Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-05 / 243. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nam o XXXVIII. évfolyam, 243. szám 1981. szeptember 5., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Anna néni I02 éves Utazunk... • Botrány Madridban Bemutatóra készül a Bóbita A magyar szakszervezetek d//as- foglalása a rakéta fegyverkezés és a neutronbomba ellen A bányászváros 30. születésnapján Ülést tartott a SZOT elnöksége Ünnepi tanácsülés Komlón A magyar szakszervezetek részt vesznek a leszerelésért folyó küzdelemben és erre hívnak fel minden felelősséget érző dolgozót. Elítélik és visszautasítják az. emberiségellenes törekvéseket. Szakszervezetek Országos Tanácsa Ü nnepel a bányászváros, Magyarország első szocialista városa, Komló. A hagyományos bányásznapok közül kiemelkedik ez az évforduló, hiszen éppen 30 esztendeje annak, hogy az egykori bányászfalut várossá nyilvánították. A megemlékezés színes programjának egyik legjelentősebb eseménye volt tegnap délelőtt Komló város Tanácsának ünnepi emlékülése, melyet a városi pártbizottság nagytermében tartottak meg, A meghívottak között jelen volt Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, Komló állami és politikai szerveinek, az SZMT-nek, a Mecseki Szénbányák vezetésének és szocialista brigádjainak, valamint Baranya városainak képviselői. '• * - ■ Az ünnepi ülés megnyitójában Morber János tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, közöttük Komló vendégét, Ana- tolij Ivanovics Kizubol, a Cser- vonográdból érkezett delegáció vezetőjét, a Nyugat-ukrajnai Szénbányák vezérigazgatóját. Röviden méltatta a város három évtizedes fejlődését, majd átadta a szót az ünnepi ülés szónokának, Callusz Józsefnek, Komló város Pártbizottsága első titkárának. Az elmúlt harminc év alatt a mintegy négyezres lakosú településből dinamikusan fejlődő város lett — mondotta Gallusz József —, ahol csaknem 31 ezren laknak, s találták meg otthonukat, az értelmes emberi életnek megfelelő megélhetésüket. Komló bányászváros, nem véletlen, hogy a várossá nyilvánítás évfordulóját együtt ünnepük a bányásznappal. Ez a természeti kincs határozta meg múltját, jelenét és alapozta meg jövőjét is. A szénbányászat volt az, amely alapot teremtett arra, hogy a lakosság és a népgazdaság érdekösszhangja alapján az ipari struktúra átalakulhasson, az egyoldalú iparszerkezet bővülhessen a már nemzetközi hírnevet szerzett Carbonnal, a Május 1. Ruhagyár és a Magyar Optikai Művek gyáregységeivel. Mit jelent ma már Komlón lokálpatriótának lenni? A tények válaszolnak e szónoki kérdésre. Ez a város a komlóiak kezemunkájának eredménye. Lukács János, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára — úgy is, mint Komló építőinek egyik úttörője — a Megyei Pártbizottság nevében és megbízásából köszöntötte a 30 éves várost. Lukács elvtárs hangsúlyozta: — A múlt, a közelmúlt pontos ismerete nélkül nehéz eligazodni a jelenben. Tennivalóink is világosabbak a múlt tapasztalatai alapján. A jelent, elért eredményeinket is úgy lehet becsülni igazán, ha ismerjük, tudjuk a mához vezető utakat. Most, a harmincéves évfordulón jogos büszkeséggel szólhatunk arról, hogy a szocialista épílőmunka, a szocialista iparosítás Komlóhoz fűződő reményei megvalósultak. A hőskor romantikájára, küzdelmeire emlékezve hangsúlyozta: „Mert kellett a szén, itt párját ritkító építkezés kezdődött el. De ezzel együtt elkezdődött itt a munkássá válás folyamata, amelynek során egy város született." Megépült még az 50-es évek első felében a városközpont, Kökö- nyösben a vájáriskolq és a sporttelep, elkészültek a város létéhez nélkülözhetetlen létesítmények — kenyérgyár, mentő- állomás, tűzoltóság stb. A Megyei Pártbizottság első titkára szólt a városépítés emberformáló hatásairól is. Sokarr itt értek igazán a munkásmozgalom elkötelezett harcosaivá, s később is helytálltak akár a fizikai munka területén, a fegyveres erők kötelékében, a tudományos, a gazdasági vagy a pártmunkában. Az elmúlt 30 év tanulságairól szólva hangsúlyozta, hogy „minden időben tennünk kell dolgunkat eszünk, szívünk szerint és felelősséggel". Utalt a napjainkban olyannyira feszültté vált nemzetközi helyzetre, mely azt kívánja tőlünk, mindenkitől, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket a termelés és a politikai munka terén. Pénteken ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület a többi között megvitatta az újítómozgalom és a feltalálói tevékenység helyzetét. — Nyugtalanító jelenség, hogy az utóbbi években csökkent az újítások száma, és viszonylag kevés a találmány is, — állapította meg az elnökség. Hazánkban 10 ezer lakosra számítva évente csak 1^3 találmány jut, alig egyharmada a környező országokénak. A dolgozók s a közreműködő műszakiak nem eléggé érdekeltek újítások és találmányok kidolgozásában, hasznosításában, mindenekelőtt azonban a vállalati illetékesek közömbössége lohasztja le az újítókedvet. Az állami és társadalmi szervek fokozott segítséget igyekeznek nyújtani az újítói és feltalálói mozgalom fellendítéséhez. Napirenden van egy olyan terv, amelynek alapján kedvezőbb lehetőségeket biztosítanak a vállalatoknak az újítások díjazására, és lehetővé teszik az újítások és találmányok hasznosításában közreműködők anyagi elismerését. A tudománypolitikai bizottság határozata alapján folyamatban van a szabadalmi jogszabályok felülvizsgálata, amelynek nyomán egyszerűsödnek, gyorsulnak a szabadalmi eljárások, hatásosabb lesz a találmányokkal összefüggő jogi védelem. Mindennél fontosabb azonban a vállalati szemlélet megváltoztatása, az olyan ösztönzés, ami anyagiakat sem igényel — hangsúlyozta a SZOT elnöksége. A teendők megvitatására javasolta az újítók és feltalálók V. országos tanácskozásának megrendezését. A testület napirendjén szerepelt — véleményezés céljából — az- állami vállalatokról szóló törvény és a végrehajtási rendelet módosításáról szóló előterjesztés is. Az elnökség megvitatta és elfogadta a szakszervezeti tagság üdültetésének új szabályzatát, amely részleteiben rendezi a beutalóra való jogosultság, a beutalás feltételeit, az egyes üdültetési formákban való részvétel lehetőségeit. Az elnökség megtárgyalta a SZOT 1982. __ évi költségvetésének irányelveit is. A SZOT elnöksége végül kiadta a magyar szakszervezeték állásfoglalását a rakétafegyverkezés és a neutronfegyverek 'gyártása ellen. Az utóbbi években 'már felszakadoztak a hidegháború felhői és kézzelfogható közelségbe került a békés alkotó munka korszaka. Bizakodással töltött el bennünket, hogy a népek közeledése, a nyugodt emberi élet és a biztonság — amely az emberiség örök vágya — végre tartós lesz. De újból felélénkült a háborús pszichózis, a fegyverkezés, a dolgozó ember alapvető létérdekeivel homlokegyenest ellenkező tömegkatasztrófa veszélye. Mindebben a legriasztóbb a leszerelési tárgyalások elé állított akadályokról, a neutronbomba gyártásának megkezdéséről, újabb atomrakéták telepítéséről szóló döntés híre, az újabb és újabb háborús gócpontok keletkezése. Mind több ember tekint aggodalommal a jövőbe. Erősödik a nyugtalanság, a felháborodás, féltik a nyugodt hétköznapok alkotó munkáját és eredményeit, mi is féltjük mindazt, amit eddig teremtő munkával létrehoztunk. Még élénken emlékezünk a hidegháborús évek feszültséget árasztó, ellenséges légkörére. Sokunknak személyes élménye a háború is. Emlékezünk a családokat, népeket, országokat pusztító embertelenségre, nélkülözésre, a kínt és szenvedést hozó, értelmetlen kegyetlen kedésekre. Készek vagyunk küzdeni az emberibb életért, a biztos távlatokért, az együttműködésért, a normális kapcsolatokért, mert a dolgozó emberek érdeke az alkotás. Minden józanul gondolkodó embert felháborodással tölt el az Egyesült Államok döntése a neutronbombáról. Meggyőződésünk, hogy a világ békeszerető erői nem maradhatnak — és nem is maradnak — tétlen szemlélői az emberiség elleni hadüzenetnek. Nem engedhetjük meg, hogy egyes államok vezetői az emberiség sorsával kényük-kedvük szerint játsszanak. A leszerelés elodázása, a neutronfegyver gyártása nem egyes imperialista körök belügye. A józan gondolkodású emberek, a világ dolgozóinak akarata tárgyalóasztalhoz kell hogy ültesse a fegyverkezési hajsza fokozóit, a tömegpusztító fegyverek korlátozásáról • és megsemmisítéséről. Van még visszaút! A békét, a nyugodt életet követelők többségben vannak és van erejük érdekeik megvédésére. Díszpolgári cím, kitüntetések Baráti üdvözlet Cservonográdból pított „Komló Városért” kitüntetést Vass Bélának, a Megyei Tanács tanácsosának, valamint a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzeme Imre Árpád által vezetett Ho Si Minh szocialista brigádjának. Az V, ötéves tervi bányász- lakásépítési-akcióban végzett eredményes munkájukért az ipari miniszter ebből az alkalomból Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott Czukor Jánosáénak, a városi tanács terv- és munkaügyi osztályvezetőjének, Balatonyi Dezsőnek, az OTP Baronya megyei igazgatójának és Schtraub Ferencnek, a Tolna megyei ÁÉV komlói építésvezetőjének. Az ünnepi tanácsülést a komlói Kodály Zoltán Zeneiskola kórusának színvonalas műsora zárta. Délben a vendégek fogadáson vettek részt, dhal a város és a Mecseki Szénbányák nevében Mérei Emil, a vállalat vezérigazgatója mondott pohárkösröntőt. Kurucz Gyula Befejezésül a Megyei Pártbizottság nevében sok sikert, jó szerencsét kívánt Komló dolgozóinak, valamennyi bányászának. Felszólalt A. I. Kizub, aki tolmácsolta városa vezető szerveinek, testületéinek, • bányászainak szívélyes üdvözletét. Ezután Baranya megye városainak párt-, állami és tömegszervezeti vezetőinek nevében Fischer János köszöntötte a jubiláló várost. Beszéde végén átadta Mohács város ajándékát, egy farostlemez intarziát, melyet Gádor Emil tervei alapján a MOFA-ban; készítettek el. Ezekutón kitüntetések átadására került sor. A városért végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseképpen „Komló Város Díszpolgára” kitüntető címet adományozták Kovács Imrénének, a Hazafias Népfront Kökönyös- kelet körzeti bizottsága elnökének és Földes György nyugdíjas csapatvezető vájárnak, a Mecseki Szénbányák Pb-tagjának. Idén először adták át a Komló város tanácsa által ala
