Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-18 / 256. szám

Dunántúlt napló 1981. szeptember 18., péntek A mohácsi Új Barázda háztáji rendszere 110 palotabozsoki gazda 372 szarvasmarhára kötött szerződést <iz idén. Ebből 322 hízott bika. Szeptemberben 72 bikát és 15 üszőt indítottak útnak líbiai és szovjet exportra. . Fotó: Schindl József Folyószámlák az OTP-ben Gépszerviz, gépkölcsönző a szőlőhegyen? Közvetlenül a boltokba szállítanak a zöldségtermelők Funkciót kapnak a régi épületek Többszörös jövedelmet a háztáji földekről! Kézimunka­igényes kultúrák Tegnap már csak az egymásra rakott ládák emlékeztettek az elmúlt másfél hónap lüktető mun­kájára a mozsgói para­dicsomföldeken. Több száz méter hosszan a szigetvári országút mellett augusztus 3-tól paradicsomot szedett 50 család apraja-nagyja minden este és a hétvége­ken egész nap. 350-400 mázsát egy hektárról ott, ahonnan né­hány éve 170—180 mázsá­nál több sohasem került le. És megkerestek 6000 fo­rintot 1000 négyzetméte­ren. Valamikor a tsz termelt itt paradicsomot - most termelteti a háztájiban. S amit nagyüzemileg — mi­vel nincs megfelelő gép — nem lehetett megoldani, most kitűnően fizető ' és keresett tevékenység a háztájiban. Nem történt más, csak megvalósították azt, ami ma már sok helyen magá­tól értetődő: ami kézimunka-igényes, az a háztájiba való, és nem kukoricatermelésre keil a háztáji egy holdját fel­használni, amikor ott 60 000 forintot is meg le­het keresni 7500 helyett. Húsz hektáron termelnek paradicsomot Mozsgón. Van, aki 800, van, aki 4500 négyzetmétert kért itt a háztáji földjárandóságából. A földet a tsz felszánt­ja, -elvégzi a műtrágyázást, gyomirtást, és, vetésre előT készíti. A palántát is a tsz ne­veli csertői üvegházá­ban — azok az asszonyok, akik a háztájiban paradi­csomot akarnak termelni. De Csertőn még munka­díjat kapnak. Ki is válo­gatják a palántát. Érthető, hogy csak első osztályú kerül a földbe - 18 fillé­rért. A vetés géppel tör­ténik, közösen, és sűrű mint az erdő, mert ma­guknak vetik. Mi marad egyéni mun­ka? A kapálásnál kézika­pával utána kell járni. És persze a szedés. Szedéshez a ládákat a tsz szerzi be, és osztja ki a termelőknek. 65 Ft egy. Ha eltörik, őt terheli. Augusztus 3-tól reggel­től estig kinn van a tsz embere. A gazdák ládába szednek, a ládákat a tsz lovas kocsija kiviszi a táb­la szélére. Ott lemérik, és átöntik a konzervgyár 2—3 mázsás konténereibe. A konténert traktor emeli a teherautóra. A gyárban minősítenek, a gépkocsivezető leteszi a konténert, üreseket vesz fel és indul vissza. Mond­ják, valamikor előfordult, hogy 20 teherautó állt pa­radicsommal megrakodva a konzervgyár előtt. Most egy szállítja, és gördülé­kenyebben nem is mehet­ne. 2,80 Ft-os átlagáron vet-' ték át idén a paradicsom kilóját. 35 000 kg 10 000 m’-ről 2,80 forintjával —az 95 000 Ft árbevétel. A tsz 37 000 Ft költséget számol fel hektáronként. Egy 1000 m2-es — dur­ván 300 négyszögöles — parcelláról 6000 Ft a tiszta jövedelem. Megéri. Negyedik zöldség- és negye­dik húsboltját nyitja meg jövőre az Új Barázda Termelőszövetke­zet Mohácson — most a Radnóti telepen. A négy boltba jelentős részben a háztájiban termett zöldséget árusítják és a húsárut az évente levágott 2300 háztáji hízott sertés biztosítja. —10 százalék Korlát is, lehetőség is egy­idejűleg a város. Korlát, mert a peremterületre szorítja a sertést, jórészt a baromfit is, és lehető­ség, mert keresletével fenntart­ja és a fóliák alatt továbbfej­leszti az évszázados hogyo- mányt, a Duna menti zöldség- termelést. A kistermelők a tsz háztáji irodájának irányításával szer­ződést kötnek valamelyik bolttal és 10 százalékkal csökkentett napi áron ellátják