Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-22 / 260. szám
1981. szeptember 22., kedd Dunáimul napló 3 Több lesse a hőszigetelő tégla A görcsönyi téglagyár depója Üzemkorszerűsítés és gyártmány- fejlesztés a Baranya-Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál évente mintegy 50 millió forint Őszi Budapesti ■nemzetközi lfásör Új anyagok a ruházkodásban ló fogású, szép esésű öltönyszövetek Divatos kelmék otthoni ruhára A vízálló bőrök karrierje Gyártják a színes cserepet Hőszigetelő vakolóhabarcs készítését tervezik Ebben az ötéves tervidőszakban lépésváltásra kényszerül a hazai téglaipar, amire egyrészt a piac igénye, másrészt az idén január elsejével életbe iéptetett új hőszigetelési szabvány kényszeríti. A Baranya-Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mór a hetvenes évek végén elébe ment a fokozodó elvárásoknak, ami elsősorban a termékszerkezet korszerűsítésében nyilvánult meg. Milyen feladatok megoldása vár a vállalatra a mostani tervciklusban? — A termékszerkezet korszerűsítését természetesen továbbra is nagyon fontosnak tartjuk — mondja Sajgó Jenő igazgató. — Ennek megvalósítását bizonyítja, hogy gyártmányösszetételünk eltolódik a korszerűbb, nagyobb használati értékű termékek felé. A kis méretű, tömör tégla aránya például 1985-ben az össztermelésnek mindössze 15 százalékát teszi ki. Ehelyett az új hőszigetelési szabványnak megfelelő poro- ton tégla gyártását a jelenlegi évi 13 millió darabról 1985-re 40 millió darabra futtatjuk fel. Az idei év végén megjelenünk az Uniform téglacsaládunkkal, mely a B-30-as és az Alfaidomok előnyös tulajdonságait egyesíti. Ebből évente 10 millió darabot készítünk. Szeptember elejétől állítjuk elő a színes cserepet. Termelése a tervidőszak végére négyszerese lesz a mostaninak. Tervezzük évi 200 köbméter hőszigetelő vakolóhabarcs előállítását, melynek gyártása során a törmeléket is hasznosítjuk. — Mit terveznek a termékek minőségét illetően? — Téglánál tavaly 9,2 százalékos volt a selejtünk, jelenleg nyolc százalék körül mozog. S ami szintén nagyon lényeges: csökkent a vásárlóktól érkezett minőséggel kapcsolatos reklamáció. — Mik azok a lő feladatok, melyek megvalósulásától tügg a vállalat ötéves munkájának a sikere? — A tervidőszak végére úgy tervezzük, hogy az energiafelhasználásunk mintegy 13 százalékkal lesz kevesebb, mint most. Bátaszéki gyárunkban korszerűsítjük a szárítókat, és növeljük az átbocsátóképességet. Ugyancsak Bátaszéken, jövőre vagy 1983-ban a gázolajról földgázra térünk át, ami A Magyar Nemzeti Bank szeptemberben egy százalékkal felemelte a hitel- és a betéti kamatlábakat- Az idén ez már a második emelés. Mi van a hátterében? Még inkább: milyen hatással lesz a kamatlábemelés a baranyai vállalatokra és szövetkezetekre? A következményeket igyekeztünk számba venni dr. Kisvár! Andrással, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójával. Mi indokolta a kamatlábemelést? Az, hogy emelkedtek a hitelforrások költségei, gondoljunk csak külföldi hitelfelvételeinkre. Mindemellett nemcsak erről van szó. Gazdaságirányítási rendsze. rünkben, különösen most, hogy a fejlesztési pénzek szűkében vagyunk, a banknak rugalmas kamatpolitikát kell folytatnia. Már korábban felmerült az igény, a hitelkamat legyen markánsabb ösztönző költségteher, fékezze a nemkívánatos folyamatokat. Ugyanis a hitelfelvételnél nem volt elsődleges alapja a megfontolásnak a kamat, inkább a hitelhez való jutás volt a fontos, mindegy, hogy milyen áron, s a kamatnak, mint költségtényezőnek nem volt elég súlya A kamatok most már fölötte vannak a tíz százaléknak, megtakarítást jelent. A fizikai munka könnyítését jelenti és a minőség további javítását szolgálja mohácsi és görcsönyi gyárainkban az anyagmozgatás automatizálása, Tamásiban és Villánykövesden a körkemencék kiszolgálásának gépesítése. Az anyagmegmunkálás javításáért silókat létesítünk, ahol előre tudjuk tárolni az anyagot, s biztosítjuk a meg1981-re, tehát a VI. ötéves tervidőszak végére a kellőképpen jövedelmező, piacképes, vagyis keresett és jól értékesíthető gyártmányok aránya a jelenlegi 50-ről 62 százalékra nő az ország legnagyobb gépipari vállalatánál, a Csepel Vas és Fémművekben. Erre vonatkozóan most részletes intézkedési tervet dolgoztak ki. A program kidolgozói rangsorba állították a csepeli gyártmányokat- A fúrógépek, a számjegy, és, mikroszámítógép vezérlésű szerszámgépek, egyes csőgyári és hengerdei gyártmányok vagy a kohászati ágazatban a legmagasabb minőségű összességében mór elég nagy terhet jelentenek, hogy a hitel- felvételnél mérlegelésre késztessék a vállalatokat és a szövetkereteket. Mármost kérdés, ilyen magas kamatlábak mellett kiknek lesz kedvük és merszük fejlesztésekbe fogni? Nos, a mérce nem mindenkinek elérhetetlen. Az exportbővítő, az importmegtaka. rító, az energiaracionalizálást szolgáló fejlesztéseknél, a mező- gazdasági és a lakossági ellátást javító beruházásoknál a kamatok az általánosnál alacsonyabbak, egyes területeken továbbra is érvényesül a kamat- visszctérítés rendszere. Tehát amit feltétlenül el akarunk érni, ami a népgazdaság céljaiba belevág, azt a bank és az állam is kedvezményezi. Baranyában elsősorban a mezőgazdaságban van lehetőség fejlesztésekre és azok kedvezményes kamatú hitellel való támogatására. így különböző mértékű kamatvisszatérítés jár a szarvasmarha-, a felelő minőséget, minden gyárunkba gyors fordulaté törőhengereket szerelünk fel. A tervidőszak második felében a gyártási technológiákban olyan megoldásokat vezetünk be. melyek létszámcsökkentést eredményeznek.- Az ötnapos munkahét bevezetése ezeket az intézkedéseket szükségessé is teszi. — Vállalatunk összlétszáma 1450 fő, 13 üzemünkből jelenDFMC-huzalok a legtöbb nyereséget hozzák, műszakilag pedig a legszínvonalasabb termékek. Ezek előállítását nagymértékben bővítik majd. Megkétszerezik a korszerű elektródatermelést is, és fokozzák a rendkívül keresett rézalapú szalagok gyártását. Vannak olyan tér. mékek is, amelyek ugyan keresettek a világpiacon, korszerűek is, mégsem eléggé nyereségesek, vagy a magasabb import- hányad, vagy az alacsonyabb termelékenység miatt. Most ezek jövedelmezőségének fokozására is program készült. Rövidesen felkutatják azokat a hazai alap- anyaggyártókat, amelyektől sertés- és a juhtartó telepek, a hűtőtárolók, műtrágyaraktárak, fóliaházak létesítésénél, az energiaracionalizáló beruházásoknál. Ugyanakkor a forgóeszköz-hitelezés éppen a mezőgazdaságban kényes kérdést vet föl: kik fogják megfizetni a magasabb kamatterheket? Tudni kell, a termelőszövetkezetek egy része, természetesen a jobb jövedelmi viszonyok között levők, nemigen tartottak eddig sem igényt a bank forgóeszköz-hiteleire- Másik részük viszont, a baranyai termelőszövetkezetek egyharma- da kénytelen ilyen hiteleket felvenni, e nélkül képtelenek lennének gazdálkodni. Valóban -— ismeri el a bank/negyei igazgatója is —, ők viselik a megnövekedett kamatterheket, s ez semmiképpen nem javítja gazdálkodásukat, még hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek. Viszont egy okkal több, hogy végre komolyan foglalkozzanak tér. leg három az igazán korszerű, így ahhoz, hogy csökkenő létszám mellett, heti 42 óra alatt megfeleljünk az egyre fokozódó követelményeknek, szükség van az említett korszerűsítésekre, melyek értéke öt év alatt eléri a 330 millió forintot. Ez azonban nem lesz elég, ha nem használjuk ki jobban a munkaidőt, nem dolgozunk intenzivebben, hatékonyabban, mint eddig. Roszprim Nándor megvehetik az eddig importált alapanyagokat, s az üzemekben ösztönző bérezéssel illetve prémiummal termelékenyebbé teszik a munkát. Akad munkájuk a műszaki fejlesztőknek is. 1981—85. között mintegy másfél milliárd forint értékű gazdaságtalan cikk előállítását megszüntetik Csepelen. Az ezeken a munkahelyeken dolgozókat időben át kell csoportosítani, számukra új munkahelyet és új munkát kell találni. A csepeli terv legfontosabb célja, hogy a nagyvállalat a 80-as években és hosszabb távra is stabil pénzügyi helyzetű, kellően jövedelmező gyár legyen. melési szerkezetük átalakításával. A hitelkamatok emelése megfontoltabb- pénzügyi gazdálkodásra, a magasabb betéti kamatok megtakarításokra ösztö. nözhetnek. A magasabb kamat eltorlaszolja az utat a nemkívánatos fejlesztések előtt, viszont a népgazdaság céljaiba vágó fejlesztéseknél a kamatterhek még így is ösztönzők. Várhatóan feszesebb lesz a készlet- gazdálkodás, a vállalatok és a szövetkezetek nem kötnek le feleslegesen forgóeszközöket. Éleződnek a kapcsolatok. Hogy példát mondjunk, a kiskereskedelem, hogy minél kevesebb hitellel kelljen gazdálkodnia, nyilván arra szorítja a nagykereskedelmet, folyamatosabban szállítson Végezetül föltehető a kérdés, hol van a kamatlábemelések határa? Rá kell mutatnunk, a megemelt kamatlábakkal sem közelítjük meg a mai igen magas külföldi kamatszinteket. Tény viszont, a Magyar Nemzeti Bank kilátásba helyezte, a jövőben szükség esetén ismételten módosítja a kamatfeltételeket., módosítja a kamatfeltételeket, vagyis a pénzpiaci helyzethez igazodó, rugalmas kamatpolitikát folytat. Miklósvári Zoltán Legnagyobb számban ezúttal is a textil- és a ruházati ipar vonultatja fel termékeit az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Sok szép, új anyaggal és modellel találkozhatunk, köztük persze lesznek majd most is olyanok, melyeket itt láttunk először és utoljára, nem biztos ugyanis, hogy a kereskedelemnek is megtetszik. Mindenesetre a ruházati kiállítók igyekeznek ..eladni" magukat, úgy is, hogy többen látványos divatbemutatókkal csalogatják a látogatókat standjukhoz, örvendetes, az idén már több ruházati újdonságot is meg lehet vásárolni a BNV-n, vagy — erre külön felhívják a figyelmet — egyes budapesti áruházakban. A magunk részéről néhány nagydíjjal kitüntetett új terméket, termékcsaládot vettünk közelebbről szemügyre, ezek új anyagokat és új lehetőségeket jelentenek a ruházkodásban. A textilipar újdonságai közül vessünk elsőként pillantást a Magyar Posztógyár Lotár, Lotti és Leo fantázianevű, tisztagyap- jú férfi öltönyszöveteire. Laza szerkezetűek, jó fogásúak, szép esésűek, magas fényűek, az 1982-es divat színeiben készültek. Nagydíjas termékek, s nem véletlenül, ezek a szövetek a fejlett ipari országokban gyártott kiváló minőségű termékekkel egyenértékűek, egy részüket például az NSZK-ba exportálják. A kötött felsőruházatban széles körű választékbővítést jelent a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár Muskátli fantázianevű kelme-termékcsaládja. A kelme anyagát színes bükié és fehér Pes fonal felhasználásával tették változatosabbá; a vékony és vastag díszítőfonalakkal áttört csíkos és kockás mintázatok pedig divatos karaktert biztosítanak. A kelméből varrt sportos, szabadidő termékcsalád modelljeit az azonos karakter, a színes, rávasalt hímzett emblémák fogják össze. A frottír hatású kelméket elütő színű paszpólokkal díszítették. Ugyancsak nagydíjas a Habselyem Kötöttárugyár Nova-Lure fehérnemű családja. A kelmét angol együttműködéssel gyártják, puha fogású, lágy esésű, színei megválasztásánál különös figyelmet fordítottak arra, hogy azok a kelme jellegével és felhasználási területével összhangban legyenek. A pasztellszínű anyagból készült fehérnemű modellek — hálóruhának és otthoni viseletre - elegánsak, egyszerűek, az 1982-es divat formai jegyeit tükrözik. Figyelemre méltóak a szép kivitelezésben alkalmazott hímzett szatén szalagdíszítések, applikációk. A mintadarabokat máris árusítják. A bőripar újdonságai közül sláger a vízálló bőr, úgy tűnik, immár sikerült áttörni a tartózkodás falát a felhasználóknál. A vízálló bőröket ugyanis a Pécsi Bőrgyár már évekkel ezelőtt úttörőként előállította, Niaga- rc .termékcsaládja a kiállításokon és vásárokon rengeteg díjat kapott, csak — érthetetlen módon — a cipőgyárak nem siettek rendelni ezekből a cipőfelsőbőrökből. Most a Simon- tornyai Bőrgyár jött ki a maga fokozott vízállóságú termékével, a Monszun Remus barkós cipőfelsőbőrével, mely egyből nagydíját kapott a BNV-n. A Szigetvári Cipőgyár már készített is cipőket és csizmákat a simontornyaiak bőréből, a lábbelik jól vizsgáztak. A vízáteresztő vizsgálat során a bőr hot óra alatt sem ázott át, s mivel egyidejűleg a piszkot és a szenyezést taszító felületi kezeléssel látták el, kevésbé piszkolódik, a rátapadt szenny nedves ruhával letörölhető. A Pécsi Bőrgyár vízálló bőreiből készült ruhák, cipők, csizmák - köztük gyermekcsizmák - egyébként már kaphatók a vásár ideje alatt a Centrum Áruházak pavilonjában, a cipőgyárak és a konfekcióüzemek immár rákapcsoltak, az idén már százezernyi Niagara terméket készít a hazai ipar. E termékek mellett — éppen a pécsiek elegáns kiállításán — máris megjelentek a szeptember elején a párizsi bőrhéten látott fémes csillogásé bőrök, ez a legeslegújabb divat. A vízálló bőrökkel ugyanakkor megpróbálkozott a Pécsi Kesztyűgyár is. A hazai gyártmányú, hidrofobizólt sertéshos- szélbőrből készült soort- és divatkesztyűik vásárdíjat nyertek. M. Z. Drágább a hitel Intézkedési terv Csepelen Megszűnik másfél milliárd forint értékű gazdaságtalan termelés
