Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-06 / 214. szám
6 Dunántúli napló 1981. augusztus 6., csütörtök Hangulatos hétvég* * szőlöskertekben f Postavölgy F ejemre lógnak a hűs ágak, a meggy gyönyörű meggypiros (mi más is lehetne), a természet az idén bőkezű volt a dús gyümölcsű öreg fához és remélhetően a szőlőhöz is: nemcsak Rózsahegyiéknél, hanem körben a szomszédos kertekben, annyi a fürt egy-egy tőkén, hogy csak hordó legyen elég, ami majd befogadja a termést. Ha minden jól megy persze, mert a szüretig még reménykedve sóhajtozhatnak a szőlőtulajdonosok Nagypostavölgyben is. Ez a változó, kiszámíthatatlan időjárás, a forróság, eső, lehűlés, ismét forróság a permetezés szigorú rendjére inti a gazdákat. Gazdákat? Rózsahegyi Mátyás felesége mondja: — A szőlőnek nem gazda, hanem szolga kell! Meg kell hagyni, szépen „szolgálják” ezt a jó kétszáz négyszögölnyi kis szőlőskertet. Tizenvalahány éve fokozatosan telepítették be szőlővel ezt az enyhén lejtő telket, a vesszőket kordonra húzták fel, a sorok végén a faoszlopon megjelölték a fajtákat — nem saját, hanem a vendégek, barátok tájékoztatására: bánáti rizling, Kocsis Irma, tramini, olasz rizling. A sorok köze tiszta, a fürtök és az üde levélzet szinte fürdik ^bben az áldott jó napfényben. Nagypostavölgy egyetlen élelmiszerboltja után balra kanyarodik az út föl a tetőre, ott aztán jobbra végződik zsákutcában. Olyan ez a környék — jó termést adott barack- meggy- és cseresznyefáival, gondozott, korszerűen művelt szőlőivel — mint egy földi paradicsom. Aki csak a Mecsekről tekint le a városra, kissé összetolódva látja az utcákat, tereket, csomópontokat, ám innét nézve — a nagypostavölgyi dombokról — kitárulkozik a város, szinte minden épület külön-kü- lön látható teljes alakzatában, mint egy feltámasztott, lejtős maketten. A verandáról átlátni déli irányban, a túloldalon álló modern vonalú fehér templo- mocskára. Azon a környéken van szőlője néhány színművésznek, valamivel közelebb több üzemi és vállalati dolgozónak, hivatalnoknak, és persze, az őslakóknak. Körülbelül kétszázötven—háromszáz „újgazda" kertészkedik Nagy- és Kispostavölgyben. Főként a hatvanas évek második felétől. — Mi megvásároltuk ezt a telket, de a hetvenes évek elejétől a tanács már kishaszon- bérbe adott ki parcellákat. Mindegyiknek megvan az előnye, hátránya. A kishaszonbér- lők igazán kevés bért fizetnek évente, viszont a tulajdonjog nem illeti őket. — Milyen volt ez a telek? — Csak meggyfák voltak, ki kellett vágni jó néhányat, mert nagyon elöregedtek, némelyik már évek óta nem hozott termést. A helybeliek meg is szóltak érte, de hát ők nem tudták, milyen állapotban vannak a fák. Különben pedig már eleve szőlőt akartunk telepíteni, kellett a hely. Persze ültettem később gyümölcsfát is? amennyire a hely engedte. Fényképeket nézegetünk: a kert és házépítés minden mozzanatát megörökítették. Kiásták az alapot, aztán épült a pince, később felállították a Szentlőrinci ÁFÉSZ-től vásárolt — elemekből összeállítható — masz- szív faházat, elkészült a veranda is, ahonnét rálátni a hegyre fölkúszó városra, esténként milliónyi fényeire. Az épület egy tágas szobából, kiskonyhából áll, falépcső vezet fel a manzárdra. — Azt is berendeztük, mert a padlásra, legalábbis eredeti funkcióját illetően nincs szükségünk. A pincének van egy előtere, asztallal, ülőhelyekkel, kedves kis borozóra emlékeztet. Szerszámokat — permetező, kapa, kasza — kartonfüggönnyel takarták el. Vaspántos tölgyfaajtón túl vannak a piros abron- csú hordók, ászokfára helyezve, a falon néhány üveglopó, polcon különböző méretű poharak, kínos rendben. A verandáról nyíló nagyszobában városi lakásban használatos bútorok árasztanak otthonos hangulatot, tv-vel, rádióval, kisebb könyvespolcokkal, ahol persze nem szépirodalmat, hanem szőlőműveléssel, borkezeléssel kapcsolatos szakkönyveket találhatunk. A városkörnyéki présházak zöme ma már ilyen: hétvégi pihenésre, kényelemre szolgáló környezetet biztosítanak. A régi - eredeti pincék, présházak — persze megint más hangulatot árasztanak. A lakóterületektől messze eső pincéket inkább csak a férfiak látogatják, ennyivel szerényebb a berendezés is, megbocsátható rendetlenséggel. De mindegy, hogy milyen a présház vagy pince: már maga a szőlő — ahol csak fölbukkan a határban — az emberi közelséget, melegséget idézi. — Tulajdonképpen miért vettétek meg ezt a kétszáz négyszögölt? — Semmiképpen nem azért, hogy az ember olcsóbban jusson hozzá egy kis borhoz, mert ha jól utánaszámolnánk, egy liter többe kerül, mintha boltban vennénk. Hagem mert szép a vidék, jó a levegő, és a tavasztól őszig tartó munka fárasztó is meg frissítő is. Arról, nem is beszélve, hogy nagyon sok barátunk, ismerősünk van. Itt kint összejövünk, annál nincs jobb a világon. Egy balatoni Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat), III. kerület: f. sz. Klinikai Tömb. Sebészet, Baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u, 23., tel.: 11-169. Munkácsy kis vityillót közel sem tudnánk úgy kihasználni, mint ezt. Már a távolság miatt sem. Hogy az ember csupán két—három hetet eltöltsön ott, hát azért nem érdemes pénzt kiadni. Ez is sokba került, de ahogy összejött egy kis pénzünk, úgy építgettünk. Nem hajtott bennünket senki. A városból húsz perc alatt kiérünk autóbusszal. Itt még a téli hétvégek is hangulatosak. — Az újdonsült szőlősgazdák szomszédolnak? — Igen. Ott van az Elemér szőlője, amott az öcsémé, lehet, hogy ki is jön délután. Ncgyon jó oportója van. Megkóstolgatjuk egymás borát, többnyire azonos fajtájú szőlőket telepítettünk, de azért érdekes módon mindegyikünk borának más-más az „egyénisége". A falon — különböző nemzetiségű, háromszögletű kis sportzászlók függenek. Rózsahegyi Mátyás a Pécs városi Sportfelügyelőség vezetője. — Ezek a sportkapcsolatok emlékei. Lahtiból több finn barátunk járt már itt. — Vizet honnét szereztek? — Itt van a gombnyomásos kát! — mondja Marika, Rózsahegyi felesége és elneveti magát. — Hogy-hogy gombnyomásos? — Olyan szerkentyű van raj- tc. Muszáj volt „modernizálni”, mert a negyvenméteres kút egy kicsit ferde, és a vödör elakadt útközben. Állítólag azért, mert a kútásónak félóránként kellett léküldeni egy kis bort, így aztán a mértéket egy kicsit eltévesztette. A kutat hét szőlősgazda fúratta, a költségeket megosztották, egyre jutott két és fél—háromezer forint. Kitűnő friss hideg víz, a ftöccsök nagyszerűek. Olvastam már néhány pincekölteményt, ez újabb, ami Matyiék boroskancsójón látható: „Azért adta az isten a bort az ember fiának, hogy a víz maradjon meg a szamárnak . . ." Tehát az ember fiának” és nem a lányának, ezért az asztalnál ülő hölgyek elől el is húzzuk a poharakat. Sikertelenül. Rab Ferenc M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpolikliQÍka, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10 52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon — este 7-től reggel 7 óráig. Kórházi felvételes ügyeletek Saee* éue sxllBetel« Alexander Fleming, a penicillin feltalálnia Az első igazán hatásos antibiotikum Száz esztendeje — 1881. augusztus 6-án — született a skóciai Loudonban Alexander Fleming, századunk talán legnagyobb hatású orvosi vívmányának, a penicilinnek a felfedezője. Fleming az emberiség rendelkezésére bocsátotta az első igazán hatásos antibiotikumot, és a benne rejlő beláthatatlan lehetőségekkel óriási távlatokat nyitott korunk orvos- tudományának. Sorsa — amint Andié Maurois Fleming életútját megrajzoló könyvében kiemeli — önmagában is regényes: felfedezése a véletlen és az alapos tudás harmóniáját jelenti, bár a nagy felfedező pályakezdésének elején inkább sportemberként, semmint tudományos lángelmeként tűnt fel, de fegyelmezettsége és kitartó érdeklődése végül a Nobel- dijhoz és az emberiség elismeréséhez vezetett. 11-én hunyt el, és az egész világ gyászolta. A londoni Szent Pál székesegyházban nyugszik. Lényét egyszerű síremléke fejezi ki talán a legjobban, amelyen csak nevének kezdőbetűi állnak. Kapronczay Károly Pécs-Baranya művelődési életének kezdetei a felszabadulás után (6.) A „bölcsészek" demokratikus ifjúsági szervezetei Fleming apja skóciai gazdálkodó volt. Korán elvesztette. Előbb - középiskoláinak elvégzése után — egy hajóstársaság szolgálatában állt, majd katonaként részt vett a búr háborúban. Orvos fivére ösztönzésére végül beiratkozott a londoni egyetem orvosi karára és tanulmányainak színhelyéül a St. Mary kórházat választotta. Valójában sebész akart lenni, de Freeman doktor (a kórház kiváló bakteriológusa) lövészcsapatot szervezett, és felfigyelt az ifjú Fleminqre. Fleming nemcsak a lövészcsapathoz csatlakozott, hanem Freeman ajánlására a St. Mary kórház bokteriolóqiai laboratóriumának munkatársa is lett, amelynek vezetője Wright professzor, r tífusz elleni védőoltás felfedezőié volt. Ez a szérum a századelő csodaszere, amelynek jelentősége talán Paul Erlich német bakteriológus Salvarsan- készítményéhez hasonlítható. Wriqht és Erlich szoros kapcsolatot tartott fenn. Erlich 1909. évi londoni látogatásán fiqyelt fel Fleminqre, s rendelkezésére bocsátotta Salvarsan-készítmé- nvét és útmutatásaival elsőnek alkalmazta Londonban. Az első világháború küzdelmeiben Fleming főhadnagyi rangban vett részt, katonaorvosi gyakorlatában általánosan használta Wriqht és Erlich készítményeit. Számtalan katona életét mentette meg, de felfigyelt arra, hogy a gránátok tépte sebek milliárdnyi baktérium okozta gennyedésein és üszkösödésein nem tudnak segíteni. tehetetlenül állnak a haldoklók mellett. Gyakran gondolt Erlich Salvarsan-készít- ménvére, amely a vérbetegség egyik csoportját, a spirochetá- kat pusztítja el, és ez a gondolat adott ösztönzést későbbi kutatásaihoz. Az élő szervezetre nem toxikus hatású antibak- teriális anyagot kívánt előállítani. 1924-ben felfedezte a bakteriotikus hatású lizozimot, majd 1928-ban felfigyelt arra, hogy a Penicillum notaium tenyészetéből nyerhető az az általa penicillinnek nevezett anyag, amely nagyobb hígításban meggátolja a sztafilo- kokuszok növekedését. Figyelemmel kísérte a baktériumok penicillinérzékenységét, majd 1939-re előállította a kristályos penicillint, tisztázta kémiai szerkezetét. Ekkorra már egyetemi tanár volt, akinek vizsgálódásait a világ egész orvos- társadalma figyelőmmel kísérte. A penicillint 1941-ben már emberen is alkalmazták, és 1945- ben Fleming joggal nyerte el az orvosi élettan tárgykörében a Nobel-díjat. Tekintélye óriási volt, s bár életművét még többen kiegészítették, jelentőségét nem ho- mályosíthatták el. 1955. március A pécsi egyetem bölcsésztudományi karát 1940-ben megszüntette a kultuszkormányzat, s csak Pécs felszabadulása után sikerült újra rövid időre visszaállítani — akkor is csak tanárképző tanfolyam formájában. Tanárképző tanfolyam A tanárképző tanfolyamot a régi bölcsészeti kar mintájára szervezték meg. Tanárainak egy része a Szegedre helyezett egyetemi bölcsészkari profesz- szorokból, másik része az egyetem magántanáraiból adódott, míg a többi megbízott előadó volt. Magyar nyelvből és irodalomból dr. Vargha Damján, dr. Klemm Antal egyetemi tanárok, dr. Várkonyi Nándor és dr. Hegedűs Lajos magántanárok, ill. dr. Szabó Aladár gimnáziumi tanárok adták elő az anyagot. Latin nyelvből és irodalomból dr. Kardos László magántanár és dr. Holub József rektor, egyetemi tanár hirdetett kollégiumot. A német stúdiumokat dr. Angyal Endre gimnáziumi tanár, valamint dr. Mayer Móric gimnáziumi tanár adták elő. A francia szakosok dr. Birkás Géza személyében az egyetem régi professzorát hállgathatták, aki mellett dr. Győry János gimn. tanár és dr. Loviaquin Sándor lektor működött. Olasz irodalmat dr. Vándor Gyula gimn. tanár és kisegítésül dr. Kardos Tibor adott elő. A földrajz előadója dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi magántanár. A fizika előadója dr. Ernst Jenő. a kémiáé dr. Chol- noky László c. rendkívüli tanárok. A matematikát dr. Bóka István gimnáziumi igazgató adta elő, a filozófiát dr. Losonczy István ny. r. tanár vállalta, Gábor Jenő és dr. Gálos László művészettörténeti előadásokat hirdetett meg, míg a pedagógia két kollégiumának előadói dr. Barankay Lajos és dr. Horváth Viktor voltak. • A tanórképzős hallgatóság egy része csakhamar felismerte szerepét nemcsak a választott szaktudomány hallgatása és elsajátítása terén, hanem a társadalomban is, és . megalakították az „Ifjúkommunisták Sze- minárium”-át, Első előadását 1945. január 23-án tartotta, mint a Kommunista Párt Ifjúsági Csoportja. Az első szemináriumi előadást Hanák Péter nyitotta meg. Dr. Kardos Tibor, egyetemi m. tanár Szocialista hangok újkori irodalmunkban c. előadásában megvilágította azokat a titkos „földalatti” szálakat, melyek a különböző nemzetek társadalmi és irodalmi megnyilvánulásait összekapcsolják. 1946. március 9-én tartotta a Bölcsészkor irodalmi délutánját — írta a Dunántúli Népszava 1946. március 9-én. „A környező népek költészete és zenéje a Bölcsészkor irodalmi délutánján” — adta hírül az Új Dunántúl — március 12-én: „A bölcsészettan hallgatók első csoportja már januárban összeült, noha kitéve a háború minden tragikus esélyének, szerencsésnek érezték magukat, hogy ideiglenes keretek között bár, folytathatják tanulmányaikat. Érezték azt, hogy vállalt feladataikon kívül hivatás is vár reájuk: ez a hivatás pedig a magyar kultúra épségénél^ védelme, megőrzése és kiterjesztése is” — írja lap. Ahhoz azonban, hogy ezt a hivatást betölthessék, ismerni kell azoknak a népeknek műveltségét is, amelyek körülöttünk élnek, akikkel közös volt történelmi életünk, és közös lesz sorsunk a jövőben is. Ezért az ifjúság újító szelleméhez híven, és hogy irányt mutasson, első irodalmi délutánján ezeknek költészetét mutatják be. Hiszen abban a nagy élet-halál játszmában, amelyben éltünk és élünk, ismernünk kell társainkat, és tudnunk kell, melyek azok az erők, amelyekre számíthatunk. A befejező gondolat jegyében bolgár, délszláv, szlovén, román, orosz és északi szláv (cseh, szlovák) költők műveiből adtak elő szemelvényeket; Eiter Teréz Illés Mózes, Róbert László, Tillai Ernő, Teleki Erzsébet és Barkó Ilona. A zenei részek tolmácsolásában Várnagy Lajos és Halász Kálmán arattak sikert. A „Mérleg” munkaközösség A harmadik ún. „bölcsész" szervezet a „Mérleg" munka- közösség volt. Alapító levelében így határozta meg célkitűzéseit a szervezet: „címe jelképül szolgál és kifejezi irányvonalát, amint a mérleg két ága egyenlően mutat kelet és nyugat felé, úgy a társaság érdeklődése is kiterjed mindkét irányba, de alapzata biztosan áll a magyar talajon." A „Mérleg" munkaközösség tagjai egyetemi hallgatók, felsőbb osztályos diákok és tanulmányaikat nem folytató, de dolgozni és művelődni vágyó mindkét nembeli ifjúság. Érdeklődési körük szerint két tagozatot alkotnak. Egyikben irodalommal és művészetekkel, a másikban természet-, társadalom- és gazdaságtudományokkal foglalkoznak.
