Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-08 / 216. szám
1981. augusztus 8., szombat Dunántúli napló 3 Táplálni kell a vállalkozói kedvét Kisiparosok és nagy- vállalatok együttműködése Mini szövetkezeteket és társulásokat alakítanak Az ellendi Hornung csalód műhelyében a börgyári cserzőhordókhoz készít bronz szelepeket a csa- • Iád legidősebb tagja. Fotó: Erb M |egéri megrendelést elfogadni, sőt vállalkozni is a négy megye — Baranya, Somogy, Tolna, Zala — kisiparosait össze- * fogó Kisipari Termeltető Vállalat pécsi irodájának a szervezésében. A Dél-Dunántúlról 400—500 kisiparos vállal rendszeresen valamilyen feladatot a KTV-nél. | Esztétikus megoldások Készülnek a zsalus ajtók a BÉV új asztalosüzemében Üj termékek a BÉV asztalosüzeméből Az egyéni és a vállalati haszon is jó, pedig több fékező tényező nyirbálja a vállalkozói kedvet. így például az, hogy egy kisiparos maximum csak három alkalmazottat fogadhat fel munkavállalásai teljesítésére, vagy a negyedévi bruttó termelési értéke nem haladhatja meg a 100 000 forintot. Építőknél ez még alább száll és nem lehet több 50 000 forintnál. Mindebben hamarosan változás lesz. A KTV fokozatosan bevezeti a szakipari szolgáltató tevékenységet, és ennek keretében lehetőség nyílik a magánvállalkozóknak az állami és a szövetkezeti építkezéseken a villany-, a vízvezeték-, a központi- fűtés-, a gázvezeték-szerelésre, a nyílászáró-készítésre és illesztésre, a falburkolásra, festésre, mázolásra, sőt vasszerkezeti elemek gyártására, beillesztésére is. Már ilyen jellegű munkára fogadtak fel kisiparosokat az Agroberrel együttműködve a pécsi borpalackozó, mérleghitelesitő állomás rekonstrukciójára, a Sellyéi Agrokémia új telepének a befejezésére. Eddig a KTV pécsi irodája gyárak, ipari szövetkezetek, tsz- melléküzemek háttéripari tevékenységéhez, valamint hiánycikk pótlásához keresett mun- ikaerőt, és az évenkénti átlag 60 millió forintos termelési értéke ebből eredt. Ez a hat évvel ezelőttinek egyébként a háromszorosa. Jelenleg a Dél-Dunán- túlon 500 vállalat, 80 kereskedelmi egység, ,60 költségvetési üzem, 40 ipari szövetkezet, 30 tsz-melléküzem tart igényt folyamatosan a KTV-vel való együttműködésre, amely az új profil bevezetésével tovább gazdagodik. A több mint 700 megrendelő részére 10—15 terméket, így biztonsági ajtó tolózárat, csőelzáró szerkezetet, padlóba süllyeszthető ajtócsukót, Bommer-ajtó- pántot, ezenkívül 200—300-fé- le részegységet, alkatrészt állíttat elő a KTV rendkívül gyorsan, kifogástalan minőségben és mindig a kért határidőre. Mindezt 20 szakma szakemberei gyártják és a legtöbben, több mint 200-an fémmegmunkálók, főként forgácsolók, lakatosok. Utána a faipari szakmák következnek. A legrégibb és a legjelentősebb partnerek között említendő az ÉPGÉP pécsi és barcsi gyára, a Ka- posgép, a Titán Kereskedelmi Vállalat, a Barcsi Építőipari Közös Vállalat, az ÉVIG bajai gyára; mindegyik évi 5 millió forintos megrendelésre köt szerződést. De komoly az üzleti kapcsolat a kaposvári Delta Ipari Szövetkezettel, a simon- tcrnyai Simovill Szövetkezettel, a pécs-reménypusztaí tsz-szel és a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezettel. • Ha valahol lépni kellene megyénkben is, az épp a hiánycikkpótlás, hisz a Dél-Dunántúlról csak tízféle hiánycikk megszüntetésével foglalkoznak alig húszán. Ugyanis a hiánycikk gyártásához szükséges ap- ió alkatrészek előteremtésére a kereskedelem alig tesz lépést. Nincs például 0,8x10 mm-es laprugó, vagy 3x5 mm-es szegecs. A nagykereskedelem a magas előállítási árat kifogásolja például az ajtóbiztonsági tolózár esetébén is, amelyből egy párat 28 forintért készített az Elzett Művek, míg a kisiparosok 45 forintért ajánlják. Az anyagbeszerzésben a KTV elmegy a gyártó céghez is, de például a 2,5 mm-es hidegen hengerelt lemezt a Dunai Vasmű nem hajlandó 500 mázsánál kisebb tételben árusítani. Ilyen körülmények között az ajtóbiztonsági tolózár és a bőrlyukasztó minden erőfeszítés ellenére ismét hiánycikk lesz, hisz hosszú távon a kisiparos leleményessége sem képes az alkatrész-utánpótlást biztosítani. Nórái Béla, a KTV dél-dunántúli kirendeltségének a vezetője e vontatkozásban épp a kisszövetkezetek, a különféle társulások megszervezésében bízik. Messzemenően támogatják ezeket a többségükben családi vállalkozásokat. Már követendő példát is említhetünk, így a nagykanizsai Bence családot, amelynek az évi produktuma 7 millió forint a hiánycikknek számító ajtóbiztonsági tolózárból és a Bommer-ajtó- pántból. De sokat tesz a Hornung család is Ellendről, így többek között forgácsol, lakatos- munkát végez a BCM-nek, a Pécsi Bőrgyárnak, a bajai EVIG- nek. A nagykanizsai vállalkozó szellemű csalódok épp Baranyában vállalnak hosszú távon is munkát. így Büki József és alkalmazottjai a pécsi Áfor-te- lep, a füszértes banánérlelő és a mérlegjavító felújításában vesz részt. Ezenkívül Horváth László, Csizmadia Csaba, Bai Gyula és 10 alkalmazottjuk célfeladatok teljesítésére mini szövetkezetét hozott létre, hogy eredményesen vegyenek részt a Sellyéi Agrokémia új telephelyének, az új pécsi tűzoltólaktanya, a mohácsi malom építésében, valamint a Pécsi Tanárképző Főiskola kazónház-re- konstrukciójában. örvendetes, hogy épp a Baranya megyei Építőipari Vállalat közvetíti az igényeket, amely kisiparos bedolgozásra számít a Líbiába szánt zsaluleveles ablakok vasalásában is. A legszebb példát épp egy baranyai mini társulás szolgálja: Csippa Aladár és családja, valamint 5 kisiparos, akik az Áfor és az ÉPGÉP legmegbízhatóbb vasszerkezeti festői. A szövetkezeti jellegű munka- közösségek még az anyagbeszerzésre is vállalkoznak. Mindenképpen példaképei az újszerű vállalkozó szellemnek. Csuti János Félköríves ajtók, Elindult valami új a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat új asztalosüzemében. Még a nyár elején hallottuk a hírt, hogy Szántódpuszta rekonstrukciós programjában részt vesz a BÉV is — mégpedig az asztalosüzemén keresztül. Az egykori cselédházakat — luxus szálláshelyekké újítják fel. A felújítás terveit Vida Gyula, a vállalat építész tervezője készítette ugyanúgy, mint a hozzá stílusban illeszkedő bútorokat is, amelyeket a vállalat új asztalosüzemében készítenek majd el. Már akkor meglepődtünk, mikor a Barbakán borozót átadták és a környezethez illő berendezésről kiderült, ennek is a BÉV volt a kivitelezője. És most legutóbb a Pécsi Ipari Vásáron a díjazott termékek között találhattuk a keskeny léczsalus ajtóval készített, különböző színekre pácolt beépíthető szekrényeket és a különösen szép, félköríves ajtókat, ablakokat, utóbbiak zsalus zárótáblával készültek. Az üzem fő profilja az épü- letasztalosi tevékenység, a különböző nyílászárók készítése. Am ez a kqpacitásának csak kis hányadát köti le. Ugyanis az országban felépített lakótelepi lakások ajtajainak, ablakainak 90 százalékát a FAÉP VóMalat készíti, amelyik korszerű gépsorokkal, nagy szériában, gazdaságosabban tudja azt előállítani. .Így a BÉV asztalosüzeme egyre inkább az egyedi kivitezsalus ablakok lezésű épületek nyílászáróinak gyártására áll rá. Az íves ablakokkal, a zsalutáblákkal, az eddigi unalmas bejárati ajtók helyett keresett új, esztétikus megoldásokkal egyéni hangulatú, sőt műemléki környezethez is igazodó épületeket lehet létrehozni, aminek városképi szempontból óriási jelentősége van. A vásáron bemutatott mintadarabok ennek az új kezdeményezésnek méltó példái. Ez azonban nem köti le az évi 1,8 millió négyzetméteres gyártókapacitást. így lehetőség van arra, hogy a nyílászárók mellett olyan belsőépítészi asztalosmunkát is elvállaljon, mint a már említett Szántódpuszta, továbbá Barcson a Boróka borozó berendezése, és ha igérvy van rá, a vásáron kiállított egyedi beépített szekrények. A múlt év áprilisától termelő üzem egyelőre egy műszakban dolgozik. Az egy műszak termelési kapacitása 40 millió forint. A két műszak ennek a dupláját jelentené. Hogy sikerül-e ezt elérni, a létszámgondokat leküzdeni, ez a jövő kérdése.. Mindenesetre a vásáron óriási közönségsikert arattak, máris sok az érdeklődő és az új ajtókból, ablakokból a Tü- zép megrendelte az első 200 darabos tételt. Me'gindult tehát egy folyamat, újonnan építkezők, lakásfelújítók előtt felcsillantottak új lehetőségeket. Kár lenne, ha a jó kezdeményezés zsákutcába kerülne. , * S. Zs. Öt év alatt 650 millió‘forint Középtávú szociális tervet készítenek a tsz-ek Üdültetés, lakásépítési támogatás Megalakulásuk óta. most első ízben készítenek szociális középtávú tervet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A TÖT ajánlása a baranyai szövetkezetek többségében is kedvező visszhangra talált. Negyven tsz már elkészítette szociális ötéves tervét. Szociális gondoskodás A tsz-ek megtartó ereje a foglalkoztatási és kereseti színvonal mellett mind nagyobb mértékben függ a szociális gondoskodás színvonalától. Ahol nem gondoskodnak a tagok élet- és munkakörülményeinek folyamatos javításáról, — üzemi étkeztetés, munkába szállítás, lakásépítés támogatása, orvosi ellátás, s a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló kulturális, sportolási, üdültetési lehetőségek megteremtése stb. — onnan előbb-utóbb eláramlik a munkaerő, s ezen belül is főként a szakképzettebb fiatal korosztály. Gondoskodni azonban nemcsak róluk kell, de a 18 000 termelőszövetkezeti nyugdíjasról is. Azokról az idős emberekről, akik már megtették kötelességüket. A TOT IV. kongresszusára kiadott dokumentum történelmi jelentőségűnek nevezi azt a tényt, hogy a tsz-tagok társadalombiztosítási ellátása az elmúlt években a társadalom többi dolgozójával azonos szintre került, hogy kiegyenlítődött a nyugdíjkorhatárban meglévő különbség. 1975-höz képest 1123 forintról 2123 forintra nőtt a saját jogú tsz-tagi nyugdijak átlagösszege, de ez o kevesebb szolgálati idő és egyéb okok miatt még mindig alacsonyabb, mint a. munkásoké, alkalmazottaké. A most készülő szociális tervek segélyezési alapja a naqycsaládosok és a pályakezdő fiatalok mellett elsősorban az idős, beteg tsz- tagok megsegítését szolgaija. Lakásépítési támogatás, üzemegészségügyi ellátás, szervezett üdültetés, ezek azok a szociális területek, amelyekben o legnagyobb a termelőszövetkezeti tagok hátránya a társadalom más rétegeivel szemben, nemcsak országosan, Baranyában is. A lakás az egyik legfontosabb, ami a szakembereket, a fiatalokat a szövetkezethez köti. A szövetkezetek erőfeszítései ellenére ebben alig van előrelépés, mivel a szövetkezeti dolgozók lakásépítésének-vásárlá- sának állami támogatásában a feltételek lényegesen kedvezőtlenebbek az átlagosnál. Az üzemegészségügy elmaradottságát mutatja, hogy az ország tsz-eiben csak 6 főállású üzemi orvos dolgozik, Baranyában egy sem. Vannak jó kezdeményezések a mohácsi járásban, ahol a kórház és rendelő- intézet szakorvosai néhány környező tsz-ben a hét meghatározott napjain tartanak szakrendelést, s bizonyos szűrőmunkát is elvégeznek. Ez azonban nem általános, s főként nem pótolja a prevenciót végző üzemorvos munkáját. Az intézményes üdülés szélesítése a szövetkezeti mozgalom jogos és indokolt igénye" — állapítja meg a dokumentum, amelyből az is kitűnik, hog* minden eddigi erőfeszítés ellenére jelenleg csak a tsz-tagság 3 százalékának biztosítható üdülési, pihenési lehetőség. S bár ez országos adat, Baranya helyzete is csak egy árnyalattal jobb ennél. Talán azzal, hogy itt működik a tsz-ek 200 ágyas harkányi gyógyüdülője, amelyben 15 baranyai tsz rendelkezik részjeggyel. Szervezett üdültetésben mintegy 3000 tsz-tag vesz részt évente a megyéből. Két tsz-üdülő építési társulás van alakulóban. Békésgyulán egy 200 ágyas, Siófokon az Aranyparton egy 400 ágyas tszüdülő építésére kerül sor. Ez utóbbiban érintettek a baranyai termelőszövetkezetek is, főként az a húsz tsz, amelyben teljesen megoldatlan még a szervezett üdültetés. A társulást a Somogy megyei Tsz Szövetség szervezi. Az érdeklődés nagy, amit a magas — félmillió forintot kitevő ■— részjegyár mérsékel. Mire fordítják a milliókat? A most készülő középtávú tervek adatai alapján Baranya termelőszövetkezetei a VI. ötéves tervben saját forrásból 650 millió forintot fordítanak a szociális célok megvalósítására. Ebből üdülési célra 20 millió, lakásépítési támogatásra 28,5 millió forint jut. Sok mindent kell fedezni a 650 millióból, mindenekelőtt a munkás- szállítást, ami 120 milliós tétel, vagy az üzemi étkeztetést, amire 101 millió forint jut majd. jelenleg a megye tsz-einek 70 százalékában oldották meg. vegy saját üzemi konyhával, vagy az áfész-szel kooperálva az üzemi étkeztetést, ami iránt egyre nő az igény. Fedezni kell ebből az összegből a munka- és környezetvédelmi kiadásokat, a munkaruha-ellátást, a gyermekintézmények, tsz-sportkörök támogatását és á^ kulturális kiadásokat, ifjúsági- klubok, öntevékeny „művészeti csoportok támogatását, vagyis mindent, ami nem kifejezetten termelési célú befektetés. Arra a kérdésre, hogy az ösz- szeg mennyiben fedezi az igényeket, ma még nem lehet választ adni. - Rné Hidfelújitás. A millenniumi ünnepségekre a Hősök terénél épült hidat az évek folyamán olyan károsodások érték, hogy szükségessé vált felújítása. Az épitök a terveknek megfelelően haladnak a munkával, s így várhatóan augusztus végére megindulhat a a forgalom a felújított hidon.
