Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-25 / 263. szám
1981. szeptember 25., péntek Dunántúlt napló 5 Tanácsülés Pécsett Feladatterv öl eszlen Jőri Közérdekű javaslatok, észrevételek Segíteni az egyént egész életútján e Hazánk legnagyobb közművelődési intézménye Sajtétájékoztaté a Nevelési Központban Élénk vita, számos közérdekű javaslat és észrevétel. Röviden így jellemezhető Pécs város Tanácsának tegnapi ülése, melyen a testület tagjai igen élénken reagáltak többek között az 1981—1985. évek közötti időszakra megfogalmazott feladattervre, az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló és a város ifjúságának helyzetét elemző előterjesztésekre. A tanácsülést Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke nyitotta meg, melyen többek között képviseltette magát a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, valamint a Baranya megyei Tanács is. A városi tanács öt esztendőre szóló feladatterve részletesen elemzi a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatos teendőket, a megyeszékhely várospolitikai célkitűzéseit a településfejlesztéssel és -fenntartással kapcsolatban, meghatározza a teendőket a kulturális és sportélet terén, az egészségügyi és szociálpolitika területén. A hozzászóló tanácstagok valameny- nyien alátámasztották abbéli véleményüket, hogy az előterjesztés reálisan méri fel a lehetőségeket. Gergely László hangsúlyozta, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell kapni a lakóterületeken élőkkel folytatandó párbeszédnek, a társadalmi viták szervezésének. Er- hardt Imre kiemelte, hogy az ötnapos munkarendre való áttérés a diákok számára nagyobb megterhelést jelent, többek között a rendszeres délutáni iskolai elfoglaltság miatt: érdemes lenne e kérdést megvizsgálni. Felvetette, hogy a különböző intézmények — vállalatok — oktatási célokat szolgáló helyiségei napközben általában kihasználatlanok. Érdemes lenne azokat felhasználni az iskolai oktatásra, hiszen, a tanintézmények tanterem- hiánnyal küszködnek. Parrag Károly a régi Kertvárosban élők A hagyományos műszaki könyvnapok országos akciója az idén új arculatot kap, tartalmában gazdagodik: október 7—31-e között műszaki és köz- gazdasági könyvnapokat rendeznek — jelentették be csütörtökön a Vörösmarty téri kultúrpalotában tartott sajtótájékoztatón. Cotel Kornél, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó irodalmi vezetője elmondta, hogy a könyvnapokon a kiadó 17 új kötetet 68 900 példányban kínál olvasóinak. A közgazdasági művek listáján egyaránt szerepelnek szervezéssel, a szervezetek problémakörével, a környegondját vetetté föl, mikor a családi házas település csatornázását sürgette. Varga Ernő arra hívta föl a figyelmet, hogy a tervidőszak folyamán legalább háromezer gyermek kezdi meg általános iskolai tanulmányait, ám a tanteremhiány miatt óhatatlanná válik a tanulók utaztatása. Ezt a gondot igen körültekintően szükséges megoldani. Ugyancsak ő tette szóvá; hogy a tanácsnak gyorsítani kellene a közművesített területek előkészítését, ami nagy segítséget nyújthat a fiatol házasoknak az önálló otthon megteremtésében. Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese hozzászólásában rámutatott, hogy Pécs város Tanácsának feladatterve összhangban van a megyei társadalompolitikai célkitűzésekkel, ugyanakkor ő is hangsúlyozta, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani a tanácsi munka közvéleményt befolyásoló szerepére. A tanács, a vitában elhangzott kiegészítésekkel, a feladattervet elfogadta. Ugyancsak megvitatták és elfogadták Komlódi Józsefné elnökhelyettes előterjesztésében, az ifjúsági törvény végrehajtásáról és a város ifjúságának helyzetéről szóló előterjesztést, majd több tanácsrendeletet módosítottak, így többek között új tanácsrendeletet alkottak az építési engedélyezési eljárásról, az üzem- képtelen járművek közterületen történő tárolásának tilalmáról, valamint a lakókocsik megőrzéséről. Eszerint a jövőben nemcsak a rendőri szervek, hanem a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat is eltávolíthatja a forgalmat akadályozó, illetve balesetveszélyt okozó járműveket. Ugyancsak módosították az eddig érvényben levő, a temetőről és temetkezésekről szóló rendeletet is. zetvédelemmel és külkereskedelmi témával foglalkozó kötetek. A Műszaki Könyvkiadó több mint 300 ezer példányban közreadott 23 újdonságával jelenik meg a könyvnapokra — közölte Kelen András, a kiadó irodalmi vezetője. Az újdonságok iközött — kiadóspolitikájuknak megfelelően — több összefoglaló mű lát napvilágod a kézikönyv-sorozatban, köztük a mérnöki kézikönyv átdolgozott kiadása. A könyvnapok idején országszerte mintegy 200 anké- ton, szakmai könyvbemutatón találkozhatnak majd szerzők és olvasók. Nemcsak egy városrész, nemcsak Pécs városa vagy Baranya megye számára jelentős tényező, hanem országos méretekben is figyelemre méltó intézményrendszer a pécsi Nevelési Központ, ahol tegnap délelőtt a pécsi tömegtájékoztató szervek képviselői számára szervezett látogatást a városi tanács művelődésügyi osztálya. A sajtótájékoztatón Csorba Tivadar osztályvezető mondott bevezetőt, majd Szilágyi János, a Nevelési Központ igazgatója beszélt az általa vezetett intézményrendszerről. 1974—75-ben fogalmazódott meg az elképzelés a Nevelési Központról, ezután kezdődött a tervezés, majd 1978 áprilisában kezdték, az építők a munkát. Jelenleg három általános iskola, három bölcsőde és óvoda működik itt, ez év szeptemberétől az idejáró 3630 gyermek közül 1300 fő étkezhet az új menzán. Jövőre épül meg a központi épület a 300—400 személyes színház-, illetve mozi- teremmel, beléptidíj nélkül működő klubokkal és Pécs legnagyobb könyvtárával. 1982-ben nyílik meg a 250 szakmunkás- tanulónak és 100 középiskolásnak otthoni adó diákszálló. 1983 nyarán készül el az egész rendszer, ami úgy lesz teljessé, hogy délután, a tanítás végeztével az iskolai műhelyek, munkatermek megnyílnak a lakosság előtt és közművelődési célokat szolgálnak a három, egybe nyitható iskolaépületben. Ugyanígy szolgál közétkeztetési célokat később az intézmény konyhája, és áll a lakosság rendelkezésére az uszoda — ezt most alapozzák —, valamint sportcsarnok, a szauna, a kon. dícionálóterem és a sportpályák. Szilágyi János igazgató ismertette az ' intézményrendszer nevelési programját, amit úgy állítottak össze, hogy az állandóan alkalmazkodhat az éppen aktuális igényekhez. Fő elvei a következők: azt szeretnék, ha a Nevelési Központ körül emelkedő 4090 lakásos, mintegy 12 000 lakosú városrészben élő emberek alkotó módon tudnának bekapcsolódni a kulturális-oktató intézmény tevékenységébe. Figyelnek valamennyi korosztályra, hiszen munkájuk már a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban kezdődik — az innen kikerülő fiatalok és felnőttek számára pedig folytatódik a közművelődési programban. Kötelező, választható és szabadon választható szférára oszlanak tehát a tevékenységek, melyekkel az a cél, hogy segítsék az egyént egész élet- útján. Lehetőségei adnak minden korosztálynak a korszerű iskolai képzésre, az érdeklődési kör megválasztására, a kiteljesedésre. Az itt dolgozó szakember- gárdát, létszámuk 380 fő, ezekre a feladatokra válogatták, készítették fel, és az igazgató azt is elmondta, hogy munkájukra a lakosság, a szülők köréből nem is volt még panasz. Megértésre, jó fogadtatásra találtak elképzeléseik. Tény azonban, hogy az új városrész sajátos összetétele miatt ma rendkívüli létszámgondokkal Veil megbirkózniuk — ez pedig rendkívüli feladatokat hárít az itt dolgozó nevelőkre is. Gállos Orsolya Nagyárpádon majdnem minden második háznál foglalkozik valaki virágkertészkedéssel. Hagyományai vannak itt a mesterségnek és újabban a fiatalok közül is többen vállalkoznak erre. A Szudy Nándorék virágtelepét láttuk meg először, mellette a házakat lebontották a távvezeték-építés miatt. Három éve a fiatalasszony a „főkertész" a családban, a férj Szigetváron dolgozik. A háziasszony a krizantémokat ka- csolta tegnap és a szegfűvel dolgozott. Az Erzsébet és Katalin napi virágvásárra készül. Kevés időnk van a beszélgetésre.-— Megkéstem a krizantémmal, meg is dőlt egy kicsit, de úgy látom szebb lesz. mint tavaly. Mi csak 'amatőrök vagyunk. A férjem három éve meglátott egy virágkertészetet Pécsett a Tiborc utcában, gondoltuk mi is megpróbáljuk. Tavasszal ültettük az ezer tő krizantémot — hátha most jobban sikerül... A szegfűházban háromezer új tő került a régi telepítés mellé. Új o fóliasátor is, minden évben ki kell cserélni, nem bírja a nagy hőmérsékletváltozást. A szegfű melegkedvelő, Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására Magyar, országon tartózkodott Ricardo Cabrisas Ruiz kubai külkeres-" kedelmi miniszter. A két miniszter aláírta az 1981—1985. időszakra szóló magyar—kubai árucsere-forgalmi egyezményt, amely a forgalom jelentős növekedését irányozza elő. Az egyezmény keretében Magyar- ország többek között Kubában összeszerelésre kerülő autóbuszJobb magnetofoiilejek Az eddigi típusoknál jóval ko- pásállóbb és kétszer hosszabb élettartamú magnetofonfejek gyártására rendezkedtek be a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban. Az új, úgynevezett ke- ménymagnófejek háromezer— négyezer órát is üzemelhetnek. A típust a gyár műszaki gárdája fejlesztette ki. s jelenleg a gyártósorokon nyolcvan százalékban már az új — Recovak- márkájú fejek készülnek. A gyár tervei szerint jövőre a kemény- magnófejek már teljes egészében felváltják a régebbi típusokat. A BRG évente csaknem hárommillió kombinált, illetve törlőfejet állít elő. A gyár a hazai kazettás magnetofongyártók igényeit maradéktalanul kielégíti, s mind nagyobb meny- nyiségben szállít a szocialista országokba. Legnagyobb piacaik a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia. A BRG piackutatói most felmérik az értékesítési lehetőségeket a tőkés piacon több mintaszállítmányt már eljuttattak kipróbálásra néhány neves híradástechnikai cégnek. télen olajkazánnal fűtik a sátrat. — Szép a szegtű. — Van egy szakkönyvünk, azt forgatjuk . .. — Nem segítenek a környékbeliek? — Minden kertész titkolja a maga tudományát. Sok munkánk van vele így. tavaly is jó darabot megevett a szegfűrozsda. Minden héten permetezni kell. Balatonifenyvesen úgy nyaraltunk, hogy a hétvégeken jöttünk haza a virágot gondozni. — Hol adja el? — A vásárcsarnokba járok, ott mór ismernek. A termelő az nem ad el több napos virágot. Egyik nap leszedi, másnap viszi is eladni. — Gerberát is ültetett? — Lehet, hogy nem sikerült, még nem tudom, hogy kell vele bánni. Vettem száz tő kékszegfűt is az Óbuda Tsz-től, mos,- tanában a különleges színeket keresik . . . Megéri-e a befektetés, a min. dennapos munka? Nem tudtuk meg, ez a kertészek titka marad. Annyi biztos, a kiskertekben már nyílnak kedvenc virágaink és remélhetőleg mindenkinek jut belőlük a jeles napokon. G. M. részegységeket, élelmiszereket, hengereltárut, alumíniumtermé. keket, szöveteket szállít. Kubából főként cukrot, etilalkoholt, déligyümölc^ö't és 'különböző ásványi termékeket hozunk be. A kubai miniszter meglátogatta a székesfehérvári Ikarus Gyárat, és megtekintette az őszi BNV-t. A kubai vendéget fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Folyóiratszemle Értéke: 0,01 fillér... Harmincöt éve annak, hogy 1946. augusztus 1-én lezárult hazánkban a történelem legnagyobb inflációja. Megszületett az új stabil pénz, a forint. Az új rendeletek a régi és az új valuta átváltási arányát is megállapították. Arra azonban senki sem gondolt komolyan, hogy a töménytelen mennyiségű „simapengőt” bárki is átváltaná. Az illető ugyanis az összes forgalomban levő bankjegyért — 47,3 quardmillió pengőért — 0,01 fillért kapott volna. Az ötvenévesek generációja még visszaemlékszik azokra az eseményekre, melyek a forint megszületését megelőzték. Ezt idézi fel Nagy László G. a História című folyóirat 1981. évi 3. számában megjelent írásában. A szerző utal arra, hogy a pengő értéktelenedése már 1938-ban megkezdődött, amikor a megszavazott állami hitel biztosítására a Magyar Nemzeti Bank kénytelen volt a fedezet nélküli pénzkibocsátás eszközéhez nyúlni. Később a háborúba való belépés, de főleg a német megszállás, majd a nyilas hatalomátvétel után ez vált a kiadások fedezésének legfőbb forrásává. 1944-45 fordulóján a pénz- forgalomban egyre több zavaros körülmény következett be. Az új, demokratikus kormány a súlyos háborús károk mellett pénzügyi zűrzavart és gyorsuló inflációt örökölt. Ezt kívánta ellensúlyozni az egész országra érvényes új pénz bevezetésével. Az állam bevételei azonban nem ellensúlyozták a háborús károk helyreállításához szükséges kiadásokat, s így az Ideiglenes Kormány is kénytelen volt a „bankcpréshez" nyúlni. Egyre gyorsult a pénz értéktelenedése, csökkent a bizalom. Az infláció növekedését elsősorban az áruhiány, a rossz közellátás fokozta. A szabadpiacon az árak szédületes iramban emelkedtek. S ahogy múltak a hónapok, úgy a pénzkibocsátásnak már csak a technikai lehetőségek szabtak határt ... Az emberek nem tudtak lépést tartani a sok millió, milliárd, billió pengővel. A szerző felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy 1946 nyarára a pengő már alkalmatlanná vált minden funkciójának betöltésére. Végül mint forgalmi eszköz is kiszorult, az emberek árut cseréltek árura. Ilyen helyzetben elengedhetetlenné vált a gyors pénzügyi stabilizáció. Ennek egyre több feltétele teremtődött meg: a termelés fokozódása, a helyreállítás eredményei, árukészlet megteremtése, élelmezési helyzet javításának lehetősége. A stabilizáció megvalósítását alapvetően belső erőforrásokra építették. Napvilágot látott a 8700/1946. ME rendelet, mely kimondta az új valuta, a forint bevezetését. Augusztus 1-én megjelent a 10, néhány nap múlva a 100 forintos bankjegy. Tudatosan választott jelképeik a teremtő munkát, a dolgozó osztályok összefogását szimbolizálták. Ezeknek az embereknek, osztályoknak szerzett a legtöbb örömet a forint, becsületesen végzett munkájuk elismeréseként megnyíltak előttük segítségével az üzletek, élelmiszerhez, ruhához, tisztes megélhetéshez juthattak 35 évvel ezelőtt. M. E. A KISZ kereskedelmi bizottságénak beszámolója Bebizonyította-e létjogosultságát egy új ágazati KISZ-bizottság? A szerdai Pécs városi KISZ-bizottsági ülésen elhangzott beszámoló szerint igen. A KISZ Kereskedelmi Bizottságáról ven szó, amely másfél éve, 1980. március 10-én alakult meg, és 19 állami kereskedelmi vállalat KISZ-szervezetét tömöríti magába; tagjai a függetlenített titkárral együtt kereken nyofe- szózan vannak. A létjogosultságot annyiban kellett bizonyítani, hogy vajon tud-e jól működni egy olyan ágazati KISZ-bizottság, amelynek alapszervezetei, tagjai a különböző nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalatoknál meglehetősen szétszórtan dolgoznak. S valóban, ennek az ágazati bizottságnak volt talán a leg- problémamentesebb az indulása, de később már gyarapodtak a gondok, különösen, ami a szervezeti életet, fegyelmet illeti. Ám a kezdeti nehézségek után, különösen az utóbbi öt hónapban már pozitív tendenciák tapasztalhatók. A legfontosabb szerepe az ágazati KlSZ-bizottság- nak, hogy a közel húsz alapszervezetet összefogja, s így sokkal többet tehet a fiatalok érdekvédelméért. (A kereskedelem sajátosságai miatt egy- egy dolog, például óvoda, bölcsőde nem egy adott vállalat szintjén dől el.) Nagyobb sikere lehet a rendezvényeknek is, hiszen nem kell külön-külön 19 vállalatnál ’ megrendezni ugyanazt, amin egy alkalommal, közösen is részt vehetnek. Továbbra is fontos feladat marad a szervezeti fegyelem erősítése minden szinten, s ezzel párhuzamosan előtérbe került a káderutánpótlás kérdése is, hiszen a KISZ-vezetés ezen a területen már elöregedett. A szervezeti és érdekvédelmi kérdéseken túl a legfontosabb tartalmi kérdés, hogy a fiatalok miként tudnak jobban részt venni a gazdasági " munka segítésében. Ami az utánpótlást illeti, kialakulóban van egy jónak ígérkező kapcsolat az ágazati bizottság és a kereskedelmi iskola szakmunkástanulói között. S. Gy. Műszaki és közgazdasági könyvnapok Bimbózik a krizantém, nyílik a szegfii Virágkertészek Nagyárpádon Magyar—kubai árucsere-forgalmi megállapodás
