Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-27 / 265. szám
Vadászat Kiskertünk Megkezdődtek a társas nagy vadászatok „A vadászat — mind az ember és a természet kapcsolatának egyik formája — a vad sportszerű és vadászias elejtésére, illetőleg elfogására irányuló közvetlen tevékenység”. A vadászat az ember és a természet kapcsolatán kívül egyben a vadgazdálkodás termésének betakarítása és szükségszerű állományrendezése, ivararány szabályozása, selejtezése, és vérfelfrissítése is. A vadászatnak különböző formái vannak, megkülönböztetve aszerint, bogy nagyvad, vagy apróvad, vadászatot szervezünk-e, mely módszereket minden vadásznak ismernie kell. A vadászati mód lehet egyéni, vagy társasvadászat, A társas vadászat fogalmát a három, vagy ennél több vadász részvételével tartott vadászat meríti ki. A hasznos . apróvadra csak társas vadászati módon szabad vadászni Nagyvadból csak a vaddisznóra szervezünk társas hajtó vadászatot. Az így szervezett társas vadászatok szeptember, októberben kezdődnek és tartanak a téli vadászati szezon végéig, -február közepéig. Mivel társai vadászatot — a vaddisznó kivételével — csak apróvadra folytatunk, így a vadászat rendezőjének meg kell határoznia, hogy milyen vadászati módot alkalmaznak a vadászaton. Az apróvad vadászati módok közül legismertebb a kereső vadászat, vonalhajtás, ráhaj- tás, U alakú hajtás, vagy paszta, és a körvádászat. Jelenleg apróvadból társas vadászatot csak a fácán vadászatára szervezünk, és az érvényes rendelkezéseknek megfelelően egykét esetben nyúlra is. A fácán vadászatok rendezése döntő le. hét az állomány eredményes levadászása céljából és a fá- cántelepífés gazdaságossági eredményeinek szempontjából is. Ezért nagyon fontos, hogy a fácán vadászatok a vadász- terület adottságainak megfelelően legyenek megtervezve, melyeknek végrehajtásához igénybe kell venni a vadász- társaság valamennyi tagját, gondoskodni kell megfelelő munkavizsgával rendelkező vizslákról és megfelelő számú hajtokról. Minden társas vadászat csak úgy járhat megfelelő eredménynyel, ha a résztvevők fegyelmezettek, és a vadászat vezető irányításának minden esetben eleget tesznek, ellenkező esetben a legjobban megtervezett és tökéletesen megalapozott vadászat is csődöt mondhat és eredménytelen lesz. A társas vadászatok befejeztével ügyelni kell a lőttvad kezelésére, azt minden hajtás után szakszerűen kell kezelni és tárolni, meg kell állapítani az elejtett vad mennyiségét, .minőségét, és nyilvántartásba kell venni. A vadászat befejeztével ünnepélyes külsőségek között készített terítékkel kell megadni a vadnak a tiszteletet. A vadászat vezetőjének jelentése után kell gondoskodni a vadászrész kiadásáról, valamint az értékesítésre kerülő lőttvad további kezeléséről, illetőleg romlásmente$ elszállításáról. A nagy társas vadászatok fő vadja a fócánállomány, amely ebben az évben a kitelepített mennyiségen felül jobb szaporulatot mutat a múlt évekhez viszonyítva. így a fácánvadászatok eredményessége jobb lehet az előző évinél, ha társas vadászatainkat a követelményeknek megfelelően tervezzük, és ' azok rendezését megfelelően hajtjuk végre. Farkas János Bélyeg Újdonságok szeptemberben A hónap első felében bocsátotta forgalomba a Posta a magyar népművészet legszebb darabjait bemutató, „54. bélyegnap" elnevezésű 1 és 2 forintos bélyegekből álló sort. A több színű oTszetnyomású bélyegsor, Zomborv Éva grafikusművész terve alapján, a Pénzjegynyomdában készült. Az 1 forintos bélyeg menyasz- szonyi ládát ábrázol, a bélyegkép mellett és felett az „54. bélyegnap menyasszonyi láda XVIII. sz. első fele Szentgál” MENYASSZONYI »ÄJÄ Attfll SZ 6. HÉTVÉGE felirat olvasható. A 2 forintos bélyeg is menyasszonyi ládát ábrázol, a kereten belül, a bélyegkép mellett és felett a felirat „54. bélyegnap menyasz- szonyi láda 1832. Hódmezővásárhely". A 10 forintos blokk Bács megyei menyasszonyi ládát ábrázol a XVII. századból. Száz éve született Mohácsy Mátyás, hazánk nagyüzemi gyümölcstermesztésének megalapozója. Kiemelkedő eredményeket különösen az őszibarack termesztésében ért el. Munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. A Posta levelezőlap kiadásával emlékezik meg az évfordulóról. A lap bélyegén Békés Rozi tervező Mohá- csy Mátyás arcképét örökítette meg. A lap bal oldalán őszibarack látható. A levelezőlapot 100 ezer példányban készítette el az Állami Nyomda. Békéscsabán a MÁV Művelődési Ház termeiben rendezik meg október 10. és 18. között a magyar és a csehszlovák gyűjtők közös kiállítását. A bemutatón alkalmi postahivatal is működik. Horgászat Harcsák - amúrok A Pécsi tó ebben az évben a nagy halak tava volt. Sok horgásznak hozta meg a várva- várt nagy fogást. Ilyen sok kapitális harcsa még egyik évben sem került horogra. A három legnagyobbat fogták: Molnár István (Építők HE), 59,00 , kg, Varhanyovszki János (komlói HE), 58,20 kg és Krizsán István (Építők HE) 53,00 kg-osakat. Mint általában a halfogásban receptet adni igen nehéz, mert a hal étvágyát sok tényező együttléte határozza meg. Mégis néhány szót a harcsafogások körülményeiről. Ügy tűnik, a pécsi tavi harcsák elhagyták nyáron a mély vízben lévő Puskás, korábbi harcsatanyákat, kivonultak a sekélyebb vízre. Kedvelt helyük volt az „A—B" szektor előtti 2 méter körüli vízmélység és időnként attól délre, a még alacsonyabb vizek. Székely Adóm tanácsát többen megfogadták és hittek a villantózásban, nem is eredménytelenül. Nem egy harcsát fogtak villantóval, többek között az 53 kg-osat is. A villantó elsősorban a kisebb vizekben volt eredményes. A parti horgászok közül a nagy piócacsokorral horgászoknak kedvezett a szerencse. Harha- nyovszki horgásztárs két nagy harcsát fogott ezzel a csalival. A kuttyogatás az idén sem volt eredményes. Beigazolódott Székely Adóm „Harcsa és horgászata" című könyvében írt azon megállapítása, hogy a harcsa egy idő után megszokja a kuty- tyogató hangját és kevésbé reagál rá. Az éjszakai horgászat sem hozott eredményt, a legtöbb harcsát a kora esti órákban, éjfél előtt fogták. A harcsafogások tapasztalatai alapján érdemes a pontyo- zó botok mellett harcsázásra szerelt villantózó botot is kézben tartani és rablás esetén a környéket azonnal megdobálni. A parti horgászatot az esti órákban ajánljuk, minél nagyobb piócacsokorral. Természetesen nem ez az egyetlen recept, de ebben az évben ez volt eredményes. Az amúrok is sok meglepetést okoztak, különösen a nyár végi időszakban. Majd mindennap volt látnivaló egy-egy szép amúr fárasztást, szákolása. Az amúr fárasztása, szákolása. Az rűen harcol a horgon, ezért a 10 kg-on felüli amúr megfogása már olyan élményt jelent, amivel lehet dicsekedni. A Pécsi tóból kifogott amúrok többsége 13—18 kg közötti volt, zömmel etetett helyeken kerültek horogra, a csali általában főtt búzaszem és kukorica volt. A nagy halat fogó horgászok a halak egy réízét éttermek, vendéglátó egységek felé értékesítették, vagy a horgász- faluban lévő szomszédaik között szertartásos felbontás után szétosztották. Néhány nagy harcsa feje preparálás után trófeaként a horgásztenyók dísze lesz. Kovács Zoltán HORGASZHIREK A XIV. Herman Ottó horgász emlékversenyen első helyezést a Békés megyei IB csapata érte el, 17,14 kg hal fogásával, 461 ossz. pontszámmal. Baranya csapata tizenkilenc csapat közül a S. helyen végzett, 276 ossz. pontszámmal. * V. Olaszy Gábor horgász emlékversenyen 61 résztvevő közül első helyet Bátai Ferenc (Duna- szekcsői HE) szerezte meg. * A Szövetség a jobb halfogási lehetőségek biztosítása érdekében a Lánycsóki Tsz. Dolgozók Horgász Egyesületének az őszi halasításhoz 30 000 forint, az Ormánsági Dolgozók HE- nek pedig 20 000 forint halasí- tási támogatóst nyújtott. Numizmatika Kalocsán, a közelmúltban felújított Visky Károly Múzeumban numizmatikai állandó kiállítás nyílt. Az érmeket a múlt század derekán kezdték gyűjeni a kalocsai gimnázium jezsuita tanárai. A gyűjtemény ma már nyolcezerötszáz értékes régi pénzt számlál, a római kortól napjainkig. A szakszerű felmérés után, korszakonként tablókra bontva és magyarázó térképekkel, szövegekkel kiegészítve került bemutatásra a gyűjtemény. A képen: a korszakok szerint csoportosított numizmatikai tablók. Ültessük el a virághagymákat A hosszú tél után ki ne áhítozna a napsütés, virágpompa után. Tavaszi virágaink közül a hagymás évelők (crocus, fürtös gyöngyike, jácint, nárcisz, tulipán) nem hiányozhatnak virágoskertünkből, hiszen nagy és színes virágtömegükkel harsá- nyas jelzik a tavasz biztos érkezését. Azonban ahhoz, hogy tavasszal díszítsenek ősszel szeptember végén, október hónapban kell hagymáikat földbe tenni. A TULIPÁN tápanyagigénye közepes. A jó talajt meghálálja. Ősszel ültetés előtt egy hónappal a talajt 20—25 cm mélyen felássuk, elaprózzuk, el- gereblyézZük. A tulipán ültetési ideje szeptember végétől, október végéig tart A korábban kiültetett tulipánok jobban begyökeresednek, a téli fagyoknak jobban ellenállnak, tavasz- szal pedig néhány nappal, esetleg egy-két héttel előbb virágoznak. A tulipán csoportosan fordul elő, a természetben, az ázsiai sztyeppéken, tehát kerüljük a keskeny sorokba történő kiültetést, inkább foltokban, csoportosan ültessük évelőágyaink kiegészítéseként, vagy a kétnyári virágok, — árvácska, nefelejcs, százszorszép közé. Különösen tetszetős a kéknefelejcs közé kiültetett tulipán. A legkedvezőbb térállás 10x10, illetve 15x15 cm. Ha sorba ültetjük, akkor 20 cm sor és 10 cm tőtávolságra ültessük, mert könnyebben művelhető. Az ültetés mélysége általában a hagyma méretének kétszerese. A magasabb fajtákat mélyebbre ültetjük. Természetesen a hagymát gyökérkoszorúval lefelé kell ültetni. Október végi ültetésnél óvatosak legyünk, mert a gyökérkoszorún megjelennek a gyökérkezdemények és könnyen lepattannak. A tulipánhagymát ültetjük előre kiásott barázdába, vagy egyenként ültetőkanállal ásott lyukba, illetve lyukfúró után. ültetés utón a földet a hagymához kell szorítani. Az ültetési mélység betartása fontosamért egyetlen mélység esetén a tulipán virágszárai is egyenetlenek lesznek. Túl sekély ültetés esetén a fagy a hagymákban kárt okoz. Fontos, • hogy azonos méretű hagymák kerüljenek egymás mellé, A méreten aluli (8 cm méret alatt) fiókhagymákat a kert félreeső sarkába, továbbnevelésre ültessük el 3—6 cm tőtávolságra, 20 cm sortávolságra, 6—8 cm mélyen. A téli fagy elleni védelem céljából, a talajt tőzeggel, lombbal vagy kerti komposzttal takarjuk, 4— 6 cm vastagságban. A takarás véd a fagy ellen, de egyben meggátolja a túl korai vegetáció megindulását. Télen lehetőleg sok havat ne dobjunk az útról a tulipánágyakra. Ha a felület eljegesedik törjük fel, hogy levegőhöz jusson a hagyma. Kedves hagymás növény a CROGUS vagy SÁFRÁNY, ültethetjük csoportba cserjék vagy sziklák tövébe, ültetési mélység 5—10 cm. Leggyakoribb színek: sárga, kék, fehér és azdk árnyalatai és keverékei. Korán tavasszal, hóolvadás után virágzik. A FÜRTÖS GYÖNGYIKE a rétek növénye, gyepek szélén, sziklák tövébe csoportosan ültessük, leggyakoribb a kék színben, de fehér színváltozata is van. Április hónapban hozza tömör, fürtös virágait. Apró hagymája jól szaporodik 5— 10 cm mélyen ültetjük. A JÁCINT mély átható illatával és gyönyörű virágával hivalkodik Fehér, kék rózsaszín virágú változatai a leggyakoribbak. Hosszú évek múltán el- fajzik. Tavasszal, április hónapban virágzik. Csoportosan ültessük. ültetési mélység 10— 12 cm. A NÁRCISZNAK sok változata van. Igénytelen növény, jól szaporodik, szinte ki sem lehet irtani, április végén kedves virágai vágásra is alkalmasak. 10—12 cm mélyen ültessük. Kalla Gábor HAGYMÁSOK ÜLTETÉS! HELYSÉGE A növények megfelelő táplálása, a vetésvállás, talajművelés és a mechanikai munkák végrehajtása éppen olyan fontos szerepet tölt be a növény- védelemben, mint a nóvényvé- dőszerek szükség szerinti alkalmazása. Az őszi betakarítás után közvetlenül a talajművelés és tápanyagutánpótlás az egyik legfontosabb feladatunk. A foszfor műtrágyák lassabban bomlanak le a talajban, ezért célszerű azokat ősszel alaptrágyaként kijuttatni és a mélyebb rétegekben bemunkólni. A káliumhiány esetén a termés minősége, mennyisége, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóság csökken. Káliumhiány jellemző tünetei: a levelek elsárgulnak, illetve sárga foltok képződnek, ezek később megbámulnák és elszáradnak. A káli műtrágyákat alaptrágyaként ősszel juttassuk ki. A forgalombon kapható kálisó 60%-os, savanyú talajokon és földieper, egres, ribiszke, burgonya, szőlő műtrágyázására a kloridfölösleg miatt nem javasoljuk. A káliumszulfát (kénsavas káli) 50%-os. A kedvezőtlen hatások elkerülése miatt a klórérzékeny növényeknél a kénsavas káli használatát javasoljuk. Az összetett, kevert műtrágyák közül ősszel a foszfor és kálium, esetleg a kisebb mennyiségben nitrogént tartalmazó hatóanyagúakat javasoljuk, abban az esetben, ha szőlő, gyümölcsös vagy tavaszi vetésű növények kerülnek a területre. Dr. Frank József