az üzletet. Palántát, fóliát, vázszerkezetet, műtrágyát a tsz-től kapnak. Hitelben veszik és áruval fizet­nek. A mohácsi tsz-tagoknak folyó­számlájuk van az OTP-nél. Aki­nek a sertését elszállították, másnap az OTP-nél felveheti a pénzét. Ha nincs szüksége ró, 4 százalékos kamattal a folyó­számláján tartják nyilván; akkor és annyi összeget emel le, amennyire szüksége van. Az Ál­latforgalmi 8 nap múlva utalja át a pénzt, addig a tsz hitelez. Tavaly 5400 sertést hizlaltak. Aki szerződik, 2 mázsa búzát és 2 mázsa kukoricát kap ház­hoz szállítva. Mindenki. A hízott sertést is a tsz szállítja el, a tsz emberei rakják fel. A gazda csak megjelöli, melyiket vigyék. A szállításért természetesen fi­zetni kell. Jövőre már lesz kihelyezett sertés is. A nagyüzemi telepet két ütemben, 1982-ben és 1983- ban öt-ötezer hízott sertéshez szükséges kapacitással bővítik. 20 000-nél több sertést szállít Motorja kétütemű, léghűté­ses, fekvőhengeres, 49,9 cm’ hengerűrtartalmú, 2,06 kW tel­jesítményű Ottó-motor. Gyárt­mánya Briban-Polymechanique. Lendkerékmágnes gyújtás, vilá­gítótekerccsel szerelve, feszült­sége: 6 V. Indítása berántózsinóros, ru­góerővel működő visszafutó ön­indító. , üzemanyagtartálya 1,2 liter térfogatú, műanyag, védőburko­lattal egybeépített. Üzemanyaga 86-os benzin­olaj, 1:20 keverési arányban. Tengelykapcsoló: röpsúlyos, száraz tengelykapcsoló. Egysze­rűsége mellett ez a fő hiba­forrása. Hajtómű: csigahajtású, a ka­patengely tűgörgözéssel készül. 1984-től Mohács. Ez a fejlesz­tés lehetővé teszi, hogy a ház­tájit is ellássák malaccal. A bika-kihelyezés iránt — szá­zat azonnal adnának — nem volt érdeklődés. Kölkeden meg­szervezték a szarvasmarhák le­geltetését — 100 Ft tehenenként a havi fűbér és pásztordíj. Túl nagy érdeklődés nincs, az állo­mány csökken. Mire a legjobb? Most kisállatokra keresnek vállalkozókat. A háztáji iroda agronómusai minden portát végigjárnak az ősz folyamán. Felmérik az üres épületeket és javaslatot tesznek a gazdának, mivel lehetne ott foglalkozni. Liba kell? Nyúl vagy broiler? Kiszámítják, mennyi a célszerű és beszerzik. Adják hozzá a technológiát is. A régi épületek új funkciót kapnak. Ahogy a mohácsi szőlőhegy is. A szőlőhegy tíz év alatt szemlátomást átalakult. Nem kellett hozzá más, mint emberi igénvesséq és egy közösség odafigyelése, amely rendszerbe fogta és gépesítette a munkát. A 800 hektáros szőlőhegyen 450 hektár a szántó, és a 450 hektár 840 gazdáé. A háztájit külön gépcsoport műveli — néay MTZ és két kistrak- tor — állandó jelleggel. Szánta­nak, vetnek, permeteznek és betakarítanak, a szőlőben kita­karnak és bekapálnak. — És mi sem fizetünk rá — mondja Harmatos József, o ter­melőszövetkezet elnöke. — A tsz arra törekszik szolgáltatásai­nál, hogy a haszon a termelőnél csapódjon le, de megtérüljenek Munkaszélessége: 300—600 mm-ig változtatható, mélysége: 10—18 cm. Tartozékai: rotációs kapák, P—200 típusú pótkocsi — gu­mikerékpár. Teihelhetősége: 200 kg. RF—48 típusú rotációs fű­nyíró, SZ—70 típusai vízszivaty- tyú. Szabad kifolyással 70 I/ porc teljesítményű TE—40 töl-, tögető eke. Tapasztalatok alapján az alábbi hibák fordultak élői Motor: Karburátor túlfolyás — tűszelep illesztési hiba. Motor erőtlen — üzemanyag rend­szer dugulás. Berántószerkezet — visszahúzórúgó körömtörés. saját költségeink is. Tsz-tag ön­költségen kap mindent. Ha lesz vállalkozó, a gépeket bérbe ad­juk. A bérlő egy bizonyos össze­get befizet, a többi az övé. A kertbarátok boltját tavaly vette át a tsz. Ma négyszeres forgalmat bonyolít le és minden kapható, ami a kiskerthez kell. „Ha adnak hitelt, akkor a sző­lőhegyen is építünk egyet - mondja Harmatos József. — Ott kisgépszervizt is végeznénk — ez nincs megoldva sehol — és gépi szolgáltatást' vállalnánk. Köl­csönadjuk majd a gépet., Ha kell, embert is adunk hozzá. Ha meg úgy kívánja a gazda, elvállalunk bizonyos munkákat és elvégeztetjük a mi hozzáértő nyugdíjasainkkal." Hárommilliós hitel kellene tíz évre. A tsz vállalja a kamatokat. A boltnak önmagának kell ön­magát kifizetnie. Vörösbor­fajták A nagy perspektívát a szőlős­gazdáknak a tsz 150 hektáros új telepítése adja. Ha meg tud­nak állapodni a Borforgalmival, jövőre már telepítenek. És a tsz földje mellett, vele egyidő- ben, fel lehetne újítani, korsze­rűen újratelepíteni a régi sző­lőket és vörösbor-fajtákra át­térni. Megéri; egy osztállyal elő­relép a szőlőheqy, és más mi­nősítést kap a bor. 3,5 milliós pluszjövedelmet hozott tavaly a háztáji Mohá­cson a kistermelőknek. 25 mil­liós forgalmat a tsz-nek. És nem kellett más, csak igényesség, és egy közösség, amely odafi­gyel. rendszerbe fogja és qépe- siti a munkát. B. J. Tengelykapcsoló: lllesztőcsavar szakadás, kup­lungpofa törés. Visszahúzórúgó tágulás — illesztési hibákból ered. Hajtásház: szimering elhasz­nálódott, tűgörgös csapágya­zás berógódik. öntvényhibák miatt olajfolyás jelentkezik. — Tömítőanyag felhasználósával javítható. Garanciális, garancián túli javítást, alkatrész-forgalmazást az AGROSZER K. V. üzemegy­ségei végzik Pécsett, a Megye­ri út 64. sz. alatt. Gasteiger László Kiskapák a háztájiban Robi—50 Gyártja a Veszprémi Mezőgép Vállalat Eltűnt pécs-baranyai irodalom Kossuth Lajos levele Pécs polgáraihoz A Nemzeti dal elhangzása után négy nap múltával, 1848. március 19-én Pécs város köz­gyűlése lelkesen csatlakozott a 12 ponthoz, és díszpolgárává választotta Kossuth Lajost. Egy évvel később azonban a Pé­csett és Dél-Baranyában tábo­rozó kislétszámú nemzetőröket az osztrák császári hadsereg széjjelverte, és 1849. július 15- én Mohácson az utolsó bara­nyai összetűzés is balsikeres volt. Az 1867-es kiegyezés után Pécs városa nem lett hűtlen Kossuthhoz: 1868-ban a város országgyűlési képviselővé vá­lasztotta. A „turini remete” 1868. május 1-én Turinban kelt levelét Blauhorn Antal pécsi la­koshoz intézte, hogy ekként fe­jezze ki „a város iránta muta­tott Kegyért mély háláját." A csaknem négyszáz (396) soros levél Kossuth politikai végrendeletének, az ő szavai­val: „politicci religiójának” is tekinthető, s ezért rövid ismer­tetése különös jelentőségű. A levél egyik érdekessége, hogy a kiegyezés atyjának, Deáknak és magának a „ki­egyezés” szónak említésétől tartózkodik. Levelének jórészé­ben Kossuth ismét a kiegyezés­ben foglaltakat bírálja, annak lényeges pontjaival száll szem­be. Mint tudjuk, előbb is meg­tette ezt Kossuth Deák Ferenc­hez intézett nyílt levelében. 1867. május 22-én ugyanis Kos­suth Lajos Negyvenkilencz cím­mel olasz földön kiadott, de Maqyarországon is terjesztett röpiratában ismételten hangsú­lyozta, hogy a Habsburg-ház uralma nem egyeztethető össze Magyarország érdekeivel. Az ország valamennyi répének jó­léte és boldogsága a függet­lenségen múlik; azt pedig csak a fegyverek ereje szerezheti vissza az országnak. A pécsi levélben ehhez hasonlóan ír Kossuth: „A kérdés lényege az: Magyar Ország az Osztrák ál­lamba beolvadod tartomány akar-e lenni, vagy állam ma­ga, mely egy fejedelem alatt levő többi országokkal jó egyetértésben akar élni, de velük egy államtestületté ösz- szeolvadni nem?” Nagyon érdekes vallomás, ahogyan Kossuth az 1848-at megelőzött sérelmek közül hár­mat fölemlít: „Először azt: hogy a jogróli lemondás reményte­lenebb csapás, mint az erő­szak. Másodszor azt, mikint a múlt időkben szenvedett jog­csorbítások magyarázata ab­ban rejlik, hogy a hatalom be­olvasztási irányával szemben csak a kiváltságos osztályok hazafisága állott. Most az ösz- szes Nép a. Nemzet. A Nép alatt a polgárok minden osztá­lyainak összegét értem. — Nem ismerek sajnálatosabb tévedést, mint aminő azoké, kik az el­évülhetetlen jog diadalának, a legtörvényszerűbb Nemzeti as- piratiok kielégítésének remé­nyét, egy félmilliónyi kiváltsá­gos osztály csoportozhat termé­szetes gyengeségének s nem a tizenöt milliónyi jogegyenlő Nép erejének mérlegén mérik; — Harmadszor azt: hogy a Nemzetek geniusában gyöke­rező törekvések életre valósága felett századok sikertelensége sem törhet pálczát.” A levélben foglaltakban az a meglepő, hogy Kossuth az állami függetlenséget már el tudja képzelni az „egy fejede­lem alatt" élő más országokkal való egyetértésben, 1 másrészt hogy bízik a ,,jogegyenlő" nép erejében. Bizonyos, hogy a kiegyezés a küzdelmekben kifáradt politikai csoportok, történelmi folyama­tok kényszerű kiegyezése volt. Maga Deák sem tartotta „mű­vét” tökéletesnek, de elismerte, hogy hozzá az alapot Kossuth nyújtotta. „Ha akkor — írja Deák —- az országgyűlés sza­baddá nem teszi a népet s a földet, nem osztozik a néppel jogokban és terhekben, ha szé­lesebb alapra nem fekteti az alkotmányt: a ránk következett nehéz évek súlyát el nem bír­tuk volna . . . Ezen átalakulást össze fogja kötni a történelem azon férfiúnak nevével, ki azt 48-ban megindította és ernye- detlen eréllyel keresztülvitte." Kossuth Lajosnak Pécs város polgáraihoz intézett levelét 1944 áprilisában a Sorsunk cí­mű pécsi folyóirat közölte elő­ször. Akkor, amidőn éppen egy évvel előbb hazánkat megszáll­ta a náci hadsereg. Tóth István PÉCS SZÜLETTEK: Sebestyén Ag- nes, Hoffman Árpád, Mészáros Edi­na, Fülöp Réka, Hock Anita, Bog­dán Veronika, Kiss Nikolett, Erdélyi Imre, Fenyvesi János, Gyevi Szabó Mónika, Erdélyi Bglázs, Isgum Zsolt, Szili Gábor, Dlugosz Ivett, Mostba- cher Judit, Révész Adrienn, Kiss Ákos, Orsós Sándor, Herr Kinga, Pataki Gábor, Kenyeres Péter, Né­meth Zoltán, Giersig Károly, Lutz Dóra, Hódi Bernadett, Erős Krisztián, Mikoly Tímea, Bozó Bálint, Temesi Zsolt, Kelemen Viktor, Poronyi Gá­bor, Magusics Éva, Horváth Geor­gina, Heindl Norbert, Haszon Emő­ke, Schmidt Péter, Bánáti Vilmos, Gölöncsér Andrea, Farkas Norbert, Zsupán Adél, Sztranyák Edit, Far­kas Máté, Berkes Sándor, Acs Jó­zsef, Soltész Zsuzsanna, Nánási Pé­ter, Feleki Zsuzsanna, Krammer Gá­bor, Mozsgai Norbert, Róth Berna­dett, Kalocsa Bernadett, Schneider Tímea, Kovács János, Hock Klaudia, Szaszkó Andrea, Balog Zoltán, Pan­dur Diána, Vétek Emese, Basa Dó­ra, Mohi Endre, Portért Attila, Mehl- mann Péter, Gruber Krisztina. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Surá- nyi István és Molnár Judit, Dóra Zoltán és Blummer Agnes, Bogdán János és Becker Anna, Czink Mátyás és Hambuch Mária, Horváth Zoltán és Patta Mária, Dobszai Tibor és Balogh Angéla, Egyed Dávid és Bor­ka Zsuzsanna, Török Tamás és Soly- mosi Anna, Kelemen István és Varga Anikó, Bertrám Ferenc és Murin An­na, Szeles Tibor és Szabó Mária, Habó Ferenc és Sólyom Márta, Flögl László és Márton Mária, Mayer An­tal és Hubi Györgyi, Imhoff Ferenc és Hegedűs Gyöngyi Erzsébet, Trisch- ler Béla és Tóth Zsuzsanna, Búbics László és Vastagh Lívia, Gyutai György és Csengeri Cva. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző épület). III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.- 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet. gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: M^ikácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. , ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen Q. u. 8. 10,52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents