Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-08 / 216. szám
1981. augusztus 8., szombat Dunántúli napló 5 Közmű-rekonstrukció Á forró Gázvezeték-épités a Déryné utcában A Déryné utca felújítása Megfelelő ütemben haladnak a munkálatok Ha kevés is a viz a medencében, a cicázáshoz éppen elegendő Falusi vakáció Strandot „nyitottak” a szederkényi srácok Közel egy esztendje annak, hogy Pécsett, a belváros forgalmában oly fontos szerepet betöltő Déryné utcát lezárták és megkezdődött o közművek rekonstrukciója. Azóta lapunkban többször foglalkoztunk az ott végzett munkálatok állásával^ ezzel is biztatva a kivitelező vállalatokat, a szenny-, és csapadékcsatorna, ivóvíz, a gázvezetékcsere mielőbbi befejezésére. Annak idején elsőként a DÉL- VIÉP vonult fel a munkaterületle, hogy az Ágoston tértől a Széchenyi térig elvégezze a csapadék-, és szennyvízvezeték cseréjét. Szabó János és brigádja, a kezdet kezdetétől 3 munkahelyen dolgozik, s mint ahogy tegnap délelőtt ottjártunkkor elmondta, egy jó hónap múltán végeznek a csapadékvíz- csatorna lesüllyesztésével: egyébként a Széchenyi tér torkolatáig tizenkét méteres szakaszon kell lefektetni a csöveket, elhelyezni az aknákat, illetve bekötni a vezetéket. A tizenegy fős brigád befejezte a szennyvízcsatorna kiépítését, a takaróréteg is rákerült a leendő útalapra. Igaz- ugyan, hogy a Déryné utca ma még csatatérhez hasonlítható az ott lakók legnagyobb bánatára, ám ők is tudják, hogy annak elkészülte után végre visszaáll a megszokott rend és nem is olyan sokára. A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat brigádja jelenleg a Fegyveres Erők Klubja északi bejáratánál dolgozik, Hegedűs János csoportvezető szerint legalább még egy hónap szükséges ahhoz, hogy az uj gázvezetéket az utolsó szakaszon is lefektessék, illetve elvégezzék a bekötési munkákat. A gázosok egyébként ez év márciusában kezdték a munkálatokat a Bástya utcánál, a régi vezeték kiváltásával. A csö- portvezetö sajnálkozva mondta el, hogy a nyomvonalon kénytelenek voltak változtatni, mivel nem rendelkeztek megfelelő közmütérképpel, így néhány helyen a már lefektetett szenny-, illetve csapadékcsatornát figyelembe véve az egy méter széles munkaárok helyett annak kétszeres szélességét voltak kénytelenek kiásni. A DDGáz szerelői a bekötéssel is végeztek a Bástya utcától a Zetkin Klára utcáig, a Fegyveres Erők Klubjáig húzódó utcarészen most hegesztik rá az elosztó- vezetékre a bekötőszakaszt, s mint megtudtuk, a jövő hét elején — ha csak az időjárás nem szól közbe — megkezdhetik a munkaárkok befedését, hogy aztán tovább haladhassanak a Széchenyi tér irányába . .. Csak ezt követően jelenhetnek meg az útépítők, högy az év végére az Ágoston tértől, a Déryné utcán át a Széchenyi térig új burkolattal láthassák el a megújúló utcát. E l nem tudom képzelni a gyerekeket, az igazi gyerekeket a bosszantó-ne- vettető gyerekcsinyek nélkül. És csütörtökön a szerencse éppen egy ilyen nyári turpisság szemtanújává tett. A gyerekeknek ragyogott a s'zemük, s élvezték tettük következményét; én, mint kívülálló, könnyen szórakoztam a dolgon, de úgy láttam, a jelenlevő felnőttek, akik a tett helyrehozatalán szorgoskodtak, azok sem tudtak igazán haragudni. Mi is történt tulajdonképpen? Elindultunk felderíteni, mivel töltik, mivel tudják eltölteni a falusi gyerekek a nyarat. Milyen lehetőségük van a szórakozásra, van-e szervezett programjuk, s ha már hazajöttek az egy-két hetes nyaralásból, táborozásból, mire van módjuk egy faluban. Van-e például strand, ahová elmehetnek reggel, ott lehetnek egész nap, és így tovább. Természetesen az olyan gyerekek nyara érdekelt, akik 14 évesnél nem idősebbek. Ők azok, akik még jobban igényelnék az időnkénti szervezett programokat. Erről a feltevésről aztán kiderült, hogy mélységes tévedés, föltalálják ők magukat remekül, egy percig sem unatkoznak. Boly volt az egyik úticélunk, ott azonban már legalább tíz év óta nem működik a strand, viszont ott hallottuk, hogy Szederkényben, a Karasica partján elkészült egy új, így aztán irány, vissza ‘Szederkénybe. Meg is találtuk a bejáratot, s egy hosszú, kitaposott ösvényen eljutottunk a kis medencéhez. De valami nagyon gyanús volt: a medence csak félig vízzel, benne vidáman hancu- roznak a gyerekek, ám a szélén négy—öt felnőtt küzd egy szivattyúval. Tőlük halljuk meg az igazságot: — Ez a strand még egyáltalán nem nyílt meg, a gyerekek nyitották meg saját maguknak. Az egyetlen medence nem túl nagy, éppen nekik való: 25x10 méteres, s már elég régen megépítették. Használni nem lehetett, föl kellett újítani. Nos, ez meg is történt, de még nem volt beszerelve a medencébe az elzáró, így nem lehetett föltölteni, mert a víz természetesen nem maradt volna meg benne. A jövő hétre terveztük a nyitást. Igen ám, de az életrevaló gyerekek már megelégelték a Karasicót, s valamelyikük, vagy inkább" többen, szép suttyomban egy nagy fadugóval elzárták a medence nyílását, s a víztározóból föltöltötték a medencét. Terjedt is a híre futótűzként a faluban: lehet strandolni! Vasárnap már ott nyüzsögtek. Csakhogy ez így nem maradhat; a végleges elzárót kell beszerelni. Időközben azonban a fadugó úgy teleszivta magát vízzel, hogy semmi pénzért onnan kiszedni nem lehetett. így történt, hogy odakerült a szivattyú, s nekiálltak ily módon a medence kiürítéséhez, máskülönben nem tudják megcsinálni. Míg a munka folyik, a maradék gyanús színű vízben tovább tart a boldog fürdés. Odamegyek hozzájuk, persze az utolsó percekig a vízben maradnak, de kiseregle- nek a medence szélére. Norbert, József. Zsolt, két Gábor, Mónika, Erika; a legkisebb nyolc, a legidősebb köztük 13 éves. Egymás szavába vágva mondják: már majdnem mindannyian voltak nyaralni, ki Harkányban, ki a Balatonnál, ki Sikondán. Az iskola is szokott szervezni kirándulásokat, tavaly például Budapesten voltak. Idén nincs ilyen. Semmi szervezett dolog nincs, de ez nem is baj, ők így érzik igazán jól magukat, szabadon. Lehet focizni, horgászni, lejárnak a Karasicához bicikliznek, bejárnak a művelődési házba, ahol van könyvtár olvasnak, játszanak. Két fiú kerékpáron elkísér minket a Karasica-hídig. Megállunk, a korlátra támaszkodva beszélgetünk. — Szoktunk kirándulni is, gyalog és biciklin. Elmegyünk Kéméndre a Schlossberghez. vagy a .nagyerdőre, a rétre. Nem is kell hazamenni ebédelni, rakunk tüzet, sütünk szalonnát és kukoricát. Sose unatkozunk, nagyon jól érezzük magunkat. Dücső Cs. S. Gy. A szigetvári várpark délnyugati csücskében épül a Basa csárda. A hangulatos környezetben létesülő új vendéglátóegység a helyi áfész kezelésében augusztus 20-ára nyilik meg. Fotó: Erb János főzőüst mellett A hőmérő 63 fokot mutatott. L ihegünk, fújtatunk a nagy melegben. Ilyenkor tesszük fel sokszor magunknak a kérdést, úristen, hogy bírják ezt ki például a pékek, cukrászok, szakácsok és öntők, vagyis mindazok, akik amúgy is forróságot lehelő munkahelyeken dolgoznak. A Kazinczy-étterem konyhájában két hatalmas 500 literes főzőüstben lobog alul a gázláng, mellette egy hatalmas háromrekeszes sütő, odább négy zsámolytűzhely, rajta hatalmas serpenyőben rántott hús sül. A forró főzőüst mellett áll a szakács, Pintér János, hatalmas merőkanállal meríti a levest egy kondérba. A rántott húsos serpenyő mellett Szóból Gyuláné. A hőmérséklet 45 fok körül lehet, a kintről belépőt 5 perc múlva elönti a verejték. Hogy lehet ezt reggel 7-től délután 3 óráig egyfolytában eltűrni? A konyha dolgozói csak legyintenek, hogy most nincs is egyáltalán meleg. — Jött volna a hét elején! Tizenegy éve dolgozom itt, de bizony ilyen hőség ritkán fordul elő — mondja Szóból Gyuláné. — Hiába ittunk védőitalt, csináltunk akármit, nem segített. Pintér János szerint ilyen hőségben rövid idő alatt három-négy kiló is lemegy az emberről. A konyha vezetője Gabriel Vendel, azokban a napokban betett egy hőmérőt a konyha egyik sarkába: a higanyszól 63 Celsius foknál állt meg! A konyhának hat fizikai dolgozója van és most, a nyári szezonban este is dolgozni kell, csoportokat étkeztetnek. (A Kazinczy-étterem egyébként este zárva.) Ilyenkor bizony előfordul, hogy reggel 7-től este 8—9-ig is itt kell maradni. A 63 fokos melegben is! A Kazinczy konyhájánál modernebbekben valószínű jobb a helyzet, ott ahol jobban megoldották az elszívást, a szellőztetést. Ám mindenütt forró tűzhelyen főzik az ételt. És csak a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatnak 1100 konyhai dolgozója van. S. Zs. FILMJEGYZET A majmok jobb emberek A címben foglalt állítás igazáról mindazok meggyőződhetnek, akik megnézik A majmok bolygója című amerikai sei-fi filmet. Mert ugyan igaz, hogy egy majomtársadalom sem mentes ez ellentmondásoktól, sőt a kegyetlenkedésektől sem, de végsősoron két majomnak köszönheti a film férfi hőse, hogy életben marad, sőt hogy egy asszony kerül mellé, akivel a film végén elindulhat benépesíteni a bolygót. Amiről akkor már tudjuk, hogy a Föld az. Szóval a majmok jobb emberek. Mert gondoljuk csak végig, tenne-e ilyet fordított helyzetben az ember? Mármint olyant, hogy hirtelen észreveszi, hogy egy nem emberformájú élőlény az értelem jegyeit mutatja. Első megdöbbenése után páni félelembe esne, majd minden erejét összeszedve küzdeni kezdene a másik értelmes életforma ellen. Azon egyszerű oknál fogva, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában, meg így kívánja ezt a sci-fi illem. A bizonyítástól nézzen most el az olvasó, gondoljon csak azokra a sci-fi filmekre, amelyekben nem emberi eredetű értelmes lények tűnnek fel. Az ember addig küzd ellenük, míg vagy le nem győzi őket, vagy megfutamodásra nem kényszeríti őket. Aki olvasta Pierre Boulle azonos című regényét, az tudja, hogy a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint a nyomában készült film esetében. A regényhez képest nemcsak a történet egyszerűsödött le, hanem az „eszmei mondanivaló" is amolyan „eszmei ejnye-ej- nyére": lám, lám ide juttok ti, nemes emberek, ha túl sokat játszotok az atombombával! Nem elég, hogy elpusztultok, de maradékotok helyet cserélhet a majmok népével. Akikről viszont kiderül, hogy jobb emberek, mint az emberek. Még az olyan egészen ap- 'ró dolgokban is, hogy leszámítva a nagy hajtóvadászatokat, a filmbéli értelmes majmok többnyire békében hagyják a filmbéli értelmetlen embereket, szemben a valóságos emberekkel, akik az őserdők kipusztításával, vegyszerekkel, környezetszennyezéssel hajtóvadászatok nélkül is alaposabb munkát végeznek az értelmet- lén lények kipusztítása terén, mint a filmbéli majmok. A film sorra felsorakoztatja az érveket, melyek a címbeli állítást bizonyítják, de a következtetést mégsem vonja le konzekvensen. Addig csűri-csa- varja a dolgokat, míg ki nem derül, hogy noha a majmok jobb emberek, az emberek jobbak mint a majmok. Hogy miért? Csak. A legemberibb, sőt embernél emberibb majom is sokkolta csúnyább, mint az értelem nélkül vegetáló emberasszony. Győz a faji előítélet: a férfi, aki azt hiszi, idegen bolygón szállt le, s nem a földön, inkább lép házasságra (nem de jure, hanem de fakto) egy számára majomértelmességű emberszabásúval, mint egy emberértelmű emberszabásúval. A fehérember előtt új perspektíva nyílhat, lévén, hogy meghal az utolsó néger is a földön, s az űrhajós csodaszerszámától szépséges, de bugyuta asszonya is okosodik. A majmok meg maradjanak maguknak. (bodá)
