Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-26 / 264. szám

1981. szeptember 26., szombat Dunantnii napló 3 Lesz-e elegendő szerves trágya Pécsett és Komlón ? Megértési, türelmet kérnek a kiskert- tulajdonosoktól Szervestrágya-rakodás Kovácshidán Egyelőre csak a Baranya megyei Talajerő- gazdálkodási Vállalatnak van kínálata KI minek mestere? Ilyenkor ősszel évről évre ugyanazt a kérdést teszik fel a pécsi és a komlói kiskerttu­lajdonosok: lesz-e elég szerves trágya? A Baranya megyei Talajerő­gazdálkodási Vállalat koráb­ban sem győzte az igények ki­elégítését, de most még na­gyobb gondban van, mert az új érlelő és árusító helyét Pécsett, a jövendőbeli granulálóüzem szomszédságában még nem üzemeltetheti. Ebben nem műszaki és kör­nyezetvédelmi okok játszanak közre: készek a ,,jól záró", vagyis a talajt nem szennyező kazetták, bevetésre a nyolc gép­kocsiból álló szállítópark, hely­színen a modern rakodógépek. Magára a gépi fejlesztésre ed­dig csaknem négymilliót köl­töttek. Van elegendő, a fertőt­lenítést elősegítő tőzeg Kovács- hidáról, ahol már finom szem- csézetű tőzeget termelnek ki az új rosta és a szalagrendszer segítségével. A Pécsi Vízmű „ontja” a fe- káliaiszapot, az újpetrei tsz a sertés hígtrágyát. A felsorolt összetevőkből jön létre a Pé­csett előállítandó szerves trá­gya. Keszthelyre tavasztól érkez­nek a pécsi minták — 15—20- féle — minősítésre, amelyeket ez egyetem útmutatásai alap­ján készítettek el. De a kedve­ző minősítés késik, amely zöld utat adhatna a napi 150 mázsa mennyiség gyártására. így félő, hogy Pécs kisgazdaságai soha nem tapasztalt súlyos szerves- trágya-hiánynak néznek elébe. Dr. Ga/góczy Béla egyetemi docens, aki a minősítéseket vezeti, azt mondta, hogy még a 4—5 hónapos érlelés, kezelés után is jelen vannak a trágyá­ban emberre, állatra egyaránt veszélyes mikroszervezetek, amelyeket további, újfajta ke­zeléssel kell végleg ártalmat­lanná tenni. Addig nem kerül­het sor árusításra, amíg a KO- JÁL-előírásoknak megfelelően ki nem alakul a mikrobamen­tesség. A Baranya megyei Talajerő most olyan mintákat küldött el, amelyeket már 6—7 hónapon ót komposztáltak. Schmidt An­tal igazgató szerint még idén működik az új telep, tudniil­lik a 8 darab — egyenként 300 négyzetméteres — kazet­tában már előkezelt trágyát tá­rolnak, és három-négy napon belül átállnak az egyetem által előírt újabb technológiára, amikor megjön az engedély. A vásárlók türelmét kéri. Elmaradt a Pécsi Állami Gazdaság által ígért kiszerelt szervestrágya-újdonság is, mi­vel az összes, a gombatenyé­szet után megmaradó szerves anyagot felhasználják saját célra. Sőt a gazdaság is a Ta­lajerőre számít, ahogy a villá­nyi borkombinát is. A Pannónia Mezőgazdasági Társaság későbbre halasztotta ötlete realizálását, hogy a ba- ranyahidvégi tőzegmező feltá­rására tsz-ek szövetkezhetné­nek. Tartanak a fogyasztói piac hullámzásaitól, attól, hogy az évi legalább ezer vagon, tőzeg­gel kezelt szerves trágya való­ban elkél-e. Újabb tőzegbá­nyákra is szükség lenne, hogy több helyről olcsóbb szállítási költséggel lehessen beszerezni tőzeget. Okorág határában is tőzegmezőt rejt a föld. A dunaszekcsői tsz maga dolgozta fel szalmával, törek- keT keverve a 18—20 000 köb­méter sertés-hígtrágyát, ugyanis drágállotta a tőzeget, főként a nagy távolság miatt. A Komlói Áfész is maga lé­pett ezen az őszön az ÉPFU-val együttműködve, és először tud­ta elegendő szerves trágyával ellátni a három szakcsoport száz kerttulajdonosát. Kihordtak 60 vagon érett juhtrágyát az egykori tsz hodályaiból: mázsá­ja 10—12 forintba került a szál­lítással. De ez csak erre a sze­zonra elegendő, ezért később a magyarszéki tsz-ből próbálnak beszerezni. A pécsi granulálóüzem jö­vőre kínálja a trágyaféleségét, elsősorban a . nagyüzemeknek. A kistermelőket valószínűleg visszatartja a magas ár, de az­tán lehet, hogy fordul a kocka, és nagy karriert fut be az új­donság. Csuti János Környezetkímélő agrotechnika a Balaton vidékén A Balaton vidékén működő mezőgazdasági üzemekben az idén már a környezetvédő szem­lélet számos jó példájával le­hetett találkozni — állapította meg vizsgálatait összegezve a Balatoni Intéző Bizottság kör­nyezet- és vízvédelmi szakbi­zottsága. A tó és a 71-es szá­mú főútvonal között néhány he­lyen megszüntették a vegyszer­veszélyekkel járó szőlőművelést. Több gazdaságban fokozottan ügyeltek a permetezés és a vegyszerfelhasználás módjára, a dózisok megállapítására és az anyagok tárolásának szak- szerűségére. A Badacsonyi Ál­lami Gazdaság szőlő- és gyü­mölcstermelési rendszer gesz­toraként, a termelőszövetkezeti társüzemekkel együtt környe­zetkímélő technológiát vezetett be. Pontos vizsgálatokkal álla­pítják meg például a talajerő­pótló anyagok mennyiségét, s így az ésszerű takarékosság mellett a környezetet is kevés­bé terhelik. Bevezették a mély­műtrágyázást: rendeltetési he­lyére, közvetlenül a gyökérzet felvevőhelyéhez juttatják a mű­trágyát, ezáltal minimális az erózióval járó károsodás. Sike­res — különösen a meredek hegyoldalakon — a szőlősorok közti füvesítés. A lassan bomló növényvédő szerek alkalmazását mellőzik. Ugyancsak Bada­csonyban, kísérleti jelleggel megkezdték a biológiailag tisz­tított szennyvizeknek csepegtető rendszerben történő öntözéses hasznosítását. A kísérlet kiáll­ta a közegészségügyi vizsgálat próbáját és gazdaságilag is előnyösnek bizonyult. Versenyben a DÉDÁSZ szakmunkástanulók Fiatal villany- szerelők vetélkedője Tegnap, mikor fél 9-kor ki­osztották a politikai teszt és az elméleti-szakmai feladatlapo­kat — a 30 éven aluli vil­lanyszerelők részére rendezett vetélkedő résztvevőinek —eny­he, visszafogott izgalom érző­dött az előadóteremben. — Bevallom, én is éreztem, hogy izgulok — mesélte utó­lag Kovács Sándor, a DÉDÁSZ 3 fős csapatának pécsi tagja. — Talán nem magáért a verse­nyért, 'hanem mert főnökeim előzőleg kijelentették, hogy jó eredményeket várnak tőlem, és kérdés, meg tudok-e majd felel­ni ezeknek a várakozásoknak. A Magyar Villamos Művek Trösztje minden évben megren­dezi „Ki minek mestere” cím­mel a 30 évnél nem idősebb villanyszerelők országos vetél­kedőjét. Idén a DÉDÁSZ kapta a megbízást a verseny lebo­nyolítására, és így az ország 20 különböző vállalatának 60 versenyzője 3 napig a DÉDÁSZ és Pécsi vendége. Míg az előadótermekben csendben dolgoznak és törik a fejüket az ifjú elektromos szak­emberek, a Pécsi Tudomány- egyetem (amely helyet adott a vetélkedő lebonyolításához) csendes folyosóján Peíre And­rással, a DÉDÁSZ terv- és üzemgazdasági főosztályának vezetőjével beszélgetünk, aki el­mondja, hogy a feladatokat oly módon állították össze, hogy a versenyzők nemcsak gyakorlati, de elméleti tudásukról is szá­mot adnak. — Hiszen egy jó villanyszerelőnek nemcsak kivi- ló gyakorlati rutinnal kell ren. delkezni, hanem a miértekkel, a különböző számításokkal is tisztában kell lennie — mondta Petre András. Nézzük, egyáltalán mi az ér­telme, haszna ezeknek az évente megrendezett versenyek­nek? Nos, ez tulajdonképpen fórum, ahol a tehetséges fia­tal szakemberek lehetőséget kapnak tudásuk bemutatásárai A kiemelkedően jól szereplőket így szakmai körökben megisme­rik és esetleg további képzé­sükben segítséget kaphatnak. Nem becsülendő le az a tény sem, hogy a résztvevők vala-. mennyien — függetlenül attól, hogy hányadik helyen végeznek, — rendkívül sokat tanulnak egy-egy ilyen alkalommal, már a felkészülés szakaszában is, sőt a verseny alatt elkövetett hibákból is. A hosszú, több órás csend után (a megoldásra kapott idő 3 óra), végre nyílik az ajtó, és a megkönnyebbülés nagy sóha­jával elsőként Pavlovics György, a Hőerőmű versenyzője hagyja el a szellemi mérkőzés színhe­lyét. — Nem biztos, hogy jól sike­rült, de többet már nem tudtam volna tenni a még hátralévő negyedórában sem. — A ypl- Idlati versenyen első helyezett lettem, azért vagyok most itt, Moticska Tihamér kollegámmal együtt. Tavaly Szegeden meg­tartott ugyanilyen versenyen saj. nos nagyon rosszul szerepeltem, remélem talán az idén jobban sikerül. Lejárt a versenyidő. Még egy utolsó tollvonás, utolsó javítás, gyors átfutása az írottaknak, aztán leadják a lapokat, las­san ismét csendes lesz az egye­tem folyosója, hogy délután rö­vid pihenő után kezdődhessék ismét a versengés a gyakorlati feladatok megoldásában. A verseny eredményének ki­hirdetésére ma, szombaton a déli órákban kerül sor. S. Zs. Őszi Budapesti Nemzetközi lfasär Interplayexpo- harmadszor Logika, minden mennyiségben Nívódíjas játékcsalád — feltételes módban Bokszeszközök Pécsről Az idei BNV slágere kétség­kívül az új logikai játék, a Bá­bel: a vásár területén úton-út- félen árusítják és veszik is, mintha ingyen árusítanák, pe­dig egy százasba kerül. A Ru- bik-féle bűvös kockával a logi­kai játékok valósággal berob­bantak a játékpiacra. Ezt tanú­sítja az idei Interplayexpo is, amelyet most harmadszor ren­deztek meg az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár k' etében. A látogató akaratlanul is arra fi­gyel fel, hogy a standokon itt is, ott is van valamilyen új lo­gikai játék: Bogi.a Mikrolinnál, bűvös golyó az ELZETT-nél, bű­vös kígyó, dominó és egyéb a Politoysnál...- Ez a szövetkezet egyébként a zászlajára is a bűvös kockát festette: kiállítóhelye fölött a csarnok tartószerkezetéről hosz- szú, vörös színű zászlók lógnak, rajtuk feketén a kocka hálója. Nemcsók Gyula, a szövetkezet elnöke mondta, hogy a bűvös kockából eddig 12 millió dara­bot gyártottak, s bár idén to­vábbi 5 millió hagyja el a szö­vetkezetét, gondolnak már arra is, mi jöjjön a kocka után, ha az kifut. Jelentős gépi és szer­számkapacitás lép be a közel­jövőben, s ezek segítségével pár hónapon belül olyan új lo­gikai játékok megjelenésére le­het számítani, amelyeket csak azért nem mutattak be az In- terplayexpón, mert egyidejűleg nem tudtak volna belőlük ele­gendőt a piacra dobni. Az Interplayexpót egyébként nem a gyermekeknek, hanem a gyermekekért rendezték, s erről Mészáros Árpád, az Állami If­júsági Bizottság megbízottja az Interplayexpón azt mondta, hogy a hazai gyártás és forgal­mazás ösztönzése az elsődle­ges cél. Amire nagy szükség is van, hiszen nincs önálló játék­gyárunk, az ilyen termékkel foglalkozó vállalatok, szövetke­zetek általában mellékesként foglalkoznak a játékkal. Az ösz­tönzést szolgálja az is, hogy idén először adott ki nívódíja­kat a szakbizottság. Az szinte természetes, hogy az első nívó­díjat Rubik Ernő kapta a bűvös kockáért, a másik nTvódíjat a MÜTEX Szövetkezet kapta az érzékelő játékokért, a harmadi­kat pedig a Monori Kefe- és Játékgyár azért a töméntelen, egyszerűen ötletes, fából ké­szült játékért, amivel kirukkolt. A Puli védjegyű játékok óriási sikert arathatnak a gyermekek körében, ha ... A gyár egyik dolgozója így folytatta o mon­datot: „...ha a kereskedelem is úgy akarja ...” Nagy kár lenne, ha nem akarná! A kiállítás egy nem túlságo­san feltűnő pontján találkoz­tunk a Pécsi Kesztyűgyárral. A különféle sportkesztyűk e he­lyen inkább csak körítő dekorá­cióul szolgálhattak az újdonsá­gok iránt fogékony gyárnak, amely ezúttal egy hézagpótló testedző játékkal jelentkezett: bokszoláshoz való kondicionáló „püfölőlabdákat” hozott ki há­rom változatban. Az egyik tal­pon álló, rugós, s 15 éves ko­rig használható, megfelelő ma­gosságra állítva. A másik ajtó­félfák (műanyag tokos ajtó is értendő ez alatt) közé rögzíthe­tő, mindenféle korosztálynak, megfelelő magasságban. A hormadik a mennyezetre füg­geszthető. Az újdonságból — mint megtudtuk — a közeljövő­ben a Skálacoop hálózatában kerül forgalomba egy nagyobb tétel. És ami ebben már való­ban kesztyűgyári: az edzőjóték- hoz gyermek-bokszkesztyűt is adnak. Az Interplayexpo érdekessége a gyermekeknek nyújtott szol­gáltatás: az ÁIB játszósarkot rendezett be, ahol o vásár idő­tartama alatt színes nonstop műsorral szórakoztatják a gyer­mekeket és — ami ennél is fon­tosabb — szakképzett nevelők irányításával közelről is megis­merkedhetnek a gyermekek a bemutatott játékokkal. Tehát a legjobb kritikus, maga a gyer­mek mondhat véleményt az új­donságokról. Hársfai István A Pécsi Kesztyűgyár ökövivójátékai az Interplayexpón

Next

/
Thumbnails
Contents