Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-09 / 217. szám
A Dóm tér felülnézetben A belváros a Tiszával Hazai tájakon Á vendégszerető Szegeden Szegedről eddig is az hírlett, hogy vendégváró város, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az odalátogatók jól érezzék magukat, megtalálják a szórakozási, művelődési, pihenési, sportolási lehetőségeket. Oly folyamatos' ez a felkészülés, figyelem a vendégvárásra, hogy talán az ott élő törzslakók már észre sem veszik, hogy mi minden történik ennek érdekében. A városba érkező vendég azonban igen. Különösen érzékelhető ez ezekben a napokban, amikor gazdag programjával zajlanak a Szegedi ünnepi Hetek. A fotóriporter itt közölt képei rápillantást nyújtanak a szép Tisza-parti városra, a szabadtéri játékokra, az újságíró noteszéből élményeit eleveníti fel . . . A A VÁROSKÉP. A Szegedre érkező hazai, vagy külföldi vendéget sok minden megragadja, ha végigsétál néhány utcán. A város gazdag a nagy terekben, a széles utcák jó részét fák övezik, a nyári forróságban kellemes húst nyújtva. A Tisza-parti sétány hangulata alól senki sem vonhatja ki magát, meg- megállva csodálják a víz méltóságteljes hömpölygését, a sebesen tovatűnő motorcsónakokat, irigykedve nézik a stran- dolókat, vagy a szerencsés horgászokat. Tisztának és szépnek tűnik a város, a központjában levő házak, intézmények gondosan rendben tartottak. A szép arcát mutatja így a vendégeknek . .. * A KÖZLEKEDÉS ÉS VENDÉGLÁTÁS. A pécsi polgárnak már csak emlék a villamos, a szegedinek hozzátartozik mindennapi életéhez. Igaz, hogy a szerelvények modernebbek, mint ,a három évtizeddel ezelőtti pé- 1 csiek voltak, de ezek sem igen haladnak azoknál gyorsabban. Az utasok mégsem türelmetlenek, hozzátartozik életrendjükhöz, hogy a villamoson töltendő idővel a napi közlekedésükben számoljanak. Az új mégis „belopta” magát a város közlekedésébe. Megszokottá vált a troli-járat. Miközben áthalad a főtéren, a vendég rácsodálkozó szeme megakad az útvonal jelző táblán, mely szerint a végállomás „Odessza 201 -es épület”. Nem tér, nem "utca — egy épület... Az örvendetes, hogy a szabadtéri játékok jóval éjfél után érnek véget, de a város különböző irányába induló villamosok', autóbuszok még várják a hazafelé tartókat. Mint említettem, lassan, de mindenkit hazavisznek a nyári éjszakában... A melegben a vendég szomjas és hűs kerthelyiségbe, vagy nyitott teraszra vágyik. Szép, nagy, nyitott, árnyas vendéglátóhelyiségei vannak Szegednek. A választék, a kiszolgálás ellen kevés kifogás emelhető. Az már meglepi a vendéget, hogy a patinás hírű sörözőben, a Ha- giban, csak import italt ajánlanak a szomjas vendégnek. A szabadtéri színpad közönségének kiszolgálása viszont minden igényt kielégítő! A SZABADTÉRI. Méretei le- nyűgözőek, a színpadon, a nézőtéren, a környezetben- egyaránt. Már ez elismerésre készteti a vendéget. Az idei produkciók, a műsorkínálat biztosítják a közönségsikert. Hetedszer mutatták be ez évben A cigánybárót - telt nézőterek előtt. A siker kovácsai: a rangos szereposztás, llosialvy Róbert, Melis György, Mészöly Katalin, Jablonkay Éva, Zem- léni Mária, Terebessy Éva, a jól éneklő kórus, a nagyszerű tánc- együttes, mely cigánytáncaival, toborzójával, a Császárkeringővei és a Triccs-traccs polkával jeleskedett, s egy igen jól játszó zenekar. S még további közönségsikerre vár a Teli Vilmos, a Sparíacus-balett bemutatása. Az új vendégek sem fognak csalatkozni . . . Mitzki Ervin Fotó: Enyedi Zoltán A városi tanácsháza A közművelődés! palota A Cigánybáró előadása a szabadtéri színpadon
