Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-06 / 214. szám

1981. augusztus 6., csütörtök Dunántúli napló 3 A Pécsi Akadémiai Bizottság ötéves terve Öt kutatási főirány A közelmúltban fogadta el az MTA Pécsi Akadémiai Bi­zottsága középtávú - 1981- 85-ös — kutatási tervét. A bizottság titkárát, Czeglédi Béla kandidátust kértük meg, ismertesse a terv főbb vonalait. — A Pécsi Akadémiai Bi­zottság a következő évekre öt kutatási főirányt fogadott el: Dél-Dunántúl természeti erőforrásainak komplex kuta­tása; bányaegészségügyi és bányászati ergonómia, urba- nizálódás és agglomerálódás a Dél-Dunántúion; agrár ökoszisztémáink környezetvé­delmi problémái; valamint az innovációs kezdeménye­zések az általános és közép­fokú oktatásban, illetve a ta­nárképzésben. Ezek a kuta­tási tervek összhangban áll­nak az országos célkitűzések­kel és az egyes tárcák prog­ramjaival is. Amit áltlalában el lehet mondani a PAB-nak és kilenc szakbizottságának ötéves célkitűzéseiről: hazai és nemzetközi vitafórumok­kal kívánjuk segíteni a ter­vek megvalósítását, építünk a fiatal kutatók eredményei­re, támogatjuk kutatásaikat, segítjük tudományos minősí­tésük megszerzését. A bizott­ság összehangolja a terüle­tén működő kutatóhelyek munkáját és ápolja kapcso­latait az ország más területi akadémiai bizottságaival, in­tézményeivel, illetve az MTA osztályaival. Környezetünk vérifilméhen védelmében Említésre érdemes, hogy terveinkben a környezetvéde­lem minden szakterületen nagy hangsúlyt kapott. Indo­kolni talán nem is nagyon kell hogy miért; a környe­zet szennyezése igen nagy mértékben folyik, a levegőé éppen úgy mint a talajé vagy vizeinké. Baranyában is rossz a vízhelyzet, kevés a bő vizű folyó. (Köztudott, hogy Pécs Duna-vizet használ, és gondokba ütközik Kaposvár vízellátása is.) Azt pedig ugyancsak nem most mond­juk ki először, hogy Pécs az ország egyik legszennyezet­tebb levegőjű városa. A kör­nyezetvédelmi kutatásokat ezért szorgalmazzuk - mond­ta Czeglédi Béla. A Pécsi Akadémiai Bizott­ság kilenc szakbizottsága külön-külön dolgozta ki kö­zéptávú tervét. Vegyük sorra a legfontosabb célkitűzései­ket: I. sz. Filozófiai, Pedagógiai, Pszichológiai Szakbizottság. Főbb kutatási területek: a társadalmi struktúra, az élet­mód és a tudat alakulása Magyarországon; A nemzeti tudat komplex vizsgálata, a magyar kultúra emlékeinek feltárása; A köznevelési rendszer fejlesztése. 1983 őszén vagy 1984 tavaszán Szekularizáció és szocializ­mus címmel akadémiai ren­dezvényt kívánnak tartani. II. sz. Gazdasági és Jogtu­dományi Szakbizottság, Rendszeressé kívánják tenni szakterületükön a tudomá­nyos vitákat, aktivizálni a tu­dományos szellemi életet, összehangolni a PAB terüle­tén folyó gazdasági és jogi kutatásokat. III. sz. Műszaki-Kémiai és Földtudományi Szakbizottság. Legfontosabb témák: Dél- Dunántúl természeti erőfor­rásainak kutatása; a ritkaíé- mek és biológiailag aktív anyagok kutatása. Tervezik több nemzetközi szintű ta­nácskozás megrendezését. IV. sz. Biológiai Szakbizott­ság. Tervüket a négy munka- bizottságukra lebontva dol­gozták ki. Az általános bio­lógiai kérdések közül: milyen következtetések engedhetők meg az emberi evolúcióra és a primer emberi őstársada­lomra; Mennyiben vezet szél­sőséges determinizmushoz a mai. genetikai ismeretek be­építése a biológiai, esetleg a társadalomtudományokba? Az idén bányaegészségügyi konferenciát rendezek, jövőre részt kívánnak venni egy Prá­gában megrendezendő bá­nyaegészségügyi nemzetközi szimpóziumon. A harmadik munkabizottság egyik legfon­tosabb feladatának tekinti Délkelet-Dunánfúl flórájának és vegetációjának további kutatását, a pusztulásnak ki­tett növények és állatfajok védelmének segítését. V. sz. Klinikai Szakbizott­ság. Húsz munkabizottság­ban, évenkénti 15-20 ren­dezvényén tervezi megvitatni és értékelni elért új tudomá­nyos eredményeit. Rendezvé­nyeikre külföldi szaktekinté­lyeket is meghívnak. VI. sz. Számítástechnikai Szakbizottság. Alaptevékeny­ségüknek a szaktudományok számítástechnikai igényeinek kielégítését, illetve az ezzel kapcsolatos kutatási fejlesz­tési tévékenység koordinálá­sát tekintik, önálló kutatá­saikban terveik között szere­pel a régió számítástechnikai szakkáder-ellátottságának op­timalizálása, a számítás- technikai eszközellátottság tervszerű javítása. VII. sz. Környezetvédelmi és Urbanisztikai Szakbizottság. Működésük regionális jelle­gét igyekeznek erősíteni. A részletes terveket a munkabi­zottságokban dolgozzák ki. Vili. sz. Irodalmi-Nyelvésze­ti és Történelemtudományi Szakbizottság. Három na­gyobb rendezvényt terveznek: 1981-ben a Dunántúl telepü­léstörténete című konferen­ciasorozat soros ülését, 1983- ban ugyanennek a sorozat­nak a hetedik ülésszakát tartják meg, jövőre pedig Zalaegerszegen kerül sor az aprófalvas települések kuta­tásáról rendezett konferen- ciáraT Az idén októberben magyar—lengyel szemiotikái konferenciát is rendezni kí­vánnak az MTA Irodalomtu­dományi Intézetének támo­gatásával. A kilenc munka- csoport saját munkaterve alapján dolgozik. IX. Agrártudományi Szak- bizottság. Főbb témáik közül: a környezetvédelem állatte- nyészési vonatkozásai; A me­lioráció helyzete Dél-Dunán- túlon, különös tekintettel a Balaton vízgyűjtőjére; A ta­lajművelés és egyéb techno­lógiai elemek energiatakaré­kos alkalmazásának értéke­lése. Hz együttműköilés igényével Valamennyi szakbizottság tervében szerepel az az igény, hogy tudomány­águk határterületein együtt­működésre lépjenek más szakbizottságok kutatóival, illetve a Magyar Tudományos Akadémia osztályainak ille­tékes munkaszervezeteivel. A Zokogó majom a képernyőn A budapesti művészeti hetek alkalmával tűzi mű­sorára a televízió Bálint Tibor Zokogó majom című művének tv-változatát. A romániai magyar író nagy­sikerű családregényéből Várkonyi Gábor rendező készített 5 részes filmsoro­zatot. A 30-as, 40-es években játszódó cselekmény a Vincze család életútján ke­resztül egy lumpen környe­zetben felnövő gyerek sor­sát kíséri nyomon, aki sze­gény sorsú, zilált családból nagy erőfeszítések árán emelkedik ki. Nyári kulturális kínálat Mohácson és Komlón Mohács ezekben a napok­ban kétségkívül a legdéliesebb hangulatú városunk. A vízpar­ton pezsgő élet zajlik, innen is, onnan is zeneszó hallatszik. A Duna, a város szép fekvése, a környék nevezetességei vonzzák a kirándulókat. Lássuk, milyen kulturális programokból válo­gathatnak. Michelisz Ferenccel, a Bar­tók Béla Művelődési Központ igazgatójával a legfrissebb plakátot nézegetjük. — Igyekeztünk minden léte­sítményt bekapcsolni a prog­ramokba. A művelődési ház­hoz tartozó szabadtéri színpa­don háromhetenként szórakoz­tató jellegű műsorokat rende­zünk, elsősorban könnyűzenei hangversenyeket. Edda, Űj Skorpió, Korda és Hungária koncert volt eddig; lesz egy nótaműsor és egy tánczenei összeállítás. Sikerült idejében lebetonoztatnunk az udvar egy részét, így a jó idő beálltával elkezdődtek a szombat esti szabadtéri diszkók. Talán mon­danom sem kell, hogy a fia­talok szeretnek idejárni. Bent a művelődési házban kabaré­est volt és jól sikerült az Antal- napi bál is. Az ifjúsági ház­ban mindennap játszóházat tartunk a gyerekeknek, bár­ki bejöhet, s a legkü­Az anya­nyelvi mozgalnm tíz éve Több mint tíz_ évvel ezelőtt nyitotta meg Bárczi Géza pro­fesszor az első anyanyelvi kon­ferenciát Debrecenben. Ennek a tíz évnek eseményeit, törek­véseit és eredményeit foglalta össze Lőrincze Lajos a IV., Pé­csett most zajló konferencia hétfői megnyitóján.- Régóta sokan éreztük, tudtuk, hogy szükség volna a világ különböző tájain élő ma­gyarság összefogására, öntu­datának ébresztésére — idézte Bárczi Géza tíz évvel ezelőtti szavait Lőrincze Lajos, az anyanyelvi konferencia védnök­ségének elnöke — és biztosak voltunk abban, hogy meg kell tenni ennek érdekében az első lépéseket. így hívták össze az első anyanyelvi konferenciára azon külföldi magyar intézetek, isko­lák, egyházak képviselőit, akik különféle keretek között ápol­ják határainkon kívül a magyar kultúrát. Nem volt vitatéma egy percig sem, hogy szükség van-e ezekre a tanácskozások­ra. A kérdés csak az volt, ho­gyan doigozzon a konferencia annak érdekében, hogy minél hatékonyabban segítse a ma­gyar nyelv, a magyar kultúra ügyét. Az eltelt időszak az ál­landó fejlődés, a gyarapítás, az elmélyítés jegyében telt el. — 1970 óta sok minden vál­tozott - összegezte Lőrincze professzor. - Akkor mintha csak a hazai magyartanárok­nak tartottunk volna szépkiej­tési, nyelvhelyességi tovább­képzést. Nem volt képünk pél­dául az amerikai magyarság helyzetéről, az ott *élő magya­rok második, harmadik generá­ciójának nyelvtudásáról. A kül­földön élő magyarok sajátos helyzetéhez alkalmazkodva szü­letett meg aztán a hétvégi ma­gyar iskoláknak szóló tankönyv- sorozat. A kezdet kezdetén megindult a gyermekek nyelv- oktatását szolgáló balatoni tá­borozás. Pár év alatt elkészült minden korosztálynak a tan­könyv. 1972-től a sárospataki nyári kollégium az ifjúság anyanyelvápolását szolgálja. 1975-ben Debrecenben meg­kezdődött a kinti iskolák pe­dagógusainak továbbképzése. Minőségileg is változott az anyanyelvi mozgalomban kifej­tett munka. Az itt készülő tan­könyvek is sok szakember be­vonásával, a különböző szem­pontok, vélemények figyelem­nyelvű oktatást. Innen érkezik a legtöbb gyerek a balatoni nyelvtáborba, és nemrég együtt­működés született Burgenland és a Szombathelyi Tanárképző Főiskola között. Más, de jó a kapcsolat Svédországgal, ahol 10—15 jelentkező számára már iskolai osztályt szerveznek. A pedagógusok debreceni to­vábbképzésein a svédországi magyar pedagógusok jelentik a legnépesebb csoportot, és kint magyar előadóval tanfolyamo­kat is szerveztek. Hivatalos kapcsolat alakult ki a kanadai multikulturális minisztériummal. Az USA-beli Louisiana állam­ban levő Albany faluba, me­lyet o századelőn odatelepült magyarok Árpádhonnak nevez­nek, két pedagógust küldött ki a magyar állam. Az indianai Bloomingtonban hungarológiai tanszék működik. A sok-sok si­keresen működő magyar egye­sületről, kultúrameglartó szere­pükről sok szó esett a mosta­ni konferencián is. Azok a magyarok találkoztak e végrehajtott, megvalósított sok-sok feladatban, akik a na­pi politikán felülemelkedve, egymás helyzetét tudomásul vé­ve a közös nevezőt, a közös ér­deket keresték s találták meg: ez pedig az egyetemes magyar kultúra ügye. Többet tudunk egymásról az eltelt évtized eredményeként. Megjelent a külföldi magyar irodalom an­tológiája Vándorének címen a Szépirodalmi Könyvkiadónál, több tanulmány látott napvilá­got idehaza és a határainkon túli magyar irodalomról. A ter­vezett történelmi, néprajzi an­tológia késik q*ak. — Kedvezőbb volt a nemzet­közi légkör tíz évvel ezelőtt, amikor először találkoztunk. Munkánk azonban nem az eny­hülési politika eredménye egye­dül. Az enyhülés megtorpanása sem változtathat ezen a meg­kezdett munkán - mondotta végül Lőrincze Lajos, az anya­nyelvi konferencia védnökségé­nek elnöke, és köszönetét mon­dott a mozgalom résztvevőinek a nehéz körülmények között, sokszor súlyos áldozatok árán végzett munkáért, amit idehaza az egész magyar társadalom őszinte rokonszenve kísért a tíz év folyamán. Gállos Orsolya lönfélébb játékok közül vá­laszthat. Itt rendezünk műsort a Diafórum '81 anyagából is — mondja az igazgató. — Milyen más kulturális le­hetőségeket találnak a mohá­csiak és a város vendégei? — Állandóan vannak kiállí­tások a Kossuth filmszínház galériájában. Hogy csak egy példát említsek: kiállításon mu­tattuk be a Mohácsi Farostle­mezgyár termékeit; augusztus 7-től 16-ig a pélmonostori pe­dagógusok rajzai, festményei láthatók. Ajánlhatom még a Kanizsai Dorottya Múzeum ál­landó kiállításait a népvisele­tekről és a mohácsi csata tör­ténetéről. Mohácstól délre kö­rülbelül tíz kilométerre talál­ható az 1526-os csata emlék­parkja. Itt augusztus 30-án em­lékhangverseny lesz a mohácsi csata 455. évfordulóján. Ami a létesítményeket illeti, a komlóiak sincsenek rossz helyzetben. Több mint fél tucat intézmény gazdája a Május 1. Művelődési Központ, s legalább ugyanennyi helyen van módjuk műsorokat rendezni. A kulturá­lis program a Komlói Nyár ren­dezvénysorozatára épül. Páll Lcjossal, a művelődési központ igazgatójával az eddigi műso­rok tapasztalatairól és a to­vábbi nyári tervekről beszélge­tünk. — Szórakoztató rendezvé­nyen akkora meglepetés még nem ért minket, mint a Tapsról tapsra című zenés kabaré al­kalmával: alig néhányon lé­zengtek a Steinmetz Szakközép- iskola szabadtéri színpadának nézőterén — mondja az igazga­tó. — Pedig olyan nevek vonul­tak fel a műsorban, mint Csá­kányi László, Lórán Lenke és Gyurkovics Zsuzsa. Okulva a tapasztalatokból, a július kö­zepére tervezett könnyűzenei parádét le is mondtuk. Jól si­került viszont ugyanitt a Kar­thágó együttes hangversenye, amelyen több mint hatszáz fia­tal vett részt. A mánfai Árpád- kcri templomban mindig telt ház előtt zajlanak a progra­mok; nagy tetszést aratott pél­dául a Steinmetz Szakközépis­kola kórusának és a Mecsek Énekkarnak e nyári hangverse­nye. Augusztus 16-án a pécsi Dobó úti Gimnázium énekkara, 30-án a Komlói Spirituálé Együttes énekel a templomban. Eddig jól sikerültek a Máré- várban rendezett programok is, kivéve azt, amikor a japán harci játékokra összegyűlt kö­zönségnek csalódottan kellett távoznia: a budapesti csoport egyik tagja megbetegedett, s ezért ezt a programot augusz­tus 9-re kellett halasztanunk. Az Ars Renata együttessel lép­nek majd fel egy műsorban. Augusztus 20-án a Máré Csár­da szabadtéri színpadára népi együtteseket hívtunk meg. — A vakációzó gyerekek hol találnak szórakozást? — Rájuk is gondoltunk: az Úttörő és Ifjúsági Házba min­dennap bejárhatnak játszani. A tinédzsereknek minden szom­baton diszkó-show-t rendeznek itt. A szabad idő hasznos el­töltését szolgálják egyébként az Ifjúsági Ház által szervezett kirándulások is Kishajmás kör­nyékére, a Mecsekbe, Guna- rasra, a Balatonhoz, a pécsi ál­latkertbe. Sajnos ezeken a tú­rákon csak a jelentkezőknek egyharmada vett részt. Végül ne felejtsük el, hogy a nyár nem minden- gyereknek jelent felhőtlen vakációt: a javító vizs­gájukra készülő tanulók nálunk, illetve az úttörőházban vesznek részt nyári korrepetálásokon . . ­H. J. bevételével születnek meg. 1979-re készült el a Beszéljünk magyarul című tankönyv, ameiy minden irányú magyarságis­meretre készít fel, a teljes ma­gyar múlt, a tájak, a magyar irodalom, a zene bemutatá­sával. Nincs sajnos vélemény, visszajelzés arról, hogyan tud­ják használni ezt a komplex igényű tankönyvet. A kezdetben uralkodó nyelv- központúság után az egyre ak­tuálisabb, valóságközelibb kul- túrközpontúság felé halad te­hát az anyanyelvi mozgalom, amely most már a népdalének­lés, a néptánc és a színjátszás elterjesztését kívánja segíteni. Kétévenként Magyarországra látogatnak a világ minden tá­járól a magyar csoportok nép­táncvezetői. Érdekes, hogy ezekben a tánccsoportokban más nemzetiségű fiatalok is részt vesznek, vagy éppenség­gel olyan magyar származású­ak, akik a nyelvet már nem beszélik, de a magyar zene, a néptánc kapcsolatot jelent szá­mukra az óhaza kulturális örökségével. Sokszor az egyet­len kapcsolatot. Fontos missziót tölt be az anyanyelvi mozgalom elvi, módszertani cikkekkel támoga­tott folyóirata, a Nyelvünk és Kultúránk, amelynek hasábjain a két konferencia közötti idő­szakban cserélik ki gondolatai­kat, elképzeléseiket a mozga­lom résztvevői. — Két dolog segítheti a kül­földön élő magyarság fennma­radását — állapította meg an­nak idején Bérezi Géza: — a tömeges együttélés és a töret­len magyarságtudat. A környező szocialista orszá­gokban egy tömbben élő ma­gyarok helyzete nem azonos a Nyugaton szórványokban élő magyarságéval. Az előbbiek­nek megvannak a tankönyveik és rendszeres oktatásban ré­szesülnek. Az olyan rendezvé­nyek, mint a kassai Kazinczy- napok vagy a jugoszláviai Szarvas Gábor-napok, vagy a kulturális csere alkalmai segí­tik a határ két oldalán-élő mc-‘ gyarság között az egészséges kapcsolatok fenntartását. A bizalom jellemzi együttmű­ködésünket a szomszédos ausztriai Burgenlanddal, ahol a törvényhozás biztosítja a két­|||||||§|§ij Lajos összefoglalója

Next

/
Thumbnails
Contents