Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-03 / 241. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVIII. évfolyam, 241. sióm 1981. szeptember 3., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Komló öányásznapi programja Új színészek bemutatkozása ráesett A labdarúgó NB I. eredményei Üzletkötések, vállalkozások a Pannónia Mezőgazdasági Társaság szervezésében A szakemberképzés és -továbbképzés helyzete BefeiezSJött a háromnapos pécsi országos szeminárium Szorosabb együttműködés az oktatási intézmények és az ipar között Az egyik harmadikos gyerek előtt az asztalon hat darab „ízes levelestáska”, és kérdé­sünkre közli, hogy a társai ál­tal meghagyottakat is össze­gyűjtötte. Sok testvére van, rá­juk is gondolt, visz nekik kós­tolót. A Ivov-kertvárosi Nevelési Központ éttermének első ebéd­jén ilyesmin senki sem csodál­kozik. Ki haragudna amiatt, hogy a vendégnek ízlik az ebéd? A gyermekek mindenna­pos vendégek lesznek itt. Meg­történt: az 1981/82-es oktatási év első napján meleg ebédet kaptak az itt tanulók. Egy hete még álmodozónak tartották azt, aki állította, Hogy szeptember mósodikán rendezett körülmé­nyek között finom ebédet kap­nak a gyermekek. (Állítólag a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat pgyik vezetője több üveg pezsgőt nyert, mert rég­óta közismert optimizmusával erre fogadott.) Ami a jó ízeket illeti, arra garancia volt Berényi Imre mesterszakács közreműködése és a konyha, étkezde személy­zetének igyekezete, szorgalma. Az év utolsó négy hónapjá­ban mintegy 44—45 millió ton­na áru elszállításáról gondosko­dik a MÁV. A szokásos őszi csúcsot most is alapos előké­szítés előzi meg; a szállítási fel­adatokról, a munka megszerve­zéséről szerdán aktivaértekezle- tet tartottak a MÁV vezérigaz­gatóságán a vasútigazgatósá-' gok és az üzemfőnökségek szak­vonali és társadalmi.vezetői szá­mára. Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese össze­gezve az év eddig eltelt idősza­kának munkáját megállapította: az első félévben a MÁV nem elég gyorsan és nem megfele­lően alkalmazkodott a fuvarpi­aci igényeikhez. Mind a bel­földi, mind a tranzitforgalomban kevesebb árut szállítottak a ter­vezettnél, azt is nagyobb jár­műparkkal. Sok helyen gond Jávorfai Jánosné, a Nevelési Központ I. sz. iskolájának igaz­gatója a „premier” izgalma, a nagy sürgés-forgás közepette is elégedett. — A Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat minden elis­merést megérdemel. Egy pilla­natig sem gondoltunk arra, hogy ma nem tudunk ebédet adni a napközis gyerekeknek. Az elismerést fokozza az a gon­dosság, lelkiismeretesség, ahogy a tanévkezdésre felkészültek, s amilyennek a folytatás ígérke­zik. Mezei András, a Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettese a 3000 adagos konyha és az egy­szerre 400 fő ebédeltetését biz­tosító étterem bemutatásánál mondotta:- A konyhát, az előkészítő helyiségeket, a raktárakat mindazzal felszereltük, amely ma Magyarországon a legkor­szerűbbnek számít. A berendezések inkább idézik egy sci-fi képét, mint egy ha­gyományos konyháét. Tíz főző­üst 3000 liter űrtartalommal a legszélesebb választékot nyújt­hatja az óvodáskorúaktól a fel­van ugyanis a munkafegyelem­mel, a központi rendelkezések és utasítások végrehajtásával. Gazdasági életünk egyik sa­játossága — mondotta —, hogy az őszi hónapoktól felgyorsul a gazdaság ritmusa. A mező- gazdasági betakarítás pedig önmagában is nagy erőpróba elé állítja a szállítókat. Az idén még nagyobb feladatok hárul­nak a MÁV-ra mint eddig, mert például cukorrépából sokkal többet kell fuvarozniuk. Míg korábban a cukorrépát jórészt közúton szállították, most is­mét előtrébe került a vasút sze­repe. A MÁV megkülönbözte­tett gondot fordít valamennyi energiahordozó és más nyers­anyag zökkenőmentes továb­bítására és az építőanyagok folyamatos szállítására a zavar­talan téli ellátás biztosítása ér­dekében. sőtagozatos iskolásokig. Az alapanyagok tisztítását, dara­bolását gépek végzik, a spe­ciális sütők között van olyan, amelyek egyike 60 kiló disznó­sültet készít 15 perc alatt auto­matikuson. Ugyanennyi marha­sült elkészítéséhez 20 percre van szüksége, negyed óra alatt 180 rántott szeletet és 144 csir­két süt meg. A lakóterület vendéglátását is enyhíti az étterem. A tervek szerint délutánonként másod- osztályú étteremként áll a la­kosság szolgálatára. A későb­biekben berendezik o földszin­ten a (fél sportcsarnoknyi alap- területű) büfét, az épület előtt pedig nyílt árusítású pavilono­kat helyeznek el. A konyha al­kalmas meleg-hideg ételek, cukrászsütemények, hidegkony­hai készítmények előállítására. E hónap közepétől felvesznek előrendelést cukrászsütemé­nyekre, hidegtálakra. Talán mottóként is felhasz­nálható, amit Kellner János, az ÉVM főosztályvezetője mon­dott: az építőipar jövője a szakemberoktatáVál függ. _ A tegnap befejeződött háromna­pos országos szeminárium, amely a szakemberképzés és -továbbképzés helyzetével fog­lalkozott, nemcsak az építőipar, hanem szinte valamennyi ipar­ággal, a közlekedéssel és a mezőgazdasággal kapcsolat­ban is ugyanazt fogalmazta meg, mint Kellner János, az utolsó nap egyik előadója. Az EVM főosztályvezetője a felsőfokú szakemberképzés és a foglalkoztatás összhangja közti -helyzetet elemezve szá­mos általánosítható jelenségre hívta fel a figyelmet a záróren­dezvényen, közben azonban az építőipar helyzetét elemezte alaposabban. Mint elmondotta, 20 000 felsőfokú végzettségű műszaki szakember dolgozik a tárca irányítása alatt működő vállalatoknál,- köztük 7500 üzemmérnök. További 10 000 felsőfokú végzettségű szakem­ber más tárcák, intézmények hatáskörében fejti ki tevékeny­ségét. Az építőiparban 1000 fi­zikai munkásra 78 mérnök és üzemmérnök jut, ez az arány jó. Más azonban a helyzet, ha a számok mögé tekintünk. A kivitelező épitőiparban minden 1000 fizikai munkásra csak 38 a magasabb képzettségű szak­emberek aránya, az ésszerűtől eltér a mérnökök és üzemmér­nökök aránya is. Kevesebb ugyanis a termelés operatív irányítására alkalmas üzem­mérnöki képesítéssel rendelke­zők száma, mint az okleveles mérnököké. A valóságos helyzet azonban még rosszabb, mint az ÉVM statisztikai átlaga. A mérnökök 77 százaléka ugyanis Budapes­ten és csak néhány megyében él, Békésben például alig 15 felsőfokú képesítésű építész ta­lálható. Az oktatásról szólva a főosz­tályvezető elmondotta: a túl­zott szakosítás a vállalatok rö­vid távú igényét elégítheti ki, csökken az általános műszaki ismeretek mennyisége, a hosz- szú évekre konvertálható tudás. Az üzemmérnökképzéssel kap­csolatban elmondotta, hogy a végzős hallgatóknak sokkal na­gyobb gazdasági szemlélettel kell rendelkezniük, mint most. A továbbképzésről szólva megemlítette: olyan tanfolya­mokat kell szervezni, ahol ala­pos, a gyakorlati életben el­engedhetetlenül szükséges is­meretanyagot sajátítanak el a hallgatók visszatérő rendszeres­séggel. Egy másik továbbkép­zési forma, amikor 4 féléves oktatási rendszerben az üzem­mérnökök speciális továbbkép­zésben részesülnek, mint pél­dául az épületek fenntartásá­val kapcsolatos tudnivalók, majd ezt követően másoddip­lomát kapnak. Egy további képzési forma lehet, amikor az üzemmérnökök az oklevelet is megszerezhetik. Természetesen .valamennyi továbbképzési for­ma egyéni tanulásra, munka­időn kívüli elfoglaltságra ala­pulna. A rendezvénysorozat vissza­térő mondanivalója volt hogy az üzemmérnökképzés az el­múlt évtized alatt bebizonyítot­ta létjogosultságát, de nem „kis egyetemként”, hanem a gyakorlati szakemberképzés fontos bázisaként kell számon- tartani. Ki kell alakítani a he­lyes arányt a szakemberek kö­zött: minden okleveles mér­nökre három üzemmérnöknek és 6 technikusnak kell jutnia. Ma teljesen más az orány. A szeminárium résztvevőinek tet­szett az úgynevezett „szend­vics" képzés gondolata, ame­lyet a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem kohó- és Fém­ipari főiskolai karán Dunaújvá­rosban sikerrel alkalmaznak. A hallgatóknak oktatási időben fél évet gyakorlati munkában kell tölteniük a kohász brigá­dokba osztva, és bérért közvet­lenül részt vesznek a termelés­ben. Ez ugyan egy fél eszten­dővel megnyújtja az oktatási időt, haszna azonban nagy. Végezetül megfogalmazódott a szemináriumon, hogy a felsőok­tatási intézményeknek a legszo­rosabb együttműködést kell ki­alakítaniuk az iparral. A kétség­kívül hasznos, több kérdésben azonos szemléletet kialakító, si­keres szemináriumon sajnos a Művelődési Minisztérium nem képviseltette magát. A felső­fokú szakemberképzés és -to­vábbképzés szempontjából na­gyon fontos és színvonalas ren­dezvény talán egyetlen szép­séghibája éppen ez volt. Lombosi J. II Ivovi pártkiildöttség látogatásai A Baranyában tartózkodó Ivó. vi pártküldöttség tegnap, Ró­zsahegyi István, a Baranya me­gyei Pártbizottság osztályveze­tője kíséretében, Komlón tartóz­kodott. A delegációt, V. A. Szvjatockijt, a Lvov területi Pártbizottság másodtitkárát és P. M. Omelcsenkot, a Lvov vá­rosi Pártbizottság másodtitká­rát, Galíusz József, a Komló vá­rosi Pártbizottság első titkára fogadta. Tájékoztatta őket a város politikai, gazdasági, kul­turális életéről, építésének tör­ténetéről és a fejlesztési tervek­ről. V. A. Szvjatockij a Ivovi kül­döttség eddigi baranyai tartóz­kodásának tapasztalatairól szólt és szovjet—magyar barátság, valamint a Ivovi és baranyai testvérmegyei kapcsolat ered­ményeit és jelentőséaét Hang­súlyozta. Sok szó esett a ba­ráti megbeszélésen a két bá­nyászváros, Komló és Cservonog. rád kapcsolatáról és sok tekin­tetben hasonló helyzetéről. A látogatás további részé­ben a vendégek Komlóval is­merkedtek. Megtekintették a bányásznapi készülődést, az új építkezéseket, megnézték a Zen­gő Áruház áruválasztékát. A de­legáció délután a Carbon Könnyűipari Vállalathoz látoga­tott és üzemlátogatáson Ismer­kedett a termékei jelentős há­nyadát szovjet exportra termelő gyár életével, gazdasági ered­ményeivel. A szovjet küldöttség komlói programja a Kossuth-bányaüzem sikondai pihenőparkjának meg­tekintésével zárult. Új, korszerű húsbolt nyílt Komlón, és kiállítás a korszerű táplálkozásról (Tudósítás az 5. oldalon.) Őszi szállítási csúcs Háromezer adagos konyha és étterem Lvov-Kertvárosban Délután másodosztályú étterem a lakosságnak

Next

/
Thumbnails
Contents