyen kiál­lításnak? A természetvédelem a madárvédelemmel kezdődött. Tudnunk kell, hogy állatok nem csak a közvetlenül rájuk irányu­ló pusztítás miatt halnak ki, hanem lecsökkent életterük is okozója ennek. Ezért adhat a madártartás gyakorlati receptet ahhoz: hogyan lehet a jövő­nek megmenteni — mestersé­ges körülmények között — egy- egy veszélyeztetett madárfajt. Magyarországon általában kul­túrálatlan a természethez, az állatokhoz való viszony A ki­állítás — ismeretterjesztő ol­dalán keresztül —1 jó út az ezen való javításhoz. Mint ahogy a trópusf madaraival bajlódó ember magatartása is formáló lehet környezetére. Azt kell hát mondjuk: az állatsze- retet lépcső a természet tiszte­letéhez. A kiállítás ma és holnap dél­előtt 10 órától 18 óráig látha­tó. M. A. Bóbitáék idei tervei . Hagymácska története alap­mese, feldolgozásával számta­lan műfajban • találkozhattak már a gyerekek — most ennek próbái folynak a Bóbita Báb­színház alagsori próbatermé­ben. Rendkívül kedvesek, szel­lemesek a mesejáték bábjai, melyeknek most mozgatóit, a bábszínház hivatásos színészeit is láthatjuk, hiszen a paravá­non még nincs rajta a drapé­ria. Giovannini Kornél, a Bó­bita Bábszínház Idén Pécsre szerződött rendezője vezeti a próbát. Giovannini keramikus- művész, aki Debrecenben a Vojtina amatőr bábegyüttes rendezője volt hét évig. Ren­dezett a Bóbitánál is, és örült a pécsi meghívásnak. Ű a há­rom . őszi gyermekbemutató rendezője. Kós Lajos, a Pécsi Nemzeti Színház bábtagozatának veze­tője elmondotta, hogy a Bó­bita Bábszínház őszi indulásá­hoz sokat segített az év elején megtörtént fúzió. Mostanra va­lamennyi technikai, fenntartá­si vagy szervezési feladat tisz­tázható volt, s a Bóbita még szeptemberben megtartja első idei premierjét, a Hagymácska című gyermekprodukcióval. Ti­zenöt fős most a Bóbita tár­sulata, heten vannak a főhiva­tású bábszínészek és négy fő dolgozik a műhelyben. A hi­vatásos bábszínházzá való elő- lépés a bábszínészeknek jelent óriási lehetőséget, hiszen most hétköznap is van játszási lehe­tőség: szerda és a mindenkori vasárnap délelőtt a Bóbita pé­csi játszási napja az egykori Doktor Sándor Művelődési Központ nagytermében. Három hét múlva a premier gyermek­közönsége már itt láthatja Hagymácska kalandjait. Min­den hét csütörtökje tájnap a Bóbita számára - Baranyán kí­vül fellépnek Tolna, Somogy és Vas megyében és október­ben Gödöllőre és környékére van meghívásuk. A hivatásos bábszínészgár­da körül egyébként megma­radt a Bóbita amatőr köre is — mintegy 7 „régi" bóbitás és 7 gimnazista. Ez utóbbiak az utánpótlás csapatát képezik. Még két új bábjátékot mu­tat be az együttes december és január hónapban: Kecske­méti Kálmán bábjaival A vi­rágfejű ember című mesejáté­kot, és Illyés Gyula feldolgozá­sában a Tündérszép Ilona és Árgyélus című njagyar népme­sét, Honty Márta kaposvári képzőművész jelmezterveivel. Ebben mesemondó és gyer­mekkórus is szerepet kap a gyönyörű bóbfigurák mellett. Több, felnőtteknek szóló darab­bal is készen áll a Bóbita Báb­színház, mint például a Bar- tók-produkció, az Egy kiállítás képei, a Kalevala - ezeknek műsortervéről azonban ezután dönt a Pécsi Nemzeti Színház vezetősége. G. O. Az olasz western „Az amerikai westernben mint olyanban a nyomasztó kli­sék uralkodtak, amelyek min­den igazi haladást megakadá­lyoztak magán a műfajon be­lül... A western Olaszország számára már nem az amerikai vadnyugat pionírjainak határ­vidék-építő szívósságát tükröz­te .. . Az olasz western inkább egy egzisztenciális, szinte ro­mantikus képet tükrözött, amely teljesen bevonta a nézőt a film­vásznon látható cselekménybe. A hangsúly így elsősorban a vizuális és az auditív eszközö­kön van ... A nagyobb érzel- messég, a humor és az erőszak általános különbsége mellett az olasz western hőse abban tér el az amerikaiétól, hogy kí­vülálló és gátlástalanul követi bármely speciális környezet szabályait. Célja vagy a bosszú, vagy a pénzszerzés, törvényes, vagy törvénytelen eszközökkel. Ezzel szemben az amerikai hős általában becsületes, tiszta éle­tű, akinek a viselkedését a tör­vény és a szentírás szabályoz­za ..— olvashatjuk a Ma­gyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum kiadásában nem­rég megjelent A western című antológiában. Forgatva a könyvet, egyre bi­zonyosabbá válik, hogy a ma­gyar néző jószerével csak „el­méleti" szakember lehet a té­mában, hiszen csak ritkán és rendszertelenül sodorta elé a ■filmátvevés rendszere a műfaj jeles alkotásait — különösen ami az amerikai westernt illeti. Az olasz változatot illetően már valamivel jobb a helyzet, ez a nyár például kettőt is ho­zott: a Leone-tanítvány Nevem: Senki című darabját és most Damiano Damiani Egy zseni, két haver, egy balek című tör­ténetét. Valóban könnyebb a dol­gunk az olasz westernnel: a filmátvevőnek, a nézőnek is. Az amerikai ugyanis telítve van ideológiával: „a western olyan helyzetet teremt, ahol a szélső­séges individualizmus a józan és elkerülhetetlen megoldás az egyén és a csoport problémá­jára, az elfogadás problémájá­ra." (Will Wright: A hatlövetű és a társadalom című tanulmá­nyából.) Az amerikai western ugyanis önigazolása annak a társadalomnak, amely az ab­szolút személyes szabadságot hirdeti — ez az ideológia nem éppen vág egybe a mienkével. Csak az a felismerés nyithatott keskeny ösvényt hozzánk a klasszikus westernnek, hogyha állandóan harcolni kell ezért az abszolút egyéni szabadsá­gért, akkor valójában nincs is... Az olasz westernnel annyival könnyebb a dolgunk, hogy an­nak témája már nem az ame­rikai múlt (és közvetetten a je­len), hanem oz amerikai westernfilm. így már nem kell magára vállalnia a történelem elemzése helyett a mítoszterem­tést egy ideológia szolgálatá­ban, hanem „tisztán”, „önma­gáért”, a műfaj formai jegyeiért létezhet. A vadnyugat mítosza az olasz westernben felcserélődik a vad­nyugat meséjére. S a mesét már mi is szeretjük. Az oiosz western hőse már mesehős, csodálatos képességekkel, már európai figura. Őnála már va­lóban természetes, hogy nem- 'csak egy társadalom, hanem o természet törvényeit is figyel­men kívül hagyhatja. (b. I.)

Next

/
Thumbnails
Contents