Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-07 / 215. szám

e Dunántúlt napló 1981. augusztus 7., péntek Tavaly három, idén hét hízott bikát ad el Pávics Márk, a szalántai tsz sertésgondozója. Az ötödiket a napokban veszi ót az Állatforgalmi Vállalat. Traktoros munka- közösségek Robbanás a hazai rotációs kapa előállításában Gyártók harca a vevőért? Pécsett 500 forintot kell fi­zetni egy hobbikért megszón- tásáért. Van falu, ahol szántás­nál egy forint a tarifa négy­szögölenként. Hosszúhetényben 4-500 forintot kérnek egy fu­varért a Szőlőhegybe. Megtehetik, mert nincs elég fuvaros. Megtehetik, mert a termelőszövetfezetek nem győ­zik a munkát. Nincsenek is felkészülve rá. A legkisebb gép a tsz-ekben lassanként az MTZ 80-as MTZ- kkel, Steigerekkel néhány száz négyszögöles parcellákat fel­szántani — s most ez történik — elviselhetetlen pazarlás. A jelenlegi nagyüzemi szol­gáltatási forma különben sem a legalkalmasabb a háztáji, kistermelői parcellák művelésé­re, és a mindennapos fuvar­igény ellátására, mert nagysá­gánál fogva nehézkes. Még akkor sem elég rugalmas, ha a nagyüzemi munkából kivont ál­landó géppark áll a háztáji ágazat rendelkezésére. Az igény ugyanis rengeteg, és na­gyon sok helyen nagyon sokfé­lét kell csinálni. A következmény: a munkák örökké késnek, drágák, és vi­rágzik a feketefuvar. Nincs elég kínálat, és ezért megadjuk a csúszópénzt — amely akkora, mint a munka tényleges értébe — aztán kifizetjük még egyszer a teljes számlát a tsz-nek. Mi lehet a kiút? Mindenekelőtt a jellemző löldnagyságnak megfelelő gép­parkot kell megteremteni. Több tízezer hektár föld van a háztájiban. Csak Baranyában 40 000. Alapvető érdek, hogy ezek megművelése a jól gépe­sített nagyüzemek színvonalán történjék. Megéri tehát a mű­szaki oldal rendezése. 20—30 lóerős traktor a legal­kalmasabb alapgép. A szovje­tek szállítottak ilyeneket, és azok jók. De ha a Szovjetunió nem tudja ellátni az országot, érdemes megfontolni, nem len- ne.-e célszerű itthon „ráállni" alkalmas gépsorok gyártására. Mert nagy a háztáji jelentősé­ge — egyharmadát adja a me­zőgazdasági termelésnek — és nő szomszédainknál is. S ha mór vannak, vagy lesz­nek háztáji gépsorok — ki üzemeltesse? Egy gépsor ára minimum 120—200 000 forint. Sokan en­gedhetik meg maguknak,’ de nem biztos, sőt valószínű, hogy nem azok a fiatalok, akiknek kedvük és tehetségük volna az üzemeltetésre. összeállhat . több kistermelő. Nyugaton csinálják, a „Ma­schinenring" elterjedt megol­dás. Nálunk is van kezdemé­nyezés. A boksái tsz tengeri zöldségtermelő szakcsoportja most vásárol egy tápkockázót és egy román kistraktort. Létre lehet hozni a gépköi- csönzők hálózatát. Kisgépet né­hány kiskereskedő már ad köl­csön. Egy nagyüzemi vállalko­zásról tudunk — a ^mohácsi tsz-é. (Csak zárójelben jegy­zem meg: több kezdeménye­zésre volna szükség, s az Ag- rcker bizonyára csak a megfe­lelő formákat keresi még.) A mohácsi tsz kertészboltjóból el lehet vinni a kapálógépet, a permetezőt. Ha valaki nem ért hozzá — egy nyugdíjas vállalja a gép üzemeltetését. Sőt, a boltban meg lehet rendelni bi­zonyos munkákat kisgépekre. Itt azonban nagyobb gépek- rő van szó. És sok az olyan földtulajdonos, aki nem tud Hondát vagy 25 lóerős szovjet traktort vezetni. Boksán új gondolattal jelent­keztek. Kaiser László, a tsz üzemfejlesztési közgazdásza ír­ja üzemi lapuk júniusi számá­ban : „Csináljunk olyan munkakö­zösséget, amelyet a szövetkezet ellát géppel. A gépeket -Mnint az IKR esetében a tsz-ek — ez a közösség bérbe veszi és bér­leti dijban öt év alatt kifizeti. A munkaközösség tagjai megélnek abból, ami munkát elvégeznek. Jól fognak megél­ni, ha sokat és jól dolgoznak. Hogy öt év múlva is gép le­gyen a traktor, ennek megfele­lően fogják karbantartani. Elsősorban természetesen a a mi területünkön végzik el a munkákat, de nem kizárólago­san. A munkaközösség tagjai toborozni és szervezni fogják ügyfeleiket és messzemenően arra törekedni, hogy megtart­sák azokat. Boksán háfom gép­csoportra volna szükség." Napokon belül három fiatal­ember jelentkezett. A termelőszövetkezet szep­temberig megvásárolja a gép­sorokat és hitelben átadja a vállalkozóknak. (Ugyanaz törté­nik itt, mint a pulykánál, broj­lernél — ami meghökkentő fellendülést hozott az elmúlt hónapokban egyre több s épp a legjobb tsz-ekben.) A vétel­árba a vállalkozók is beszáll­nak. Az idén nincs törlesztés. Amit megkeresnek, az az üze­meltetéshez szükséges alaptő­két képezi. Mindhárman a főfoglalko­zásuk mellett csinálják. Azt mondta egyikük, egy üzemmér­nök,! „Ezek a gépek lesznek ezentúl a háztájim. Az esti órákban, szombat és vasárnap gépekkel fogom megkeresni a többletpénzemet.” Báling József Kisgépek a Olasz gyártmányú kapálógép. Motorja 203 cm'1 henger űrtar­talmú, kétütemű, léghűtéses, egyhengeres. Teljesítménye 10 LE, 4500 f/perc fordulatszám­nál. üzemanyagtartálya 5 lite­res. Indítószerkezete: lendkerékre szerelt zsinóros berántószerke- zet, visszahúzó rugóval. Tengelykapcsolója: száraz, dörzsbetétes, kézi működtetésű. Hajtómű: lassító áttételű fo­gaskerekek után kúp- és tá- nyérkerék hajtással. A motor­tól a hajtóművet ékszíj hajtja, 3-as ékszíjtárcsa közbeiktatásá­val, hogy a megfelelő sebessé­gű fokozatot lehessen állítani. Az alapgép súlya 75 kg. Kormány: állítható, -magas­A több évig tartó előkészítő és fejlesztő munka eredménye­ként szinte egyidejűleg kezdte meg a rotációs kapák gyártá­sát a Szegedi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet, a MEZŐGÉP Veszprémi Gyára, legutóbb pe­dig a Pécsi Vasas Ipari Szö­vetkezet. A sorból nem hagy­ható ki a Rába, amely teher­gépkocsik ellenében Jugoszlá­viából hozza be a japán licenc alapján készülő Honda moto­rokat. A kisgépgyártás palettá­ja tehát eléggé színesnek mondható árnyoldalaival együtt. Az is tény viszont, hogy az e téren bekövetkezett változások a személygépkocsik terén lezajlótt motorizációs robbanáshoz hasonlíthatók. A több mint hatszázhatvdn milliós termelést produkáló Veszprémi MEZŐGÉP műszaki igazgatóhelyettese Kenyeres Tamás. A rotációs kapa gyár­tásának beindításáról és a je­lenlegi helyzetről a következő­ket mondta: — Tulajdonképpen tíz eszten­deje foglalkozunk a háztáji gazdaságokban nélkülözhetet­len kisgépek előállításával, ami az elmúlt évben bővült a rotá­ciós kapa nagysorozatú gyártá­sának beindításával. Mivel csak nullszaldós üzletben gondol­kodhattunk, eljutottunk a fran­cia Bryban-Polymecanique cég­hez, amely a motorokat bizto­sítja számunkra. Ilyen jellegű robbanómotorokat a KGST-or- szágokból nem tudtunk besze­rezni, a hazai gyártás beindítá­sa a sorozatnagyságon, a gaz­daságosságon bukott meg. Mi a kezdet kezdetétől úgy alakítottuk ki elképzeléseinket, hogy tíz lóerőig egymásra épü­lő gépcsaládot hozunk létre, amelynek első tagja az üzle­tekben már kapható Robi 50. A Bryban céggel tavaly júli­usban megkötött szerződés ér­telmében azt ígértük, hogy öt­ezer kapát állítunk elő: mely­-------------------------------,*--------------------------------­s ógban 25 cm, oldalirányban 30 cm. Olajfeltöltési méretei: lég­szűrő: AGIP vagy MSE olaj 100 g. Cseréjét 30 üzemórán­ként ajánlatos elvégezni, poros munkavégzés alkalmával na­ponta. Hajtómű: HYKOMOL 140.400 g, az első olajcserét 60 üzemóra utón ajánlatos elvé­gezni. utána pedig 100 üzem­óránként. Művelési szélessége 53—105 cm-ig változtatható. Mélysége max. 32 cm. Tartozékai: rotációs kapák, permetezőszivattyú, töltögető eke, sarabol.ó dob, eke-vaske­ből három és fél ezret még a múlt évben, idén pedig a fenn­maradó másfél ezer darabot biztosítjuk a hazai vásárlóknak. Némi csúszás viszont mint minden új dolognál, nálunk is bekövetkezett. Bizonyos időnek el kellett ahhoz telnie, míg a emberek begyakorolták a mun­kafogásokat a szerelőszalagon. Az első ötezer kapát ez év má­jus végére gyártottuk le. A gyártás egyébként fenn­akadás nélkül folyik. Július kö­zepéig több mint 7200 Robi 50 került a boltokba és úton van annyi import motor, hogy az év végéig tizennégyezer kapát adhatunk át kilenc ke­reskedelmi partnerünknek. Az ezen felüli négyezer darabos mennyiség idei legyártása a szeptember eleji tárgyalásoktól, a következő szerződéskötéstől függ.. A pótkocsit, a kapatestet, az öntözőszivattyút és a töltögető­ekét a békéscsabai testvérvál­lalatunk gyártja. Sokan azt mondják, hogy drága a mi 2,8 lóerős alap­gépünk. Hajlamosak arról meg­feledkezni, hogy a Robi 50-nel — azonos áron — kiváltottuk az olasz importból származó MPM 2-es rotációs kapát. Egyébként hamarosan elju­tunk odáig, hogy a Brybontól csak a motort hozzuk be, a többi alkatrészt mi állítjuk majd elő. Ami a távlatokat il­leti: öt éven belül kialakítjuk a 2,8—10 lóerőig terjedő kisgép­családot, amiket — nagy soro­zatban gyártunk majd. Első tagjai még az év végén, a jö­vő év elején megjelennek az üzletekben. Salamon Gyula rék, öntözőszivattyú, több tár­csás bakháthúzó, pótkocsi — 400 kg teherbírású. Azok részére ajánljuk, akik gyümölcstermesztéssel és állat­tartással foglalkoznak háztáji gazdaságukban. A gépen ék­szíjszakadáson kívül, ha a benzin és olaj keverési arányt betartják, más meghibásodást rém tapasztaltunk. A gyújtórendszer beállítását és javítását szakműhelyben cél­szerű elvégeztetni. Garanciális és garancián kí­vüli javítását az AGROSZER KV. pécsi üe. végzi, Pécs, Megyeri út 64. Gasfeiger László háztájiban MPM-IO Pécsi atcák — hires CMberek Arany János A kiterjedt Arany-irodalom­ban kutatva merült föl bennem a kérdés: vajon írhat-e olyanról a ma krónikása, amit eddig nem írtak meg klasszikus köl­tőnk életéről, költészetéről? Ügy gondolom, egyről minden bi­zonnyal nem sercent még pen­ne sem Pécsett, sem másutt: Nagyszalonta szülöttének a pé­csi irodalommal való kapcsola­táról. Kezdjük a magyar reneszánsz- szál! Toldy Ferenc, irodalom­történet-írásunk atyja Költészet- történetében nem is említi Ja­nus Pannonius nevét. A ma­gyarországi humanizmus mint­ha nem is lett volna! A tőle so­kat tanuló és átvevő Arany Já­nos azonban nemcsak tudott róla, de több helyt is említi „a híres latin költőt". 1977-ben adta ki a Magyar Helikon Arany János A magyar irodalom története rövid kivonatban című munkáját. Ebben említi Arany: ..Magyar nyelvtant latin nyel­ven Janus Pannonius (Cesinge János) pécsi püspök írt először, de ez elveszett." Másutt: „Hadi dalokat, magyar nyelven is, a híres latin költő, Janus Panno­nius pécsi püspök szerzett, de sajnos, hogy mindezekből ránk egy árva hangocska sem jut­hatott, kivévén egy rövid dalt, mejyet Mátyás királlyá válasz­tásakor a pesti tanulók rögzí­tettek, s a néppel együtt éne­keltek : Mátyást mostan választotta Mind ez ország királyságra Mert ezt adta isten nekünk Mennyországból oltalmunkra .. Aranynak mindkét állítása téves. Janus Pannonius sohasem írt magyar nyelvtant, bár e fel­fogás sokáig tartotta magát. A Mátyás királlyá választására „írt” rövid dal szerzőjét sem is­merjük. Toldyval ellentétben Arany jól ismerte a magyar humanizmust. Folyóiratában, o Koszorú 1864. évi 18. számában ismerteti Hor­váth Cyrillnek Apácai Csere Jánosról írt tanulmányát, majd Erdélyi János készülő nagy munkájáról (A bölcsészet Ma­gyarországon Mátyás korában) szólva megjegyzi: „E részlet megmutatja, hogy Magyaror­szág a XV-dik században az európai műveltség színvonalán állott, s különösen Mátyás ki­rály, Cesinge János (Janus Pannonius) szellemi arcát raj­zolja." E részlet azért is érde­kes, mert Arany itt Janust már Mátyás mellé helyezi a magyar reneszánsz kultúra szellemisé­gében. A Koszorú 1863. évi 8. szá­mában ismerteti Arany az Aka­démia nyelv- és széptudományi osztályának március 30-i ülé­sét. Ezen a kivaló pécsi tudós, Mátyás Flórián akadémikus tar­tott felolvasást „a magyar ős- nyelvtudományról". A Buda ha­lála megírásával foglalkozó Aranyt meglepte az előadás, így ír róla: „Éles bíráló ésszel és nagy szorgalmú búvárlattal állítja össze a nyelvtényeket ré­gi emlékeinkből, s a .magyar nyelv történeti szótára', melyen, mint mondja, dolgozik, kétség­telenül nagy nyereség lesz iro­dalmunknak." A nagy tárgyszereteten kívül azonban észreveszi Mátyás Fló­rián makacsságát, türelmetlen­ségét is mások véleményével szemben. „Legalább — írja Arany — mai előadása hang­ban, modorban valamennyire élesen volt tarttfa." Nem kerüli el Arany figyel­mét a dunántúli történetkedve­lők három napig tartott össze­jövetele. „Vajha a haza minden részében keletkeznének ily szép célú társulatok." Kedvesen ír (Koszorú, 1864. 4. sz.) a- komlói magyar daltársulatról, amely 9 tagból állt, „s egy pár igazán ügyes van köztük. Most még meglátszik rajtok a kezdet ne­hézsége, de a kedv és igyeke­zet meglévőn, a haladás sem feg elmaradni." Egy érdekes pécsi kezdeményezésről is szól. Reszler István pécsi színigazga­tó 30 aranyat tűzött ki egy vagy két felvonásos vígjátékra. A díjat azonban csak az előadások után a közönség szavazatai alapián osztják ki. Arany a kö­zönségét veszedelmes bírónak tartja, mert „rendszerint a köz­napit völóság, a nagy hangot meleg érzelem gyanánt, a kirí­vót és csattanóst pedig eredeti helyett fogadja". Dr. Tóth István PÉCS SZOLETTEK Barta Adóm, Gál Mariann, Bos- nyák Balázs, Gorái Krisztina, Pirgl Krisztina, Székely Katalin, Orsós Má­ria, Csonki Veronika, Takács Gábor, Popp László, Tornai Illés, Gregó Eni­kő, Csőke Viktória, Szabó Andrea, Fenyő Virág, Tóth Balázs, Kresz Sá­ra, Bácsalmásy Petra, László Éva, Varga Nikoletta, Csiszár Tamás. Odor Viktória, Szeremlei Judit, Da- nyi Dániel, Braida Viktor, Koraknoi Anikó, Halász Gergely, Hajka Dá­vid. Pogány Blanka, Pammer Inez, Miskolczi Gábor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Gazsó Imre és Ribarits Agnes, Grünwald Péter Vilmos és Schuth Zsuzsanna, Francsics Péter és Czi- nege Erzsébet, Kurucz Csaba Zoltán és Pinke Erika, Schmidt Ferenc és Lázók Mária, Pénzes Zsolt és Balogh Márta, Mester Károly és Szabó Er­zsébet, Budai Károly és Sárosi Má­ria, Kovács Csaba és Lipcsei Mária, Molnár Károly és Hetesi Anna, Ki­rály Zoltán és Hartmann Anna. Tüs­ke Jenő és Kórós Brigitta, Lajos Attila és Szalisznyó Éva, Gál István és Tóth Éva. Abrahám Gábor és Karli Mária. Gender István és Bó- dis Éva, Molnár Tibor és Horváth Csilla, Peidl Mihály és Ulrich Má­ria, Mrakova József és Dobsza Már­ta. Oláh Miklós és Petrovics Anna. Horváth József és Készéi Éva. MEGHALTAK Fekete Györgyné Balázs Magdolna. Szomor János, Szilas László, Kovács Dénes, Tóth-Dóri Péterné Harsány Margit, Gyarmati Istvánná Lovrencsics Anna, Molnár Anna, Molnár Mária, Tóth Józsefné Csordás Rózsa, Zala- bai Sándorné Bajna Rozália, Hirsch Henrikné Szabó Karolina, Németh Károly, Marosi Károly, Rácz Imréné Bodai Magdolna, Gáspár Gyula, Minker Béláné Sehender Lujza, Mar­tin Ágnes, Nagy Zoltán, Medovarszki Györgyné Vasas Zsófia, Bogdán Sán­dor, Magyar József, Hergyó Sándor. Muth András, Horváth Jánosné Kis- fali Mária, Kórházi felvételes iigyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Meqyei Kórház (Fertőző épület). III. kerület: I. sz. Klinikai Tömb. Sebészet, Bal­eseti sebészet: II. sz. klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.* 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10 52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár­Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SÓS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hivftató a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents