Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-17 / 255. szám
e Dunántúlt napló 1981. szeptember 17., csütörtök Örökölhető betegség az alkoholizmus? Ut IHagyfara--------------—-------------------— * ---------------------------------------A lkoholfogyasztásban hazánk a világelsők dicstelen táborában található. A statisztika szerint elképesztő mértékű a fogyasztás növekedése. 1938-tól 1979-ig 13-szorosára nőtt az égetett szesz fogyasztása, ötszörösére a boré, 150-szeresére a söré. Egy főre egy évben 11,1 liter 50 százalékos alkohol jut a csecsemőket is beleértve. Az 1980-as nemzetközi statisztikai adatok szerint borfogyasztásban a 11., sörfogyasztásban a 13., égetett szesz fogyasztásában a 3. helyen állunk a világranglistán. Az alkoholfogyasztás növekedésével párhuzamosan nő az alkoholbetegek száma is. Az eladott szeszes tartalmú italok forgalmazásából, illetve a májzsugorodásban meghaltak arányából következtetve Magyarországon 150—180 000 az idült alkoholisták száma, s legalább ennyi a veszélyeztetett betegeké. A statisztikai adatok mindig szépítenek egy kicsit a helyzeten, amikor az összlakosság arányában számítunk valamit. Magyarországon körülbelül 3 millió tényleges alkoholfogyasztót vehetünk számításba. Ennek alapján férfilakosságunk 5 százaléka idült alkoholista, s még 10 százaléka iszákos, a nők 0,5 százaléka idüft alkoholista, 1 százaléka iszákos. ■ ■— ■' ■ * HAGYÓ M A NY Az onpusztitás szabadsága Nemcsak a májzsugorodástól kell lélni Az idős ember arca ólomszínű, borostás, mintha a . fény bántaná, a szemét alig tudja nyitva tartani. Lehajtott fejjel motyog valamit alig érthetően, miközben kezének remegését próbálja leplezni ujjai ideges tördelésével. A rendőrök kísérték be Pécs megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága hivatalának egészségügyi osztályára, mert az utóbbi időben túl gyakran került a detoxikáló állomásra. Most csendesen, zavartan és furcsa logikával válaszol (és egyben tiltakozik) dr. Simo- nyi Emőke főelőadó kérdéseire. Szinte kiabálva kell beszélni vele, mint a nagyothallóval, mintha nem hallaná, vagy nem értené, miről van szó: — Miért iszik H. úr? — Kevés a nyugdíj, olyan kevés... — S azzal több lesz, ha elissza? — Valamiből meg kell élni ... — Úgy érti, hogy étel helyett alkoholt fogyaszt? H. úr azonban sehogysem érti, főleg azt, hogy miért kísérték be ide, kinek mi köze hozzá, ha iszik, különben is ő nem alkoholista, csak ha iszik egy-két pohárral, máris beviszik . . . Túl a hatvanon már reménytelen eset. Aztán egy középkorú asszony kopogtat be a fia miatt. Azt hallotta róla, hogy mindig részeg és szeretné kigyógyíttatni ebből. Nem élnek egy háztartásban, amikor ő másodszor férjhez ment, a fia elköltözött, különben is már 31 éves. Hogy hol dolgozik, hol lakik, nem is tudja, csak a lánya találkozott vele, tőle hallotta, hogy milyen állapotban van. Mióta iszik? Ó, már szakmunkástanuló korában kezdte. Lehet még gyógyítani? Készül a jegyzőkönyv, bár nem sok a remény 15 éves rendszeres alkoholfogyasztás után. Előbb meg is kellene találni, hogy egyáltalán meg lehessen állapítani, mit lehet még tenni. Környezettanulmány, orvosi szakvélemény, aztán megállapítani a kezelés formáját: kórházi zártintézeti, vagy kivételesen és szükség szerint a beteg önkéntes vállalását elfogadva ambuláns kezelés, vagy éppen ellenkezőleg, munkaterápiás zártintézeti kezelés, ami 1975 óta így él a köztudatban: Nagyfa. • Ezek az ügyek kerülnek a tanács végrehajtó bizottsága hivatalának egészségügyi osztályához, többek között személy szerint dr. Simonyi Emőkéhez. Tavaly például 173, idén oz első félévben már 105 fő. Ebből tavaly a 30 éven aluliak aránya 23,7, idén első félévben 19 százalék volt, ugyanerre a két időszakra számítva a nők aránya 17,3, illetve 19,1 százalék volt. Az utóbbi tíz év tapasztalata alapján aggasztó tünet, hogy növekszik a 20—40 év közötti és a 20 éven aluli kezeltek száma. Ha már ismét a statisztikai adatoknál tartunk, érdemes azt is megemlíteni, hogy kik kezdeményezték az eljárást, az alkoholista gondozásba vételét. Erre egyébként minden érdekeltnek joga van, a munkahelytől kezdve a szomszédig. Tavalyi adatok szerint: az eljárások 44 százalékát a hozzátartozó, 14,5 százalékát a rendőrség, 30,6 százalékát a detoxikáló állomás, 6,3 százalékát egészség- ügyi szervek, 2,3 százalékát a munkahely és ugyanennyit a szomszéd kezdeményezte. — A rendőrséggel kiemelkedően jó a kapcsolatunk — mondja dr. Simonyi Emőke. — A rendőrségnél felismerték az ügy fontosságát és rryndenben készségesen segítenek. Mások már kevésbé. Például még az orvosok egy része is megelégszik a következmények kezelésével, de hogy azoknak az alkoholizmus az oka, arra már nem figyelnek. A munkahelyek még ennél is kevesebbet törődnek vele. Ameddig lehet, megpróbálják eltusolni az alkoholista hiányzásait, fegyelemsértéseit, nem törődnek a magánélete válságaival. Amikor betelik a pohár, fegyelmi úton elbocsátják, de még ennek az igazi okát is igyekeznek takargatni. Csak a fegyelmezetlent látják benne, s nem a beteg embert, akit akár akarata ellenére is gyógyítani kellene. „Akarata ellenére" — óhatatlanul felidézi azokat a vitákat, amelyek a nagyfai intézet létesítésekor robbantak ki s máig sem ültek el a személyi szabadság védelmében. Mi a biztosíték arra, hogy egyesek ne élhessenek vissza az eljárás kezdeményezésének lehetőségével? — Vannak persze, akik bosz- szúból így próbálják megalázni, meghurcoltatni hozzátartozójukat, szomszédjukat, például házassági bontóperhez szeretnének így nyomós indokokat beszerezni. Arról feledkeznek meg, hogy abban a kérdésben, hogy ki alkoholista és kezelésre szoruló, az orvosi szakvélemény a döntő. Az eljárás bizalmas jellegű, s legfeljebb akkor kerül óhatatlanul a nyilvánosság elé, ha a beidézettet úgy kell elővezettetni. A nagyfai munkaterápiás zártintézeti kezelésre való beutalások esetében különösen szigorúak a feltételek és erősek a jogi garanciák. Ebben az esetben az egészségügyi szakigazgatási szerv csak javaslattevő. Javaslatát az ügyészség bírálja el és terjeszti a polgári bíróság elé, amely peren kívüli eljárásban dönt. Erre a biztosítékra szükség van, hiszen nagyfai beutalás esetében személyes szabadságától minimum egy, maximum két évre fosztják meg az alkoholbeteget. Nagyfára egyébként még orvosi javaslatra sem juthat be olyan alkoholista, akinél nem bizonyított a szinte kriminalitásig terjedő közösségellenes magatartás. Van ennek a törvényességi biztosítéknak egy igen komoly hátránya is a kezelés szempontjából: az eljárás során a beteg inkább büntetés szándékát látja, s nem a gyógykezelését. Erre tragikus példa a közelmúltból, hogy egyik naav- fai beutalásra javasolt fiatalember öngyilkos lett. Persze, lehet, hogy más okok is közrejátszottak ebben. Nagyfára tehát nem is „olyan könnyű bejutni”, sőt beteget bejuttatni sem. 1975-től, az intézet megnyitásától 1981. júniusáig 1661 beteget utaltak be Nagyfára. (Ebből 137 nő.) Baranyából eddig 86-an kerültek oda. Az intézet zsúfolt, néha hónapokat kell várni, míg akad hely. Újabbat nem szándékoznak létesíteni. Ugyanez a zsú- Joltság tapasztalható (hosszú várakozási idővel) az alkohol- betegek kezelésére kijelölt kórházi zártosztályokon. Akár tagadjuk, akár nem, az alkoholizmus már a népbetegség méretét ölti, és ez újabb intézkedéseket követel egészségügyi szervektől és más állami szervektől egyaránt. De minden újabb intézkedés is kevés, ha a társadalmi közfelfogás nem változik az alkoholizmusról, egyáltalán az alkoholfogyasztásról. Például az, hogy az alkoholbeteg személyes szabadsága nem jelentheti az önpusztító alkoholfogyasztás szabadságát. Az alkoholizmus már régen nem magánügy, ha a család, a gyerekek nyugodt, emberhez méltó élethez való jogához, a népgazdasági kárhoz mérjük, vagy éppen a társadalom egészségi és erkölcsi állapotához, hiszen például Baranya megyében 1970 és 1977 között az elítéltek több mint egyharmada alkoholos állapotban követte el a bűncselekményt, az öngyilkosságok 14, a válások 45, a gyerekek állami gondozásba kerülésének szintén 45 százalékában az alkohol játszotta a döntő szerepet. S az alkoholellenes propaganda? Vajon eleget tud-e a közvélemény az alkohol hatásáról? Például arról, hogy az alkoholizmus leggyorsabban jelentkező szövődménye nem a májzsugorodás, hanem a szellemi képességek visszafejlődése, amely negyven éven felüli alkoholistáknál már 44—46 százalékos. Egyre több bizonyíték van arra is, hogy oz alkoholizmus örökölhető. Az alkoholisták fiai közül ötször többen válnak alkoholistává mint a nem alkoholisták fiai, s hogy az alkoholista szülők örökbefogadott gyermekeinek 50 százaléka az örökbefogadók absti- nenciájától, vagy iszákosságá- tó| függetlenül alkoholista lesz. A rendszeresen alkoholt fogyasztó nők gyermekei többnyire kis súllyal születnek, később is fizikailag és értelmileg visszamaradottak s behozhatatlan hátránnyal indulnak az életben. • Ma már talán azt sem túl r.agy merészség leírni, hogy az alkoholizmus fertőző betegség: a fertőzés közvetítője, a társadalmi tudat. A mediterrán országokban az alkoholfogyasztás általában elfogadott viselkedési norma, de csak szigorúan szabályozott mértékben. Aki ott ettől a mértéktől eltér, az környezetének rosszallását váltja ki. Náiunk éppen fordítva: a szigorú mértéket tartót nézik rosszalló szemmel, s ítélik néha a társasági életre alkalmatlannak, ugyanakkor az alkoholista csak nagyon ritkán számíthat környezetének segítségére, megértésére. Az akaratgyengeség, mint az alkoholizmus pszichés következménye mellett ez a másik fő oka a visszaeséseknek. Becslések szerint még a Nagyfán kezeiteknek is legalább ötven százaléka újra visszatér a rendszeres alkohol- fogyasztásra. Amíg a közfelfogás nem változik gyökeresen, addig vajmi kevés reménnyel indulhatnak harcba az alkoholizmus ellen mindazok, akik a többiekért is érzik e képletesen Nagyfáig vezető út társadalmi veszélyét, felelősségét. Dunai Imre FiilepLajos gazdasági népháza Zengővárkonyban A zengővárkonyi emlékszoba már tizedik éve hirdeti Fülep Lajosnak, az európai hírű tudósnak, magyar művészetfilozófusnak baranyai életét és munkásságát. Halála után kiadott művei kötetekre terjednek. Eddig nemigen esett szó Fülep Lajos falusi népművelő munkájáról, pedig a nép iránti szeretete aktív népszeretet volt. Miközben tudományos cikkeket írt országos jellegű lapokba, s művészettörténeti és olasz irodalmi előadásokat tartott a pécsi egyetemen, Zen- gővárkonyban népművelést szervezett. A két világháború közötti polgári Magyarországon a felnőtt falusi lakosság közművelődése az iskolán kívüli népművelés keretében történt és a vármegyei népművelési titkár szervezte, irányította. Mivel a földművelő munka tavasztól őszig szinte látástól vakulásig tartott, a közművelődésre a legalkalmasabbak voltak a téli hónapok. A népművelési előadásokat eleinte a falusi népiskolák tantermeiben tartották. Később a földművelésügyi miniszter a gazdakörök, olvasókörök, parasztkaszinók házait gazdasági népházakké akarta kifejleszteni, hogy itt lehessen elhelyezni a népkönyvtárat, az olvasótermet, a dalárdát, a falu lakosságának gazdasági és kulturális érdekeit szolgáló egyéb egyesületeket, a községi mező- gazdasági bizottságot és itt lehessen tartani az iskolán kívüli népművelési rendezvényeket. Baranya megyében először Cserdi községben fordult elő, hogy amikor segélyt kértek a gazdakör házának kibővítésére, a földművelésügyi miniszter azt válaszolta, hogy csak a falu gazdasági és kulturális érdekeit is előmozdító gazdasági A pedagógusok szakszervezete rendezésében „Pécs, a magyar város’' címmel előadás- sorozat indul „munkásoknak és polgároknak, október 2-i kezdettel” — adta hírül az Új Dunántúl, 1945. szeptember 30-án. Az előadás célját az alábbiak szerint körvonalazta a híradás: „A felszabadító demokratikus szellem tudományos tüntetése lesz ez az előadássorozat amellett, hogy Pécs városának dolgozói megértik a változó idők szavát, és keresik a jövőépítés alapjaihoz szükséges irányjelzőket." A pedagógusok szakszervezete által meghirdetett előadás- sorozat szándékában demokratikus indítékból táplálkozott: alaposan megismertetni a várost és környékét, o Mecseket a kétkezi munkásokkal, akik a felszabadulás előtt nemigen láttak mást ebben a szép városban, mint nehéz fizikai munkát igénylő munkaterületet. A háború utáni súlyos gazdasági helyzet azonban erősen korlátozta a munkásság tömeges részvételét az előadásokon, különösen azt, hogy bérlet vásárlásával, az összes meghirdetett rendezvényen megjelenhessenek. A Szakszervezeti Kultúrtitkór- ság vasárnap délelőtt nyitotta meg az új Magyarország életében korszakos jelentőségű népházak létesítésére nyújthat állami támogatást. Fülep Lajos Zengővárkony- ban ezt a lehetőséget ragadta meg, amikor elhatározta, hogy a falusi lakosság népművelési céljaira gazdasági népházat létesít. A népház gazdájául a falusi ifjúsági egyesületet jelölte meg, amelynek Császár János tanító volt az ügyvezető elnöke, Fülep Lajos pedig a felügyelője. Egyébként az egész tisztikar az ifjúságból került ki. A földművelésügyi miniszter a zengővárkonyi gazdasági népház építési költségeire 1500 pengőt utalt ki a Baranya megyei alispáni hivatalon keresztül és megszabta, hogy az államsegélyt csakis a népházzal kapcsolatos költségekre lehet felhasználni. A népház kezelé- lésére szabályzatot kellett készíteni, amelyet a földművelésügyi miniszter hagyott jóvá, s biztosítani kellett a minisztérium felügyeleti és ellenőrzé. si jogát. A háborús viszonyok miatt oz - építkezést az államsegély kiutalása után csak két évre, 1941-ben tudták elkezdeni. Közben az általános' drágulás miatt felemelkedtek a munkadíjak és az építési anyagok árai. Az emberek és fogatok katonai behívása pedig még a mezei munkákat is hátráltatta, az építkezéshez szükséges vályogvetést sem tudták korábban elvégezni az esős időjárás miatt. A fuvarköltségek is messze túlhaladták az eredeti számításaikat. munkástanfolyamok sorozatát a MADISZ-székházban — adta hírül a Dunántúli Népszava 1945. október 9-i száma. Említi a híradás azt is, hogy több ezer közigazgatási dolgozóra van szükség, akik a szervezett munkásság köréből kerülnek ki. Négy tanfolyam nyílik: I. Közigazgatási tanfolyam, amelynek költségeit az állam fedezi. II. Jogi tanfolyam a munkásság részére. Érettségi nem szükséges a felvételhez, de „szellemi rátermettség és erős akarat". A jogi tanfolyamok erőadásának ideje az esti órákban lesz — írja a lap. III. Munkás továbbképző tanfolyam. A tudás, hatalom — hirdeti az előadás — tehát a tanfolyamok célja a tudás közlése, illetve a meglévő ismeretek kibővítése. Tantárgyai között szerepel nyelvtanulás, továbbá az általános műveltség emeléséhez szükséges ismeretek. A helyi lapban megjelent híradással csaknem egyidőben megnyílt egy tanfolyam a közigazgatási pályán működők részére, az űn. átképző tanfolyam. Ezen a kurzuson ideológiai és szakmai oktatásban részesültek a hallgatók. Amikor már állt az épület, még hiányoztak az ajtók, ablakok, a helyiségek padlói és q kémények. Ezekre a földművelésügyi minisztérium újabb 2000 pengőt folyósított. A megyei alispán pedig, aki korábban pécsváradi járási főszolgabíró volt, és így jól ismerte a zengővárkonyi viszonyokat, 600 pengőt juttatott a vármegyei háztartási alapból. fgy az állami és megyei segély végösszege 4100 pengőt tett ki, a többi költséget önkéntes adományokból, társadalmi munkából, műsoros előadások bevételéből teremtették elő. Fülep Lajos zengővárkonyi gazdasági népháza 1942 őszére készült el és 20 paragrafusból álló kezelési szabályzatát a földművelésügyi miniszter is jóváhagyta. Eszerint „a gazdasági népház hivatása, hogy a községbeli mezőgazdasági foglalkozású lakosság társadalmi, szellemi, gazdasági és szociális haladásának központja legyen és otthonul szolgáljon minden olyan törekvésnek, amely a fent körülírt célt szolgálja". A gazdasági népházak célkitűzéseit a komplexieitás jellemezte, és — bár kapitalista viszonyok között — a polgári társadalmi rendszer vége felé mintegy előfutárai voltak szocialista rendszerünk mai kul- túrotthenainak. Fülep Lajos gazdasági népháza is ma Zen- góvórkonyban kultúrotthon. A közigazgatási tanfolyamok előadásait a közigazgatásban működő szakemberek tartották. A jogi tanfolyamot a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem szervezte - a vonatkozó rendeletek szem előtt tartásával. A meghirdetett előadássorozat — tárgyát tekintve — harminc esztendő távlatában sem vesztett értékéből. Dr. Szabó Pál Zoltán földrajzot, Molnár Imre a marxizmus bölcsészetét, dr. Kardos Ti- Lor a Szocialista irodalmat adta elő. Dr. Simon Pál Népi intézmények címmel, a népképviseletek, nemzeti földigénylő, igazoló és különféle bizottságok, földrendező tanács, népbíróság, népügyészség témaköreiben tartott előadásokat. A munkástanfolyamok elvégzéséről bizonyítványt kaptak a hallgatók, velük különféle állások betöltéséhez nyertek alkalmasságot. A szabad előadásokkal pedig a munkásosztály általános műveltségét és ideológiai tájékozottságát segítették elő a munkástanfolyamok. Dr. Kopasz Gábor Pécs-Baranya művelődési életének kezdetei a felszabadulás után fii.) Előadások a munkásoknak
