Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-28 / 266. szám

Sallai utca — kérdőjelekkel Foghíjas lösz a rekonstrukció? Nyomoz a Vöröskereszt Ki lehet ügyfél a keresőszolgálatnál? Az esély: tíz százalék Az új burkolat után most a nyárutón, a Sallai utca északi házsorának a homlokzatfelújí­tását kezdték meg. Úgy néz ki, hogy az idei program be is feje­ződött. Legalábbis a PIK kezelé­sében lévő azon épületeknél, amelyeknél nem várható a kö­zeljövőben nagyobbszabású fel­újítás. De ha ezekét is leszámít­juk, roppant furcsa képet mutat most az utca: a házaknak a fe­le nem változott. A magántulajdonnak szolgál­tatják a furcsa képet. Miért? ISI/, magántulajdonban A válasz kevésbé egyszerű, mint hinnénk. A Sallai utca északi házsora ugyanis ponto­san azt a problémát veti fel, ami azóta él, amióta a pécsi belváros rekonstrukciójáról mint a megvalósulás szakaszába lé­pett folyamatról beszélünk. Ár­iái van ugyanis szó, hogy a bel­városban lévő épületek 45,1 százaléka magántulajdonban van, s a tulajdonosoknak kb. a 80 százaléka nyugdíjas. Más­részről viszont azt sem árt tud­nunk, hogy egy „sima" homlok- zctfelújítás is belekerül 40—60 ezer forintba (vagy többel), hi­szen mindazt meg kell csinálni a magántulajdonú háznál is, mint az államinál: kijavítani a nyílászárókat, a tetőt, az eresz- csatornákat és lefolyókat, felújí­tani vagy pótplni az épületdí­szeket, helyreállítani a korábban megszüntetett tagozatokat és természetesen elvégezni a ta­lajnedvesség elleni szigetelést. Amikor a Sallai utcai homlok­zatfelújítási program szóbake- rült, a tanács vb-hivatalának a műszaki osztálya kötelezési határozatokat küldött a tulajdo­nosoknak; ezeket nem felleb­bezték meg, a határidőt azon­ban közös megegyezéssel 1982 végében állapították meg. Kényszertatarozás Az eredeti 1981. december 31 -i határidő megváltoztatására pénzügyi és kivitelezői okok miatt volt szükség. Az utóbbi — úgy néz ki — rendeződik. A város kezdeményezésére a KIOSZ kisiparosok kapacitásá­nak a biztosításával akarja se­gíteni a munkát. Es a munka pénzügyi fedezete? Mi van ak­kor, ha a tulajdonos nem tudja előteremteni a munkához szük­séges több-tízezer forintot? A tanács elrendelheti a kény- szertatarozóst, ennek a költsé­gét az ingatlanra terhelik, miál­tal a ház nem adható el . . . A másik lehetőség valamiféle támogatási rendszer lehetne. Nemcsak pécsi gond *A pénzügyi támogatásból egyelőre annyi van, hogy az OTP vezérigazgatója egyéni el­bírálás szerint adhat a szoká­sosnál magasabb összegű köl­csönt. Ez azonban nem egyenlő a probléma szükséges rendezé­sével. Amikor legutóbb a Vá­rosi Tanács vb elé terjesztették a belvárosi rekonstrukcióval kapcsolatos programokat, az Országos Műemléki Felügyelő­ség igazgatóhelyettese, dr. Bar- cza Géza is elismerte: országos rendezést igénylő problémáról van szó, ami Sopronban, Kősze­gen vagy Egerben ugyanúgy probléma, mini Pécsett. Csak­hogy . . . Míg a népi műemlékek felújításához évente mintegy 400 ezer forintnyi állami támo­gatóst tudnak nyújtani, addig a történelmi belvárosokban lévő magántulajdonú házak felújítá­sához többszóz-millió forintra volna szükség. Lehet, hogy el keil viselnünk: kissé foghíjas lesz a rekonstruk­ció. Hársfai István Bizony, nehezen hihető, hogy 36 évvel, tehát egy fél ember­öltővel a második világháború befejeződése után, még mindig akadnak emberek, akik nem mondtok le arról, hogy a harc­tereken eltűnt hozzátartozóikat felkutassák. Magyarországon a Vöröske­reszt külügyi osztálya alá tar­tozó keresőszolgálat feladata az eltűntek felkutatása. Ilyen szolgáltatást az első világhábo­rú óta végez a Vöröskereszt, de a két háború között sokáig szü­netelt ez a tevékenység. A má­sodik nagy világégés, a sok ha­difogoly, sebesült és halott hoz­zátartozóinak informálása tette ismét időszerűvé a keresés meg­szervezését. — Ma mór elenyésző kisebb­ségben vannak az olyan leve­Tiz évvel ezelőtt még az or­szágban is elvétve akadt CB- készülék, azaz rádiótelefon, s a közvélemény is csak néhány magánzó úri passziójának te­kintette, afféle hobbynak, mely­nek semmi haszna sincs. Az­óta bebizonyosodott. hogy többről van szó, mint egyszerű kedvteléstől ... Mint Tóth Gyula, a Mecsek CB-klub elnöke elmondta, je­lenleg több mint nyolcvan ta­got számlálnak Baranya me­gyében, s ha ehhez hozzátesz- szük, hogy alig több mint fél éve alakultak, akkor el kell is­merni, hogy a CB-sek tábora egyre nő, s a magánrádiók népszerűsége még messze nem érte el tetőfokát. Nézzük, ho­gyan üzemeltethet valaki rádió- telefont. Lényeges, hogy rádió­lek, amelyben háborús eltűntek felkutatását kérik — mondja Bodorkos lózsefné, a kereső- szolgálat vezetője. — Rengeteg irat megsemmisült azokból az időkből. A hadviselő feleknek más gondjuk is volt, mint hogy pontos nyilvántartásokat vezes­senek az agyonlőtt, felrobban­tott, megfagyott katonákról. A Honvédelmi Minisztériumhoz szoktunk fordulni ha ilyen ké­rés érkezik, de az ö nyilvántar­tásuk is hiányos. A deportáltak ügyeiben az NSZK-ba levele­berendezést előállítani, illetve beszerezni úgynevezett frekven­ciakijelölési határozat alapján lehet amit kérhet minden nagykorú, cselekvőképes, bün­tetlen előéletű, fedhetetlen, s ezt három hónapnál nem ré­gebbi hatósági erkölcsi bizo­nyítvánnyal igazoló magyar állampolgár, aki állandó lak­hellyel rendelkezik. A megyé­ben a jelentkezőknek minden segítséget megad a Magyar Autóklub Baranya megyei szer? vezetőnek keretében működő Mecsek Klub. A készülékek be­szerzése ugyan nem egyszerű, hisz a hazai kereskedelmi for­galomban csupán a Bizományi Áruház Vállalat foglalkozik CB-rádiók értékesítésével, de mint Tóth Gyula hangsúlyozta, a CB-sek közül mindig akad olyan, akinek van .eladásra kész berendezése. A készülékek ára típustól és teljesítménytől füg­gően 2000—35 000 forint kö­zött van. A CB-rádiók hasznosításának eredményeiről a televízió pécsi stúdiója és a HON is többször beszámolt: Mohácson például szülészorvosok tartanak fenn kapcsolatot egymással és a kórházzal ily módon, vagy ugyancsak Mohácson, a ren­delőintézet ügyeletes orvosai. A Mecsek CB-klub most a tűzol­tósággal. a mentőkkel, a rend- órséaael szeretne kiépíteni kap­csolatot, azaz segíteni munká­jukat. A Mecsek CB-klub egyébként ma, azaz hétfőn délután tartja a pécsi Szliven étteremben soron következő klubnapját, ahová minden érdeklődőt vár­nak, s ezután kerül sor az első baranyai CB-s bálra. Roszpiim N. zünk, ott működik egy nagy iro­da, amely a koncentrációs tá­borok dokumentumaira támasz­kodva próbál információkat ad­ni. A Magyar Vöröskereszt Arany János utcai székhazának máso­dik emeletén két szoba és egy csöpp irattári helyiség a kere­sőszolgálat birodalma. A veze­tőnőn kívül két munkatárs dol­gozik még itt. — A hét első napjaiban a legnagyobb a forgalmunk. Ta­lán azért, mert az emberek a hétvégén érnek rá jobban meg­beszélni, miért