Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-03 / 211. szám
„Amikor én még kis srác voltam” Ofroek-opera Füsti Molnár Éva # Fotó: Matuz Károly Sztárcsinálók Győrben Hogyan lett császár Nérá? Táncdalfesztivál a Fórum Romanumon Volt egyszer egy táncdalfesztivál Szent Benedeki Mihál főzési tudományából Receptkülönlegességek maszek vendéglősöknek ajánlva Szent Benedeki Mihál szakácsmestere. .volt Jhököli Sebestyén főárnak, és sok ínyenc- falatot, maga összeállította recept szerint készült étket tálalt vagyonos, és a lakomákat igen kedvelő gazdájának. 1601. augusztus 10-én, Késmárkon (éppen háromszóznyolcvan esztendeje) meg is jelentette főzési tudományát tartalmazó szakácskönyvét „Magiar étkek- nec főzése" címmel. Ebből a munkából idéz recepteket egy 1912-es Kincses Kalendárium, ami pedig a Pécsett élő Surá- nyi Alfonzné tulajdona. A kedves, idős asszonnyal hirdetés útján ismerkedtünk meg, mert megvételre kínálja a receptkülönlegességeit. Teszi ezt azért, mert maga is gyűjtője régi értékeinknek, s a családban szinte már hagyomány a főzéstudománnyal való kapcsolat. Férje a cukrász — míg fia a szakácsmesterségben jártas, ínyenc falatok készítésének tudója. Miért is kínálják megvételre a recepteket? Erre talán egy történet ad választ: Surányi Alfonznak cukrászinas korában egy öltő ruhát ajánlottak egy sütemény elkészítésének titkáért, amit persze nem adott ki, mert nagyobb becsülete volt a mesterségnek, a szakmai tudósnak. Nos ilyen vevőkre, ilyen érdeklődőkre számítanak. S elsősorban a vendéglősökre gondoltak, azokra, akik akarnak többet tenni a vendégeikért... S ennek érdekében már nem sajnálják a szakmai titkot, bizonyítsa két recept ama Szent Benedeki Mihál főzési tudományából: „Bárány hús zöld sásával: Az gyermekded báránynak első címerét vegyed, főzd meg sóban, és sását így csinálj: zöld búzát törj össze tormalevéllel, zöld fokhagymával, zöld petrezselyemmel, azt szépen borral, ecettel szűrd meg szita által, és borsold meg, borsot, sáfrányt, fahéjat tégy bele, érleld tűznél, tégy mézet bele, hogy édes legyen, az borsa is jól megérezzék. Az húsát tedd hidacskára és úgy add fel.” És még egy, a „körívéi főzve: Az körtvélt igen szépen hámozd meg, tedd fel tiszta borban, tégy bele vajat, mézet, köménymagot és együtt főzd vasfazékban sebes szénnél, de jól reá vigyázz, hogy meg ne égjen és szépen piros legyen; hogy feladd, fölül jó bőven vakarj rá nádmézet.” Ősz elejére új Dráva-hidat helyeznek forgalomba a magyar határ közvetlen közelében, a jugoszláviai Botovónál. A Gyékényest Koprivnicával összekötő vasútvonal acélszerkezetű hídja melléit épül a közúti forgalmat lebonyolító létesítmény, amelynek a zágrábi „Hidroelektre" cég a kivitelezője. A tervezett ütem szerint készülő műtárgy négy pilléren nyugvó, feszített vasbetontartói 382 méter hosszú hidat alkotnak a déli határfolyón. Javában folyik a pályaszerkezet aszfaltozása, ezenkívül a gyalogjárda és a csatlakozó út burkolatának elkészítése van még hátra. A két hónap múlva átadandó hídnak a jugoszláv belföldi anetföi Csak sajnálni lehet, hogy a Sztárcsinálók című rock-opera végül is nem jutott el a Pécsi Nyári Színház színpadára. A július 25-i győri bemutatót még két nagy sikerű előadás követte a Rába-parti város sportcsarnokában. Ez a darab kétségkívül az idei Győri Zenei Nyár legsikeresebb vállalkozása volt, pedig a közel kéthónapos program amúgy is elkényeztette a város lakóit, s az ide látogató vendégeket. Nagyon valószínű, hogy a Sztárcsinálók valóban sztárokat fog csinálni, hiszen néhány eddig szinte teljesen ismeretlen fiatal színésznek és táncosnak adott jelentős színpadi feladatokat. Az előadói gárda magját az Evita című rock-opera szereplői adják, akik tavaly szerveződtek Rock Színház néven „önálló” társulattá. Emlékezzünk csak: ebben az operában tett szert országos hírnévre Kováts Kriszta, a Pécsett szinte jelentéktelen kezdő színésznő; Szolnoki Tibor, a Győri Kisfaludy Színház ma ünnepelt táncos-komikusa is az Evitának köszönheti felfedeztetését. De hát mitől is jó darab a Sztárcsinálók? Először is nagyon jó a zenéje. A közönség egyetlen dallamot sem tud megunni, mert szinte percenként új melódia,. teljesen más ritmus jön. Várkonyi Tibor a zeneszerző, ő hangszerelte az operát s ugyancsak ő. a karmester is. Remek a koreográfia és a szöveg, Éva Reinthaller, Lothar Hanti, illetve Miklós Tibor munkája. Kiváló a csapatszellem a színpadon, s emellett rendkívül színvonalas énekesi és színészi teljesítményeknek fehetünk tanúi. A sodró lendületű előadást sajnos megtöri a szünet, ezt egyáltalán nem igényli a darab szerközlekedésben jelentős szerepe lesz, hisz létével megszűnnek a közös közút-vasúti átkelés hátrányai. Ennél is lényegesebb azonban a két ország közötti forgalom további bővülése az új híd beléptével. Elkészültekor ugyanis megnyithatóvá válik a berzencei új határátkelőhely déli szomszédaink felé. Fentieken kívül még lesz egy változás, ami a vasutat érinti: miután a rácsos vashídon a gépjármű-forgalom megszűntével kizárólag kötöttpályás közlekedés marad, feszültség alá helyezhetik a már korábban elkészült villamos felsővezetékeket. Ezzel indulhat majd el az elektromos mozdonyok alkalmazása, hogy korszerűbb módon röpítsék a szerelvényeket Gyékényestől Koprivnicán át, Zágráb felé. Németh T. kezete. S ami a legnagyobb baj: a produkgió már nem tud felhevülni az első rész hőfokára. De még így is rendkívül jól kézben tartott, szellemes megoldások tömegét felvonultató operáról van szó, amelynek tartalmáról most csak annyit, hogy az ókori Rómában játszódik * (talán egy kicsit a JC Superstar „folytatásaképpen",) és azt meséli el, hogyan csinál Néróból „sztárt”, vagyis császárt, Seneca és Agrippina. Kovácsi János Delet harangoztak Mohácson. amikor három fiatalember eloldotta egy furcsa vízijármű horgonykötelét a Sokác- révnél. A furcsa vízijármű — amit ők nagyvonalúan tutajnak neveznek — kimustrált sürgönypóznákból és hulladékfából ácsolt hatalmas papucsra hasonlít, aminek belső terét, vagyis a hajótestet valaha szerelvények csomagolására használt hungarocell dobozokkal alakították ki. A 775 centiméter hosz- szú és 185 centiméter széles, elől hegyes orrban végződő vízijárgány fedélzetén található teherautó ponyvájából készült, háromszemélyes sátor, sötétítő- függönyből készült, két oldalt felállított árboc között feszülő vitorla, Csepel motorkerékpárból készített hajómotor a családi kertben nőtt akácfákból faragott evezők. A három kalandvágyó fiatalember Varga Béla, a DÉDÁSZ dunaújvárosi üzemegységének villamosmérnöke, Solt László, a Mecseki Ércbányászati Vállalat villamosmérnöke és öccse, Solt Ferenc, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság szekszárdi részlegének üzemmérnöke. Varga Béla: — Hosszú évek álmai valósulnak, meg számunkra ezzel a túrával. Kezdetben a családtagokkal is számoltunk, csak időközben őket lebeszélték az útról. így végül négyen kezdtünk hozzá a tervek elkészítéséhez és a kivitelezéséhez. Igaz, akkor még valamennyien Pécsett dolgoztunk. A Basamalom utcában összeszereltük a járgányt, és onnan ide, a mohácsi Duna- partra szállítottuk. Solt László: — Féltünk, hogy a különböző helyekre történt áthelyezések szétszedik a kezdeményezést. Egyedül én maradtam Pécsett, a többiek Bolyba, Szekszárdra és a körendezőn kívül feltétlen elismerés iileti a zenészeket és a technikusokat is, hiszen minden ritmus és mikrofon mindig ott ven, ahol lennie kell. A Sztár- csinálókban két pécsi színész — Füsti Molnár Éva és Har- math Albert - is főszerepet alakít. A darabot augusztusban bemutatják Szombathelyen, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden és Budapesten is. Megtekintésre ajánlom. Indulás előtt zelmúltban Béla Dunaújvárosba került. A hétvégeket azért sikerült hasznosan eltöltenünk. így elindulhatunk a hosszú, egyhónapos útra. Solt Ferenc: — Nagy gondot jelentett az anyagok összegyűjtése. Olyanok voltunk, mint a fészkét rakó gólya. Végül mégis az emberi gondok jelentettek nagyobb nehézségeket. Először is az egyhónapos szabadság nálunk nem általános. míg a másik nehézséget a családok okozták. Rajtam kívül ugyanis mindhárman nős emberek. Családjuk van. A véletlen úgy hozta, hogy a negyedik társunk éppen a múlt héten keletkezett családi nehézség miatt nem tarthat velünk. A Budapesten székelő Nemzetközi Duna Bizottságtól beszerzett, rövid szelvényű térképekkel felszerelt hajósok Újvidék, Beigrád, a Kazán-szoros, a Vaskapu, Vidin. Russze és Amikor Szörényi Levente ezt a dalt elénekelte az Illés együttessel, 1968-at írtunk, és ez már a harmadik táncdalfesztivál volt. Ahol az Illés a fesztivál tizenegy díjából hetet hazavitt, és a nagydíjat sem hagyta másnak. A nagydíjas Illés egyébként már az első seregszemlén robbantott: (1966-ban) a „Még fáj minden csók" című dalukkal felkavarták a közvéleményt és a szakmát, újat hoztak, jelezvén a magyar popzene születését. Tizenöt évvel ezelőtt — így ez a mostani rég várt fesztivál lehet afféle jubileum — tűnt fel először a mai tánc- és popzenei élet szinte valameny- nyi kiválósága. Már az első seregszemlék karriereket indítottak .. . Az első fesztiválon ott volt Kovács Kati és rögtön elsődíjas a „Nem leszek a játékszered” dalával, Koncz Zsuzsa megkapta az előadói díjat. Zorán a MetróvaL majd három éven át egyedül próbálkozott, a zsűrit nem nyerte meg, de valamennyi versenyszáma sláger lett. Aztán születtek másféle karrierek is, mint a Kovács Jóskáé, akit a közönség mindenképpen a döntőben akart látni. A szakma végül is eltanácsolta, nem messze, csak ide Grazba, szerezzen ott nevet magának, s ezt ő illedelmesen meg is csinqlta. És már az első daloktól kezdve szidtuk és szerettük a tánc- dclfesztiválokat. Merészen bíráltuk a zsűrit és tapsoltunk a közönség hajthatatlanságának. Sajnáltuk és csodáltuk Balás Esztert, aki 1969-ben begipszelt kcrral lépett a pódiumra, és a döntőre új kötéssel jelentkezett. Két év múlva örömmel fogadtuk Ősz Ferencet, aki Kudlik Braila érintésével több mint három hét után érkeznek majd Gaiacba, ahonnan vonattal térnek vissza. A HDN szerkesztősége hajónaplót ajándékozott a tutajosoknak, amiben feljegyzik élményeiket, amit visszatérve lapunk rendelkezésére bocsátanak. Juli partnereként konferált, és a sajtó lelkesen tudósított az énekesnők ruhakölteményeiről, dicsérve Fenyvesi Gabi ízlését, Zalatnay és Koncz Zsuzsa eleganciáját, és Toldy Mária választékos öltözékét... Szóval szidtuk és szerettük, de beszéltünk róla. S ebből a Dunántúli Napló sem vonta ki magát, 1967-ben ezt írta tv-kommentá- tora: „hazai táncdalaink közül nem egy az utóbbi időben elbírja a nemzetközi összehasonlítást, s így a legjobbak előtt megnyílott az út külföld felé is". És ez igaz volt. Akkor jöttünk rá, amikor az isteni Gig- liola Cinguetti elénekelte Toldy Mária „Rövid az élet" című dalát, és Liz Brady Zalatnay Cini versenyszámát, címe „Nem várok holnapig". Aztán 1971 után hat évvel újabb próbálkozás, Metronóm '17, és újabb nagy szünet egészen 1981-ig. Valahogy igazolódott c prognózis, a hazai tánc- és popzene betört a nemzetközi életbe, de itthon valahogy nem ment. Példa akad bőven a külföldi sikerekről, sorolhatnánk az Omegát, Késmárky Marikát, Zalatnay Saroltát, Karda Beátát. A Metronóm évében nagy meglepetés Délhúsa Gjon, idehaza csak szerepelget, aztán megnyeri az év énekese címet az NDK-ban. No, de az idei minden eddiginél izgalmasabb lesz, már a neve is hirdeti, tánc- és popdalfesztivál. Slágereket, sikereket és beszédtémát ígér. Ami a beszédtémát illeti, az Ez a divat is közbeszól: felkér, szavazzunk, ki a legcsinosabb énekes. Még külön díjat is ad, lesz tehát látnivaló. Idén is játékra szólítanak a rendezők, szavazhatunk, körmölhetünk a kedvencekért. Apropó, írhatunk! Jelentést küldenek a hongszerboltosok is a lemezforgalomról a fesztivál idején szinte kétnaponta: a pécsi boltban augusztus 10 és 15. között jelennek meg a versenylemezek, amikről ezerrel többet rendeltek, lehet választani ... G. M. Festőtábor Tengelicen Neves festőművészek immár negyedik nyári alkotótábora nyílt meg az elmúlt héten a Tolna megyei Tengelic oktatási központjának modern épületében, a megyei művelődési osztály és a kölesdi Kossuth Művelődési Ház rendezésében. A nyolc napig tartó, ma, hétfőn befejeződő táborban olyan kiváló Tolna megyei, illetve nagyrészt Budapesten élő országos hírű tizennyolc festőművész vett részt, aki az elmúlt öt évben közreműködött a kölesdi Művelődési Háznak a mai magyar képzőművészetébe beDillantást adó kiállítássorozatában és a művészeti látásmód megismertetését elősegítő kísérletsorozatában. K. L. Repülés az űrhajóssal Aki mindenáron űrhajós akar lenni Színes szovjet film Hétfőtől szerdáig 2 és 4 órakor A KOSSUTH MOZI MŰSORÁN G. M. Befejezés előtt a botovói Dráva-híd építése Uj határátkelőhely Jugoszlávia felé Havasi János 1500 kilométer a Dunán Tutajjal a Fekete-tengerig Hajónaplót ajándékozott a HDN Fotó: Arató Tamás
