Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-13 / 251. szám

Bulgaria 1300 éves Bolgár barátaink hazájuk fennállásának 1300. évfordu­lóját ünnepük, ünnepségek zajlanak le az országban, tudományos ülésszakok sora emlékezik meg az évforduló­ról külföldön is. Kapcsolata­ink a szocialista Bulgáriával kitűnőek, indokolt hát, hogy velük együtt emlékezzünk meg a nevezetes évforduló­ról. Talán világosabbá ^álik a bolgár történeti fejlődés néhány alapvető kérdése, ha a magyarral próbáljuk párhu­zamba állítani és így megér­teni. 681-ben zajlott le az az eseménysorozat, amely nagy­jából a mi honfoglalásunkra emlékeztet. Egy lovas-nömád nép, a bolgár-törökök ekkor kerültek a Duna és flf Bal­kán-hegység közé eső terü­letre, ahol addig szláv tör­zsek laktak. A szlávokkal együtt megszervezték ezt a földet, és megvédték a ha­talmas déli szomszéd, a bi­zánci birodalom támadásával szemben. A bizánci császár végül is békét kötött, elismer­te a terület önállóságát. 1300 éve történt ez. Ezért az idei ünnepségsorozat. A bolgár honfoglalás azzal is emlékeztet a mienkre, hogy a magyar törzsek szintén szláv lakosságra találtak itt. Egy lényeges különbség azonban mindjárt akad: a török nyel­ven beszélő óbolgárok vagy bolgár-törökök nem egészen két évszázad alatt egybeol­vadtak a szlávokkal, át is vet­ték azok nyelvét. Amikor a bolgárok egyik fejedelme, Bo­risz 865-ben felvette a ke­resztény vallást, annak kele­ti, ortodox vagy pravoszláv formájában, a lakosság már egészében szláv nyelvű volt. Alig egy évszázaddal ké­sőbb megtörtént nálunk is I. István trónralépése és a ke­reszténység felvétele. Borisz és fia, Simeon uralkodása idején volt a bolgár állam a legerősebb, kiterjedése is a legnagyobb, hiszen a Balkán­félsziget nagyobb részét a bolgár állam uralta. De a veszedelem máris ott leselkedett. Ahogy az új ma­gyar államot a német-római császárság fenyegette, ugyan­így a bizánci állam vezetői sem nyugodtak bele, hogy európai területük jelentős ré­szét a bolgál állam ragadta el. Hatalmas párbaj alakult ki Bulgária és Bizánc között. Simeon a főváros, Konstanti­nápoly megszerzésével is megpróbálkozott. Nem egé­szen száz évvel Simeon halá­la után azonban, a XI. szá­zad első éveiben az akkorra már jóval kisebb területre visszaszorult Bulgária áldoza­tul esett a hódításnak, és majdnem két évszázadig bi­zánci uralom alá került. A Bizánchoz fűződő vi­szonyban valami sajátos ket­tősség volt: állandó harc, vagy legalábbis készenlét egyrészt, ugyanakkor az egy­ház révén szoros kapcsolatok másrészt. A bolgár állam szervezetei, intézményei erő­sen bizánci mintára, bizánci hatásra épültek ki. Ez a má­sodik bolgár cárságra is vo­natkozott. A XII. század vé­gén ugyanis nagy felkelés bontakozott ki Bizánc ellen, s ez végül az ország felszaba­dulásával végződött. Bulgária ismét önálló, olyan jellegű középkori feudális állam lett, virágzó kultúrával, amilyen az Árpádok vagy az Anjouk vele egykorú Magyarországa. Aztán megint egy újabb, vészes történelmi fordulat: a XIV. század dereka óta euró­pai területen is terjeszkedő oszmán birodalom a század végére meghódította a három részre szakadt bolgár államot. Az oszmán fennhatóság itt majdnem ötszáz éven át tar­tott. A hasonlóság, a párhu­zamos fejlődés a magyarral megint itt áll előttünk. Száz- egynéhány évvel később a középkori Magyarország terü­letének kétharmada is osz­mán uralom alá került. A sokkal hosszabb bulgá­riai hódoltsági korszak, az ottani török berendezkedés eltérő formái következtében innentől már nehezebb a bolgár és a magyar történeti fejlődés hasonlóságait felvil­lantani. A XVIII—XIX. század fordulójától kezdve találha­tunk megint némi párhuza­mot, a nemzeti függetlensé­gért vívott harcok formájá­ban. Az oszmán uralom fel­számolása azonban ott való­jában a társadalmi haladást is szolgálta, mert a török ura­lommal együtt elsöpörte az egész feudális rendszert is, nem maradt fenn a nagybir­tok, az egész föld a parasz­tok kezébe került. A felszabadulás- az orosz­török háború eredményeként, 1878-ban történt. A bolgárok azóta is az oroszokban tisz­telik felszabadítóikat. 1878 azonban harminc évvel ké­sőbb következett be, mint a magyar forradalom, s ez a három évtized, a megelőző fejlődéssel együtt, a magyar- országitól eltérő gazdasági és társadalmi fejlődésre veze­tett. A kis bolgár államban nehezebben bontakozott ki a kapitalizmus, mint nálunk. A munkásmozgalom mégis majdnem egyidőben alakult ki mindkét országban. 1919- ben a Magyar Tanácsköztár­saság elbukott. 1923-ban a Szeptemberi Felkelés, az első antifasiszta fegyveres felkelés Európában ugyancsak ku­darccal végződött. Mindkét ország területét megnyirbál­ták az első világháború utá­ni békekötések. Magyaror­szág most már Bulgáriához hasonlóan kis ország volt, s mindkettő — az uralkodó osztályok esztelen politikája miatt —■ a hitleri Németor­szág csatlósává lett. A Szovjetunió segítsége mentette ki mindkét népet a fasiszta elnyomás és a máso­dik világháború borzalmaiból. Ettől kezdve ismét világos a párhuzam a két nép fejlődé­sében. Ma már Bulgária is, Magyarország is a fejlett szo­cializmus építésének az út­ján jár, sikereik, elkerülhetet­len nehézségeik is azonosak. Éppen az idáig vezető út kanyarói és buktatói, ered­ményei és tanulságai iránti érdeklődés eredményezte ná­lunk a történetírás szerepé­nek növekedését, a közgon­dolkozás történeti érzékének elmélyülését. És ugyanezt lát­juk bolgár testvéreinknél is. Az 1300 éves évforduló ná­luk is alkalmat ad a megtett út felmérésére. A magaslat, amelyre eljutottak, jogos büszkeséggel tölti el őket. A nagy évforduló alkalmából, a további gyümölcsöző együtt­működés és fejlődés biztos tudatában a magyar nép is megkülönböztetett szeretettel fordul a bolgár nép felé. Niederhauser Emil történész. Autópályák Bulgáriában Épül a Thrakia A magyar autós turisták egyre növekvő számban keresik fel a bolgár tengerpartot, és a természeti szépségekben oly gazdag hegyvidéket. Nyilván érdekli őket, hogy Bulgáriában teljes erővel folyik a korszerű autópálya, -körút építése. Szófiát Várnával a a 366 km hosszú „Hemusz", Várnát Burgasszal a 102 km-es „Cserno-More”, Szófiát Burgasszal pedig a 361 km-es „Thrakia" autópálya köti majd össze. Ez utóbbiról szól alábbi tudósítá­sunk1. A Thrakia-autópálya Szófia- Mirovo elkészült szakaszán megindult az autóforgalom. A pálya építése megfelel a leg­korszerűbb követelményeknek. A gyorsaság, kényelem, biz­tonság hármas követelménye mellett a gazdaságosság is fontos szerepet játszik az épít­kezésekben. Szakemberek ki­számították, hogy a nagyobb áteresztő képesség, a keve­sebb üzemanyag-felhasználás, az alacsonyabb szállítási és üzemeltetési költségek révén a népgazdaság tíz év alatt 100 millió levát takarít meg, ami fedezi a beruházási költ­ségeket. A nemrég átadott Szófia— Mirovo szakasz harmonikusan illeszkedik a természetbe és nem zavarja, sőt kiegészíti a táj szépségét. Most fogtak hozzá a Szred- na—Gora hegyi szakasz építé­séhez Ez az egyik legnehe­zebb szakasz: hat völgyhidat kell építeni. Úgy tervezik, hogy 1981 végéig Paszardzsikig tel­jesen, Malo Konare-ig pedig fél szélességben elkészül az autópálya. A Thrakia szinte naponta húzódik előbbre a Szredna-Gora hegyláncai kö­zött elterülő síkságon és ha­marosan eléri a „Trajanovi Vrati" alagutat. Az autópálya minden 50 km-én vendéglő, tankállo­más, autószerviz, motel és áru- sílókioszkok várják az utaso­kat. 10-15 km-ként parkolók, két km-ként pedig telefonállo­más áll rendelkezésre, amely a javító- és mentőszolgálattal vagy a közlekedési rendőrség­gel köti össze a rászorulókat. A Thrakia Bulgária legter­mékenyebb vidékein halad át. Kilométerek tucatjain keresztül szőlőhegyek szegélyezik az utat és kölcsönöznek festői szépséget a tájnak. A külföldről érkező vagy oda visszatérő utasok 80 szá­zaléka a Thrakia Kalatino— Szvilengrad közötti szakaszát veszi majd igénybe. Jó tudni, hogy a megengedett legna­gyobb sebesség a hegyvidé­ken 100, a domboknál 120, a síkságon pedig 140 km órán­ként. g- ' Iskolaközi műszaki oktatás Plovdivban Kiváló szakképzésben részesül 21 ezer diák 30 iskolából a műszaki okta­tás iskolaközi intézetében, a dél-bulgáriai Plovdiv­ban. Az oktatás - a ha­sonló szovjet intézetek mintájára — valóságos gyári feltételek között fo­lyik. A tanulók évente több mint 1 millió leva értékű terméket készíte­nek, a tervezett nyereség mintegy 300 ezer leva. Minden diák, al$i elvégez­te a 11. évfolyamot, bizo­nyítványt kap képesítésé­ről. A munka ésszerűen szervezett, 30 jól felszerelt műhelyben és laboratóri­umban folyik. Az oktatás­hoz a legkorszerűbb esz­közöket használják fel. Plovdiv 11 telepén 13 szak található, ahol 320 gya­korlott oktató neveli a le­endő szakmunkásokat. A központ nemrég nyitott meg négy új ágazatot, 8 teleppel, ahol 7400 diák tanulhat. A plovdivi nemzetközi vásáron is igen kereset­tek az intézet termékei. Több mint 40 kereskedel­mi vállalattal kötöttek szerződéseket, mintegy 580 ezer leva értékben. Nyugati cégek is érdek­lődnek az intézet készít­ményei iránt. Az új mód­szerrel szervezett műszaki oktatás eredményei igen jelentősek. Az innen ki­került diákok érettségi után azonnal mint szak­munkások helyezkedhetnek el. Szófiai séta Ki tudná megmondani, hány arca van egy városnak — különösen egy olyan nagy városnak, mint Szófiai Évente több tízezer turista tekinti meg történelmi mű­emlékeit, művészeti és idegenforgalmi látnivalóit. Ked­venc témája a fotósoknak és a filmeseknek az Alek- szandar Nevszki bizánci stílusú székesegyház. Sokan keresik fel Georgi Dimitrov mauzóleumát is, ahol az ezüstsújtásos dolmányú, tollas süvegű gárdisták adják éjjel-nappal a bolgár nép egykori nagy fiának kijáró díszőrséget. Őrségváltás a Dimitrov-mauzcleum előtt Neves operatársulatnak .ad otthont az Ivan Vazov Nemzeti Szín- Az aranykupolás katedrális ház

Next

/
Thumbnails
Contents