nem válaszolt hónapok óta ez és ez a rokon Amerikából, hová költözhetett a nagynéni Nyíregyházáról __Ma m ár az ilyen esetek dominálnak, rém a háborús keresések. Az országon belüli ügyek adnak több munkát, mert több szerv­vel kell kapcsolatba lépni. Kül­földön áltolában> a nemzeti Vö­röskereszt központjához fordu­lunk. — Ki lehet ügyfél a kereső­szolgálatnál? — Mindenki, aki föl akarja kutatni hozzátartozóit és pon­tos adatokkal tud szolgálni. Ál­talában megköveteljük azt is, hogy bemutassanak egy „cím­zett ismeretlen", vagy „ismeret­len helyre távozott" jelzéssel visszaérkezett levelet. Sokszor előfordul ugyanis, hogy a ro­kon egyszerűen nem akar vála­szolni. A felkutatott címet csak az illető beleegyezésével közöl­hetjük a keresővel! Általában kényes ügyek ezek, nagy fele­lősséggel jár minden informá­ció. Hadd mondjak erre egy példát: Hazajött az Egyesült Ál­lamokból valaki, és közölte az egyik ismerősével, hogy látta a háborúban eltűntnek hitt roko­nukat Amerikában! „Egy autó­ban ült, határozottan felismer­tem." Természetesen felbolydult az egész család, hcftzánk for­dultak segítségért. A Honvédel­mi Minisztérium végül kiderítet­te, hogy a rokon tényleg elesett a háborúban. Az informátor — aki 35 év után, autóból „felis­merte" az illetőt — felelőtlenül, meggondolatlanul feltépte a régi sebeket. Nem vállalkozunk futó ismerősök, nyári kalandok szereplőinek felkutatására, s ál­talában elutasítunk minden bi­zonytalan alanyra vonatkozó keresést. Szolgáltatásainkat tel­jesen ingyen végezzük, még bé­lyegpénzt sem kérünk az ügy­féltől. — Milyen eredményességgel végzik munkájukat? — Évente körülbelül hatezer ügyünk van. Láthatja, ez az ak­tacsomag nyár óta nincs irat- lározva. Egyszerűen nincs időnk rá, mert inkább levelezünk, mint adminisztrálunk. Az esetek tíz százalékában sikerül eredményt elérnünk. Havasi János Hogyan lehet segíteni a magántulajdonosokon? CB-bal a Szlivenben Bővül a rádió­telefonosok tábora Zárva marad a kaposvári uszoda Mi okozta a vérhasjárványt? A disentéria, ismertebb nevén a vérhas, nem tartozik a legrit­kább megbletegedések közé. Hazánkban évente több mint .ötezer ilyen megbetegedést jegyeznek fel a járványügyi hatóságok. Sze­rencsére azonban ritkaságszómba megy az olyan méretű járvány, amely a múlt héten izgalomba tartotta a kaposváriakat. Mint arról a lapok már be­számoltok: bezárták a kapos­vári uszodát, mert a fürdőven­dégek közül 157-en disentériás fertőzést kaptak. Két beteget kórházba kellett szállítani. A Hétfői Dunántúli Naplót péntek délután dr. Zoltai Nán­dor, a Somogy megyei KÖJÁL igazgatóhelyettes főorvosa tájé. koztatta: — A bakteriális bélfertőzést szerencsére a kórokozónak egy viszonylag enyhébb megbete­gedést előidéző típusa okozta: a shigella sonnei. A tünete: erős, görcsös hasmenés, hány­inger, általános gyengeség. Étellel, itallal könnyen terjed ez a károkozó, az antibiotiku­mokkal szemben közepes mér­tékben ellenálló. A kaposvári uszodában 26—27 fok hőmér­sékletű, kevert vizet használnak. Az ilyen közegben kitünően ér­zi magát e baktérium. A be­tegek többsége diák. Valószínű­leg úszás közben a szájukba került néhány csepp víz, és így kapták meg a fertőzést. — Először arra gondoltunk, hogy egy közelmúltban tör­tént csőtörés kijavítása után, a kötelező fertőtlenítés elmulasz­tása miatt tört ki a járvány. Utóbb azonban kiderült, hogy a csőtörés előtt is jelentkeztek már tünetek néhány betegnél, így arra a következtetésre ju­tottunk, hogy egy vagy több di­sentériás beteg fertőzte meg a vizet. A körülmények szeren­cséden találkozása folytán eb­ben az időpontban nem műkö­dött az uszoda vízvisszaforgató berendezése. Takarékossági okokból csupán hetente cserél­ték a 650 köbméter vizet Az már most valószínűnek tűnik, hogy felelősségre vonás fogja követni a járványt Az uszoda mindaddig zárva tart amíg a vizsgálat lezárul, és kötelezzük az üzemeltetőt a vízvisszaforga- tó-berendezés kijavítására Kö­telezővé fogjuk tenni a gyako­ribb vízcserét is. A gyógyfürdő­részt szombaton megnyitották. Mindemellett jó lenne, hogy­ha a betegek nem látogatnák a strandokat, hiszen egy enyhe hasmenéses disentéria is jár­ványt robbanthat ki. Végül any- nyit, hogy valamennyi fertőzött állapota gyorsan javult Joker Sri Lankában? Kaposvárra nem a postás hozza a divatot Kevés igazgatót ismerek, aki alapítása óta vezetője egy gyárnak. Müller László, a Ka­posvári Ruhagyár igazgotójo közéjük tartozik. Vele készült az alábbi villáminterjú. — Milyen évet zár — előrelát­hatóan — a ruhagyár? — A termelési érték idén csaknem 90 millióval lesz több mint tavaly — ez több mint fél- milliárd forintot jelent. Úgy néz ki. hogy nyereségünk a tervezett összeg fölött lesz. Nőtt saját anyagos exportunk, a bérmun­ka pedig egyharmada az elmúlt évinek. — Minek köszönhető a siker? — Elsősorban annak az 1979- ben befejezett beruházásnak, amelynek hitelét idén vissza is fizetjük. Az új berendezések, célgépek lehetővé tették á ter­melékenység javítását, amellett pedig a divatosabb holmik ké­szítését. — A Kaposvári Ruhagyár ,.specialitása", hogy a ruhá­zati ipar szinte valamennyi mű­fajában otthon van: gyárt gyer­mekruhát, varr női és lérlikabá- tot. öltönyt, sportruházati cik­keket. A jövőben lemondanak a sokarcúságról? — Semmiképpen, hiszen ez értékesítési biztonságot is je­lent. De valamelyest csökkent­jük a gyermekruha arányát, ma már termelésünknek alig húsz százaléka készül a kisebbeknek. Jobb üzlet felnőttekre varrni. A mind nehezebb piaci körül­mények közepette a tartós si­ker záloga — a gyors átállás, váltós. — Minduntalan visszatérő gondja a konfekcióiparnak az alapanyag- és a kellékhiány. Idén kevesebb-e a panasz? — Szerencsére, az első nap­tól kezdve máig zökkenőmente­sen folyhatott a termelés, za­vartalan volt a foglalkoztatás — ez korábban inkább vágyál­munk volt. A hazai szöveteken kívül dolgoztunk bolgár, svájci, angol, amerikai anyaggal — „bespájzoltunk", s valamelyest jobban, könnyebben jutottunk kellékekhez is. mint tavaly. — Végül: új termékeik meny­nyire tükrözik a divatirányzato­kat? — A tőkés export nemcsak minőségi követelményeket állít elénk, de egyben postás nélkül értesít a legfrissebb kreációk­ról. Tartja magát a sportos öl­tözködés, síruháink változatla­nul kedveltek, kabátokban az egyenes, vagy a bő vonalveze­tés és a pasztellszínek skálája dívik. Újdonságaink: a női blé­zerek és gyapjúkabátok, vala­mint a férfi gyapjúöltönyök. Idén egyébként mintegy 60 millió forinttal több árut ad­tunk a "belkereskedelemnek mint 1980-ban. Értékesítési gon dunk nincs, a hazai piacon közkedveltek termékeink. Külö­nösen a Joker-farmer, melynek alapanyaga import, minősége nem rosszabb a Levis-nél, óra viszont fele annak. Érdekessé­gé: jelentős tételt Sri Lanká­ban varratunk ... T. E. Hétfői □

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents