Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-03 / 241. szám

6 Dunántúli napló 1981. szeptember 3., csütörtök Zalakaros áldott vize Zalakaros, a néhány évtize­de még ismeretlen kisközség ma a .reumások-Mekkája. Nyá­ron hosszú kocsisor, a parkoló autók százai vezetik az utast, aki először jár e helyen, a strandhoz. Ám télen se népte- len a termálfürdő és környéke. Hazaiak és külföldiek keresik fel - úgy 7-800 ezren évente. Gyógyulást keresnek az „áldott vízben”, amely sok organikus anyagot és sót tartalmazó alká- likloridos - és hidrogénkarboná­tos; jódos, kénhidrogénes hévíz, jelentős fluorid, metabórsav és metakorasavtartalommal. Ki­válóan alkalmas mozgásszervi és reumatikus fájdalmak, ide­ges panaszok és nőgyógyászati bajok kezelésére. De jó tapasz­talatokat szereztek a fogíny­gyulladás orvoslásában is. A 96 fokos hévizet a vélet­len hozta, felszínre, • amikor 1960-ban olaj után kutattak Zalakaros határában. S az olaj helyett gyógyhatású melegvíz tört fel kétezer méter mélyből a fúrások nyomán. A D—6-os termálkút vizét 1971-ben nyil­vánította gyógyvízzé az egész­ségügyi miniszter. E vízzel előbb szabad strandfürdőt épí­tettek, majd ahogy nőtt az ér­deklődés, fedett medencét is létesítettek. 1975-ben készült el a « harmonikatetős csarnok, amely két medencét fed be — így télen is használhatóvá vált a zalakarosi termálfürdő. A nyitott medencékben 36 fokos, a nyitott uszoda medencéjében 26 fokos víz várja a strandoló- kat. A fedett .részhez kád- és súlyfürdő, fiziko- és hidroterá­piái kezelés, masszázs, állandó orvosi rendelés, szaktanácsadás szolgálja a betegek gyógyulá­sát. Az egészségesek kedvelt szórakozása a szauna, amely­hez úszásra alkalmas hideg vi­zes medence csatlakozik. Strandszezonban bevezették az éjszakai fürdést is. Zaja megye egyik legszebb táján a 7. számú főközlekedési út közelében, Nagykanizsától 18 kilométerre, az országhatár­tól (Letenyétől) 38 kilométerre, Zalaegerszegtől és Keszthelytől 40 kilométer távolságra épült ki a nyaralófalu. A Balaton kö­zelsége (30 kilométer) miatt a tó üdülővendégei is könnyen és gyakran keresik fel Zalakarost, a gyümölcs- és szőlőkultúrájá­ról ismert települést. A megszállni vágyókat 80 személyes B kategóriájú szálló­ban tudják fogadni. Első osz­tályú nyaralófalut alakítottak ki 30 alpesi nyaralóházból, amely­ben 120 vendég lakhat. Autós-kempingjében is több száz turista találhat szálláshe­lyet. De majd minden zalaka­rosi házon is ott a felirat: „szoba kiadói”. Bővítik a für­dőt, új fedett részt terveznek gyógymedencékkel, olyan gé­pekkel, felszerelésekkel, hogy a súlyos mozgásszervi betegség­ben szenvedők is igénybe ve­hessék a fürdőt. A nagyhírű hévízi, harkányi, hajdúszoboszlói gyógyvizek mel­lé egyre több új fúrású hazai termálfürdő zárkózik fel. Új lé­tesítményeivel, kellemes klímá­jával a szelíd hajlatú dombol­dalon fekvő Zalakaros is egyre népszerűbb. Visszatérő vendé­gei — Ausztriából, Jugoszláviá­ból, s az ország minden részé­ből jó hírét viszik szét. Kádár Márta Nyíregyháza: a polgári repülőgép­vezető- képzés hazai központja Az új tanévtől Nyíregyházán, a mezőgazdasági főiskolán ké­pezik a hazai polgári repülés leendő pilótáit. 'Az intézmény­ben — ahol egy évtizedes múlt­ra tekint vissza a mezőgazda- sági pilóták képzése, s eddig több mint 220-an szereztek „lé­gi diplomát" — az esztendők során kialakultak azok a felté­telek, amelyek némi változta­tással alkalmasak az úgyneve­zett műszeres repülés oktatásá­ra is. A közforgalmi légi közlekedés pilótái együtt kezdik tanulmá­nyaikat a mezőgazdasági repü­lőkkel. ötvénórás — levegőben töltött — alapképzés és hatósá­gi vizsgák után valamennyien „légijogosítványt” kapnak, majd az AN 2-es típuson való újabb gyakorlást követően az évfolya­mot két csoportra osztják. Egyik részük a mezőgazdasági piló­ták speciális teendőivel ismer­kedik, míg a másik csoport a műszerezett gépeken folytatja tanulmányait. Az utóbbiak megtanulják többek között a műszeres navigációt, fedélzeti rendszerek ismereteit, s 600 órás angol kurzuson sajátítják el a légi közlekedés nemzetközi nyelvét. Itteni tanulmányaik befejezé­se után a Nyíregyházán vég­zett hallgatók a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is a Szov­jetunióban ismerkednek meg behatóbban a forgalomban le­vő repülőgéptípusokkal, s ezt követően állnak munkába a MALÉV gépein. HAGYOMÁNY A mohácsi csata mai irodalmunk tükrében Bár a második világháború méreteiben, veszteségeiben messze fölülmúlta a mohácsi katasztrófa vágta sebeket, Mo­hács emléke mégsem merült el az egyszerű megemlékezés, tisz­teletadás megszokottságában. Főleg a 450. évforduló alkalmá­ból jelentek meg tanulmányok, amelyek e téren is fölhívják magúkra a figyelmet. Szakály Ferenc Tömöri Pál emlékezete című, az Új írásban megjelent cikkében „hamuba és üszőkbe roskadt templomokról” ír, majd Tömöri jellemzését Balassi-sor- ral élénkíti: „Életének utolsó három esztendejében nem pén­zért, birtokadományért, hanem kötelességből, a jó hírért, né­vért s a szép tisztességért' har­colt." Költőink írásai a történeti múlt föltámasztásában tiltako­zást jelentettek a széthúzás, az egyenetlenség, a pártoskodás ellen éppúgy, mint a közelmúlt fasizmusának elembertelenedé- se ellen. Illyés Gyulának a Kézfogá­sok című kötetben megjelent Mohács című allegorikus verse az 1956 előtti időket idézi. Tü­körbe nézés, önvizsgálat ez a vers II. Lajosról, aki a rákény- szerített álarcban későn veszi észre, hogy nem ő irányítja az eseményeket, hanem azok őt. Az ország vezetői felültették „vad lovukra", s a királyé gro­teszk helyzetében nem tehetett mást: „hol mosolygott, hol könnye jött bent a szörnyű ál­arc alatt." Az 1972-es esztendő Csanádi Imre életében a festészet-köl­tészet éve volt. Igen sok ismert festőnk képére írt verset. így kerített sort íjzékely Bertalan 1860-as, II. Lajos holttestének megtalálása című festményére is. Erről Mohácsi exhumálok címmel széles társadalmi attitű­döt rajzoló verset írt 1972-ben. A költő megrója az. „ékes urak raját", azokat, akik meg sem gyászolták Mohács halott kirá­lyát, hanem mohó ebekként dúltak, ragadtak — kihasználva a ritka nagy alkalmat. A Szeré­in i György-féle „meghalatás" kérdését is fölveti Csanádi köl­tői kérdés formájában. Szerinte Székely Bertalanban nem volt elég erő, hogy saját korát, a „Kossuth-kutyákat" üldöző po­roszlók raját, az ifjú Független­ség eltiprását is megfesse, s ezért inkább a dac, a lendület helyett „az artisztikum alátip- rását" és a „didaktikának való szolgálást" vállalta. Az évforduló alkalmából Mo­hácson írta Hódolat leketében című versét Galambosi László pécsi költő. (E verse a Teremt­mények találkozása című kö­tetben is megjelent 1980-ban.) Galambosi a Dózsa-fölkelésből indul ki, a jobbágyság akkori helyzetét ecseteli néhány tömör képben: kering a bot, tömeg mordul, dob jajong, „szívét veszti az okosság." Majd Lajos király magáramaradottságát, a mohácsi csata iszonyatát és kö­vetkezményeit tárja elénk szem­léletes képekben. Egyedül Ka­nizsai Dorottya az, aki a kegye­let virágait szórja a halottakra. Mohácsról írta Pipacsok cí­mű versét 1976 szeptemberében Hunyadi István. A régi, süp­pedt fejfák figyelmeztetik a köl­tőt, hogy csatatéren jár. Ä mohácsi hősök tiszteletére emelt emlékpark megtekintése adott alkalmat a nemrég el­hunyt pécsi költőnek, Bárdosi Németh Jánosnak Mohács cí­mű verse megírására, amely a Befogadás című kötetben je­lent meg. E szabadversben nemcsak az emlékmű keltette benyomások visszhangoznak, de a költő a magyar nép életében történeti sorsfordulónak is te­kinti Mohácsot, amelynek tra­gédiája a későbbi századokra is kihatott. Népünk életének alakulása a széthúzás, az egye­netlenkedés következtében vált mindig válságossá. Tóth István Pécs-Baranya művelődési életének kezdetei a felszabadulás után (9,) Az írók, művészek, tudományos munkások szabad szakszervezete és a pécsi kultúrtanács Az Új Dunántúl már 1944 végén hírül adja, hogy alakuló­ban van az írók, művészek szak- szervezete, hogy a különböző foglalkozásúak is szabad szak- szervezetekbe tömörülnek „Egyelőre az írók és művészek szabad szakszervezete van ala­kulóban, melyet héttagú szer­vező bizottság irányít" — írja a lap. Az írók részéről dr. Csorba Győző, a zenészekéről Takács Jenő, a színészekéről dr. Szé­kely György, a „szellemtudomá­nyokkal" foglalkozókéról dr. Kardos Tibor dolgozott a szer­vezés előkészületein. Néhány nappal később újabb ágazatokkal bővült: a természet- tudományi bizottságot dr. Bá­lint Péter, a képző- és iparmű­vészetit Molnár Imre szervezi. A szervező bizottság ideiglenes vezetését dr. Szabó Pál Zoltán vállalta. A szervező munka után — 1944. december 29-én részletes tudósításban számol be az Új Dunántúl az írók, Művészek, Tudományos Munkások Szabad Szakszervezetének ünnepélyes megalakulásáról. Végleges tisz­tikara így alakult: elnök: dr. Lissók Kálmán, alelnök: Molnár Imre, titkár: dr. Szabó Pál Zol­tán, könyvtáros: Takács Jenő- né, jegyző: Ostváth Béla. Választmányi tagok: dr. Csor­ba Győző, dr. Entz Béla, Geba­uer Ernő, Jámbor Károly, dr. Kardos Tibor, dr. Székely György és Takács Jenő. A szabad szakszervezet így határozta meg célját: „hatha­tósan szolgálja az általános művelődést, valamint tagjainak érdekeit." Az írók, Művészek, Tudomá­nyos Munkások Szabad Szakszer­vezetei a> szakszjervezeti élet vég­leges kialakulása következtében 1945-ben feloszlott, „tekintettel azonban arra, hogy a szövetkezés az elmúlt évben Pécs szellemi életében komoly feladatokat töl­tött be, és nagyszerű eredmé­nyeket könyvelhet el, működé­sét nem szüntetheti meg — ír­ja a helyi lap 1945. szeptember 23-i száma — éppen ezért át kívánja alakítani szervezetét egy olyan munkaközösséggé, mely magába tömöríti egyes intézmények', szervezetek, egye­sületek és pártok kulturális ügyeinek vezetésével megbízott személyeket, akik harmonikus együttműködéssel megvalósíthat­nák a pécsi kultúrmunka, elő­adásoki tanfolyamok és egyéb kultúrmegnyilatkozások egysége­sítését, valamint egymás támo­gatásával, és az idő helyes fel- használásával a közösség te­hermentesítését". A szabad szakszervezetből kialakult tudományos szervezet az egyes intézményekkel, szerve, zetékkel, valamint a pártok ré­széről delegált tagok részvéte­lével 1945. szeptember 21-én tartotta meg alakuló és meg­beszélő ülését az Orvosi Szabad Szakszervezet helyiségében, amelyen dr. Székely György, a Pécsi Nemzeti Színház főren­dezője ismertette a munkakö­zösség, illetve kultúrtanács fel­adatait, azok elméleti és gya­korlati megvalósítását. A pécsi Kultúrtanácsról — ebben a szervezeti formájában — nem találunk további hír­adást, munkáját mégis pozitív­nak könyvelhetjük el, és köszö­nettel adózunk azoknak, akik létrehozták, annál is inkább, mert demokratikus életünk haj­nalán szervezeti formát és vilá­gos szocialista tartalmú progra­mot állítottak tudományos és művészeti dolgozóink elé. Nincs hálósabb beszédtéma manapság a közlekedésnél. Mert „mindenki közlekedik" ki így — ki úgy, és mindenki vérmérsék­lete szerint szidja a kényszerű várakozásoknak, a forgalmi du­góknak, a zsúfolt, fülledt tömeg- közlekedési eszközöknek. vélt vagy valódi illetékeseit. Változások azonban e téren is lesznek: a főváros közleke­désfejlesztési tervének megfe­lelően kezdetét veszi egy átfo­gó úthálózati rendszer kiépí­tése. A tervezet alapján a Du- nátó'l-Dunáig, vagyis a Váci út­tól az M3-as autópálya beve­zetéséig, és onnan tovább a Soroksári útig — 10 kilométer hosszúságban — terjed majd a nagyarányú útépítés. Ennek első szakasza lesz a Váci út és az M3-as autópálya betor- kollása közötti alul-, illetve fe­lüljáró rendszer — amely 1984- ben készül el. Erre az útszakaszra egy 2x4- es forgalmi sávot terveznek, középen egy gyors villamossal, amely a Bécsi út — Vörösvári út kereszteződésétől indul az Árpád-hídhoz, majd a Hungá­ria körúton az M3-as csomó­pontig. Ezen az útvonalon, ahol csak lehetséges, közúti felüljá­rókat alakítanak ki (csak hida­kon lehet közlekedni) és a ke­vés jelzőlámpa sem lassítja le a forgalmat, A Váci úton 2x2 sávú híd épül a járműveknek, a gyalogosok részére pedig forgalomelosztó aluljáró ké­szül. A munkához hamarosan hoz­záfognak. Az év második felé­ben az érintett területeiken meg. kezdik a szanálást, a közmű ki­váltást, és az építési terület elő­készítését. Jövőre kerül sor az építkezésre. Ha a gyűrű .kész, nagyban megkönnyíti az átutazók hely­zetét, ugyanis a Hungária kör­úton keresztül kapcsolatba ke­rülhetnek majd a fővárosból ki­vezető utakkal. így például összekapcsolják majd a 10-es utat (Bécsi út) a 11-essel, vagyis a Szentendrei úttal, ezzel a Duna-kanyar forgalmát teszik egyszerűbbé. A 2-es útnak (Vá­ci út) az M3-as autópályával lesz összeköttetése. Ez a gyűrű csak a kezdet, része egy nagy fejlesztési kon­cepciónak, amely a VII. öt­éves tervben tovább folytatódik. Még ebben az évben befeje­zik a Metro Élmunkás térig ter­jedő szakaszát. Az M3-as út bevezető szakasza 1982-re készül el, a Metro pedig 1984- ben. Az Árpód-híd rekonstruk­ciójához kapcsolódva a Flórián téren is létrehoznak egy kü­lönböző szintű csomópontot. Oravecz Éva Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat), III. ke­rület: I. sz. Belklinika. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül- « orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents