Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-19 / 257. szám

1981. szeptember 19., szombat Dunántúli napló 3 Évente 30000 személy- és 34000 teherauté-abroncs DD Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, sellyei termelőszövetkezet Gondosan átvizsgálják az üzem. be érkező karkaszokat. Felújí­tásra csak a kifogástalanok ke- rülhtetnek. A magyar utakon 1980-ban 1710110 személyszállító gép­kocsi és 150 276 teherautó köz­lekedett. Az évi személygépko­csi behozatal százezres nagy­ságrendű. Ez a jelentős autó­park nemcsak benzint és dízel­olajat fogyaszt, hanem ezer tonnaszám falja a gumit is. A gumit, amely importcikk és ára tetemesen megnőtt az olajár emelkedésével párhuzamosan. Ä gumikérdés már évek óta az autóközlekedés egyik kényes pontja. Voltak gúmihiányos évek, amikor csak a véletlen szerencse, annak híján a jó ismeretség segített a gumibe­szerzésben. Számosán autóztak tükörsimára kopott futófelülettel, kockáztatva saját és mások tes­ti épségét. Elkeltek a primitív módon futózott köpenyeik, ren­deleti úton' kellett fellépni a „vágott” gumik használata el­len. Úgy tűnik, a gumiínségnek Vége. Az autóköpenyeket áru­sító boltokban hozza lehet jut­ni csaknem minden méretben, ha nem is korlátlan választék­ban jó minőségű gumiabroncs­hoz. A fokozódó autógumiigény kielégítése kizárólag új gumi­val azonban meglehetősen drá­ga. Drága azért, mert felesle­ges devizakiadást jelent, és je­lentős érték elpazarlását is von­ja maga után. A fejlett mato- rizációjú országokban a gép­járműveken lévő gumiabron­csok mintegy negyven százalé­ka felújított, futózott. Hazai gumieílótásuink stabillá tételé­ben szintén nagy szerepet kap­nak azok a futózó üzemek, amelyék a közelmúltban léte­sültek. A napokban kezdte meg üzemszerű munkáját a tabi Bé­ke Tsz gumifutózó üzeme — az országban ötödikként. Az üzem évente 30 000 személy- és 34 000 teherméretű gumi futó­zására képes, gyakorlatilag a Dél-Dunóntúl ilyen irányú igé­nyeit tudja kielégíteni. Gumifutózó üzem Tabun Egy óv garancia — Élettartama megközelíti az ójót A bolti forgalmazás még megoldatlan A futózást sokan még ma is gyanakvással fogadják. A gya­nakvás a régebbi tapasztalatok­ból táplálkozik, amikor nem volt ritkaság a leváló futófelület, a rövid használat után tönkre­ment futózott gumi. Az ilyen emlékeket legjobb elfelejte­nünk. A korszerű futózás az új köpennyel azonos értékű ter­méket hoz létre. Nem véletlen, hogy a KPM Autófelügyelet 32/112—3/81. számú határoza­ta már engedélyezi a nagyüze­mi módon felújított gumiabron­csok valamennyi keréken való alkalmazását. Milyen is egy korszerű futó­zó üzem? A tabi abroncsfutó- zó gépeit az olasz OISAP és az •NSZK-beli AMF szállította. Ma a szakmában ezek a gépek jelentik a világszínvonalat. A beérkező futózandó karkaszo­kat alaposan átvizsgálják, ép-e az abroncsváz, nincs-e rejtett törés, szakadás' benne, tehát felújítható állapotban van-e. Innét a horzsológépre kerül a karlkasz. A régi futózást fél­automata horzsolja le, majd to­vább kerül a felépítő gépre. Az alapanyag, amely felkerül a „kopasz" karkaszra, a Duna- plast szövetkezet gyártmánya, a kötőanyagoldatokat az NSZK­A dörzsölőgép eltünteti a régi futózást az abroncsokról beli Tip-Top cég szállítja- Ezen a gépen rákerül a mintegy 10 milliméter vastag futófelület az abroncsra, utána pedig a vul­kanizálógépekben akisgumik 12, a nagygumik 15 atmoszféra nyomás alatt kapják meg az új futófelületüket. Százötven fo­kos hőben „süt” az új futófelü­let az abroncsra. A gépek auto­matikusan végzik ezt a mun­kát, a minőség tehát egyenle­tes. A diagonál abroncsok Mi­chelin 300 B, a rádiói abron­csok pedig Michelin XZX típu­sú futómintázatot kapnak, ame­lyek tapadási és kopási tulaj­donságai elismerten jók. Az üzem a felújított abron­csokért egyévi garanciát vál­lal. Egyébként az abroncsok élettartama á gyári újét meg­közelíti, használhatósága pedig mindenképpen eléri a gyári újét. Az ilyen nagyüzemi gumifel­újítás még újszerű. Még nem alakultak ki a forgalmazás kor­szerű formái. Amikor az új tabi üzem megtekintése után a köz­ségben lévő átvevőhelyen ér­deklődtem, miként lehet felújí­tott abroncshoz jutni,, azt a fel­világosítást adták, hogy csak hozott abroncs felújítását vál­lalják, Nos, jelenleg még ez az abroncsfelújítás, illetve a felújított abroncsok forgalmazá­sának a fő problémája. Egye­lőre még kevés a felújításra alkalmas karkasz. Illetve nem mindegyik jut el a ' felújító üzembe. A begyűjtés módját még keresik. A TSZKER, amely a gumifutózó üzemek munká­ját koordinálja, a saját háló­zatán keresztül (Pécsett is van ilyen) gyűjti be a felújításul alkalmas karkaszokat, illetve kisiparosok és kiskereskedők bevonásával jut el a közvetlen fogyasztóhoz. De ez minden­képpen csak kezdeti lépésnek te­kinthető, hiszen így szolgáltató jelleget ölt a nagyüzemi tö­meges felújítás. Pedig a jó az volna, ha a felújított abroncsok bolti forgalomba kerülhetnének, vagy szakműhelyek vállalnák az azonnali cserét a régi abron­csok ellenében. Ehhez persze megfelelő karkasztartalékra is szükség volna. (Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy kar­kasz importtal oldják meg ezt a kérdést.) A tabi termelőszövetkezet mindenesetre jól választott, ami­kor az újrafutózó üzemmel bő­vítette melléküzemágait. A mi motorizációnkat tekintve az új- rafutózás széles körű elterjedé­se a jövőt jelenti, tehát a korszerű kisüzem jövője sem lehet kétséges. Népgazdasági jelentősége is kiemelkedő. Az öt futózóüzem évente negyed- millió személygépkocsi-abron­csot újít fel a tehergépkocsi, traktor és egyéb abroncsok mellett. Ez olyan mennyiség, amely már érezhetően enyhí­ti az ország autóabroncs piacá­nak feszültségeit Kuruck Pál .A vulkanizólógépben 12 atmoszféra nyomás alatt „sül” az abroncsra az új futófelület Hogyan étkeznek az üzemben és a gazdaságban? Az igénybe vevők száma kevés A mennyiség elegendő, a minőséget kifogásolják Az üzemi étkeztetés több munkahelyen a viták középpont­jában áll. A fő gondot többnyi­re az ételek minősége, s nem utolsósorban mennyisége okoz­za. Vajon milyen az üzemi ét­keztetés helyzete egy nagyválla­latnál és egy kis mezőgazdasági termelőszövetkezetben?-A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat 1500 dolgozójából mindössze ötszá­zan veszik igénybe rendszere­sen az üzemi étkezést — tá­jékoztat Kiss Béláné, a vállalat szociálpolitikai csoportjának ve­zetője. A pécsi Felszabadulás úti központban nemrég készült el az új konyha és az étterem, ezenkívül üzemi étkezde műkö­dik Pécsett, o Légszeszgyár ut­cában, PincehelyeQ és Székes- fehérváron.- Az új konyhánk és étter­münk sajnos nincs kihasználva: a kapacitása napi 600 adag, de csak 350 adagot főzünk. Meg­kerestük a környékünkön dolgo­zó vállalatokat, akik közül ket­tő, a Közúti ÉDÍtő Vállalat és a Villamosszerelőipari Vállalat most már tőlünk viszi az ebé­det. De ez még mindig kevés. Most a városi tanács seqítséqét kértük, hoqv minél több válla­latot tudjunk beszervezni . . . Az érdekes az a dologban, hogv amióta' elkészült az új konvha és étterem, kevesebben ebéde'nek itt, mint a régiben. Az étterem felé indulva talál­kozunk Somogyi József villany­szerelővel, aki elmondja, nem rendszeresen étkezik itt, de en­nek objektív oka van: három műszakban dolgozik, így csak a délelőttös héten tud az üzem­ben meleqet enni. Ö elégedett ez ételekkel. A ragyogóan tiszta és való­ban korszerű konyhában Faludi Károlyné főszakácsnő o napi menüt sorolja: gulyásleves, s másodikként vagy káposztás­kocka, vagy ízesbukta. A dolgo­zók 10 forintért kapják az ebé­det, a vállalati hozzájárulás 7,50 forint. — Sajnos, harmadikat a 13,30 forintos napi nyersanyagnor­mából nem tudunk adni — mondja Bosnyák Jánosné kony­havezető. — Az viszont biztos, s megkérdezhet bárkit, hogy a mennyiséggel senkinek sincs problémája. Az étterem ízléses, kellemes környezetet ad a mindennapi ebéd elfogyasztására. Párnás székek, kockás asztalterítők, pálmák a széles ablakok előtt. Az asztalokon aranyszélű por­celán tányérok, alumínium evő­eszközök. Keszler Erzsébet takarítónővel az udvaron találkozunk. Ő sem étkezik az üzemben, inkább ott­hon. Hogy olcsóbb-e, biztos nem, talán befizet egy hétre, úgy is megérné, hogy skutellá- ban hazaviszi. Majd gondolko­dik, mondja mosolyogva. * A sellyei termelőszövetkezet­ben másfél éve vezették be az üzemi étkeztetést. Az irodaiak az Ormánság kisvendéglőbe járnak ebédelni. Kevesen van­nak, hisz a többség az egy óra ebédidőt otthon tölti el. A fizi­kaiaknak éthordókban, kisteher­autóval szállítják ki az ételt. — Két menü közül választha­tunk. A ketteset fizetjük be, mert az a húsosabb. A dolgozónak 12 forintot kell fizetnie, a gaz­daság hozzájárulása 6,20 forint — mondja Boll Józsetné, a ter­melőszövetkezet főkönyvelője. Nem sokan, összesen negyve­nen veszik igénybe ezt az étkez­tetési formát. A többségnek a Sellye határában levő gépmű­helyhez szállítják ki oz ebédet. Az étkezde elhanyagolt, az asz­talon viaszosvászon terítő, fapa­dok. Nem vagyok benne biztos, hogy itt jó étvággyal lehet ebé­delni ... — Mindig hideg ételt ettem délben egész életemben, hát persze, hogy örültem annak, hegy kihoznak meleget. Eleinte jó is volt, de most már nagyon leromlott. S ha szólni merünk, azt üzenik vissza, ha nem tet­szik, nem kell megenni. De hót mit együnk? Hideget? — néz rám kérdően Várdai István. Negyed egy van, a műhely­ben beszélgetünk, az ebéd még sehol. — Mondják azt, hogy egy vagy két forinttal többe kerül, megfi­zetjük, de legyen rendes. Ne mondják azt, hogy ha sokat ua- rclunk, akkor nem lesz ebédünk — mondja Nádasdi József. Beszélgetőtársaim többször hangsúlyozták, hogy ők nem Hilton minőséget és kiszolgálást várnak el, hanem egyszerűen jóllakni szeretnének. Roszprim Nándor PIK-kiadvány Előzzük meg a lakás- és erkélytiizeket! Megelőzhetők-e a lakás- és erkélytüzek? A válasz egyértelmű: igen. Ha gon­dosan, körültekintően hasz­náljuk a gázt, a fűtőolajat, az elektromos áramot, ha nem dobálunk le égő csik­ket, gyufát az ablakból, er­kélyünkről; ha gyermekeinket is megtanítjuk a legalapve­tőbb óvórendszabályra és gondosan elzárjuk előlük a gyufát. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat a tűzvédelem alap­vető szabályait ismertető, jól áttekinthető és gondosan szerkesztett propaganda­anyagot adott ki, melyet leg­később szeptember 15-ig el­juttat minden bérlőjének. Érdemes átlapozni a benne foglaltakat és megszívlelni a hasznos tanácsait. A kiadványban olvasha­tók: az általános, tűzvédelmi követelmények, a lakóépü­letek és lakások tűzvédelmi szabályai, kiürítési terv a középmagas, 1 és 2, illetve több lépcsőházas épületek részére. Hasznos tudnivaló­kat olvashatunk a dohány­zásról általában, a gépjár­művek tárolásáról. Mit te­gyünk, ha tűz van, hogyan jelezzük, illetve hogyan je­lentsük Be. A tűz jelzését és bejelen­tését — annak mielőbbi, si­keres oltása érdekében —az alábbiak szerint ajánlatos telefonon jelenteni Pécsett a 05, vagy a 15-555 telefon­számon. Tehát, mit jelez­zünk, ha tűz van? A tűz­eset, tűzveszély pontos he­lyét (utca, házszám, emelet, ajtó); azt, hogy mi ég, mi van veszélyben, mekkora a tűz, van-e életveszély; végül: ki jelezte a tüzet, milyen te­lefonról. (Még csak annyit: az állami tűzoltóság közre­működése nélkül eloltott tü­zet is 24 órán belül be kell jelenteni a tűzoltóságnak.) Mi minden okozhat tüzet a lakóiiázakban, lakások­ban? A cigaretta, gyufa, a gyerek, a hibás, bütykölt elektromos vezeték, a „tal­palt" biztosíték, a kará­csonyfagyertya, csillagszóró. Az elmúlt évek tűzesetei még megszámlálhatatlan túzokot tártak fel. Legtöbbjét em­beri gondatlanság, nemtörő­dömség, gyakorta felelőtlen­ség okozta.. A PIK kiadványát érdemes elolvasni, a benne foglalta­kat megszívlelni. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents